Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-20 / 43. szám
1997. február 20., csütörtök Látóhatár 5. oldal Hétfőn háromnapos agrárdemonstráció Lemondatják a minisztert ? Eredmény nélkül zárult a mezőgazdasági termelők képviselői, illetve a kormány szakértő tisztviselői közötti szerdán, Kiskőrösön lezajlott megbeszélés. Kása Gyula, a demonstrációt szervező bizottság vezetője elmondta: az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, így február 24-én reggel kilenc órától újabb, immár háromnapos tiltakozó-akció kezdődik. Az eddig beérkezett jelzések szerint az ország legkülönbözőbb részeiről negyven helyen csatlakoznak a termelők a Kiskőrösről indult kezdeményezéshez. A gazdák teljes útelzárásra készülnek, ám ha erre nem kapnak engedélyt - ami valószínű - megtalálják a módját, miként tudják olyan mértékben lassítani az utak forgalmát, amivel a kormányt rákényszeríthetik követeléseik teljesítésére. Kosa Gyula hangsúlyozta: ha a kormány azt akarja, hogy ez az agrárdemonstráció legyen az utolsó, akkor a szervező bizottságot el kell fogadnia tárgyalófélnek. Kijelentette azt is: követelik Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter és a tárca politikai államtitkárának, Kiss Zoltánnak a leváltását. Visszavonulóban az influenzajárvány Teljed az ínségbetegség Végéhez közeledik az influenzajárvány, az elmúlt napokban 22 százalékkal kevesebben fordultak orvoshoz, mint az előző héten. Országszerte visszavonulót fújtak a vírusok, csupán Tolna és Veszprém megyében észlelték a betegek számának némi emelkedését. Dr. Straub Ilonától, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettes főorvosától megtudtuk, hogy a korábbinál némileg több szövődményes esetről érkezett jelentés. A legveszélyesebbet, a tüdőgyulladást a betegek 13 százalékánál diagnosztizálták. Az elmúlt négy hét alatt ösz- szesen 230 ezren estek ágynak influenzás tünetekkel. Legerőteljesebbnek Komárom-Eszter- gom megyében bizonyult a járvány, a legkevesebb beteget Pest megyéből jelentették. Ösz- szesen ötven influenzával ösz- szefüggő halálesetet jegyeztek fel, feleannyit, mint a korábbi években. Az elhunytak két kivétellel hatvan év felettiek voltak. Az idei járvány „felfedezettje” egy-egy újabb influenza A és B vírustörzs, amelyeket a budapesti és a szegedi vizsgálati mintákban izolálták. Az influenzát követően a legtöbb gondot az ételmérgezések okozzák - tudtuk meg -, évente átlagosan 30 ezer ember betegszik meg emiatt. Terjedőben van néhány, szexuális úton elkapható fertőzés és a szegények betegsége, a tbc is. (németh) Tudnivalók a szociális juttatásokról Jókor jön az átmeneti segély A szociális támogatások egyik nélkülözhetetlen formája az átmeneti segély, amely a váratlanul nehéz helyzetbe kerültek gondját enyhítheti. Bárkit érhet váratlan betegség, súlyos csapás, szerencsétlenség, más tragédia. Ilyen rendkívüli esetekben főként á kisebb jövedelműek helyzete válik kilátástalanná, azoké, akiknek többnyire még a különféle biztosításokra sem futotta a jövedelmükből. Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a segélyt azok kaphatják, akik létfenntartásukat veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerültek és emiatt önmagukról, illetve családjukról másképp nem tudnak gondoskodni. Kérhetik ezt a támogatást azok is, akik alkalmanként, egy-egy nagyobb kiadás - például kórházi kezelés, elemi kár - miatt kerültek szorult anyagi helyzetbe. A helyi önkormányzat kép- viselő-testülete dönt arról, hogy kinek és mekkora támogatást ítél meg. Lehetőség van arra is, hogy kamatmentes kölcsönnel segítsék a rászorulókat. Az önkormányzatok általában helyi rendeletben szabályozzák e segélyezési forma feltételeit. Akadnak olyan települések, ahol iskolakezdéskor tanszervásárlási utalványt juttatnak a szülőknek, másutt az alapvető létszükségleti cikkek - például fűtőberendezések - elromlása esetén is segélyezik a bajbajutottakat. Településenként némiképp eltérhetnek tehát az odaítélés szempontjai, és nem feltétlenül esik egybe a támogatásban részesülők köre sem. N. Zs. Áder János szerint csúfos kudarccal végződött a meghallgatás Tocsik nem tud semmit a Tisztiházról Tocsik Mártát állítólag síbaleset érte Ketten is vigyázták a síbalesete miatt még mindig erősen sán- tikáló Tocsik Márta lépéseit, amikor - rácáfolva az előzetes értesülésekre - tegnap reggel mégis megjelent a Parlamentben. Az elhíresült jogásznő most először tett eleget alkotmányos kötelezettségének: válaszolt a székházbizottság kérdéseire, ám az ÁPV Rt.-botrány körülményeit vizsgáló bizottság egy emelettel feljebb ismét hiába várta a „koronatanút”. A láthatóan ideges, gyengélkedő hölgy negyedórás késéssel, ügyvédje, Szogyényi József karjába kapaszkodva érkezett. Fotósok hada kapta lencsevégre, hogyan segítik le róla méregdrága bundáját. A meghallgatás első perceiben az ügyvéd zárt ülés elrendelését kérte arra hivatkozva, hogy ügyfelét zavarja a sajtó jelenléte. Noha az eddigi ülések nyilvánosak voltak, a bizottság 5-3 arányban úgy döntött: becsukódnak az ajtók. Több mint egyórás meghallgatás után, az újságírók kérdéseit elhárítva (,,Ne erőszakoskodjanak, nem nyilatkozom!”), Tocsik távozott. Az ülés szünetében az MDF- es Dávid Ibolyától megtudtuk, nem lettek okosabbak.-A közvetett és félinformációkból, a locsi-fecsiből azt hámoztuk ki, hogy Tocsik nem vett részt a vizsgálat tárgyát képező Fideszes ingatlanok eladásában, s nem találkozott a párt gazdasági főnökével, Simicska Lajossal FOTÓ: FEB/DIÓSI sem. Érintettségét bizonyítandó ugyan felidézte, hogyan kávézott egy ingatlanközvetítővel, aki tanácsokat kért az ügylet lebonyolításához, de ez kevés. Kristóf István, a testület MSZP-s elnöke úgy ítélte meg, hogy Tocsik nem a bizottság által vizsgált Váci utcai, Széchenyi rakparti, illetve Andrássy úti ingatlanügyekről, hanem csak a Fidesz Lendvai utcai székházának eladásáról tud részleteket. Áder János, a bizottság fideszes tagja szerint „politikai vádalku” áll annak hátterében, hogy Tocsik előhozakodott „információival”, de a sajátos provokáció szerinte „csúfos kudarccal végződött”. Takács Mariann Együttműködés A jövőben minden mpdon segítik egymást a magyar és a román belügyi szervek a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer elleni küzdelemben. Erről írtak alá tegnap egyezményt Budapesten a két szomszédos ország belügyminiszterei: Kuncze Gábor és Gavril Dejeu. Megegyeztek abban is, hogy nemcsak a bűnüldözésben, hanem a megelőzésben is összehangolják intézkedéseiket. A megállapodás szerint az eljáró hatóságok közölhetik egymással a bűnözésben résztvevők adatait, kapcsolataikra, a bűnöző szervezetek felépítésére, működésére és módszereire vonatkozó információkat. Közös rendőrtovábbképzésekről is határoztak a miniszterek. Igazságügyi reform. Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának az igazságszolgáltatási reformot figyelemmel kísérő albizottságában többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy nem tartható a kormány által meghatározott törvényalkotási ütemterv, így például az új büntetőeljárási kódexszel, illetve a felállítandó ítélőtáblákkal kapcsolatban kitűzött határidő. Európai szabályozás. Az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága szerdai ülésén támogatta az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat parlamenti megvitatását: Magyarországon ugyanis a betegek személyes adatairól a mai napig nem rendelkezik átfogó szabályozás. Az MDF a közrendről. A büntetési tételek szigorítása, a rendőri szervezet jogosítványainak növelése és anyagi helyzetének erőteljes javítása elodázhatatlan feladat - jelentette ki Boross Péter, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke a párt szerdai, „Közrend és köz- biztonság” címmel megtartott tájékoztatóján. Nem választási szövetség. Az alapelvek tekintetében rokonság van a két párt programja között - állapították meg a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt programegyeztetési bizottsága első ülésén. Füzessy Tibor, a KDNP alelnöke azt is közölte: a programegyeztetés nem jelent választási szövetséget is. Rádiós szabályzat. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, György Gábor szerint van esély rá, hogy márciusban a testület jóváhagyja a Magyar Rádió Rt. Közszolgálati Műsorszolgálati Szabályzatát. A KDNP az ingatlanokról. A Magyar Szocialista Pártnak az a célja, hogy a pártingatlanok tekintetében konzerválja jelenlegi kivételezett pozícióját - mondta szerdán Pálos Miklós, a KDNP frakcióvezető-helyettese. Szerinte az MSZP 365 ingatlant használ térítésmentesen, míg a többi párt ennél nagyságrendekkel kevesebbet, legfeljebb ötöt. Panasz a számla miatt. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége keddi ülésén elfogadta a testület Alkotmánybírósághoz benyújtandó panaszának szövegét. A kuratórium azt a törvényi rendelkezést kifogásolja, amely kötelezi az MTV Köz- alapítványt arra, hogy számláját a Magyar Államkincstárnál vezesse. Baloldali és szabad demokrata frakcióvisszhangok Salgótarján idei költségvetéséről Van olyan is, aki másképp csinálná (Folytatás az 1. oldalról) A frakcióvezető érthetetlennek tartotta a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztésében készített „A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének irányelvei”- ben megfogalmazott kijelentést, miszerint a közoktatási törvény meghatározza az állami feladatvállalás konkrét mértékét, ezzel a garantált önkormányzati finanszírozás biztosítottá válik. Ez a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy az oktatási normatíva-emelés lefedezi a bérfejlesztést, és a dologi kiadások inflációt követő mozgását az önkormányzatok saját forrásból biztosítják. Cserháti József kiemelte, hogy ennek az ígéretnek a be nem tartása több mint 200 millió forintos nem várt terhet jelentett az önkormányzat számára 1997-re. „Á helyzet súlyos, de nem reménytelen” - összegzett a frakcióvezető. „A következő hónapok eredményeitől függ, hogy tartósan kikerülünk-e a csapdahelyzetből. Ez a fél év eldönti, hogy sikerül-e Salgótarján és vonzáskörzetének megtartó és eltartó képességét tartósan, hosszú távon biztosítani. A sajtótájékoztatón szóba került az önkormányzat képviselői tiszteletdíjának 30 százalékos emelése is, ami nettó 19,4 százalékos fejlesztést jelent, azaz például egy bizottsági tag esetében ez 6 ezer forintos növekedéssel egyenlő. A sajtótájékoztatótól függetlenül utánaérdeklődtünk, és megtudtuk, hogy a megyei jogú városok polgármestereinek fizetése ugyanannyi, vagy meghaladja Salgótarján polgármesterének fizetését. Egyébként az emelések mértéke, mint azt megtudtuk, a megyeszékhely esetében az éves költségvetés 0,84 százalékát veszi igénybe. * * * Gusztos István, az SZDSZ- frakció vezetője a költségvetés és más fontos előterjesztések vonatkozásában is hiányolta az érdemi befolyásolásra fordítható időt. A város költségvetésének elfogadását inkább a politikai számháború jellemezte, mint a szakmai érvek ütköztetése. Elismerte, hogy a költségvetés összeállítását alapvetően a külső, központi kényszerek határozzák meg, viszont éppen ezért, mint mondotta, nem kell varázslónak lenni a végleges formába öntéséhez. Egyetlen pozitívumként értékelte a közalkalmazotti bértábla bevezetését, bár itt is jelentős időlemaradás tapasztalható. A belső arányok változatlanságát jellemezte azzal, hogy az oktatás fejlesztésére például csak egymillió forint jutott. A több éve tartó hanyatlás folytatódik a városban, amit a vezetők nagy erőkifejtéssel próbálnak lassítani. Úgy tűnik, hogy olykor - főleg központi ígéretként - a perspektíva is megcsillan a város előtt, de igazi fordulat még nem következett be. Gusztos István szólt a frakció megítélése szerinti túlzott polgármesteri hatalomkoncentrációról is, amely például a városban működő különböző társadalmi szervezetek kivétele- zettségéhez vezethet. Ilyen háttérben aztán a közgyűlés szerepe a befolyásolás helyett a tudomásulvételre szűkül le. Bezovics Lajosné szintén kifogásolta az úgynevezett egyfordulós költségvetést, ami miatt, idő hiányában, a módosító javaslatokat a közgyűlésen kellett ismertetni. Sajnálatosnak ítélte meg, hogy a kötelezően ellátandó városi feladatok, mint például az oktatás és az egészségügy, nem jelennek meg kellő súllyal az idei költségvetésben. Fontos segélykeretek az 1994-es év szintjén maradtak, és nem sikerült több pénzt biztosítani a fiatal házasok szociális támogatására sem. A képviselő keserűen jegyezte meg, hogy a végén már el is állt a módosító javaslatai megtételétől, mert úgyis tudta, hogy leszavazzák. Gusztos István a sajtótájékoztató végén megjegyezte, hogy nem kívánnak döntési jogokat a bizottságok számára, de nagyobb beleszólási lehetőséget. B. M. Összefogás a bűnözők ellen