Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-07 / 5. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. január 7., kedd Népviseleti szépségverseny nógrádi helyezettel Kazáriak a kazettaborítón 1985-ben rendezte az első népviseleti szépségversenyt a Jákó Vera Alapítvány a budapesti Kongresszusi Központban, ahová az ország minden részéről érkeztek szebbnél szebb népviseletek. A következő versenyre 11 évet kellett várni: tavaly a Vigadó adott otthont a rendezvénynek. Kazárról nyolc fővel vettek részt a versengésen, és szeptember 11-én érkezett az értesítés: Telek Balázsné a kazári népviselettel az idősek kategóriájában második helyezést ért el, a csoport és a menyasszonyvőlegény elnyerte a közönségdíjat, valamint háromnapos budapesti jutalomüdülést is magáénak tudhat. A fő szervező Bozsik Lászlóné, Marika néni, aki 1991-ig vezetője volt a kazári együttesnek. Összegyűjtötte a ruhákat - a menyasszonyi ruha több mint százéves -, megszervezte az utazást, vállalta a lebonyolítással járó ezerféle gondot. A népviseletek szépségversenye adta az ötletet a salgótarjáni születésű Nógrádi Tóth Istvánnak a magyamóta-kazetta kiadására. A „Csak egy kislány van a világon” kazetta borítóján kazári lányok fotója látható, amit lapunk fotóriportere, Rigó Tibor készített.- Nagyon büszke vagyok - mondja Marika néni. - A kazetta megjelenése nemcsak az együttes tagjainak, hanem az egész falunak dicsőség. Olyan neves nótaénekesek közreműködésével készült, mint Vörös Sári, Palló Imre, Karcagi Nagy Zoltán, Tekeres Sándor, Nógrádi Tóth István. A következő népviseleti szépségversenyre talán nem kell újra tizenegy évet várni. A tervek szerint az idén a budapesti Vigadóban rendezik meg a világ legszebb népviseleteinek versenyét, ahová a kazáriak már szóbeli meghívással Palló Imre. Karcagi Naí teres Sáádor, Nógrádi'' Zoltán óth István A kazetta borítója Hadirokkantak, -özvegyek és -árvák Felhívjuk polgártársaink figyelmét, hogy megalapítottuk a „Nógrád Megyei Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvákért Alapítványunkat, amelyet a cégbíróság is bejegyzett. Az alapítvány célja: azon Nógrád megyei hadirokkantak, azon hadiözvegyek és hadiárvák megsegítése, akik erre rászorulnak. Azon polgártársaink, akik ezt a nemes célt támogatni szeretnék, jöjjenek el a megyeházára, ahol minden hétfőn, szerdán és pénteken a földszint 3-as számú irodában délelőttönként ügyeletet tartunk és ott átvesszük adományaikat. Ha pedig postán akarják rendezni, akkor a következő címre adják fel: Nógrád Megyei Hadirokkantak Hadiözvegyek és Hadiárvákért Alapítvány” OTP befizető azonosító: 20146173. Polgártársaink jóindulatát megköszönve maradunk tisztelettel: Az Alapítvány Vezetősége A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Kéthetenként Ludányban! bírnak. És ezzel egy időben jelenik meg a következő kazetta is, „Édesanyám kössön kendőt” címmel, melyen a kazári együttes kezdi majd a nótázást. (Hegedűs) Mindig jobbat várunk az esztendő elején. Éppen csak túl vagyunk a karácsonyi ünnepeken; minden család időben tartalékolja igazán szerény jövedelméből gyermeke, szülő, nagyszülő részére az örömszerző ajándékokat. De nemcsak a családi otthonokba, hanem a különféle intézetekben is nagy a karácsony- és az újévvárás. E sorok írója és családja közel egy évtizede minden két hétben Nógrád megye egyik, szorgalmas nép által lakott községébe, Ludányhalásziba látogat. Ebben a községben lévő szociális otthonban éli életét sokadmagával Ágnes nevű kislányunk. 162 értelmi fogyatékost, 178 elmebeteget, 50 személy szenvedély- beteget gondoz ez az intézet. Ez a nagy létszám nagy felelősséget kíván vezetőktől, nővérektől, technikai személyzettől. Szűkös keretből sok feladatot kell megoldani, amit külső segítség nélkül az intézet dolgozóinak öntevékenysége nélkül nehéz lenne megvalósítani. Ennek ellenére külső segítség szükséges ahhoz, hogy a ki-be járható kerítés, korszerűtlen konyha, igen elhasznált berendezési tárgyak megjavításra, felújításra, illetve korszerűsítésre kerüljenek. Bizony, ehhez nagyon sok állami, társadalmi segítségre lenne szükség. Családunk, látva a sok problémát, úgy döntött, létrehoz egy alapítványt, amit 1994 nyarán 20 ezer forint alappal megvalósított az intézet részére: „Sérült Értelemmel Alapítvány” címmel, melynek címe: 2660 Balassagyarmat, Jószív út 32. Alapítványunk nemcsak Nógrád megyében, hanem az ország más területén is ismert. Több száz levél küldésével ismertettük alapítványunk tevékenységét, az intézet életét. Alapítványunk szerény, de remélhetőleg egyre ismertebbé válik. Vannak személyek, vállalkozók, egyházak, akik eddig is adományaikkal támogatták alapítványunkon keresztül az intézetet. Ezekből az adományokból az alapítvány 139 ezer forint készpénzt adott az intézetnek az 1996. évben székek vásárlására. Valamire ülni is kell! Megyén belül és megyén kívülről is jöttek támogatások. Felsorolni mindenkit nem tudunk, ezért elnézést is kérünk, de néhányukat megemlítjük: 1/ Berki Pál, Szécsény, 117 ezer forint összegben ruhaneműt adományozott; 2/ Ipoly-Print Bt., Szécsény, 69 ezer forint összegben az alapítvány összes címkézett levélpapírjait, több száz szórólapot, meghívókat készített; 3/ Haraszti Géza vállalkozó, Salgótarján: 29 ezer forint értékben szakmunkát végzett az intézetben; 4/ Avonmore Kft., Pásztó, több ezer forint értékben pénzt és tejterméket adott; 5/ Vigyázó Miklós plébános, B.-pest: 10 ezer forintot küldött; 6/ Tóth Józsefné, Salgótarján, 4100 forintot adományozott; 7/ Plébánia-hivatal, Dorog, 2000 forintot adott; 8/ Kalácska Ferenc plébános, Ludányhalászi, 2500 forint ajándéktárgyat küldött. Rajtuk kívül még sokan pénzzel, ajándéktárgyakkal segítették az intézetet. Alapítványunk a gondozottak nevében köszöni adományozóink támogatását. Mint alapítók, nagy figyelemmel kísértük az osztályokon folyó készülődést, az öntevékenyen készített ajándékokat. Minden gondozottnak, értelmének megfelelően előkészített csomagocskák, - kedves műsor mellett — kiosztásra kerültek. Az intézet igazgatója minden gondozottnak, nővéreknek és minden dolgozónak megköszönve munkájukat békés karácsonyt és boldog új évet kívánt. Alapítványunk önzetlenül végzi munkáját az új esztendőben is, minden kuratóriumi taggal együtt. Várjuk továbbra is a társadalom támogatását, minden intézeti gondozottnak, vezetőnek, az osztályokon tevékenykedő nővéreknek, technikai dolgozóknak jó egészséget, boldog új évet kívánunk! Kőszegi István és családja, alapítók Mi újság Rimócon? Tavaly az év legsikeresebb Egyesület a Szécsényben a kábeltelevíziós társaság a napokban tett közzé egy felmérést, mely szerint a tavalyi év legsikeresebb rendezvénye a városnap volt. Hogy az lesz-e az idén is, még nem tudni, mindenesetre a rendezvény fölött bábáskodók társadalmi egyesületet alapítottak. A város magisztrátusa négy év közös munka után döntött a Szécsényi Városnapért Egyesület megalakítása mellett. Radácsi László, az egyesület titkára példaértékűnek tartja azt, hogy egy társadalmi szerveződés intézményesülni tudott. Az egyesületé alakítással lehetővé válik a korrekt gazdálkodás, s növekszik a ren- pályázati lehetősé- geîhekTcofe is. A szécsényi városnap évről évre legalább A Rimóci Újság falinaptárán a palóc község büszkeségeit találjuk, a viseletét, a templomot, faluházat, tornacsarnokot, az új postát és gondozott parasztportákat. Disznótoros és sok-sok receptajánlat, véradó napi tudósítás, vásárnaptár, sulihírek adnak olvasmányt, s megtudhatjuk a lapokból azt is, hogy a település képviselő-testülete az óév utolsó napjaiban dr. Serfőző András országgyűlési képviselő meghívására látogatást tett a Parlamentben. Hogy a „nagybani” politika-csinálásból mit is szűrtek le tanulságként a rimóci szenátorok, az már a következő hónap Rimóci Újságjában lesz olvasható. szécsényi rendezvénye volt városnapért százfős csapat szervezőmunkájának eredménye. A város alapításának napjára időzített egész napos rendezvény megmozgatja Szécsény lakosságát, s egyre vonzóbb programot kínál a környező települések lakosainak is. Velenczei Ferenc és Smelkó István, az egyesület elnökei, Radácsi László, valamint a Szécsényi Városnapért Egyesület magisztrátusa már az ez évi rendezvény előkészületein dolgoznak. S hogy mely programokba tudják szervező erejüket bekapcsolni? Titkaik persze még nekik is vannak, azt azonban tudni lehet, hogy a szécsényi programokat hamarosan az egyesület gyermekszervezete is segíteni fogja. T. L. Eddig bevált a kis lépések taktikája a Nógrád Volánnál Alapvető az utas biztonságérzete A Nógrád Volánnál azt tartják, hogy a korszerű szállítóvállalatot egyaránt jellemzi a megfelelő járatsűrűség és járatszerkezet, a legmagasabb komformitás, s mindenekelőtt a biztonság. Nos, a Nógrád Volánnál nemcsak beszélnek ezekről a jellemzőkről, hanem évről évre sokat tesznek is érte. Erről győzött meg a beszélgetés Bucsok Lajos személyszállítási üzletágvezetővel, valamint Kasza Ernő salgótarjáni helyközi üzemvezetővel. Országos változás-Az utóbbi évtizedben rendkívül nagy változások mentek végbe a megyében, az országban egyaránt. A rendszerváltást követő gazdasági változások, az ipar összeomlása nálunk a cégnél is erőteljesen éreztette a hatását - magyarázza a fiatal szakember. - A nyolcvanas évek végén a szabadáras tevékenység még viszonylag erős volt, sikerült a járműveinket bérbe adni. Ez a lehetőség a kilencvenes évek elejére megszűnt. így azután a felszabaduló autóbuszoknak feladatot, piacot kerestünk. A Nógrád Volánnál is váltani kellett. A vezetés piackutatásokat végzett, hogy az eszközeiket hol lehetne gazdaságosan lekötni, az embereket foglalkoztatni. Ekkor merült fel a gondolat, hogy nyitni kell a lakosság irányába, bővíteni kell a távolsági járatokat. Nosza, felmérték az utazási igényeket. Elsősorban azt vizsgálták, hogy innen, Salgótarjánból hová utaznak az emberek.- Mivel Magyarországon Budapest-centrikusság érvényesül - folytatja Bucsok Lajos -, ebbe az irányba nagyobb járatsűrűséget terveztünk. Természetesen nem hagyhattuk figyelmen kívül a nagyobb városokat, Miskolcot, Egert, Gyöngyöst sem, hiszen ide is sokan járnak Nógrádból. Újabban pedig - s ez elsősorban a diákok érdekeit szolgálja- Debrecenbe és Szegedre is utazunk. Mivel nemcsak a Nógrád Volán járja a hazai utakat, hanem számos más cég is, a mi szakembereinknek nagyon megfontoltan kellett (kell) dönteniük minden lépésükről. Ők a partnertársaságokkal való kapcsolatban a kis lépések taktikáját választották. Minden esetben tisztában voltak az anyagi lehetőségekkel. Megfáradt buszok- Mi abból indultunk ki, hogy legdöntőbb a biztonság - mondja Bucsok Lajos -, s csak e mögé sorakoztatható fel kötelezően az utas kényelme és kiszolgálása. Mi akkor vagyunk elégedettek, ha az utas is, aki velünk utazik, biztos lehet abban, hogy másfél óra múlva biztonságban léphet földre a fővárosban. Ez vezette a vállalat vezetését minden fejlesztési lépésében. A korábbi megfáradt autóbuszok mellett mind gyakoribb látványt jelentenek a cég új autóbuszai. Jelenleg már három modem Ikarus 395-ös jár Budapestre, s egy Miskolcra. A légkondicionálóval felszerelt Scaniával különösen szeretnek utazni az emberek. S akinek csak a programja engedi, erre a buszra váltja meg már elővételben a jegyét. Az új autóbuszok beérkezésével az Ikarus 256-os típusokat más járatokra helyezték. Akad még tennivaló A járműpark korszerűsítése ezzel még korántsem fejeződött be, kedvező feltételek esetén már jövőre szeretnék a programot tovább folytatni. S mindezt azért teszik, mert nem mindegy, hogy a közönség velük utazik-e vagy netán másik társasággal, hiszen nem egyedül vannak az utazási piacon. A zökkenőmentesebb utazást szolgálják az autóbuszokon bevezetett pénztárgépek is, amelyek már hivatalos számla kiadását tudják produkálni. Azt mondja Bucsok Lajos, hogy még nem elégedettek, sok még a tennivaló. De ugyanezt mondja Kasza Ernő is, aki csak a salgótarjáni üzem gondjait hordja a vállán.- A mi üzemünk a megyében, Salgótarjántól számított ötven kilométeres körben végzi az utasszállítási szolgáltatást. A szaknyelv szerint ez a helyközi szállítás - próbálja magyarázni és hozzá teszi -, nyugatra Balassagyarmatig, keletre Mátraterenyéig terjed a szolgáltatás határa, s ezzel a megye utasközlekedésének a hetven százalékát a mi üzemünk biztosítja. A szállított utasok döntő többségét a diákok teszik ki. Az egykori munkásjáratokat már megette a múlt. Valamikor a salgótarjáni acélgyári salgói kapunál műszakváltáskor 14 autóbusz várakozott a dolgozókra. Ma elegendő egyetlen járat, amely a helyszínre viszi a munkásokat, akik a megye többi részéből érkeztek a városba. Az öt hónapostól tizennégy éves korú autóbuszokkal naponta 5-6 ezer embert szállítanak. Különösen reggel fél nyolckor éri nagy hullám a Fő téri pályaudvart. Ez ismétlődik a délutáni órákban, amikor egyszerre 18 autóbusz fordul meg a szűk pályaudvaron.- Tudomásunk szerint az utasok elégedettek a Nógrád Volán munkájával - mondja Kasza Ernő. - Igaz, mindany- nyian arra törekszünk, hogy ez így maradjon. Örülünk ennek, s ezért is mondom, hogy az elégedett utasok segíthetnének minket az autóbuszok megóvásában. Szerencsére ritka a vandál cselekedet, de a filctollas merényletek jeleit sok járművünk viseli. Bliccelők, bérletesek Végül azt is megtudjuk, hogy a helyközi járatokon meglepően kevés a bliccelő, a potyán utazó személy. Igaz, itt minden felszálló egyenként találkozik a gépkocsivezetővel. Az viszont gyakrabban előfordul, hogy a tanulóigazolványt nem érvényesítették, vagy rövidebb útra szól a bérlet, mint ahová igyekszik a tulajdonosa. (X) ÜKrí
