Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-22 / 18. szám

6. oldal Mozaik 1997. január 22., szerda Büntetés, amelyet az életből távozó saját magán hajt végre Tényszerűen az öngyilkosságról Az utóbbi időben számos alkalommal esett szó tévében, rádió­ban, írott sajtóban az öngyilkosságokról, konkrét esetekről. Ezek minden esetben felkavaróak, szorongást keltőek, annál is inkább, mert világviszonylatban rossz helyen állunk az öngyil­kosságok arányában, az alkoholbetegség és a halálozás terüle­tén is, a népesség száma pedig csökkenőben van. Űj büntetési forma - Mit mond a jog a munkaügyi bírságról? Védi a munkavállalókat- A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény egy új „büntetési formát” vezet be, a munkaügyi bírságot - tudtuk meg a Házi Jogtanácsadó segítségével. A lényege az, hogy a bírság vétkességre tekintet nélkül is kiszabható és a foglalkoztatót sújtja. Az ellenőrzést lefoly­tató felügyelő javaslata alap­ján a felügyelőség vezetője a foglalkoztatóval szemben munkaügyi bírság kiszabására jogosult, abban az esetben, ha a munkaügyi szabályok meg­sértése több munkavállalót érint, illetve e feltételek hiá­nyában is, ha a munkavállaló érdekképviseleti szervei mű­ködésére vonatkozó szabályok kerülnek megsértésre. A munkaügyi bírságra tett javaslat esetén a felügyelő az ellenőrzés megállapításait írásban megküldi a foglalkoz­tató vezetőjének, aki arra nyolc napon belül észrevételt tehet. A munkaügyi bírság mérté­két a törvény differenciáltan határozza meg: - első alka­lommal, egy jogszabályi ren­delkezés megsértése esetén 50 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig -, több jogszabályi rendelkezés megsértése esetén, valamint 3 éven belül újabb jogsértés ese­tén 50 000 Ft-tól 3 000 000 Ft- ig terjedhet. A felügyelőknek több szempontot kell mérlegelniük a bírság kiszabásánál. Ilyen lehet például az érintett mun­kavállalók száma, az okozott hátrány nagysága. Valószínű­leg a gyakorlat alakítja majd ki a bírságolás rendszerét, ezért előfordulhat a kezdeti időszakban, hogy ugyanezért a .cselekményért egyik megyé­ben más összeget szabnak ki, mint a másikban. A bíróságoknak fontos sze­repük lesz majd az egységes jogalkalmazás kialakításában. A munkaügyi bírság kiszabása önmagában nem zárja ki a szabálysértési eljárás lefolyta­tását, illetve szabálysértési bírság kiszabását. A törvénynek azonban nem célja, hogy egymással párhu­zamosan több szankció kerül­jön indokolatlanul alkalma­zásra. Ezért alapvető szem­pont, hogy ugyanazon cse­lekményért egyidejűleg több eljárás ne kerüljön lefolyta­tásra. Rögzítették, hogy egy ellenőrzés során ugyanazon rendelkezés megsértéséért a felügyelő szabálysértési eljá­rást nem folytathat le, rendbír­ságot nem szabhat ki, ha az il­letékes felügyelőség vezetőjé­nek javaslatot tett a munkaü­gyi bírság kiszabására, és a bírságot ténylegesen ki is szabták. A munkaügyi bírságot ki­szabó szerv a hozzá befolyt bírság 60 százalékát a Munka­erő-piaci Alap kezeléséről szóló jogszabályban foglaltak szerint átutalja a Munkaerő­piaci Alap számlájára. A fennmaradó összeg a felügye­lőség saját bevételének minő­sül, amely személyi kiadá­sokra nem használható fel. Részvénypiaci adok-veszek Mint pszichiáter szakorvos, többször kerültem kapcsolatba olyanokkal, akik túljutva egy öngyilkossági kísérleten, arról végérvényesen lemondtak, de tanúja voltam befejezett (úgy­nevezett „sikeres”) öngyilkos­ságnak is, nem egy esetben. Úgy érzem, érdemes rövid hír­közlésnél több ismeretet nyúj­tani erről a gyakran visszafor­díthatatlan történésről, tényről, letagadhatatlan problémáról. Az öngyilkosság rendkívül komplex bio-pszicho-szocioló- giai dimenziókban zajló folya­mat végeredménye. Hazánkban évente megközelítően 5 ezer ember vet véget önkezűleg éle­tének. Az „utolsó csepp” Emil Durkheim öngyilkosság­kutató szerint, aki egyedülálló jelentőségű művet írt erről a problémáról, szociológiai mű­vében ezt írja: „Mihelyt megál­lapítottuk, hogy a baj létezik, mihelyt tisztáztuk, hogy miben áll és miből ered, s ha ennek következtében ismerjük legálta­lánosabb vonásaiban: a gyógy­szert is ismerjük és tudjuk, hogy hol kell alkalmazni. Ilyenkor nem az a fontos, hogy előre hozzáfogjunk egy minden rész­letre kiterjedő terv kidolgozá­sához, hanem, hogy munkához lássunk! Fontos tehát a krízisz- szerü modell figyelembevétele. A veszélyeztetett személy átse­gítése egy rossz éjszakán vagy néhány nehéz napon csökkenti az öngyilkosság valószínűsé­get." ■ Az öngyilkosság ténye azon­ban hosszú folyamat eredmé­nye. Az „utolsó csepp” aktuális trauma lehet, melynek vizsgá­lata közelebb vihet a központi motívumok feltárásában. A folyamat azonban igen messzire vezet, talán a korai gyermekkorra. Mélylélektani oka lehet a szülőktől történő korai szeparáció, ismétlődő veszteségek, elutasítások, csa­lódások, amelyek az élet fo­lyamán ismétlődhetnek és krí­zishelyzetet hozhatnak létre. A krízishelyzet eredményez­heti jó esetben az egyén fejlő­dését, megerősödését, azonban, ha korai sérülések (szeretet- vesztés) a személyiség-szerve­ződés alapjait bizonytalanná tették, súlyos traumatizációt okozhat. A válsághelyzetben adott válasz ilyenkor alacsony önértékelés, visszahúzódás, önpusztítás lehet. A szégyen és bűntudat olyankor nagy belső feszült­séggel jelenik meg: önbüntető magatartáshoz vezet, melyben az agressziót a személy önmaga ellen irányítja. Fantáziavilág Nem működnek az énvédő mechanizmusok, előtérbe kerül az önértékelés zavara, a realitás megtagadása, tehetetlenség ér­zése. Az öngyilkos fantázia'vi- lágba menekül, melyben megje­lenik az ősi megnyugvás képe, ahol a „testetlenség” állapotá­ban tovább él egy jobb világ­ban. A belső tartalékok ilyen­kor nem működnek, vélt vagy valós élmények az egyénre traumatikusan hatnák/ bizony­talanságot, félelmet keltve. „A megkapaszkodás” hiányában az önérzet sérelme, a tájékozódás elvesztése, az önmegbékélés hiánya, a labilis kapcsolatok, ir­reális viszonyulások mind az öndestrukcióhoz vezetnek. Az öngyilkosság biokémiai hátterében az agy ingerület-át­vivő anyagának, a szerotonin- nak a szerepe ismert. Minél drasztikusabb az öngyilkosság, annál alacsonyabb az agy sze- rotonin-szintje, utólagos vizs­gálatok szerint. Egyes felméré­sek szerint az öngyilkosok 50 százaléka depressziós beteg, 20 százaléka alkoholizmusban, 6 százalékuk skizofréniában szenvedett a tett elkövetése ide­jén. „Cserbenhagyás” A serdülő öngyilkos-veszélyez­tetettek jóval nagyobb arány­ban nevelkednek kedvezőtle­nebb családi struktúrában, mint az egészségesek. Az öngyilkos­ság gondolata meglepően gyak­ran foglalkoztatja a serdülőket egyes kutatások szerint. Ok le­het, ha szüleitől elszakad, de nem találja meg a helyét. Virtusból vagy eszményekért is megtörténhet öngyilkosság. Ok lehet: iskolai kudarc, társas izoláció, bűntudat, szégyen, sa­ját viselkedése miatt. A megér­tő, odaforduló attitűd vagy nyíl­tabb viselkedés, a kapcsolatte­remtés javulása, akár „provo­kált pozitív kapcsolat” odafor- dulás, empátia igen fontos az öngyilkossági veszély felisme­rése esetén. „Az öngyilkosság büntetés, melyet az életből távozó saját magán hajt végre. Senki nem öli meg saját magát, aki ne ' akarta volna valaki másnak a halálát. Azt a személyt öli meg magában az öngyilkos személy, akivel azonosította magát, de akinek a szeretetét elveszítette”- mélylélektani megközelítés­ben. Az öngyilkost az apa, az anya, vagy mindkettő belső képe hagyta cserben, tehát olyan ítéletet hajt végre, ame­lyet más mondott ki felette. Seneca szerint „Megengedni magadnak a bánatot, vagy ma­gadra kényszeríteni, nagy kü­lönbség!" A segítségadás, a megfelelő viszonyulás tehát igen össze­tett, egyben szerteágazó, mind­annyiunk felelőssége. dr. Dévényi Edit pszichiáter szakorvos A társadalmi-gazdasági áta­lakulás előrehaladtával ma már egyáltalán nem kurió­zum, ha egy állampolgárnak részvények vannak a tulaj­donában. Ezeket sok évig őrizheti, de ha gondolja, meg is szabadulhat tőlük. Vajon a részvények kibocsá­tójának, a részvénytársaságnak kötelező-e a korábban kibocsá­tott és most újra a neki felkínált részvényeket visszavásárolni, s megeshet-e, hogy a részvények az eredeti áraknak csak kis há­nyadát érik e pillanatban? A részvény a részvényest megillető tagsági jogokat ma­gába foglaló értékpapír, alapve­tően a részvénytársaság nyere­ségéből való részesedésre, az osztalékért való jogosultságra terjed ki. Az értékpapír szaba­don forgalmazható. Az ún. bemutatóra szóló részvény a tulajdonos megjelö­lése nélkül ruházható át, a névre szóló részvényt pedig - a részvényen a tulajdonos nevét is feltüntetik - a váltó átruházá­sára vonatkozó szabályok al­kalmazásával lehet eladni. Az új részvényest a rész­vénytársaság részvénykönyvé­ben is fel kell tüntetni. A sza­bad forgalmazás azt jelenti, hogy a részvény tulajdonosa annak a személynek adja el az értékpapírt, akinek akarja, s aki azt meg kívánja vásárolni. Ha a részvénytársaság nem kíván vásárolni, úgy arra nem kötelezhető. (Ez alól a szabály alól az úgynevezett dolgozói részvényre irányadó rendelke­zések szűk körben kivételt en­gednek.) A részvényben megtestesülő értékhez, a pénzhez úgy lehet hozzájutni, hogy a részvény tu­lajdonosa eladja akár a rész­vénytársaság másik részvénye­sének, akár harmadik személy­nek. A részvények forgalmi ér­téke -tehát az az érték, ame­lyen eladható az értékpapír - függ az adott társaság gazdál­kodási eredményeitől, s jelen­tős befolyással van a forgalmi értékre a konkrét részvény iránt megnyilvánuló piaci kereslet is. Ha a részvénytársaság jelentős nyereséget termel és sokan sze­retnének ilyen részvényt vásá­rolni, úgy az árfolyam a névér­ték felett állhat. ír tél sem az embert, sem az állatokat - Szandán és Terényben védik a vadat Vendégjeggyel zúzmarás vadetetésen Nem kíméli a Az utóbbi évek legcudarabb telét éljük, nem kíméli az idő­járás sem az embert, sem az állatot. Az erdők-mezők vadjai .■ljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, a vastag jéghár- .yával fedett hó kisebzi a csülkösök lábát, amit a csapáso­kon látható vércseppek is jeleznek. A nyúl és a fácán is vé­delemre - élelemre - szorul, a Kérges havat nem tudják a talajig felkaparni. Az elmúlt hét végén Terénybe és Szan- dára kaptam meghívást „vendégjeggyel” vadetetésre! Izga­tott, vajon milyen így a tél derekán a nevezetes vár és kör­nyéke. Félúton az élelemig ... Vajon eljut-e odáig? Petrás László és terényi szülei vendégszeretetében gyorsan múlt az idő, sok a megbeszélni való. A diskurzus központi gondolatai nem távolodtak messze a vadászattól, a most zajló átalakulástól, a stafétavál­tástól .. . Ónos szitálásban Az etetési tervet előbb sportva­dász apjával egyeztette a mér­nök-tanár fia, aki a megyei va­dászszövetség választott tiszt­ségviselője is. A találkozási hely a szandai Déska Mihály lakásán volt. Terényből jó kaptatón át ve­zet a közút a terepraliverse- nyekről híressé lett faluba, Szandára. Az ónos szitálás ellenére időben célba vitt a Skoda. A kis település érezhetően nem szun­dít téli álomban, néhányan a fa­gyott földet szórják a telefonhá­lózat kábeleire, az egyik ház előtt terményt adnak-vesznek egy tehergépkocsiról. A kocsmában idősebb helyi emberek illendően köszönnek az érkezőknek. Az úton talál­kozunk néhány vadásszal, ér­deklődnek a jövő lehetőségei után, az új terület várható elnö­kétől, Petrás Lászlótól. Bizakodóvá teszi őket, majd a legfontosabb vadászteen­dőkre, a vadak folyamatos ete­tésére tereli a szót. Aztán amennyien vannak, annyi felé indulnak, hogy a ki­jelölt helyekre elvigyék a sze­mes terményt, szénát. Van, aki terepes gépjármű­vel, van, aki hátizsákba. Varga János bácsi, a hetvenéves sportvadász csakis a hátán ci­peli a saját terményét, és köz­ben dühöng. Éjszakai látogatók Bosszankodásának okát a fia tárja elém: -Tudod, amit mi most csinálunk, ezt a vezető­ségnek kellene szervezni, koor­dinálni, de hiába fizettük be a tagdíjat, adtuk le felvásárlásra a vadat a szandai részre, nem jut a takarmányból... - zsörtölő­dik ő is.- A vadgazdálkodási tervünk szerint kellene a vadak takar­mányozásával, téli etetésével foglalkozni, de ebben a térség­ben nem érzékelhető a válasz­tott tisztségviselők felelősség- érzete - említi Petrás tanár úr. A Niva hátsó ülése mögötti tér gyorsan megtelik töltött zsákokkal, az úti célunk a vár környéke és a terényi erdő. Itt lent, a major részén is csodála­tos a táj, a fákat és a bokrokat a legszebbik ruhájába öltöztette a természet. Vastag zúzmara rakódott a gallyakra, némelyik ág már ne­hezen tűri a menyasszonyi ru­hája súlyát. A hegygerincre hosszú, kanyargós út vezet. Az egyik kiszélesedett útkanyar­ban egy őzsuta szökell át előttünk.- Itt van egy etető, most a napokban töltöttük fel lucerná­val - tájékoztat Déska Mihály. A gépjárművét mesterien ke­zeli, tudja, hol kell nagyobb lendületet adni, és mikor csök­kenteni a sebességet. A hegytető előtt kétszáz mé­terre minket is betakar a köd­paplan, húsz-harminc méterre is alig látunk. A vártól mindössze pár száz méterre vagyunk, de minden elveszik a tejfehér, zúzmarás ködben. így is szép, elképze­lem, milyen lehet a hófödte öt­százhúsz méter magas sziklás csúcs? Az etetőkhöz, szórókhoz érve látjuk, hogy rendszeresen járják a nagyvadak és a fácá­nok. A környező bokrokon északról érkezett madarak vá­rakoznak a távozásunkra.- Itt, a terített asztal mellett lehet vadászni? - érdeklődöm.- Mi nem vadászunk, de vannak olyanok, akik éjszaka lámpázzák végig a szórók kör­nyékét, a friss autónyomok is ezt igazolják - jegyzi meg Pet­rás László. Később bent a faluban erről tesz említést az egyik fiatal va­dász, hogy megtalálták az orvul elejtett szarvas helyét és a rendőrök is kellő „szimatot” kaptak. Abban bíznak, hogy végére járnak az ügynek .... Folytatjuk utunkat. A kis terényi erdő is olyan figyelmet kap a helyi vadászok­tól, mint a nagyobb szandai. Az itt kiszórt termény is elég egy­két hétig a nagyvadaknak, fá­cánoknak. A bokrokra dobott, széna az őzek, nyulak táplá­léka. Vadászetika-A vadászélet átrendeződése legjobban a vadakat sújtja. Kü­lönösen azokon a helyeken, ahol a régi társaság már nem jut szóhoz - említi tapasztalatai alapján vendéghívóm.-Mostanában valójában ke­vés helyen van igazi gazdája a vadnak.- Minket is az késztet a va­dászetikánkon kívül erre a ne­héz téli etetésre, hogy reményt látunk a saját földterületen tör­ténő saját jogú vadászatra. Le­vadászott területen pedig mi­lyen élmény, felüdülés, szóra­kozás lehet a vadászat? Semmi­lyen! Éveken át.- Az igazi vadvédelmi, vad­gazdálkodási erő pedig a föld­tulajdonosi érzék és szándék - magyarázza az első „parancs­noki” ülésről. Déska Mihály egyetértőén bólogat. Védtelenül?- Az érvényes vadászati szabá­lyok szerint a vadászévad megegyezik a naptári évvel? Az új vadásztörvény szerint a va­dászévad március elsejétől a következő év február végéig tart- vetem közbe.- Az átmeneti két hóha okozza a legtöbb gondot, 1 ' szükséget vadásznak és vad egyaránt. Most kevés figy' irányul a vad-biológiai e súly megőrzésére és fen sára.-Vadászoknak mos leges a terület megőrz szerzése, ahol pedig > válik a vadászat, or vadak esnek áldó- üres erdő még a t vonzza... - vá) Egyelőre méf takarja el a várt - titkait ” környékén is

Next

/
Thumbnails
Contents