Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-21 / 17. szám
1997. január 21., kedd Gazdaság 7. oldal Itthon piacvezető a cég - Eddig még mindig bevált a taktikájuk Kitörési pontokat keresnek- Rá kellett döbbennünk, hogy a rendszerváltás után a cég mozgásterét az éves üzleti terv határozza meg. Ezt saját magának készíti cégünk, belső ügyünk, nem hozzuk nyilvánosságra, csupán részleteket, és szükség szerint. Felöleli a cég össztevé- kenységét a piacpolitikától a létszámgazdálkodáson, a fejlesztésen át a jelentős részt képviselő szociális megállapodásig - mondta Gressai Sándor, az SVT-Wamsler Háztartás-technikai Rt. vezérigazgatója, amikor a cég jövőjéről kérdeztem. A szezonhoz igazodva-Mennyire rugalmas előbb említett dokumentumuk?-Kereteket, irányokat jelöl meg. Például meghatározza hány készüléket gyártunk tizenkét hónap alatt. Létjogosultságát háromhavonként felülvizsgáljuk, s a piaci igényekhez igazítjuk a követendő termelési folyamatot. Ugyanis hiába tervezünk, ha a piac mást akar.- Gyakran módosítják?- Alapvetően nem, részleteiben viszont igen. Tavaly szeptemberben német megrendelőnk a korábban egyeztetett programon kívül pluszként ötezer olajkályhát kért. Kiszámítottuk. hogy érdemes megcsinálnunk. Figyelembe vettük, hogy ez ne más vevőnk terhére történjen. Sikerült megvalósítanunk, részben túlórákkal. Raktárkészletünkből az összes igényt kielégítettük olyan módon. hogy az új esztendőre még annyi készárunk maradt, ami szükséges volt a folyamatos zökkenőmentes ellátáshoz.- Mivel szezoncikkről van szó, a keresletet hullámhegyek és -völgyek tarkítják: miként vezetik le, oldják meg?- Kapacitásunk leterhelését ehhez igazítjuk. Ezt szolgálja munkarendünk. A nyári hónapokban négynapos munkahetekben dolgozunk.. Az- itt- jelentkező szabad pénteket áthelyezzük őszre, amikor hatnapos munkahétben teljesítjük megrendelőnk kívánságát. A dolgozók a szabad péntekre járó fizetésüket is megkapják. Ősszel, amikor nagyobb a kapacitás, annyi termékünk van, hogy rögtön piacra tudunk menni.- Mi az, amivel még növelhetik elismertségüket, hírnevüket?-Nagyon sok kis dologból tevődik össze, hosszú ideig tart míg kialakul, ugyanakkor nagyon gyorsan el is lehet veszíteni. Fontos a fizetőképesség, a határidőre való szállítás, az állandó jó minőség, valamint a cég bérszínvonala.-Tudomásom szerint a felsoroltak mind jó oldaláról jellemzik a céget, nem kell szégyenkezniük.- Másokhoz viszonyítva nem. Arra is ügyelünk, hogy a gyár környezete kellemes benyomást keltsen a hozzánk érkező partnereinkben, akikkel üzleti kapcsolataink vannak. Véletlen találkozás is- Az üzletkötéseknél elég egy kézfogás, mint nyugaton, vagy kell írásos szerződés is?- Kézfogás után jön a papír, csupán emlékeztetőként. Új partnereinknél általában a papír az első. A rendszeres üzleti tárgyalások mellett véletlen találkozások is hozhatnak megrendelőt. Ez utóbbira került «or tavaly ősszel a Budapesti Nemzetközi Vásáron, egyik új termékünk, a Servants kandalló bevezetésénél.- Ha már az üzleti kapcsolatok kerültek szóba: az rt. életében milyen szerepe van a kereskedelemnek?- Meghatározó. Eredményessége a városban csapódik le. A hazai piacon folyamatosan csökken a kereslet, ezért nehéz eladni. Ennek ellenére Gressai Sándor országos szinten piacvezetők vagyunk, s szeretnénk továbbra is azok maradni. Külföldi partnereink meggyőződtek arfól, hogy megbízható nyugati minőséget garantálunk, amit megrendeléseikkel viszonoznak. Termelésünk ötven százaléka export, melyből hatvan százalék Németországban talál vevőre. Elismertségünk növelésében meghatározó szerepe Van az országosan kiépített szerviz- hálózatunknak, s annak, Ijygy húsz évig garantáljuk a nálunk vásárolt készülékekhez szükséges alkatrészek pótlását.- Mennyiben lesz más az idei esztendő, mint az előző volt?- Üzleti tervünk végleges formába öntése folyamatban van. Ebből az infrastruktúra fejlesztését emelném ki, mely a munkakörülmények korszerűsítését, a munkahelyek szebbé tételét, jobb megvilágítását szolgálják. Decentralizáljuk fűtési rendszerünket, exportraktárt építünk, termelés-irányítási és információs rendszerünk teljes kiépítése érdekében meglévő számítógépparkunkat újabb százzal bővítjük. Két évre szóló programról van szó. A megvalósításához szükséges pénzt saját erőből, pályázat útján és hitelből teremtjük elő. Nem hátra, előre nézünk- Az előbbiek a jövőt is szolgálják?- Sok apró fillérből teremtjük majd elő a szükséges pénzt a beruházáshoz, fejlesztéshez. Nem lesz könnyű, mert a piacon erős a verseny, csökken a fizetőképes kereslet, a lakosság az alacsonyabb áron kapható készülékeket vásárolja. Ehhez igazodunk, mert nemcsak ma, hanem holnap és holnapután is a piacon akarunk maradni.- Máshol nehezményezik a gazdálkodás feltételeit megnehezítő, pénzt elvonó kormányintézkedéseket. Az előbbiek bonyolultabbá teszik az eredményesebb munkát?-A kormányintézkedéseken nem tudunk változtatni, így hát felesleges rajta keseregni. Ehelyett mindig a kitörési pontokat keressük. Ez a mi alapfilozófiánk, ehhez kötődik módszerünk, mely bevált, de alapja a hosszú távú elképzeléseknek is. Venesz Károly Csökkenő forgalom. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom értéke 1996 első tíz hónapjában elérte a 2497 milliárd forintot, s ezzel - fo- lyóáron számítva - 17 százalékkal haladta meg az 1995. év egy-tizenegy hónapjának forgalmát. Összehasonlító áron azonban nem növekedés, hanem kereken 5 százalékos forgalomcsökkenés mutatható ki a két esztendő novemberét illetően, adta közre a KSF1. Hamis jegyek. 2,6 milliárd forint össznévértékű igénylés nem felelt meg az előírásoknak az Elmű-részvénycserére jegyzett kárpótlási jegyek közül. Mint ismert, a részvénycserét még decemberben függesztették fel, mivel az alanyi kárpótoltaktól feltűnően nagy meny- nyiségű, vélhetően fiktív jegyzés érkezett. A vizsgálat első szűrőjén fönnakadt 485 jegyző közül azokkal szemben, akik szándékosan hamis adatokat jelentettek be, büntetőeljárást kezdeményez az APV Rt. Jó hozamú hibridek. Újabb bőtermő, gazdaságosan termeszthető hibridekkel bővült a martonvásári kukoricacsalád: a minap ötfajta nyerte el az állami minősítést. Közülük egy kettős hasznosítású, kettő-kettő pedig szemesterménynek, illetve silónak alkalmas. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 279,20 Görög drachma (100) 66,49 Német márka 103,35 Olasz líra (1000) 106,52 Osztrák schilling 14,69 Spanyol peseta (100) 124,02 USA-dollár 167,74 A multikkal nem versenyezni kell, hanem csatlakozni hozzájuk A magánzót még a járulék is húzza Új szelek fújnak a vállalkozásfejlesztési alapítványnál Magyarországon a magánszektor 85 százaléka külföldi vagy vegyes tulajdonban van. A GDP 70 százalékát idegen tőke termeli. A magyar kis- és középvállalkozói kör helyzetét ráadásul még a folyton változó adó- és járulékrendszer terhei is nehezítik. Vajon van-e legalább csekély esély arra, hogy talpon maradjanak és bírják a versenyt? Molnár Mihályt, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) elnökét arról kérdeztük: 1997-ben miben tudja segíteni az országos hálózattal rendelkező szervezet a vállalkozókat?- Az MVA-t a gazdasági és jogi környezet némiképp kényszerítette is arra, hogy új stratégiát dolgozzon ki - állítja Molnár Mihály. - Az idén aktívabbá fogjuk tenni a hálózatot. Az MVA klasszikus tevékenységeit továbbra is folytatjuk, de kibővítve speciális képzésekkel. Az idegenforgalom, a mezőgazdaság, a terület- és általában véve a gazdaságfejlesztés a kiemelt feladatok között lesz ebben az évben. Napi kapcsolatban A 160 kirendeltségből álló szervezet behálózza az egész országot. A rendszerben lévő erőt azonban eddig nem jól használtuk, mert hiányzott a koordináció. Ezen is változtatunk az idén. Egy-egy vidék programja akár országossá is válhat, ha az irodák napi kapcsolatban vannak és munkájukat összehangoltan végzik. A szolgáltatások színvonalán is emelnünk kell. Bővítve az információs hálózatot, az oktatás és a szaktanácsadás is alaposabbá, főleg hasznosabbá válhat. Az EU-jogszabályok, a minőségbiztosítás megismertetése is feladatunk. Új munkaprogramok Új munkaprogramok beindítására is sor kerül, amelyek a technológiatranszfer, az ipari parkok, az inkubátorház kínálta lehetőségeket szándékoznak ismertté tenni. A pénzügyeket tekintve fontosnak tartom a források koordinálását. A bankok profiljából gyakran kiszorulnak a kisvállalkozók hitelei, sokuknak nem éri meg ezekkel foglalkozni. Ezért most saját bankhálózat létrehozásán dolgozunk, amely az alapítványi hálózat szervezetére épülne. Az MVA egyébiránt jó évnek néz elébe a támogatottságot illetően. Az idén a központi költségvetés ugyanany- nyival - 1,8 milliárd forinttal - járul hozzá a működéshez, mint amennyivel a Phare- program. Tízmilliárd sorsa Ennek a 3,6 milliárd forintnak a 80 százalékát a hálózat felé irányítjuk, és csak a maradékot fordítjuk központi, országos programok finanszírozására. Egyéb forrásokat is bevonva összesen 10 milliárd forintból gazdálkodhatunk az idén. A költségek ésszerűsítésére és a támogatások hatékonyabb elosztására különösképpen oda kell figyelni 1997- ben. Az új járulék- és adórendszer bevezetésével a kisvállalkozóknak nemcsak a kedélyállapota romlott, hanem működésük feltételei is nehezültek. Pedig a közép- és kisvállalkozói szektornak döntő szerepe lehetne a gazdaság élénkítésében, ha a kormány több figyelmet fordítana rá. A multinacionális vállalatokkal ugyanis nem versenyezni kellene, hanem csatlakozni hozzájuk. Még ma sem késő kiépíteni azt a beszállítói kört, amelynek révén egyrészt biztos megélhetést teremthetnek maguknak a magyar vállalkozók, másrészt pedig javulhat az ország külkereskedelmi mérlege. Egyetlen esélyünk Az idegen tőkével szemben a szaktudás jelenti az egyedüli esélyt számunkra. Az MVA által kínált lehetőségeknek azért tulajdonítok nagy szerepet, mert pótolja, amit a kormány elmulaszt: szervezett szakmai és anyagi támogatást nyújt a kis- és középvállalkozók számára. Ha komolynak vehető az ország Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka, akkor sürgősen ki kell találni valami hathatós módszert a vállalkozások ösztönzésére. A fejlett gazdaságokban ez a kör állítja elő a GDP 60-70 százalékát. Magyarországon egyelőre a külföldi tőke teljesíti ezt. Saját érdekünk az arányokon változtatni. Bozsó Bea Követelmények a sűrű, sötét homályban Szegény rokonok leszünk(?) Egy országos mezőgazdasági értekezlet után - ahol az Európai Unióhoz való csatlakozás, az ezzel járó követelmények, valamint jól felfogott gazdasági érdekünk, s annak képviselete volt a téma - az egyik résztvevő megyei mezőgazdasági szakember kijelentette: „hozzákezdtek az agyak gyúrásához”. Nemrég a televízióban az egyik mezőgazdasági szövetkezet elnöke azt mondta: - szegény rokonként megyünk az Európai Unióba, s úgy is kezelnek bennünket. Mivel a témával kapcsolatos követelményeket sűrű homály fedi, felelőtlenség lenne bármiféle minősítés. Jó vagy rossz lesz nekünk a belépés? Bizonyára megyénk mezőgazdasági termelőit már most elgondolkodtatja az a jövőre utaló megjegyzés: - a falun élőket elő kell készíteni arra, nem biztos, hogy életük végéig a földből fognak megélni. Olyan információ is eljutott hozzánk, hogy az érdekeltek átgyúrására a pénzt sem sajnálják. Most pedig néhány pillanatkép az Európai Unió nyilvánosságra szánt belső életéről. * Az OCED jelentése szerint még mindig tetemesek a fejlett országokban a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások. Az Európai Unió 15 tagországában az egy teljes foglalkoztatottra eső támogatás 1995-ben 21 ezer dollár volt, az 1996-98. évek között átlagban 12 ezerre csökken. Az 1996-97. évre áthúzódó gabonakészletet 26 millió tonnára becsülik. Egyes szervezetek szerint csupán 20 millió tonna körül lehet. Az elmúlt évi termést 186- 190 millió tonnára becsülik. * Az olajmagvak termelése, fogyasztása és kereskedelme az 1996. évi 180,6 millió tonnáról 205,1 tonnára növekszik. Az európai országok termelése megmarad az 1995. évi szinten. Az 1996. évi export pedig 15,6 millió tonna helyett 17,5 millió tonna lesz. * A tejelő tehenek száma 2,3 százalékkal volt kisebb 1995 végén, mint azt megelőzően, a húshasznú állomány 4,5 százalékkal nőtt. Ütóbbi Ausztriában több mint a kétszeresére, s két számjegyű volt az emelkedési arány Dániában, Spanyolországban, Németországban és Hollandiában. Ennek ellenkezője történt Olasz-, Finn- és Svédországban. * Az EU országaiban az egy főre eső sertéshúsfogyasztás némileg csökkent. 1995-ben 40,6 kg volt, az elmúlt évben 40,1 kilóval számolnak. Egyébként a sertésállomány 1,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. * A Brüsszeli Bizottság az asztali borok lepárlási keretét 6,3 millió hektoliterről 9 millióra növelte. Ezzel jelentősen csökkentette az asztali borok értékesítési lehetőségét. Az intézkedés főként az olasz, spanyol és francia termelőket érinti. V.K. Szeplök az adórendszeren Az adótörvények módosítása során ismét a bevételcentrikus szemlélet győzött, a változtatások több területen figyelmen kívül hagyták az agrárszféra sajátosságait. A nemzetgazdaság többi ágazatával szembeni hátrányokat mielőbb meg kell szüntetni - vélekedik Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének a főtitkára. A MOSZ képviselője szerint a helyi adók többszörösen is hátrányosan érintik az agrárszervezeteket. Ennek okát főként abban látja, hogy hiányoznak az adórendszerből a garanciális feltételek és az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok automatikusan a legfelső adóterheket vetik ki, figyelmen kívül hagyva az agrárvállalkozók, -vállalkozások teherviselő képességét. A helyi iparűzési adó - amely tudvalévőén nem a nyereség, hanem a bevétel függvényében fizetendő - például olyan terhet ró az anyagigényes agrárágazatra, amelyet nem, vagy csak nagyon nehezen képes elviselni. A pénzügyi kormányzat többszöri ígérete ellenére sem rendezte megnyugtatóan ezt a gondot, mi több, tavaly jelentősen emelte is a kivethető adó felső mértékét. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az csupán lehetőség az önkormányzatok számára egy differenciáltabb mértékű adó megállapításához. A tapasztalatok szerint azonban az önkormányzatok zöme a lehetőségek felső határát igyekszik kihasználni. Mostanra bebizonyosodott, hogy az iparűzési adó nemcsak a jövedelmet vonja el, hanem komoly veszteségforrást is jelent. A jelenlegi rendszer kezelhetetlen és diszkriminatív, mert miközben az agrárvállalkozásoknál magasabb nyereséghányaddal dolgozó kereskedelmi és pénzintézeti vállalkozások adóalapja az árrés, illetve a kamatrés - azaz árbevételüknek csak a töredéke -, addig a termelővállalkozások adóalapja a teljes árbevétel. U. G. Rendezni kell a földtulajdonlást Új agrárstratégia kidolgozását szorgalmazta térségünk országai számára Nagy Frigyes mezőgazdasági miniszter a hétfőn Budapesten megnyílt regionális cukorkonferenciát megnyitó beszédében. Az Európai Unió keleti bővítése egyik kulcsproblémájának nevezte a miniszter a mezőgazdaság, az agrár- és élelmiszeripar integrációját. Az új stratégia kidolgozásával egy időben újjá kell szervezni és modernizálni is szükséges a térség mezőgazdaságát, rendezve a földtulajdonlás kérdését. Át kell térni egy nemzetközi gyakorlathoz igazodó agrárrendtartásra. Ehhez azonban az Európai Unió támogatására is szükség van. Nehezményezte, hogy Magyarország a PHARE-program keretében 1990-95 között csupán 68,5 millió ECU-t fordíthatott az agrárszektor fejlesztésére. Ez az összes PHARE-se- gítség mindössze 13,5 százaléka. Az Európai Beruházási Bank országkeretéből pedig egyetlen mezőgazdasági projektet sem finanszíroztak.
