Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-03 / 28. szám
1997. február 3., hétfő SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Dukay Nagy Ádám jegyzete Kenyér vagy kultúra ? A fáma már szólt arról, hogy a minap összegyűlt egy kis csapat a megyeszékhelyen a magyar kultúra napját megünnepelni. Bizony jogosan merült föl, hogy ilyen társadalmi, gazdasági helyzetben egyáltalán van-e szükség művelődésre. Elhangzottak olyan adatok, amelyek sziklaszilárdan támasztják alá, hogy sajnos ez az utolsó dolog, ami érdekli az embereket, s ez sokszor az anyagiakra vezethető vissza. Ez ám az ördögi kör! Ha nincs pénz erre a területre egy olyan társadalomban, ahol a mindennapi betevő falat megvásárlása a probléma, akkor nem a könyv meg a színházjegy lesz az első. Na jó, majd megnézzük a televíziós közvetítést (?), a könyv helyett meg, hát, Istenem . .. Viszont, ha nincs az asztalon kenyér, abban az esetben biztos, hogy nem kap a gyerek hangszert, írógépet, ceruzát, ecsetet, bármilyen tehetséges zenész-, festő-, írópalánta ... Talán éppen e sorok olvasása közben mond le egy vasakaratú gyerek a mozgásról, mert kinőtte a futócipőt és bizony a családi kassza már nem tudja ezt az egyik legolcsóbb sportot sem finanszírozni. Úgy gondolom, hogy egy egészséges társadalomnak nagyon fontos része az egészséges sportkultúra is. Van ilyenünk? Marad hát a nem is olyan régi szlogen: „Nagyon kellene a pénz.” De még mennyire! Mert hát, ahogyan hallottam, a nagy változások után - tehát úgy 1989-90-től - Nóg- rád megyében több mint félszáz könyvtár szűnt meg véglegesen. Ez magas szám, s bizony egy komolyan vérző seb szőkébb hazánkban, hiszen, ha már megvenni nem tudjuk a könyvet, legalább kölcsönözhessük, olvashassuk. Na, és mi van a kultúra legfontosabb terjesztőivel, a pedagógusokkal? Helyzetük mindenki előtt ismeretes: állandó létbizonytalanság, még húsz-huszonöt katedrán töltött év után is. Létszámcsökkentés, a fizetés pedig - mint minden közalkalmazottnál - nevetséges. Na, és itt vannak a népművelők! Az utóbbi hathét évben az aktívan dolgozók száma a felére csökkent. Ilyen körülmények között nem könnyű a dolguk nekik sem. Túlságosan sok variáció nem marad. T ehát a mindenkori hatalomnak (beleértve a pénz hatalmát is) végre rá kellene ébrednie, a kultúrába érdemes „visszatenni” a pénzt. Eszmecsere a megyeszékhely kultúrájáról Kihasználatlan a kínálat Folytatódott az a szakmai beszélgetés-sorozat« amelyet a megyeszékhelyi önkormányzat humánpolitikai osztálya kezdeményezett néhány értelmiségi meghívásával. Az elmúlt hét végén Salgótarján kulturális életéről, a közművelődés helyzetéről, a rövid és hosszú távú elképzelésekről esett szó a hivatal vezetői és a meghívottak között, akik közül hárman -Brunda Gusztáv, a Nógrád Megyei Közművelődési Intézet igazgatója, dr. Csongrády Béla, lapunk felelős szerkesztője és Erdős István, a Tudományos Isméretterjesztő Társulat megyei egyesületének igazgatója vettek részt az eszmecserében. A beszélgetés során megerősítést nyert, hogy a város a mai nehéz gazdasági helyzetben is sokoldalú kulturális, művészeti kínálatot nyújt lakóinak, akik nem is mindig használják ki e lehetőségeket. Ennek egyik valószínű oka a propaganda hiányosságaiban, az ajánlatok ösz- szehangolatlanságában keresendő. Elhangzott, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt érdemes, kell fordítani a fiatalok, a gyermekek, a családok közös művelődési alkalmainak biztosítására. Arról is szó esett, hogy mit tehet a kulturális szféra a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása vagy a környezetvédelem terén, s milyen teendők sokasodnak az információs bázis kialakításában, a kor igényei szerinti fejlesztésében. Kényszerszünet Szakáiban is Az elmúlt héten bizonytalan ideig bezárta kapuit Nógrád- szakálban is a helyi általános iskola. Az influenza nem elsősorban a gyermekeket, hanem a tanerőket támadta meg. Az iskola hét pedagógusából öt a járvány miatt nem tudott munkába állni, ezért rendelték el a kényszerszünetet. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Polgármesteri levél a miniszternek Karancsberényből Lesz-e ismét fiókgyógyszertár? Gyógyszerre várnak az üresen tátongó szekrények (is) Amikor megnyílt a karancsbe- rényi fiókpatika, az önkormányzat nem kevés áldozatot vállalt azért, hogy a községben élőknek ne kelljen órákat buszozással tölteniük, hogy beszerezhessék gyógyszereiket. Imreh Károly, Karancsbe- rény polgármestere a gyógyszertár ismételt megnyitása érdekében az elmúlt napokban a népjóléti miniszterhez fordult. Január 30-án kelt levelében felhívja Kökény Mihálynak, a tárca vezetőjének figyelmét, hogy a kedvezőtlen szociális struktúrájú településen igen sok az idős, megromlott egészségi állapotú ember, akinek még a szomszéd településre való utazás is nehézséget jelent. A fiókgyógyszertár mindössze négy hónapig üzemelt, s gyógyszerészhiányra való hivatkozással zárták be. Annak ellenére, hogy az önkormányzat finanszírozta a szakember költségeit, vállalta a közületi számlák kiegyenlítését, takan'tónőt biztosított, sőt még a gyógyszerek szállításában is részt vettek. A polgármester azzal a kéréssel fordult a miniszterhez, hogy segítse elő az intézmény újbóli megnyitását, ezzel is emelve a község lakosságának életszínvonalát, az egyébként festői környezetű Karancsbe- rényben. T. N. L. Évi nyolcvan-, százezer forint kell egy vadásztársaság talpon maradásához Most ugrik a nyúl a bokorból... (Folytatás az I. oldalról) a magángazdák tartanak igényt. Rottenhoffer Attila azonban azt ajánlja, a magántulajdonosok alaposan fontolják meg a dolgot, mert nagyon komoly anyagi felelősséggel járó vállalás a társaság-alakítás.- A magángazdáknak tudniuk kell, hogy amíg eddig éves szinten harminc-negyvenezer forint kellett egy társaság talpon maradásához, ezután nyolcvan-, százezer forintot szükséges áldozniuk erre. Meggyőződésem, hogy a várható kiadások mérlegelése után sokan elállnak attól, hogy terü- letes vadászok legyenek. Márciusra kiderül, ki akarja kiugrasztani a nyulat a bokorból, de arra, hogy a vadászat átálljon, új világa áttekinthetővé váljon, a szövetség titkárá szerint rámegy az egész év. Nem egyszerű érvényesíteni a vadászat érdekeit, a vadvédelmet szolgáló törvény adta új jogosítványt, a leendő felügyelőségek felállítását, hatékony működtetését. Hiszen ez sok pénzt, tágabb értelemben vett „apparátusától” pedig a szabálytalankodókkal szembeni bátorságot feltételez. Igaz, a hivatásos vadász -önvédelemre!- tarthat maroklőfegyvert, szüksége lenne azonban maroktelefonra is, hogy jelezze, ha baj van. Mert az erdei csatajelenetek senkinek sem hiányoznak. , (mj) Mit jelent a félévi értesítő? Igazságos-e az elismerés? Bizonyítvány a „szülőknek is” Ezen a héten a szokottnál bizonyára csendesebbek lesznek a tanulók az általános és középiskolákban, hiszen valamennyi helyen kézhéz kapják a félévi értesítőt. Jó alkalom kínálkozik ezáltal a fenti kérdéseken való töprengésre - szülőknek, pedagógusoknak, tanulóknak egyaránt. A félévi értesítő tájékoztató jellegű, egyrészt értékmérő, másrészt ösztönző, további teljesítményekre sarkalló okmány. A pedagógusoknak nem egyszerű a feladatuk, hiszen a jegyek korlátozott sorához kellett rendelniük az eredményeket, az ismeretek sokrétűségét. Előfordul, hogy a feleletek átlaga nem mindig egyezik a félévi tantárgyi osztályzattal, hiszen nemcsak a szóbeli vagy írásbeli számonkérések középarányosa az osztályzat, hanem beleszámít a tanuló aktivitása, füzeteinek vezetése, teljesítményének növekvő vagy csökkenő tendenciája. A félévi értesítő a szülők számára nem lehet ok a sértődésre, haragra, ha véleményükkel esetleg ellentétes ítéletet tartalmaz is. Felmerül a kérdés ilyenkor; fogadja nagy türelemmel, avagy bölcs belátással, netán önkritikus együttérzéssel? Ám az is igaz, végzetes hibát követ el az a szülő, aki első indulatában „nekiesik semmirekellő gyerekének”. A szőlők- nek tudniuk kell, mennyit válhatnak el gyermekeiktől, milyen arányú munkaráfordítás áll az eredmények vagy eredménytelenségek mögött. Tisztában kell azzal is lenniük, a félévi minősítés arra szolgál, hogy megbízható támpontot adjon a soron következő második félév sikeresebb teljesítéséhez. Felhívja a szülők figyelmét, hol kell jobb kapcsolatot kialakítani az iskolával, gyermeke nevelőivel, milyen problémák megoldásában kell partnerként együttműködniük. Sok-sok év tapasztalata azt bizonyítja, hogyha ők összefognak és a jó szándék a szükséges szakértelemmel párosul, belátják, hogy a félévi értesítő egyben az ő bizonyítványuk is. H-né P. M. RÉTSÁG _________ 3. Oldal Hí rek Mozgó „rendelő” Tar - Komputeres szemvizsgálaton vehetnek részt a tizennégy évesnél idősebb helybeliek február 4-én, kedden a művelődési házban. A szolgáltatást 10-től 16 óráig lehet igénybe venni. Bibliaklub Pásztó - A Teleki László Művelődési Központban február 5-én, szerdán 18 órakor kezdődik a bibliaklub foglalkozása. Az érdeklődők előadást hallgathatnak meg Ősz-Farkas Ernő lelkész-gyógyszerész tolmácsolásában Misztérium vagy kinyilatkoztatás? címmel. Új eszközpark Balassagyarmat - Egymillió forintos támogatást szavazott meg Majdán Béla képviselő javaslatára a városi önkormányzati testület az óvodák és a két bölcsőde eszközparkjának megújítására. Áz érintett intézményekben eddig a szülőktől kellett rendszeresen pénzt kérni a szakmai munkához. A városatyák döntése természetesen változtat valamit ezen a helyzeten. Málna igényesnek Mátraterenye - Német megrendelésre mintegy 20 tonna málnát válogatnak a mátraterenyei Fricofruct Mátra Hűtőipari Kft.-ben dolgozó asszonyok. Ezt a mennyiséget az elmúlt hét végén indították útra egy kamionban az igényes németországi vevő részére. Reiki-klub Bátonyterenye - Az Ady Endre Művelődési Központban február 4-én 18 órakor tartja következő ösz- szejövetelét a reiki-klub. Ezúttal előadás hangzik el a vegetáriánus táplálkozás egészségre gyakorolt hatásáról, helytelen táplálkozási szokásainkról. „Vándorbölcsőde” Szécsény - Elkezdték a bölcsőde átköltöztetését a Magyar úti óvodába. Az elmúlt hét végi költözködést követően a mai naptól már az új - kissé szűkösebb - helyen töltik mindennapjaikat a bölcsődések. Zöld folyosó, ürgelyuk - ami a természetből megmaradt Valaha - mit valaha, alig egy-kétszáz esztendeje - az emberi települések szigetszerűen helyezkedtek el a természetben. Azután jött az ipari forradalom, a társadalmi fejlődés felgyorsulása, és a visszájára fordult a helyzet... A közgyűlés résztvevői a múzeumban találkoztak Ma már a természet utolsó foltjai helyezkednek el szigetszerűen a természetben. A még meglévő területeket mindenképpen meg kell óvni az utánunk jövő nemzedékek számára. Ehhez a törvényi szabályozás nem elég; társadalmi szervezetek, elkötelezett emberek munkája szükségeltetik. Szombaton tartotta közgyűlését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei helyi csoportja. A társadalmi szervezet nemcsak a tavalyi év munkáját értékelte, hanem visszatekintett az elmúlt öt esztendőre is. Elérkezett ugyanis a vezetőségválasztás ideje. Az elnök Langa József maradt, balassagyarmati titkára Kagyerják Pál, salgótarjáni pedig dr. Kiss Zsolt lett. A gazdasági vezető feladatait Drexler Szilárd látja el. Megválasztották a képviselőket az egyesület országos küldött- gyűlésére is, Papp Tamás, Kagyerják Pál és dr. Kiss Zsolt személyében. Elhangzott a közgyűlésen, hogy az egyesület iránt egyre nagyobb az érdeklődés, s ami a legörvendetesebb, a fiatalok köréből. Drexler Szilárd az elmúlt év munkáját értékelve elmondta, hogy az egyesület különös figyelmet fordított a vizes élőhelyek megóvására, főleg az Ipoly felső folyása mentén, ami kimarad a tervezett Duna-Ipoly Nemzeti Parkból. Ezen a területen különös jelentősége van a haris nevű madárfaj védelmének, ami földrészünkön a kipusztulás szélén áll; a nógrádi állomány Magyarországon a, második legjelentősebb. Ezen a téren Márton Ferenc, a Bükki Nemzeti Park megyei igazgatóságának vezetője felvetette a szlovákiai természetvédőkkel való együttműködés lehetőségét. A megyei ürgeállomány védelme és újratelepítésének lehetősége is felmerült: e kis- rágcsálók különleges szerepet töltenek be a természetvédelemben, hiszen a védett ragadozók - és nemcsak a madarak - velük táplálkoznak. Az úgynevezett zöld folyosók feltárása és kialakítása tovább folytatódik: ezek célja, hogy összekössék az egymástól valamilyen módon elszakított, természetes állapotban fennmaradt területeket. E célra a folyó- és patakvölgyek a legalkalmasabbak. Az egyesület életében a jövőben is kiemelt figyelmet kap az ismeretterjesztő munka. F. Z. Tengelic a fenyőfán