Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-10 / 8. szám

1997. január 10., péntek Hazai Körkép 5. oldal Ismét ingyenesek a gyógyfürdő-szolgáltatások Lesz energiakompenzáció! A kormány az energiaszolgál­tató társaságok és a Népjóléti Minisztérium közreműködé­sével olyan alapítvány létre­hozását kezdeményezi, amely az energia-áremelés miatt hátrányos helyzetbe került polgárokat támogatja majd. Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár a tegnapi döntést ismertetve elmondta: a kom­penzálásra szánt egymilliárdos kormánytámogatásnak a szol­gáltatók általi kiegészítéséről a tárgyalások március végén zá­rulnak le. Az alapítvány hosszú távon a szociális ellátórendszer elemeként működik majd. A kabinet felemelte a tb költ­ségvetésének a gyógyfürdők szolgáltatásaira szánt hányadát, így azok tavaszig továbbra is minden rászorult számára in­gyenesek lesznek. Döntés szü­letett a közalkalmazotti törvény módosításáról is. A költségvetési fejezetek át­csoportosításával 8 milliárdos céltartalékot hozott létre a kor­mány, majd 2000-ben határozta meg az idén kiadható bevándor­lási engedélyek számát. A sajtótájékoztatón Med- gyessy Péter pénzügyminiszter a Budapest Bank privatizáció­jával kapcsolatban kijelentette: az elődje vezetésével tető alá hozott üzlet több ponton is előnytelen szerződés alapján jött létre, de az állam számára előnytelen feltételeket a múlt év végén sikerült módosítani. (t. m.) Húsz évig titkosak a rendőrségi titkosítás módszerei Emlékezethiány előírásra Módosította a rendőrségi szolgálati titkok 1995. évi jegyzékét az országos rendőr­főkapitány, ám ez nem függ össze az utóbbi hónapok bűnügyeivel és a személycse­rékkel sem. A korszerűsítés ezek nélkül is időszerűvé vált - tájékoztattak áz ORFK-n. A jövőben legfeljebb 20 évig zároltathatok például a más ál­lam rendőri szervezetétől vagy nemzetközi szervezettől kapott adatok. Hosszú ideig titkosak a számít4stechnikai dokumentá­ciók, a rendőrségi híradás és titkosítás berendezéseinek le­írásai, módszerei, a- biztonsági és a védelmi berendezések do­kumentációi. Ugyancsak húsz­éves titoknak számítanak a kü­lönböző taktikai elképzelések és az állomány bevonultatására készített tervek. Legfeljebb 15 évig őrzik a rendőri csapatlétszámokra, a beosztásokra, illetve a fegyver­zetre utaló adatokat, a tömeg- rendezvények biztosítási vagy feloszlatási terveit. Tíz esztendeig tartják titok­ban a többi között a titokvé­delmi ellenőrzési terveket és a titkos információgyűjtésre utaló helyzetértékeléseket, je­lentéseket, terveket. Különle­ges esetekben legfeljebb egy esztendeig tartják vissza a repü­lőkatasztrófákkal, légi balese­tekkel kapcsolatos jelentéseket, elemzéseket. Folyik a szerződések ellenőrzése az ÁPV Rt.-nél Néha nyoma veszik a feleknek Az ÁPV Rt.-nél eddig mint­egy 300 privatizációs szerző­dést vizsgált át az Etikai, Tranzakciós és Szerződésme­nedzselő Ügyvezető Igazgató­ság. Ezek 40 százalékánál volt szükség arra, hogy az ÁPV Rt. intézkedjen a vállalt köte­lezettségek elmaradása, a szerződés teljesítésének hiá­nyosságai miatt - mondta el Orbán Sándor igazgató. A szerződések átvizsgálását ta­valy, az év elején kezdték meg az ÄPV Rt.-nél. A munka során számba veszik, hogy a megkö­tött privatizációs szerződések­ben vállalt kötelezettségeket a vevők mennyiben teljesítették. Eddig mintegy 1800-2000 pri­vatizációs szerződést kötött az ÁPV Rt., illetve két elődje, az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. A vagyonkezelési és megbízási szerződéseket nem vizsgálja az etikai igazgatóság. A szerződé­sek során a vevők mintegy 60, különféle kötelezettséget vállal­tak, ilyen például a foglalkozta­tásra, illetve a tőkeellátottságra, fejlesztésre vonatkozó vállalás. Orbán Sándor elmondta azt is: amennyiben megállapítják, hogy a szerződő partner nem teljesítette határidőre vállalását, az ÁPV Rt. megkeresi a vevőt és tájékoztatást kér a szerződés betartásáról. A privatizációs szervezetnek eddig tcjbb mint 200 vállalás teljesítésének el­maradása miatt kellett intéz­kednie. Az igazgató szerint a partnerek készségesen viszo­nyultak az ÁPV Rt. megkeresé­séhez, ugyanakkor volt rá példa, hogy a szerződő félnek átalakulás, vagy megszűnés miatt nyoma veszett. Nem minden katonabűntett katonai bűntett Ki ítélkezik az őrnagy felett? Mint megtudtuk, nem tartozik a Katonai Ügyészség hatás­körébe a Cseke Csilla fotóriporter ellen elkövetett bűntett. Ez azért is furcsa, mert a III. Kerületi Rendőrkapitányság a Katonai Ügyészség Nyomozóhivatalának továbbította Kirschner Róbert honvéd őrnagy ügyét, és a HM szóvivője is katonai bűncselekményként nyilatkozott az esetről. A tisztet elbocsátották a hon­védség kötelékéből. Az 55 éves Kirschner Róbert a Fővá­rosi Hadkiegészítő Parancs­nokságon őrnagyként szolgált. Egyelőre emberölési kísérlet­tel gyanúsítják. Hogy katonai vagy civil bí­róság tárgyalja-e az ügyet, er­ről Hildebrand Róbert, a Ka­tonai Tanács elnöke a követ­kezőket mondta:- Kirschner Róbert esete egyértelműen a civil hatósá­gok jogkörébe tartozik, s ezért nem is a Katonai Ügyészség fogja tárgyalni a Cseke Csilla ellen elkövetett bűntettét. Kirschner ugyanis szabadsá­gát töltötte az eset idején, s rá­adásul nem is szolgálati, ha­nem saját, önvédelmi célra tar­tott pisztolyával követte el tet­tét. Ha például egy katona szabadsága idején kocsmai ve­rekedés során követ el testi sértést, nem mint honvéd, ha­nem mint civil állampolgár követett el törvénybe ütköző cselekedetet.- Mikor tartozik egy ügy az önök hatáskörébe?-A Btk. ezt pontosan sza­bályozza. Akkor beszélhetünk katonai bűncselekményről, ha azt a fegyveres erők tagja szolgálati helyen vagy szolgá­lati feladata teljesítése közben, illetve azzal kapcsolatban kö­veti el. A fent említett eset azonban nem ilyen, ezért pol­gári bíróság fog dönteni Kirschner sorsáról. A nyomozást lebonyolító III. Kerületi Rendőrkapitány­ság a Katonai Ügyészség Nyomozóhivatalához továbbí­totta az aktákat, ott döntik el, ki tárgyalja az ügyet. A fővá­rosi főügyész helyettese sze­rint az eset nem tartozik a ha­táskörükbe. Szalóky Eszter Csak rémhír volt, hogy január 15-étől módosul a gyógyszerár-támogatás Oktalan pánik a gyógyszertárakban Napok óta hosszú sorok kígyóznak az orvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban. „Jól értesült” betegek körében ugyanis elterjedt, hogy a január közepétől életbe lépő, átlagosan 12 százalékos gyógyszeráremeléssel egyidejűleg bizonyos ter­mékek támogatását a tb megszünteti. Miután lapunkban a védőoltá­sokkal kapcsolatos álhíreket már cáfoltuk, ezúttal Matejka Zsuzsától, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár fő­gyógyszerészétől azt tudakol­tuk: vajon tényleg csökken-e két népbetegség, a depresszió és a csontritkulás szereinek ár­támogatása január közepétől, és igaz-e, hogy egyes, eddig ingyenes rákgyógyszerek ez­után pénzbe kerülnek. A fő­gyógyszerész elmondta: a ta­valy bevezetett gyógyszerár­támogatási rendszer egyelőre marad. Nincs szó az inflációt meg­haladó mértékű áremelésről, s nem változik az ártámogatás mértéke sem. Természetesen a daganatos betegségek kezelé­séhez nélkülözhetetlen ké­szítményekhez a jövőben is ingyen juthatnak hozzá a rá­szorulók. Tény azonban - mondta a főgyógyszerész -, hogy az igen magas gyógyszerkiadá­sok felülvizsgálatra szorulnak. Például jelenleg hiába szabá­lyozza előírás, hogy milyen receptért kötelező szakorvos­hoz fordulni, a vényelemzés­kor gyakran kiderül, hogy há­ziorvos is ad ki ilyen javalla­tot. Egyébként a 690 tételt tar­talmazó közgyógyellátási lista újabb több tucat készítmény nyel gyarapszik. Valamennyi új beszerzés, és többnyire ol­csóbb a régi, azonos hatású gyógyszernél. Egyelőre ezek is, azok is a listán maradnak, amíg az újakkal a betegek megbarátkoznak. (cs. benkő) Rekordszámú, 141 558 nappali tagozatos hallgató vizsgázik a különböző egyetemeken, főiskolákon, tíz százalékkal több, mint tavaly. Az esti-levelező szakokon, valamint a távokta­tásban részt vevők száma ennél is nagyobb arányban emelkedett. A felsőoktatásban dolgozó tanárok száma - 19 394 - viszont évtizedek óta nem volt ilyen alacsony. fotó: feb/diósi Influenza - katonadolog? Erdélyi Lajos ezredes, a Hon­védelmi Minisztérium szóvi­vője csütörtökön közölte, hogy az egri felderítő zászlóaljnál 43 katona betegedett meg influen­zában. Az egyik sorkatonánál izolálták az A vírust. Berencsi György virológiái szakember szerint azonban úgy véli, csak egy hét múlva jelenthető ki nagy bizonyossággal, melyik típushoz tartozik a most elkü­lönített vírus. Elutasított panaszkodók. Az Országos Rádió és Televí­zió Testület (ORTT) panaszbi­zottsága csütörtöki ülésén há­rom beadványt utasított el. Lan- tai Tamás az Objektív meg­szüntetése, Velkei Árpád egy munkáspárti rendezvény el­hallgatása miatt tett panaszt. Torgyán József azt nehezmé­nyezte, hogy a Duna Televízió egyik műsorába nem hívtak meg egyetlen kisgazdát sem. Kincstári pesszimizmus. A Magyar Televízió Közalapít­vány kuratóriumának elnök­sége legutóbbi ülésén úgy dön­tött: az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel függetlenséget korlátozó, tehát alkotmányelle­nes az a törvényi rendelkezés, amely a közalapítványt arra kö­telezi, hogy számláját az Ál­lamkincstárnál vezesse. Az MSZOSZ javaslatai. Az MSZOSZ elnöksége dr. Halmi László orvost javasolja az egészségügyi önkormányzat elnökének. Az elnökség csütör­tökön foglalkozott a kormány nyugdíjreform-koncepciójával is, és inkább a nyugdíjbiztosí­tási önkormányzat reformel­képzeléseit támogatja. Fizető autópálya. Az idén összesen 46 millió forint ipar­űzési adót fizet a Buda- pest-Kecskemét közötti szaka­szon az M5-ÖS autópályát üze­meltető , Alfáid Koncessziós Autópálya Rt. az érintett telepü­léseknek. A helyi önkormány­zatokkal most ennek az összeg­nek az elosztásáról tárgyalnak. A Fidesz alkotmányozna. Politikailag elhibázott, a ház­szabály felrúgására tett kísér­letként értékeli a Fidesz-MPP elnöksége Hack Péter szabad- demokrata képviselő javaslatát, miszerint az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz-MPP és az MDNP közreműködésével négypárti előkészítéssel szülessen meg az új alkotmány. Még működik Kékestető. A Népjóléti Minisztérium szerint tovább folytatódhat a gyógyel- látás a Mátrai Állami Gyógyin­tézetben, egyelőre nem zárják be az intézményt. Támogatás híján a betegek meghatározott költségtérítéssel vehetik igénybe a gyógyintézetet. Mit sem érnek a jó tanácsok, ha „másnap” nem alusszuk ki magunkat Ajaj, farsangi macskajaj! Bizonyára sokan megpróbálták már elfelejteni a néhány nap­pal ezelőtti fejfájást, szédelgést, „taplóállapotot”, mikor is az újabb pohár pezsgő, laza fröccs, avagy a „mindenkinél bevált” sör még a töltött káposzta utáni szomjúságot sem oltotta, sőt... Itt a farsang, a vidámság ideje. A köznyelvben szemlélete­sen macskajajként emlegetett másnaposság leglényegesebb oka a kimerültségünkkel páro­suló _ vércukorszint-csökkenés. Ilyenkor jobb esetben csupán „ég a pokol”. Az alkohol mindenkire más­képpen hat. Ezt számottevően befolyásolja általános fizikai, valamint lelki állapotunk, no még a testsúlyunk. Egy 70 kilós embernél fél liter sör vagy 2 kupica pálinka után észrevehe­tően megváltozik a reakcióké­pesség, 8 deci sör, vagy 3-4 po­hárka pálinka indokolatlan jó­kedvet vált ki. Másfél liter sör, 5-7 kupica tömény már az ön­kritika csökkenését is kiváltja, 3 liter sör vagy 8-15 pohárka pálinka eljuttat a beszámítható- ság határáig. E fölött már ne is részletezzük a helyzetet. Az is számít, hogy iszogatás előtt mit és mennyit ettünk. Kü­lönösen a zsíros ételek, és a tej jelentősen csökkenti az alkohol felszívódását, a teli gyomornak lehetnek áldásos hatásai. Az alkohol tartós fogyasz­tása károsítja a szívet, az ér­rendszert, a nyálkahártyát, a ga­ratot, a gégét, a bőrt, az emész­tőcsatornát, a májat, a has­nyálmirigyet. Altató, nyugtatószer mellett a hódító és roncsoló hatás erő­södik. A másnapossággal küz­dőknek az orvosok azt tanácsol­ják: kerüljék a „ráivást”, ne ve­gyenek be fejfájás-csillapítót sem, legfeljebb Áspirint vagy Rubofent. Jótékony hatású az ásványvíz, a cukortartalmú ita­lok, a gyümölcs. A patikákban vény nélkül kapható többféle, gyomor­égésre és másnaposságra aján­lott készítmény. Ezekből a biz­tonság kedvéért legyen otthon mindig. A jó tanácsok persze mit sem érnek, ha az átvirrasz­tott éjszaka után nem alusszuk. ki jól magunkat. (cs. b. j.) ___________PILLANTÁS A TÁRGYALÓTEREMBE___________ N aiv volt és pórul járt a feleség A megromlott házasságok felbontása, a legbensőbb magán­ügyek gyakran durva kiteregetése önmagában is a kínos bí­rósági ügyek közé tartozik, s ezt csak tetézi a házastársi kö­zös vagyon megosztása körüli vita. Hát ha még az egyik fél az előző házasságból született gyermeke után tartásdíjat is fizet. A köztudat a tartásdíjfizetést a férj külön kötelezettségeként, mondhatnánk - adósságaként tartja nyilván. Az új feleség számára is az a természetes, ha hites ura saját jövedelméből fizeti havonta volt nejének a járadékot. Gond akkor van, ha ez a házasság is zátonyra fut és megkezdődik a közös va- gyon-külön vagyon elneve­zésű bonyolult osztozkodás. Ilyen gonddal találta szem­ben magát a közelmúltban egy vidéken élő házaspár, ponto­sabban a feleség. A bíró emlé­keztette őket arra: már eleve számolniuk kellett volna az­zal, hogy valamelyikük, vagy mindkettőjük gyermekét szük­ség esetén támogatni kell. Ez családjogi kötelezettségükből fakad. A gyermek tartásdíját a férj külön adósságaként - jelen esetben - csak akkor vette volna figyelembe a bíróság, ha a feleség már a házasságkö­téskor kinyilvánítja: ezt ő ténylegesen annak tekinti. Mentesült volna az asszony a közös anyagi felelősség válla­lása alól akkor is, ha társa gyermektartási kötelezettségé­ről csak a házasságkötés után szerez tudomást, és annak kö­zös viselése ellen tiltakozik, A jelen ügyben a feleség mindezt nem tudta bizonyí­tani. A tartásdíjat a férj a há­zastársi közös vagyonból - a házastársak összjövedelméből - fizette, egészen addig, amíg új feleségével is meg nem szakadt az együttélés. Végül is a bíróság a házas­társi közös vagyon terhére írta a tartásdíjat, és az így csök­kentett vagyont osztotta meg, a feleség nagy bánatára. Dr. Lajer Erika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents