Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

1997. február 5., szerda Nógrád Megyei Hírlap Mihalik Júlia jegyzete Kis lángok, kis pénzek A Tem tartom rossznak a sé- 1V mát: abból, ami úgysem lehet az enyém, juttassak egy töredéket másoknak. Kötött­ségeivel együtt is ízelítőt ad az oldottság és a jótettre való képesség keverékéből. Vége­redményben diszkrét, össz­népi jótékonykodásra késztet, s felfogható a felebarátiasság gyakorlásának is. Eltekintve a felhasználás közvetlen ellenőrizhetetlensé­géből, valamint egyes lehet­séges címzettek ismeretlensé­géből fakadó bizalmatlanság­tól, alapjában véve az ado­mányozó szemszögéből nincs baj az egy százalék esély át­irányításával. A civil szervezetek frontja azonban nem fogadta kitörő lelkesedéssel, mert egy: a szí­nen egyetlen hirdetés erejéig megjelenni nem tudó, a pénzre igazán rászoruló ki­csik a százalékpénzt gyűjtő nagy persely közelébe sem tudnak férkőzni. Eleve vesz­tésre ítéltetnek. Kettő: a na­gyok úgy vélik, nekik az az egy-kétszázezer forint nem oszt, nem szoroz, pláne, hogy abból is leveszi a vámot a vele járó kiadás. (Na, tessék!) Há­rom: sokan megalázónak tart­ják, hogy közcélokért könyöradományt fogadjanak el. Egy százalékon kívül: a kisember ezt az ellentmondást szerény méltósággal oldja fel: inkább odaadja az utolsót, mintsem kérincséljen. A szegénység nem maga­mutogató, az önzetlen adako­zás pedig mentes mindenféle kacérságtól. Eredendően hát­térmunka. Jól tudja ezt a hu­manitárius munka nagy klasz- szikusa, a Vöröskereszt, amely szolgál, s amelyet szol­gálnak. Legmegbízhatóbb támasza a kisember, az ideá­lis adó. A ki kijárta az iskolát, s ad­dig osztogat, míg maga is el nem fogy. „Aki kis lángok fényéért akar tövig égni.” Túljelentkezés a pásztói kéttannyelvü gimnáziumba „Nulladikosok” boldogsága Tudják már a pásztói Mik­száth Kálmán Kéttannyelvü Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában, hogy hány diák kezdi meg tanul­mányait szeptember elején. A francia tagozatra szóló felvételi vizsgák először 1996. november 22-én zajlottak le. A 90 jelentkező közül 25-öt vettek fel. A fennmaradó 12 helyre 1997. január 22-én hir­dették meg az előfelvételit. Az iskolába kívánkozó, újabb 44 gyermek közül tízen feleltek meg a követelmé­nyeknek. Tanterem hiányában azonban nem tudtak több ta­nulni vágyót felvenni. így az idén ősszel 34 gyermek kezd­heti meg a „nulladik” évfo­lyamot a kéttannyelvü gimná­ziumban. A felvettek zöme Nógrád megyei, többségük pásztói, salgótarjáni, valamint balassa­gyarmati diák. Sokan jöttek Szolnok megyéből is, és a lis­tán megtalálhatók a hatvani, a miskolci, a budapesti és a du­nántúli gyerekek is. V. K. Megnyílt a Borostyán Patika magánorvosi rendelője Három az orvos - egyelőre (Folytatás az 1. oldalról) így kerülhetett sor csak most az orvosi szárny birtokbavéte­lére. Szándékaink szerint cso­port-praxist szeretnénk meg­honosítani, melyben számos szakterület képviseltetné ma­gát. Az impozáns épület föld­szinti rendelőjében kapott he­lyet dr. Bállá László szemész főorvos, az első emeleten fo­gadja pácienseit dr. Keresztényi Csaba szülész-nőgyógyász szakorvos, valamint dr. Orosz Iván sebész és traumatológus szakorvos, lézer-terapeuta.-Jelenleg még egy rende­lőnk kiadó - vezet körbe a vál­lalkozás főnökasszonya, hiszen tőlünk független okok miatt léptek vissza orvos partnereink, gondoljon csak az idén jelentő­sen megnövekedett vállalkozói terhekre. Sokat segíthet majd a magánorvosi rendelő a közeli, túlzsúfolt rendelőintézet for­galmának enyhítésében, a város és környékének betegellátásá­ban, ehhez azonban nagy lendü­letet adna, ha a tb - ígéretének megfelelően - megkezdené az alapellátást biztosító magán­praxis finanszírozását.- Egyelőre szakorvosaink jó híre a legjobb ajánlólevél, s ma már egyre szélesebb körben ismert, hogy Orosz doktor lé­zerberendezése egyedülálló se­bészeti beavatkozásra nyújt le­hetőséget. T. N. L. Vállalkozók, lakatosok, barkácsolók - Előbbiek mindent megtalálnak a salgótar­jáni „2 Zeusz” Kft. hegesztésteclinikai szaküzletében. A Tarján vendéglő tőszomszédságában lévő üzletben minden beszerezhető, ami a szakszerű hegesztéshez szükséges. fotó: - án ­Intézkedett a gyámügy - A karácsonyi szünet „élményeként” mesélt a kislány Piszkos ügy, ártatlan áldozattal Amint erről tegnapi lapszámunkban írtunk, Somlyóbányán egy elvetemült apa óvodás kislányát használta szexuális eltéve­lyedésének eszközéül. A közvélemény mélységesen elítéli a tör­ténteket. De mit tehetnek ilyenkor az illetékes szervek? Nos, intézkedtek - amint erről meggyőződtünk. Óvári Péter­től, a salgótarjáni polgármesteri hivatal szociális és egészségü­gyi osztályvezetőjétől és Diósi Jánosné gyámügyi főmunka­társtól megtudtam, januárban jutott tudomásukra az ügy.- Január 9-én telefonon hívott annak az óvodának a vezetője, ahová a kislány járt - mondja Diósiné. - Ezután írásban is el­küldte az általa elmondottakat. A gyámügy még aznap idézést küldött a gyemtek anyjának ja­nuár 15-re. Az idézést az asszony január 13-án átvette, de csak 22- én jelent meg a hivatalban. Az ekkor készült jegyzőkönyv rög­zíti, hogy az alig hároméves gye­rek tavaly nyáron szólt az anyjá­nak, hogy az apa piszkos műve­letre kényszenti. Az anya ezt nem hitte el, következésképpen nem is figyelt a lánykára. A dolog ezután a karácsonyi szünet élményeinek óvodai felidézése során robbant ki, amikor a kislány érzékletesen adta elő, hogy apu miket művelt. A kislányt gyermekvédő inté­zetbe utalták, anyját felszólítot­ták, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen. A gyámügy a kis­lány testvérét csecsemőotthonba utalta a vizsgálat befejezéséig, pa Ki mit remél, ki mit szeretne, hogy megtárgyaljon a magyar Parlament Aranykalitka kendermag nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Észrevételünk nekünk is van, mégpedig az, hogy egy jogál­lamban működő parlament, s pártjai ne csak akkor keressék a kapcsolatot a tömegeket feltéte­lező érdekképviseletekkel, amikor a hatalmi pozíciójukról, avagy annak újbóli megerősíté­séről van szó. Szervezeteinket, és így a népet is hosszú távon kell figyelembe venni! Dr. Varga Tibor, Nagyoroszi jegyzője: - Több olyan javasla­tom is van, amelyeket érdemes volna napirendi pontként ke­zelni. Nagyon sok vállalkozót megnyugtatna, ha végre meg­szüntetnék a kötelezően előírt kamarai tagságot, hiszen ez egy abszurdum. Nem ártana, ha a közalkalmazotti bérekhez állami hozzájárulást adnának, mert a normatívából nehezen biztosít­ható. A kommunális beruházá­sok támogatását szintén növelni kellene. Az egyházi visszaigény­lések formai megoldásában sem látunk tisztán. Kevésnek tartjuk, hogy egy-egy helység belterületi útjaira csak a területfejlesztési alapból lehet pénzt fordítani, méghozzá pályázat útján. Borenszkiné Imre Éva, a ba­lassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium igazgatója: - Az oktatás történetének egyik leg­nagyobb reformidőszakát éli, ennek ellenére a pedagógusok fenntartásokkal fogadják az át­fogó kezdeményezést. Bár a Nemzeti Alaptanterv végleges kialakítása csak 1998 szeptem­berére várható, a gyakorlat már most számos anomáliát vet fel. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a törvény egyes paragra­fusai módosításra szorulnak. Más kérdés, hogy ezt a tör­vényhozók is így látják-e. Juhász Ferenc, szécsényi vállalkozó: -„Élni és élni hagyni”. Jó volna, ha a tisztelt országgyűlési képviselők mindegyike szem előtt tartaná ezt a sokat hangoztatott erköl­csi aranyigazságot. Mi, vállal­kozók normális adó- és társada­lombiztosítási rendszert szeret­nénk. Sajnos egyre kevesebb a vállalkozás az állandó megszo­rítások miatt. Ma sokkal nehe­zebb megélni, mint - mondjuk - öt éve, de a terhek növeked­nek. Jánvári Andrásné, Bércéi polgármestere: - Szeretném, ha a Parlament megtárgyalná a pá­lyázati úton történő fejlesztések bővítését. Jelenleg az önkor­mányzatok költségvetése csak az intézményeinek működteté­sét teszi lehetővé. Sokan forrás- hiányos költségvetésből gaz­dálkodnak, így az intézményei fejlesztési eszközeinek beszer­zésére nincs lehetőség a rendel­kezésre álló pénzből. Ugyan­csak jó volna, ha a jogszabállyalkotók közérthe­tőbben fogalmaznák meg a tör­vényeket, rendeleteket, mert az egymástól eltérő értelmezések nehezítik a végrehajtást! B. M. RÉTSÁG 3. oldal Hírek Idősek népfőiskolája Salgótarján - A környezeti ártalmak és a betegségek kapcsolata lesz a témája a. József Attila Művelődési Központban ma 17 órakor kezdődő népfőiskolái prog­ramnak, amelyet főleg az idősek számára rendeznek. Iskolasegítő bál Rimôc - A település isko­lája lesz a kedvezménye­zettje a február 8-án este hét órakor kezdődő farsangi bálnak. Az Egészséges Ri- mócért Alapítvány szerve­zésében a helyi sportcsar­nok ad otthont a báli szezon rimóci nyitányának, melyre eddig már több mint százan jelentkeztek. A bevétellel a tervek szerint az iskola számítógépes oktatásának fejlesztését segítik majd. Diákok pályázata Bátonyterenye - A kistere- nyei Kastélykerti Művelő­dési Ház és Könyvtár Mik­száth születésének 150. év­fordulóján olvasónapló-pá­lyázatot ír ki a helyi általá­nos iskolák felső tagozato­sainak. A pályázaton azok vehetnek részt, akik tagjai valamelyik könyvtárnak. Érdeklődni a pedagógusok­tól és a könyvtárosoktól le­het. Határidő: április 30. Véradás lesz Sóshartyán/Kishartyán ­Véradó napot tartanak feb­ruár 6-án, csütörtökön 15- től 18 óráig a sóshartyáni iskola épületében. A salgó­tarjáni véradó állomás dol­gozói ide várják a kishar- tyáni donorokat is. Szállítá­sukról gondoskodnak: 16 órára kisbusz megy értük a polgármesteri hivatalhoz. Roma közgyűlés Nagylóc - A nagylóci Roma Egyesület február 6-án, dél­után 16.00 órakor a község­házán közgyűlést tart. A megjelenteket Oláh Géza a Roma Egyesület elnöke tá­jékoztatja az egyesület 1997. évi programjáról. Fogadószoba Kisterenye/Pásztó - Juhász Gábor országgyűlési képvi­selő február 7-én, pénteken 11-től Bátonyterenyén, 15 órától Pásztón a polgármes­teri hivatalban fogadja a vá­lasztópolgárokat. Délutánonként is lesz tanítás Mátraterenyén - Még nincs életveszély „Varrás mentén” reped a suli Évek óta mozog a mátraterenyei általános iskola két sarka, a falakon repedések éktelenkednek. Az önkormányzat már eddig is sok pénzt ölt a romlás megállításába, de nem járt eredménnyel. Két évvel ezelőtt készült szakértői vélemény szerint az említett falrészek teljes lebontására és újraépíté­sére van szükség ahhoz, hogy a veszély végleg megszűnjék. Czene Istvánná, az intézmény igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy az önkor­mányzat már elkészítette a helyreállítás terveit. Előze­tes számítások szerint a munkálatok májusban meg­kezdődhetnek. Az építkezés két osztálytermet érint. Helyhiány miatt az innen ki­szoruló gyerekek számára délután szervezik majd a ta­nítást. Az épület két sarkának fo­kozatos repedése következ­tében a falakon átívelő ge­rendák is távolodnak egy­mástól. Ez magába rejti azt a veszélyt is, hogy a köztük levő „betontálcák” elszaba­dulnak és átszakítva a meny- nyezetet a tanterembe zu­hannak. Még rágondolni is rossz, mi történne egy ilyen helyzetben. Az igazgatónő elmondta: egyelőre folytatni kénytelenek mindkét tante­remben az oktatást, de ott úgy rendezték a padokat, hogy távol essenek a veszé­lyeztetett területtől. Ispán Győző, az önkor­mányzat jegyzője szerint, sze­rencsére nincs életveszély. Ezt statikus szakvéleménye is megerősíti. Ettől függetlenül sürgősen megoldást kell ta­lálni az iskola gondjára - mondotta.- Már elkészültek a helyre- állítás és felújítás tervei. Saját erőből nem vagyunk képesek megoldani mindezt, ezért köz­ponti támogatásra is nyújtot­tunk be pályázatot. Ha minden jól megy, akkor májusban, vagy legkésőbb a nyári szü­netben elkezdődhetnek a munkálatok. Megyénkben hetvenöt-nyolcvan kárpótlási árverés van hátra Azé a föld, aki megfizeti (Folytatás az 1. oldalról) peres ügy a Pusztaberki község és az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal között - ami két éve húzódik - jogerősen be­fejeződik. Drégelypalánkon februárban várható árverés, Romhányban akkor, ha a peres eljárás kimozdul a holtpontról. 14 községben olyan területeket tűztek ki árverésre, ahol a licitá­lásra felkínált föld sem az egy hektárt, sem az egy aranykoro­nát nem éri el. Általában állami területekről és cserháti apró falvakról van szó. 33 esetben azért árvereztünk, mert nem kérték az ÁPV Rt.-től.- Meddig lesznek árverések?- Heti kettővel számolva még nyolc-tíz hónapig.- Tudomásom szerint a /// 2., azaz állami tulajdonú földek licitálásán sok megyén kívüli is részt vesz.-Igen, de nem jellemző. A jogszabály lehetőséget ad, hogy az alanyi kárpótlásra jogosultak bárhol vásárolhassanak földet a II/2. kárpótlási földalapból, ami az összes földalap három-négy százalékát teszi ki. A területek 85-95 százaléka helyiek tulaj­donába került.- Volt-e a Dunántúlra jel­lemző osztrák földszerzés?- Akadt néhány egykori ma­gyar állampolgár, akinek ko­rábban földtulajdona volt a me­gyében, s alanyi jogon szerzett kárpótlási jegyért vásárolt.- A földkiadó bizottságok se­gítették vagy akadályozták a munkájukat?- Általában segítettek, pél­dául megmutatták, hogy a köz­ségekben mely területek tartoz­nak a résztulajdonosokhoz, ne­hogy ezek kárpótlásként kerül­jenek kiosztásra.-Az előbbieken kívül mivel foglalkozik a hivatal?- Leltározzuk, vagyis ismét átnézzük a teljes iratcsomagot és archiválásra készítjük elő. Az eredeti okiratokat az ügyfe­leknek visszaküldjük. Eddig 1800-at zártunk le.- Mit tudnak jövőjükről?- Eredetileg három-négy évi munkával számoltunk, de akkor még nem volt szó személyi kárpótlásról. Tennivalónk ’97 végéig akad. Mi is a sajtóból ér­tesülünk jövőnkről. Kérdés: lesz-e új munkahelyük? V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents