Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-26 / 48. szám

2. oldal II SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. február 26., szerda Merész terveket forgat fejében a nagy múltú salgótarjáni gyár vezetése Egymilliárddal fejleszt a tűzhelygyár Az idén egymilliárd forintos beruházásba kezd az SVT-Wams- ler Rt. A magyar német vegyes vállalat a raktártechnikai, he­gesztés-technológiai, folyamatvezérlési fejlesztésére az 1996. évi, 400 millió forintos nyeresége biztosít fedezetet. Ötven év után esküdtek egymásnak örök hűséget Aranylakodalom, arany élet 17-én Pásztón házasságot kö­töttek, melyből négy gyerme­kük - két fiú és két lány - szü­letett, közülünk sajnos már egyet el kellett temetniük. A család időközben hét unoká­val és két dédunokával gyara­podott. Szuszai András a selypi cementgyárban kereste ke­nyerét, és közel fél évszáza­dos, munkában eltöltött idő után vonult nyugállományba. Dolgos ember lévén alkalmi munkákat vállalt, de ma már 75 évesen csak kertjében és szőlőjében munkálkodik, és még mindig jó erőben érzi magát. Felesége, Teréz néni el­mondta, hogy az együtt eltöl­tött ötven év alatt nagyon boldogan éltek egymással. Együtt ápolják 85 éves nővé­rét, úgy érzik, hogy ez a segít­ség is hozzátartozik az éle­tükhöz. - esla ­A hétvégén ünnepelte há­zasságkötésének ötvenedik évfordulóját Pásztón Szu­szai András és felesége. A családi eseményen Pásztó anyakönyvvezetője, Bene Istvánná előtt aláírásuk­kal ismét megerősítették há­zasságukat a város anyaköny­vében, majd az anyakönyvve­zető felolvasta dr. Dobro- voczky István polgármester és dr. Tasi Borbála jegyző kö­szönőlevelét az aranylakoda­lom alkalmából. Szuszai András 1922-ben Pásztón, míg felesége 1925- ben született a romániai Kái­nokon. A fiatal leány a máso­dik világháború alatt érkezett Pásztora, hogy meglátogassa az ide férjhez ment nővérét, de a háborús helyzet miatt már nem térhetett haza szülő­falujába. Szuszai András a há­borúból hazatérve ismerke­dett meg vele és 1947. február Az elektronika a sláger a nógrádi betörök között Újabb kirabolt iskola Egy esztendő alatt 3 milliárd forintról 4 milliárdra növelte árbevételét a salgótarjáni tűz­helygyár. - A ’96-os 4 milli­árdos forgalom 5-6 százalékos exportnövekedéssel is járt, ter­mékeink 65 százalékát külpia­con értékesítettük - nyilatkozta Mede Sándor vezérigazgató-he­lyettes. Fontosnak tartja, hogy a cég jelentős növekedés mellett megőrizte folyamatos fizetőké­pességét, s a mérlegkészítésnél 400 millió forint nyereséggel zárhatták az évet. Kandallóból Mede Sándor tapasztalatai szerint éves szin­ten 6-8 ezer darabra „vevő” a magyar piac, ebből kétezret a salgótarjániak adtak el. Gáz­tűzhelyből 100 ezer darab fogy évente Magyarországon, tavaly ebből 55-60 ezret az SVT gyár­tott. A több mint 100 éves múltra visszatekintő tűzhely­gyár a szilárd tüzelésű, hagyo­mányos kályhák hazai piacán gyakorlatilag egyeduralkodó. Az SVT-Wamsler csődjét követően bizonytalanná vált külpiacaikat stabilizálták, s egyes üzletágakban, például a Németországba irányuló kan­dallóexporttal 3000 darabos ér­tékesítést értek el, s ugyanitt stabilizálták az olajkályha-ela- dásban korábban szerzett pozí­ciójukat. Ez utóbbi terméknél két újabb típust is piacra dobtak Németországban, az értékesí­tési terv az idén olajkályhából 8-10 ezer darab. Gáztűzhelyexportjukban át­törésnek tekinti a cég vezetése, hogy Szlovákiában 10 ezer da­rab gyártására kaptak megren­delést, az első 500 gáztűzhely a napokban kerül le a gyártósor­ról. Az SVT korábban még nem szállított Szlovákiába. A gyár öntödéjében is zajlik a termékszerkezet-váltás. A sa­ját termékek mellett zománco­zott öntvényeket szállítanak nyugat-európai gyáraknak. A gyár elmúlt évi eredmé­nyeire alapozva döntött az egymilliárd forint értékű fej­lesztés mellett a cég vezetése - mondta Mede Sándor. A 400 millió forintos saját forrásra, 400 millió forint devizahitelre, s a gazdaságfejlesztési célelő­irányzatból származó 200 mil­lió forintos pályázatára ala­pozva vágnak bele a fejlesz­tésbe. Mintegy 200 millió forin­tot igényel az új raktár építése, gépesítése. A fejlesztés tartalmaz to­vábbá technológiai beruházá­sokat: számítógépvezérelt él- hajlítót, sajtolót, hegesztés­technológiai újításokat, a fo­lyamatvezérlés átszervezését, munkakörülmények javítását, s ehhez kapcsolódva a munkate­rületek jobb kiszolgálását. A beruházás keretében opti­kai szálas, gyáron belüli infor­matikai rendszert építenek ki, energiablokkot fejlesztenek, s korszerűsítik a környezetvéde­lem, minőségbiztosítás rend­szerét. A 800 főt foglalkoztató iparvállalat vezetése az 1997-es évre 5 milliárd forintos árbevé­teli tervet tűzött ki. Ennek telje­sítése esetén - sajátos értékelési rendszerben - 29 százalékos alapbérfejlesztést hajtanak végre. Tavaly decemberben bruttó 46 ezer forint volt az SVT-Wamslemél a havi átlag- kereset, gyári szinten. Tarnóczi László Gyakori, hogy a betörők, tol­vajok tanintézményeket láto­gatnak meg, hogy eladható eszközöket lopjanak el. Kevés olyan iskola van, ahol még nem fordultak elő az elektro­nikai eszközökre specializá­lódott betörők. Vannak persze, akik saját céljaikra lopnak ilyesmit, de ez a kevesebb. S ott, ahol egy ki­csit is vigyázatlanok, vagy fe­gyelmezetlenek az elektronikus eszközök tárolásában, nagyon könnyen megtörténik a baj, így vagy úgy, de ellopják ezeket az eszközöket. S az nagyon jó do­log, ha netán megkerülnek. Ilyen eset történt a múlt hét végén a salgótarjáni Arany Já­nos Általános és Szakiskolá­ban. Szombatra virradóra a be­járati ajtópánt lefeszítésével ha­tolt be az elkövető az iskola konyhájába, ahol pénztárgépet talált. Ezzel azonban nem elé­gedett meg, hanem tovább kuta­tott, és talált is különböző szá­mítógép-tartozékokat. Ezeket sem hagyta ott, hanem magával vitte. A rendőrség által keresett ismeretlen tettes kétszázezer forint értékű kárt okozott az is­kolának. Hódít a tarjáni kandalló Idén is megrendezték Kölnben a Domotech- nika kiállítást és vásárt, melyen a Wamsler G.m.b.H. standján a salgótarjáni tűzhely­gyár és Iparfém Kft. termékei szerepeltek. A múlt héten Gressai Gábor, az Iparfém Kft. ügyvezető igazgatója is kint járt. Mint elmondta, a német kereskedőknek na­gyon tetszett a kandallócsalád. Különösen a Servant kályha „kandallósított” változata hódí­tott, csakúgy, mint itthon. E kályhának egy ol­csó, üzemi használatra gyártott változata is a választékot bővítette, s a jelek szerint nem eredménytelenül. Nem hiányzott a repertoárból a Lucifer sem, valamint a cég által a közelmúltban kifejlesztett szögletes kandalló, az ún. Panoráma. Ä néme­teknek feltűnt, hogy a fejlesztés egy pillanatra sem állt meg. Jelenleg a zománcozott oldalfalú, illetve berakású kandallók igen népszerűek. Gressai Gábor szerint szükség van a szín és formavilág folyamatos megújítására. Idén az Iparfém Kft. 9-10 ezer darab kandallót szeretne értékesíteni bel- és külföldön. A Servant iránti keresletet mutatja, hogy a szállítócégek a sza­lagsor végén várják a készterméket. T. N. L. Az Iparfém első kandallója, a Lucifer (balra), s legújabb fejlesztése, a Pano­ráma. ' FOTÓ GYURIÁN Kamarai esélyek és esélyesek - Tennivaló bőven akad Kiadó helyek az elnökségben (Folytatás az 1. oldalról) Amennyiben persze az illető vállalja a feladatot, s a jelölők 50 százalékának (plusz egy voks) - bizalmát élvezi. Bár a novemberi teljes tisztújításig már nincs hátra egy teljes év, a kamara elnöksége úgy ítélte meg, hogy erre az időszakra is ki kell egészíteni az irányító testületet. Gressai Sándor elmondta: vállalja a jelölést, s megtisztel­tetésnek tartja, hogy a neve felmerült ilyen rangos megbíza­tásra. - Van mit tenni! Azt azonban nem vállalom, hogy az elődök munkáját elemezzem. Van egy működő kamara, en­nek a munkáját kell egy kicsit felpörgetni. Ez a legfontosabb cél, mindamellett, hogy köze­lebb kell kerülni a tagsághoz - szól a programterv. Arra a kérdésre, hogy meg­választása esetén kéri-e nyugdí­jazását, Gressai Sándor hozzá­tette: - Valóban jeleztem, hogy idővel elmegyek nyugdíjba, sőt utódomat is megneveztem, de időpontot nem mondtam! Gál László neve sem isme­retlen a kiskereskedők, vállal­kozók körében. A balassa­gyarmati Mazda és Kia keres­kedő eddig is küldött volt, ám, mint mondja: - Nem túl aktív! Ezen szeretnék változtatni, mert úgy érzem, a kiskereske­dők érdekérvényesítése hiány­zik. Nem tudják, miért fizetnek tagdíjat. A kamara jó fórum le­het a kormányintézkedések mi­nősítésére is. Bevallom, a ka­mara most mutatta először ro­konszenves arcát, amikor a kormány tb-intézkedéseit bí­rálta. Szándékom mindössze annyi, hogy az elnökségbe be­kerüljek, s már ez is nagy eredmény lenne.- A bizalom jelének tekin­tem, hogy a jelölőbizottság fel­kért - mondja Varga László. - Elfoglaltságomhoz képest igyekeztem eddig is segíteni a kamara tevékenységét, ám úgy ítélem, hogy esetleges elnök­ségi tagként hatékonyabb mun­kát végezhetnék. A bizottság előtt is elmondtam, hogy a na­gyobb nógrádi cégeknek össze kellene fogniuk, s a lehetősé­gekhez mérten meg kellene ta­lálnunk a helyi beszállítói kört. Ezzel a kis és közepes vállalko­zásokat is a magunk oldalára ál­líthatnánk, s megszűnhetne az a kellemetlen tipródás, ami az el­nökön, vagy elnökségen csapó­dott le, az örökös nézeteltérések miatt, melyek végül is tagdíjvi­tává fajultak.- Véleményem szerint szük­séges, hogy földrajzilag is pola­rizáljuk a megyét. Amennyiben salgótarjáni elnököt választunk a kamara élére, úgy Balassa­gyarmatnak kell adni az alelnö- köt. - Vallja dr. Dékány László, a Magyar Kábelművek Rt. Ba­lassagyarmati Kábelgyárának igazgatója. A megye legna­gyobb iparvállalatának vezetője a kamara első számú vezetői posztjára jelölést nem vállalta el, de az irányában meglévő bi­zalmat szeretné mind az MKM, mind Balassagyarmat javára kamatoztatni. A kamara vezeté­sében így szívesen vállal fela­datot. Úgy érzi, hogy van mit javítani az NKIK jelenlegi mű­ködésén, s erre a lehetőség is megadatik. Meggyőződése, hogy olyan intézmény lehet a kamara, melyben az érdekérvé­nyesítésre nagyobb teret bizto­sít, s itt összebékíthetők a nagyvállalatok és a kisvállalko­zók érdekei. (németh - tarnóczi) Kistermelőket, őstermelőket vár az APEH ügyfélszolgálata szerte a megyében Rendkívüli adó-tájékoztató Az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága tájékoztatja ügyfeleit, hogy az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos adózást érintő kérdések té­makörében rendkívüli ügy­félszolgálatot tart.- 1997. március 4-én 9-13 óráig a pásztói városházán;-március 5-én 10-14 óráig a rétsági művelődési központ­ban;- március 6-án 9-13 óráig a szécsényi városházán. Tájékoztatjuk továbbá tisz­telt ügyfeleinket, hogy állandó ügyfélszolgálatainkon, Salgó­tarjánban, a központi ügyfél- szolgálati irodán (hétfő, szerda, csütörtök), Balassa­gyarmaton a városházán (hétfő, szerda, péntek) ebben a témakörben is készséggel ál­lunk rendelkezésükre. . A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Segítség! Természetgyógyászt! Nagyon szomorúan írom ezt a levelet, mert egy szeren­csétlenül járt család tragédiá­ját nem a valóságnak megfele­lően jelentették meg sem a rá­dióban, sem az újságban. A rádiótól a riportemő en­gem keresett meg és elme­sélte, hogy a szerencsétlenül járt asszonyt az orvosok nem tudták meggyógyítani, mert tüdőrákban szenved. Ezután kereste meg a család a termé­szetgyógyászt. Hogy milyen állapotban került a beteg a természetgyógyászhoz, saj­nos, arra a riportban nem de­rült fény, mert erről a termé­szetgyógyász nem nyilatko­zott. Ezt helytelenül tette, mert ezzel ártott a természetgyó­gyászok hírnevének. A Magyar Orvosi Kamara Salgótarjáni Szervezetének sem kellene kivizsgálatlan esetekből a rágalmazás szint­jét elérőén általánosítania. Salgótarjánban jelenleg - Kecskemétről érkezett - ter­mészetgyógyász dolgozik. Hangsúlyozom, hogy a „Se­gítség, Kuruzsló!” című cikk­ben közölt ügyhöz semmi kö­zük nincsen. így érthetetlen, milyen jogon szeretnék kitil­tani őket Nógrád megyéből. Sajnos előfordulnak orvosi műhibák is, amikről nem je­lennek meg újságcikkek. Vé­leményem szerint nagyon idő­szerű lenne már a természet- gyógyászatot szabályozó ren­delet megjelenése. Azok a természetgyógyászok fogad­hatnának el csak pénzt, akik valóban tudnak segíteni. Úgy érzem, hogy a február 21-ei cikkben megjelent támadás így nem helyénvaló. Döntse­nek az emberek! Szerencsére az orvosok közül is sokan felismerték már, hogy bizo­nyos természetgyógyászok rendelkeznek az ember egész­ségét helyreállító képességgel, amit maguk is igénybe vesz­nek, mint „másfajta” gyógy­módot. Egyértelműen tudo­másul kell venni, hogy vannak ma még talán megmagyaráz­hatatlan, de az egészség hely­reállítását eredményesen végző személyek. Az emberek - egymásnak adva a hírt a két kecskeméti természetgyó­gyászról - várják, hívják őket, mert kezeléseik után egészsé­gileg sokkal jobban érzik ma­gukat. Nem lehet szó kuruzs- lásról, ők nem gyógyítanak, az embereken segítenek fizikai fájdalmaik enyhítésében, megszüntetésében, a test-lé- lek-szellem harmóniájának helyreállításában. A bioener­getikus a rendellenességeket észlelve a betegeken, szakor­vosokhoz küldi őket, további vizsgálatra, gyógyításra. Számtalan ember köszönheti a bioenergetikusnak, hogy idő­ben került orvoshoz. À tör­vény megjelenése után abszo­lút tisztázott lesz a természet- gyógyászok helye és szerepe, és talán eljön az az idő, amikor az orvos segítőtársként veszi igénybe őket. Nagy Ervinné a VITALITÁS Magyar Egészségvédő. Sportegyesület képviselője Sok kicsi sokra megy Szlovákiában való vásárláskor tapasztaltam nemrégiben, hogy a szalámit vagy más fel­vágottat nem a papírral együtt teszik fel a mérlegre, hanem előbb lemérik, aztán csoma­golják. Ezzel szemben a salgó­tarjáni üzletekben sok esetben a vastag csomagolópapír sú­lyával együtt tíz deka a pári­zsi, a kenőmájas. Higgyék el, manapság senkinek sem mindegy, ráfizet-e, pár deká­nyit veszít-e a napi bevásár­láskor. Ugyancsak a határon túli szomszédunknál vettem kocsonyahúst, melyet apróra összevágva - mérés után, in­gyen - olyan csíkos nejlonta- sakba raktak, melyet nálunk kb. nyolc forintért adnak. A fenti példákat azért említet­tem, mert úgy vélem, át kel­lene venniük a hazai kereske­dőknek is a jó dolgokat, nem szégyen másoktól tanulni. Takács Lajosné, Salgótarján l

Next

/
Thumbnails
Contents