Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-24 / 46. szám

2. oldal

■jjjjl SALGÓTARJÁN

Megyei Körkép

1997. február 24., hétfő

Összefognak a bűnüldöző és igazságügyi szervek „Nógrád biztonságáért” - Fórum, lapunk szerkesztőségében

Félelem nélkül szeretnének élni az emberek

N

A rendszerváltás új helyzetet teremtett Nógrád megyében is. Az emberi szabadságjogok kiszélesedésével együtt járt a bűnözők mozgásterének kiszélesedése is. A megye iparszerkezete összeomlott, mezőgazdasága szétzilálódott, az országos válság- övezetek egyikét képezzük. A munkanélküliség elképesztő méreteket ölt. A megyében kialakult a gazdagok vékony és a szegények széles csoportja. A nehéz anyagi helyzet, a megélhetés nehézségei egyrészt, másrészt az ügyeskedés, a nyerészkedés megnövekedett lehetőségei felerősítették a bűnözést is. A „Nógrád biztonságáért” program megállapításai szerint az utóbbi hat-hét év alatt csaknem háromszorosára nőtt a bűnözés a megyében. A szerkesztőségünkhöz érkezett telefonok, levelek a szervezett bűnözés megyei helyzete, a bűnelkövetők lassú felelősségre vonása, a büntetések aránytalansága, a bűnüldöző és igazságügyi szervek együttműködése, az ifjúság veszélyeztetettsége, lapunk bűnügyi munkája iránt érdeklődtek.

Tanácskozik a kerekasztal: Nógrád nem célpontja a szervezett bűnözésnek

F. P.: Az országban megjelenő embercsempészek egyharmadát a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság fogta el. A migráció tovább él és ehhez kapcsolódik egy új iparággá fejlődött, szervezett, nemzetközivé vált embercsempészet. A térség hátrányos helyzete meghatározó e tevékenységben. Munkanélküliség, megélhetési nehézségek motiválják a csempészetet. Azonban a korábbi nagy létszámú, ötven-száz fős csoportok ma csak öt-tíz-tizenöt ta- gúak. Ezeknek a szervezői nem érhetők tetten. Alapvetően az arab országokból, Jugoszláviából, Romániából indulnak ki, de sok a hozzájuk kapcsolódó bűnelkövető. Az autólopások ugyancsak felerősödtek. Az elmúlt évben tizenkilenc csempészett autót fogtunk el a határainkon.

A lakosságot és a közvéleményt igencsak felbolygatta a határőrségnél bekövetkezett fegyverrel való visszaélés. Hadd nyugtassam meg a közvéleményt, hogy a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon nem fedtünk fel ilyen hiányosságokat. Az állomány tisztességes és becsületes.

Mi magunk is kezdeményezői voltunk és aktív részesei vagyunk a megye rendvédelmi szervei együttműködésének. A „Nógrád biztonságáért” program keretében is arra törekszünk, hogy a határtérségben, a megye egész területén a közbiztonság az elvárás szintjén valósuljon meg.

H. Z.: Szerintem van szervezett bűnözés. De mit jelent, mit is takar ez a fogalom? Arra utal, hogy bizonyos bűnözői funkciók és feladatok elkülönülnek egymástól. Nagyon nehéz küzdeni ellene.

Abban viszont szerencsénk van, hogy a gazdasági helyzetünk miatt nem vagyunk célpontja a szervezett bűnözésnek. A rendőrség alapvetően most készül fel, most kezdi el lerakni az alapjait az ilyen jellegű felderítésnek. Ez a fajta bűnözés új feladatokat állított elénk, s igyekszünk ennek megfelelni.

A rendelkezésünkre álló törvényi szabályozás is nagyobb lehetőséget ad a titkos jellegű

rendőri tevékenységre, amely hozzájárulhat a sikeresebb felderítéshez. Igenis tennünk kell ellene, de ez csak összefogással lehetséges. Ebben a munkában nagyon komoly szerepe van az egész társadalomnak, a lakosságnak, hiszen az a visszajelzés, amelyet tőlük kapunk, semmivel sem pótolható.

Túl a mélyponton

G.A.: A szervezett bűnözés és a szervezetten elkövetett bűnözés hasonló, de nem azonos fogalmak. A mi területünkön valóban lehet a klasszikus értelemben vett szervezett bűnözés jeleivel találkozni. Itt is ugyanúgy van tippadó, végrehajtó és orgazda. Régen elmúlt a nej- lonharisnyás és kvarcórás időszak. Sokkal egyszerűbben lehetett kezelni az úgynevezett egy vagy két gyanúsítottas ügyeket. Ma már merőben új elkövetési módok jelentek meg a területünkön, amelyek szorosan kapcsolódnak a jövedéki, a magas adótartalmú termékekhez, s természetesen a csempészethez is.

Nagyon sok a közös gondunk, hiszen az elkövetési módok, a gazdasági bűncselekmények, illetőleg a vagyon elleni bűncselekmények között sok a hasonlóság. A rabló sokkal előbbre tart, s általában a bűnüldözés, igazságszolgáltatás szervei jóval szerényebb technikai eszközökkel rendelkeznek. Az én szervezetemnek meg van határozva a kormány által, hogy milyen eszközöket használhat, szerezhet be és milyen mértékben.

T. Ö. Cs.: Az eljárások időszerűségének a problémája túlnyomóan a rendőrség és a bíróság asztalára teendő. A rendőrségnek kell a nyomozás során a tényállást felderíteni és ennek kapcsán számos bizonyítékot, szakértői véleményt beszerezni, tanúkat meghallgatni, adott esetben százakat kell jegyzőkönyvileg kihallgatni. Egy ilyen nyomozás eléggé időigényes.

Ezzel együtt mondom, hogy egy-két igen nagy horderejű ügyet kivéve, a rendőrségi nyomozások időtartama méltányos időn belül befejeződik. A

vádemelésre a törvény 15 napos határidőt szab. Nagy átlagban ezt az ügyészségnek sikerül is betartania. Igen ritka eset az, amikor esetleg 30 vagy 60 napig elhúzódik a vádemelés.

H. Zs.: A nyolcvanas évek vé- gefelé, a rendszerváltás előtt az igazságszolgáltatás a mélypontjára érkezett, helyzetének javítása 1990-től kezdődött és ez a mai napig tart. Bízunk benne, hogy ha a parlament az igazságszolgáltatási reformot elfogadja, akkor valóban olyan eszközök állnak majd a bíróság rendelkezésére, amelyekkel a megnövekedett követelményeknek eleget tudunk tenni, s biztosítani tudjuk a büntetőperek - s természetesen a polgári és gazdasági perek - ütemességét is.

Az elhúzódó eljárásokra vonatkozó vizsgálatok alapján meg lehet állapítani, hogy ebben nagyrészt objektív okok játszanak közre. Ezek közé lehet sorolni az eljárásban érdekelt személyeknek időhúzó magatartását. Előfordul, hogy hónapokig nem tudunk vádlottat meghallgatni, mert nem lehet megtalálni. A rendőri elővezetések ebből a szempontból nem a legsikeresebbek.

K. T.: Azért nem annyira tragikus a helyzet a bíróságokon. A Salgótarjáni Városi Bíróságon például az elmúlt négy évben az ügyhátralék nem növekedett. Amivel problémáink vannak - s ez az ügyek számát tekintve tíz százalék alattra tehető -, azok egyrészt a sokvádlottas ügyek, másrészt pedig a gazdasági jellegű bűncselekmények.

Sok vádlottat mozgatni, főleg ha nincsenek letartóztatva nagyon nehéz. Ugyanígy az állampolgári fegyelem jelentős lazulása is megfigyelhető az utóbbi időszakban. Részben félelemből, részben egyéb okokból olyan tanúk nem jelennek meg a tárgyaláson, akik nélkül a bíróságok nem tudnak dönteni, ezért a tárgyalásokat el kell halasztani.

S azon túl, hogy a tárgyalást nem tudjuk befejezni, a terem előtt lévő harminc-negyven tanúban is megbotránkozást kelt, hogy mások távolléte miatt az ő kihallgatásukra sem kerülhet sor. Arról a főügyész úr beszélt, hogy milyen nehézségeket okoz a büntetőeljárási törvény módosítása, amelyből az is következhet, hogy a nyomozás során elrendelt szakértői véleményt a vádlott vagy védője kérésére meg kell ismételnünk.

Akkor vagyunk nehéz helyzetben, ha több szakértői vélemény van. Ott még taktikázni is lehet, hogy az első hónapban az első szakvélemény megismétlését kérik, majd lefolytatjuk a bizonyítási eljárást, s aztán jön a következő szakértői vélemény. Ez nem hónapos, hanem néha éves késéseket is okoz.

H. Zs.: A gyorsaság a bíróságok esetében tényleg javítandó. A kiemelt életelleni bűncselekmények vonatkozásában azonban a megyének nincs elmaradása. Ha vesszük például a pásztói rendőrügyet, a géppisz- tolyos gyilkosságot, soron kívül, nagyon gyorsan letárgyaltuk. Vagy a szamurájkardos gyilkosságot. Nagyon megnehezíti az eljárásokat, hogy jelenleg a magyar büntetőeljárásban megoldatlan a tanúvédelem kérdése. S mivel a szervezett bűnözés folytán a tanúk most már nagyon komoly veszélynek, esetenként életveszélynek vannak kitéve, a jelenlegi szabályok alapján nincs megoldva a védelmük.

Az igazságszolgáltatási reform több törvényből áll. Ebben benne van a büntetőeljárás, a Btk. módosítása, az ítélőtáblák felállítása, aminek a lényege, hogy a megyei bíróság és a városi bíróság közé még egy bírósági szint épül. Az országban három ilyen lesz. A reform a bíróságok informatikai fejlesztését is, egy országos rendszer kiépítését is tartalmazza.

Nógrád megyében egyébként büntetőbírákból óriási hiány van. Nem tudjuk betölteni a bírói állásokat. Balassagyarmaton öt büntetőbírói állás van s abból két bíró dolgozik a pályázatok ellenére. Ennek részben anyagi oka van. Nem beszélve arról, hogy most már a büntetőbírák is komoly veszélynek vannak kitéve. Napirenden vannak a fenyegetések.

„lyukas” a rendszer

F. P.: A rendvédelmi szerveknek, így a határőrségnek is igénye az igazságszolgáltatás reformja. Nekünk is gondot jelent, hogy az elfogott ember- csempész, akiről’ tudjuk, bizonyított tény, hogy bűncselekményt követett el, másnap megmosolyog minket az utcán. T. Ö. Cs.: Az egész büntetési rendszer egy kicsit lyukas lett. Elmaradt a halálbüntetés, ezt az Alkotmánybíróság döntötte el. Az életfogytig tartó szabadság- vesztés olyan formában van rendezve ahogyan van, hiszen a feltételes szabadságra bocsátásnak az idejét szabja meg a bíróság az ítéletben.

Ezt követi a javító-nevelő munka, ami nem igazán élő büntetés, éppen azért, mert a munkaalkalmat meg kellene teremteni, ami manapság különösen nehéz, hiszen általában tanulatlan emberek vagy kevéssé felkészült emberek foglalkoztatása lenne a cél. Gyakorlatilag ez is kiesik. Jön a pénzbüntetés. Ezt általában a jövedelmi viszonyokhoz kell igazítani és a segélyből élőnek a büntetése ugyan mi lehet.

N. K.: Az őrizétbe vételnek, az előzetes letartóztatásnak nagyon pontos, körülhatárolt törvényi feltételei vannak. Azokban az esetekben, hogyha a törvényi feltételeket egy nyomozás, egy büntetőeljárás során nem lehet bizonyítani, abban az esetben szó sem lehet ennek az egyik legsúlyosabb, a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésnek az elrendeléséről.

Sokan abban a tévhitben vannak, hogy ha valaki elkövet egy viszonylag súlyosabb megítélésű bűncselekményt, annak automatikusan az a következménye, hogy az illetőt kötelezően őrizetbe kell venni és előzetes letartóztatásba helyezni.

N. L.: Véleményem szerint Nógrád megye mind rendőri, ügyészi és mind bírói vonalon egyértelműen a törvény szellemében jár el.

Szó volt arról, hogy van-e szervezett bűnözés vagy nincs. Én óvatosan foglalnék ebben állást. Szervezett bűnözésről akkor beszélhetünk, ha a bűnö- 'zőláncok vannak és ahol már „keresztapa” is van, aki szervezi. Hál' istennek ezt a megyénkben nem lehet tapasztalni.

H. Z.: A rendőrségnek alapvető feladata, hogy a jogsértéseket felderítse és minden olyan hivatalból üldözendő bűncselekményt felderítsen a tényállás tisztázása során, amely a hatóság tudomására jutott.

N. L.: Szerintem itt egy párhuzamos tevékenység folyik, ami nagyrészt teljesen felesleges. Mert mit csinál a bűnügy? Nyomoz, kihallgat, a vizsgálaton ugyanezt megismétlik, csak valamivel tágabb összefüggésben. Miért nem lehet az, hogy a nyomozás nyomozás, a felderítés felderítés legyen, s ne legyen kétszer megismételt eljárás.

Az ítéletekkel kapcsolatban én nagyon sajnálom a bírákat. Látom bennük a lelkiismereti vajúdást a visszaesők esetében. Már volt büntetve az„ illető, aki betör valahová. Például egy élelmiszerüzletbe. Nem magnót visz el, nem értékes műszaki cikkeket, hanem ennivalót, mert éhes, mert rá van szorulva. Viszont a minősítés, a törvény olyan, hogy a bírónak vért kell izzadnia, hogy azért a tizenkétezer forint élelmiszerért, hacsak nem muszáj és van rá lehetőség, ne ültesse le ezt az embert.

T. Ö.: A büntetési rendszer hiányos, egy csomó más büntetési nemre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelően lehessen differenciálni, hogy tettarányos legyen.

N. K.: Azt kijelenteni, hogy Nógrádban nincs jelen kábítószer, eleve nem lehet, mert tudunk a látenciáról. Az egy dolog, hogy a rendőrségnek hivatalosan nincs róla tudomása, információja, de attól a drog még itt lehet közöttünk. Nyílt büntetőeljárásig ilyen ügyekben még nem jutottunk el. Ilyen esetekben nem az a fő cél, hogy a terjesztésben az utolsó láncszemet derítsék fel és kapják el, hanem a forrásnak a megtalálása fontos elsősorban.

H. Z.: Valamikor azt mondtuk,

hogy fiatalság bolondság. Ma ezt már úgy mondanám, hogy fiatalság néha veszedelem. Arról van szó, hogy fiataljaink egy jó része egyszerűen a társadalom szélére szorult. Nyilván megérinti őket az erőszak, annak a világnak a szele, amelynek soha nem lehetnek a részesei. Terjed a - mit érdekel engem, hogy meghalok öt év múlva, most akarok élni - szemlélet. Ezzel kezdődik a probléma.

A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények arányát tekintve nem állunk olyan rosz- szul. Ez viszont nem azt jelenti, hogy mindenről tudunk. Igazán kemény terület a gyermek- és ifjúságvédelem területe. Megjelentek a bélyegek, tabletták, különböző gyorsítók a diszkókban. Az enyhe, a könnyű drogok, de követik majd ezeket' a nehéz drogok is. Ézt kezelni kell. A Nógrád biztonságáért programban erre vannak elképzelések, de egyedül nem vagyunk erre képesek.

Nyomkövetés a sajtóban

F. P.: Nálunk is megfordul 300-350 sorkatona, 19-20 éves s emellett van 380 hivatásos, aki szintén olyan huszonéves. A bevonulást követően igen nagy szűrőmunkát végzünk és szerencsére nem találkozunk drogosokkal. A határőrségnél elsőként állt fel az a humánszolgálat -így az igazgatóságunknál is - amely igen nagy erőfeszítéseket tesz ennek a megelőzésére, visszaszorítására. Hál' istennek a katonák nem hoztak ilyen fertőzést a lakókörnyezetükből. Mi is min- .dgtjt megtesgiijnk annak érdekében, hogy fel ne üsse a fejét a drog.

N. L.: Ami a publicitást illeti: azt tapasztalatom, hogy a bűnügyi, igazságszolgáltatással kapcsolatos interjúkban túlsúlyban a vezetők nyilatkoznak. Pedig szerintem, a megyei, városi kapitányok mellett a tiszthelyetteseket is meg kellene szólaltatni, akik az éjszakában dolgoznak. Ez doppingolná őket. Kicsit többet kellene népszerűsíteni az úgynevezett közembereket is.

H. Z.: Egyetértek azzal a javaslattal, hogy többször szólaltassanak meg a beosztott kollégákat is. Tudom, hogy egy lapnak az olvasottsága a legfontosabb, a lapot el kell adni, az információnak hírértékűnek, érdekesnek kell lenni. Örülök annak, amit az elmúlt időben tapasztaltam: a Nógrád Megyei Hírlap hangvétele nagyon korrekt volt ezekben a kérdésekben. Arra szeretném kérni, hogy a jövőben se változzon meg az arculata.

H. Zs.: Az utóbbi időben nagyon sokat javult a kapcsolatunk, de még mindig vannak olyan bűnügyek, amelyek egyszerűen kimaradtak a lapból. Vagy a sztori miatt, vagy a büntetések miatt. Viszonylagos teljességre kellene törekedni, s a megye minden részéből, a városi bíróságokról jelenjenek meg ügyek, illetve írások a lap hasábjain. A rendőrség által leadott ügyeket az ítélethozatalig érdemes lenne nyomon követni.