Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1997. február 20., csütörtök Látóhatár 5. oldal Hétfőn háromnapos agrárdemonstráció Lemondatják a minisztert ? Eredmény nélkül zárult a mezőgazdasági termelők képviselői, illetve a kormány szakértő tisztviselői közötti szerdán, Kiskőrösön lezajlott megbeszélés. Kása Gyula, a demonstrációt szervező bizottság vezetője el­mondta: az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, így feb­ruár 24-én reggel kilenc órától újabb, immár háromnapos tilta­kozó-akció kezdődik. Az eddig beérkezett jelzések szerint az ország legkülönbözőbb része­iről negyven helyen csatlakoz­nak a termelők a Kiskőrösről indult kezdeményezéshez. A gazdák teljes útelzárásra ké­szülnek, ám ha erre nem kap­nak engedélyt - ami valószínű - megtalálják a módját, miként tudják olyan mértékben lassí­tani az utak forgalmát, amivel a kormányt rákényszeríthetik kö­veteléseik teljesítésére. Kosa Gyula hangsúlyozta: ha a kor­mány azt akarja, hogy ez az ag­rárdemonstráció legyen az utolsó, akkor a szervező bizott­ságot el kell fogadnia tárgyaló­félnek. Kijelentette azt is: követelik Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter és a tárca politikai ál­lamtitkárának, Kiss Zoltánnak a leváltását. Visszavonulóban az influenzajárvány Teljed az ínségbetegség Végéhez közeledik az influen­zajárvány, az elmúlt napok­ban 22 százalékkal keveseb­ben fordultak orvoshoz, mint az előző héten. Országszerte visszavonulót fúj­tak a vírusok, csupán Tolna és Veszprém megyében észlelték a betegek számának némi emelkedését. Dr. Straub Ilonától, az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet főigazgató-helyettes főor­vosától megtudtuk, hogy a ko­rábbinál némileg több szövőd­ményes esetről érkezett jelen­tés. A legveszélyesebbet, a tüdőgyulladást a betegek 13 százalékánál diagnosztizálták. Az elmúlt négy hét alatt ösz- szesen 230 ezren estek ágynak influenzás tünetekkel. Legerő­teljesebbnek Komárom-Eszter- gom megyében bizonyult a jár­vány, a legkevesebb beteget Pest megyéből jelentették. Ösz- szesen ötven influenzával ösz- szefüggő halálesetet jegyeztek fel, feleannyit, mint a korábbi években. Az elhunytak két ki­vétellel hatvan év felettiek voltak. Az idei járvány „felfede­zettje” egy-egy újabb influenza A és B vírustörzs, amelyeket a budapesti és a szegedi vizsgá­lati mintákban izolálták. Az influenzát követően a leg­több gondot az ételmérgezések okozzák - tudtuk meg -, évente átlagosan 30 ezer ember beteg­szik meg emiatt. Terjedőben van néhány, szexuális úton el­kapható fertőzés és a szegények betegsége, a tbc is. (németh) Tudnivalók a szociális juttatásokról Jókor jön az átmeneti segély A szociális támogatások egyik nélkülözhetetlen formája az átmeneti segély, amely a vá­ratlanul nehéz helyzetbe ke­rültek gondját enyhítheti. Bárkit érhet váratlan betegség, súlyos csapás, szerencsétlen­ség, más tragédia. Ilyen rendkí­vüli esetekben főként á kisebb jövedelműek helyzete válik ki­látástalanná, azoké, akiknek többnyire még a különféle biz­tosításokra sem futotta a jöve­delmükből. Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a segélyt azok kap­hatják, akik létfenntartásukat veszélyeztető, rendkívüli élet­helyzetbe kerültek és emiatt önmagukról, illetve családjuk­ról másképp nem tudnak gon­doskodni. Kérhetik ezt a támogatást azok is, akik alkalmanként, egy-egy nagyobb kiadás - pél­dául kórházi kezelés, elemi kár - miatt kerültek szorult anyagi helyzetbe. A helyi önkormányzat kép- viselő-testülete dönt arról, hogy kinek és mekkora támogatást ítél meg. Lehetőség van arra is, hogy kamatmentes kölcsönnel segítsék a rászorulókat. Az önkormányzatok általá­ban helyi rendeletben szabá­lyozzák e segélyezési forma feltételeit. Akadnak olyan tele­pülések, ahol iskolakezdéskor tanszervásárlási utalványt jut­tatnak a szülőknek, másutt az alapvető létszükségleti cikkek - például fűtőberendezések - el­romlása esetén is segélyezik a bajbajutottakat. Településenként némiképp eltérhetnek tehát az odaítélés szempontjai, és nem feltétlenül esik egybe a támogatásban ré­szesülők köre sem. N. Zs. Áder János szerint csúfos kudarccal végződött a meghallgatás Tocsik nem tud semmit a Tisztiházról Tocsik Mártát állítólag síbaleset érte Ketten is vigyázták a síbalesete miatt még mindig erősen sán- tikáló Tocsik Márta lépéseit, amikor - rácáfolva az előzetes értesülésekre - tegnap reggel mégis megjelent a Parlament­ben. Az elhíresült jogásznő most először tett eleget alkotmá­nyos kötelezettségének: válaszolt a székházbizottság kérdése­ire, ám az ÁPV Rt.-botrány körülményeit vizsgáló bizottság egy emelettel feljebb ismét hiába várta a „koronatanút”. A láthatóan ideges, gyengél­kedő hölgy negyedórás késés­sel, ügyvédje, Szogyényi József karjába kapaszkodva érkezett. Fotósok hada kapta lencse­végre, hogyan segítik le róla méregdrága bundáját. A meghallgatás első perceiben az ügyvéd zárt ülés elrendelését kérte arra hivatkozva, hogy ügy­felét zavarja a sajtó jelenléte. Noha az eddigi ülések nyilváno­sak voltak, a bizottság 5-3 arányban úgy döntött: becsu­kódnak az ajtók. Több mint egy­órás meghallgatás után, az új­ságírók kérdéseit elhárítva (,,Ne erőszakoskodjanak, nem nyi­latkozom!”), Tocsik távozott. Az ülés szünetében az MDF- es Dávid Ibolyától megtudtuk, nem lettek okosabbak.-A közvetett és félinfor­mációkból, a locsi-fecsiből azt hámoztuk ki, hogy Tocsik nem vett részt a vizsgálat tárgyát képező Fideszes in­gatlanok eladásában, s nem találkozott a párt gazdasági főnökével, Simicska Lajossal FOTÓ: FEB/DIÓSI sem. Érintettségét bizonyí­tandó ugyan felidézte, hogyan kávézott egy ingatlanközvetí­tővel, aki tanácsokat kért az ügylet lebonyolításához, de ez kevés. Kristóf István, a testület MSZP-s elnöke úgy ítélte meg, hogy Tocsik nem a bi­zottság által vizsgált Váci ut­cai, Széchenyi rakparti, illetve Andrássy úti ingatlanügyek­ről, hanem csak a Fidesz Lendvai utcai székházának el­adásáról tud részleteket. Áder János, a bizottság fi­deszes tagja szerint „politikai vádalku” áll annak hátterében, hogy Tocsik előhozakodott „információival”, de a sajátos provokáció szerinte „csúfos kudarccal végződött”. Takács Mariann Együttműködés A jövőben minden mpdon se­gítik egymást a magyar és a román belügyi szervek a szer­vezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer elleni küzde­lemben. Erről írtak alá tegnap egyezményt Budapesten a két szomszédos ország belügy­miniszterei: Kuncze Gábor és Gavril Dejeu. Megegyeztek abban is, hogy nemcsak a bűnüldözés­ben, hanem a megelőzésben is összehangolják intézkedései­ket. A megállapodás szerint az eljáró hatóságok közölhetik egymással a bűnözésben résztvevők adatait, kapcsolata­ikra, a bűnöző szervezetek fel­építésére, működésére és módszereire vonatkozó infor­mációkat. Közös rendőrto­vábbképzésekről is határoztak a miniszterek. Igazságügyi reform. Az Or­szággyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának az igazságszolgáltatási reformot figyelemmel kísérő albizottsá­gában többen annak a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy nem tartható a kormány által meghatározott törvényalkotási ütemterv, így például az új bün­tetőeljárási kódexszel, illetve a felállítandó ítélőtáblákkal kap­csolatban kitűzött határidő. Európai szabályozás. Az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága szer­dai ülésén támogatta az egész­ségügyi adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat parla­menti megvitatását: Magyaror­szágon ugyanis a betegek sze­mélyes adatairól a mai napig nem rendelkezik átfogó szabá­lyozás. Az MDF a közrendről. A büntetési tételek szigorítása, a rendőri szervezet jogosítvá­nyainak növelése és anyagi helyzetének erőteljes javítása elodázhatatlan feladat - jelen­tette ki Boross Péter, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke a párt szerdai, „Közrend és köz- biztonság” címmel megtartott tájékoztatóján. Nem választási szövetség. Az alapelvek tekintetében ro­konság van a két párt prog­ramja között - állapították meg a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt programegyeztetési bizottsága első ülésén. Füzessy Tibor, a KDNP alelnöke azt is közölte: a programegyeztetés nem jelent választási szövetséget is. Rádiós szabályzat. A Magyar Rádió Közalapítvány kurató­riumának elnöke, György Gá­bor szerint van esély rá, hogy márciusban a testület jóvá­hagyja a Magyar Rádió Rt. Közszolgálati Műsorszolgálati Szabályzatát. A KDNP az ingatlanokról. A Magyar Szocialista Pártnak az a célja, hogy a pártingatla­nok tekintetében konzerválja jelenlegi kivételezett pozícióját - mondta szerdán Pálos Miklós, a KDNP frakcióvezető-helyet­tese. Szerinte az MSZP 365 in­gatlant használ térítésmentesen, míg a többi párt ennél nagyság­rendekkel kevesebbet, legfel­jebb ötöt. Panasz a számla miatt. A Magyar Televízió Közalapít­vány kuratóriumának elnök­sége keddi ülésén elfogadta a testület Alkotmánybírósághoz benyújtandó panaszának szö­vegét. A kuratórium azt a tör­vényi rendelkezést kifogásolja, amely kötelezi az MTV Köz- alapítványt arra, hogy számláját a Magyar Államkincstárnál ve­zesse. Baloldali és szabad demokrata frakcióvisszhangok Salgótarján idei költségvetéséről Van olyan is, aki másképp csinálná (Folytatás az 1. oldalról) A frakcióvezető érthetetlennek tartotta a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes elő­terjesztésében készített „A Ma­gyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének irányelvei”- ben megfogalmazott kijelen­tést, miszerint a közoktatási törvény meghatározza az állami feladatvállalás konkrét mérté­két, ezzel a garantált önkor­mányzati finanszírozás biztosí­tottá válik. Ez a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy az ok­tatási normatíva-emelés lefe­dezi a bérfejlesztést, és a dologi kiadások inflációt követő moz­gását az önkormányzatok saját forrásból biztosítják. Cserháti József kiemelte, hogy ennek az ígéretnek a be nem tartása több mint 200 millió forintos nem várt terhet jelentett az önkor­mányzat számára 1997-re. „Á helyzet súlyos, de nem reménytelen” - összegzett a frakcióvezető. „A következő hónapok eredményeitől függ, hogy tartósan kikerülünk-e a csapdahelyzetből. Ez a fél év eldönti, hogy sikerül-e Salgó­tarján és vonzáskörzetének megtartó és eltartó képességét tartósan, hosszú távon biztosí­tani. A sajtótájékoztatón szóba került az önkormányzat képvi­selői tiszteletdíjának 30 száza­lékos emelése is, ami nettó 19,4 százalékos fejlesztést jelent, azaz például egy bizottsági tag esetében ez 6 ezer forintos nö­vekedéssel egyenlő. A sajtótájékoztatótól függet­lenül utánaérdeklődtünk, és megtudtuk, hogy a megyei jogú városok polgármestereinek fi­zetése ugyanannyi, vagy meg­haladja Salgótarján polgármes­terének fizetését. Egyébként az emelések mértéke, mint azt megtudtuk, a megyeszékhely esetében az éves költségvetés 0,84 százalékát veszi igénybe. * * * Gusztos István, az SZDSZ- frakció vezetője a költségvetés és más fontos előterjesztések vonatkozásában is hiányolta az érdemi befolyásolásra fordít­ható időt. A város költségveté­sének elfogadását inkább a po­litikai számháború jellemezte, mint a szakmai érvek ütközte­tése. Elismerte, hogy a költségve­tés összeállítását alapvetően a külső, központi kényszerek ha­tározzák meg, viszont éppen ezért, mint mondotta, nem kell varázslónak lenni a végleges formába öntéséhez. Egyetlen pozitívumként értékelte a közalkalmazotti bértábla beve­zetését, bár itt is jelentős idő­lemaradás tapasztalható. A belső arányok változatlan­ságát jellemezte azzal, hogy az oktatás fejlesztésére például csak egymillió forint jutott. A több éve tartó hanyatlás folyta­tódik a városban, amit a veze­tők nagy erőkifejtéssel próbál­nak lassítani. Úgy tűnik, hogy olykor - főleg központi ígéret­ként - a perspektíva is megcsil­lan a város előtt, de igazi fordu­lat még nem következett be. Gusztos István szólt a frak­ció megítélése szerinti túlzott polgármesteri hatalomkoncent­rációról is, amely például a vá­rosban működő különböző tár­sadalmi szervezetek kivétele- zettségéhez vezethet. Ilyen hát­térben aztán a közgyűlés sze­repe a befolyásolás helyett a tudomásulvételre szűkül le. Bezovics Lajosné szintén ki­fogásolta az úgynevezett egy­fordulós költségvetést, ami mi­att, idő hiányában, a módosító javaslatokat a közgyűlésen kel­lett ismertetni. Sajnálatosnak ítélte meg, hogy a kötelezően ellátandó városi feladatok, mint például az oktatás és az egész­ségügy, nem jelennek meg kellő súllyal az idei költségve­tésben. Fontos segélykeretek az 1994-es év szintjén maradtak, és nem sikerült több pénzt biz­tosítani a fiatal házasok szociá­lis támogatására sem. A képvi­selő keserűen jegyezte meg, hogy a végén már el is állt a módosító javaslatai megtételé­től, mert úgyis tudta, hogy le­szavazzák. Gusztos István a sajtótájé­koztató végén megjegyezte, hogy nem kívánnak döntési jo­gokat a bizottságok számára, de nagyobb beleszólási lehetősé­get. B. M. Összefogás a bűnözők ellen

Next

/
Thumbnails
Contents