Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-21 / 17. szám
Nógrád megye zeneiskolásainak "seregszemléje Fafiivósok hangszerpárbaj a Megyénk hat zeneiskolájának fafúvós-növendékei mérték össze tudásukat Balassagyarmaton. A háromévenként megrendezendő zenei párbaj nem csupán fellépési lehetőség, de a zsűri észrevételei komoly tanulságot jelenthetnek az ifjú zenészek további pályáját illetően.- A rendezvény a városnak is elismerést jelent - mondta Juhász Péter polgármester. A fafűvós-találkozón a helyi, Rózsavölgyi Márk Zeneiskola növendékei mellett pódiumra léptek a bátonytere- nyei Alapfokú Művészeti Iskola, a karancskeszi zeneiskola, a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola, valamint a szécsényi és a salgótarjáni zeneiskola ifjú művészei is. Pröhle Henrik fuvolaművész, egyetemi tanár zsűrielnökként, valamint Kemény János oboa-, és Horn András klarinétművészek zsűritagokként a segítő kritika, a színpadi produkció, az interpretációk, valamint a pódiumon való megjelenés értékelésekor a jó szóval sem fukarkodtak. Az önkormányzat, a Pro Musica Balassagyarmat Alapítvány és a bankok, biztosítók, helyi vállalkozók által támogatott rendezvényen az alábbi eredmények születtek. A ) fuvolások közt Kanyó András növendékei, Péter Kata és Ebecz Viktória kapott dicséretet, nívódíjat a szintén gyarmati BenkS Zsófia (tanára Veres István), s szintén nívódíjas lett a tarjáni Pintér Veronika, felkészítő tanára Szvoren András. Kiemelt nívódíjat két Kanyó-tanítvány, Perneczky Zsófia és Bárány Adrienn kapott, nagydíjas ezen hangszeren a salgótarjáni Somogyi Júlia, aki Szvo- ren-tanítvány. Oboások közt az egyik nívódíj Pásztora, a másik Salgótarjánba került Bartus Réka (felkészítője Becze Szilvia és Mile Mária), s Bállá Tamás (felkészítője Kazinczy Andrásáé) révén. Klarinétosoknál Kovács Nóra szécsényi, Kapi Dániel és Kiss Gergely salgótarjáni, valamint Kerekes Gábor bátonyterenyei növendékek játékát dicsérte a zsűri, a felkészítő tanárok: Barát Attila, Becze Lajos és Venter László. Nívódíjat a Becze-tanít- vány Horváth Gábor és a bátonyterenyei László Endre- növendék, Kákái Balázs szerzett. Fagottosok közt Horváth István salgótarjáni növendékei, Rácz Andrea és Csincsik Andrea kaptak dicséretet, a kiemelt nívódíjat pedig a tarjáni mester tehetséges diákjának, Horváth Andreának ítélték a gyarmati seregszemlén. Tarnóczi L. Másfél évszázada született a nagy palóc író Mikszáthra emlékeznek Bátonyterenye - A „Palócföld megjelenítése Mikszáthnál” címmel ünnepi megemlékezést tartanak január 22-én, szerdán a Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár olvasótermében a nagy palóc író születésének százötvenedik évfordulója alkalmából. Közreműködik Szerencsi Andrásné és a Kossuth Lajos Általános Iskola irodalmi színpada. BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1997. január 21., kedd Jégre vitték saját magukat Tél van Palotáson is. Mivel jelent ez többet, mint a megye településeinek többségén? Nos, a falu határában húzódik a tó, aminek jegén ilyenkor sok helybéli és hétvégiház-tulajdonos szórakozik. Aki nem járatos a témában, talán nem is tudja, hogy a jégbe léket vágva horgászni is lehet a fagyos idgíben. Vannak olyanok, akik a motorjuk fékjét próbálgatják a jégen, mások korcsolyát kötnek. Amíg a hideg hetek tartanak, nincs is semmi gond: a tó jege 15- 20 centiméter vastagra hízott, akár a legsúlyosabb embert is könnyen elbírja. Meddig tart még a történet? - Három egyezmény, három törvény és egy alaptörvény ítélet van, béke nincs sortűzügyben Véget ért a kilencvenes évek nagy próbapere, a sortűzügyek közül az egyetlen, amelyben hároméves huzavona után értékelhető, érdemi döntés született. A sokadik ítélethirdetés azonban igazi békét senkinek nem hozott: a vádlottak és a védők sokallják, a még élő sértettek viszont keveslik a büntetést; ami pedig az elvi kérdéseket illeti: azok a bírák, akik csak ezután látnak munkához, az új határozatot megismerve sem lettek sokkal okosabbak ... A perben kezdettől fogva az volt a fő kérdés, hogy milyen nemzetközi egyezményeket milyen indoklással lehet alkalmazni, továbbá: lehet-e ki nem hirdetett egyezményre hivatkozni, különösen akkor, ha a végrehajtás is késve történt meg. A válaszokat a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletének szóbeli indoklása alapján próbáltuk meg összeszedni. A másodfokú határozat többek között három nemzetközi jogforrásra, a magyar alkotmányra, a büntető törvény- könyvre és a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvényre épül. A polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949-es Genfi Egyezmény alapján megállapították, hogy: 1. / 1956. november 4. és november 15. között nemzetközi fegyveres összeütközés volt Magyarország és a Szovjetunió között, november 15. után pedig ez a helyzet megszállásnak minősül. 2. / Salgótarján - mint megszállt város - (az 1913-as Hágai Egyezmény szerint) védett területnek, minden egyes lakója pedig védett személynek minősült, így a sérelmükre elkövetett bűncselekmények háborús bűntettek. A fenti két megállapításból ugyanakkor még nem következik, hogy a magyar lakosságra tüzelő magyar karhatalmisták elkövették volna a fenti bűncselekményt. Ehhez az kellett, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt is megállapítsa: a karhatal- misták a megszállók segítőinek minősültek, így a salgótarjániak velük szemben is védelem alá kerültek. Ez volt az a részlet, amely majd' minden lap tudósításából kimaradt, pedig logikailag csak így vezethető le a vádlottak bűnössége. Ami a Genfi Egyezményt illeti, Magyarországon szabályosan soha nem hirdették ki, így a védők szerint nem is le- het(ne) alkalmazni. Az Alkotmánybíróság viszont úgy vélte, hogy az ilyen egyezményeket az alkotmány 7. paragrafusa külön kihirdetés nélkül is transzformálja a magyar jogba, tehát a kérdéses megállapodás nálunk is alkalmazható. A háborús és egyéb bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló, Magyarországon 1971-ben kihirdetett 1968. évi New York-i Egyezmény pedig kimondja: az ilyen bűntettek akkor sem évülnek el, ha azokat az egyezmény megkötése előtt követték el. Problémát okozott viszont, hogy a hivatkozott jogforrások csak tényállást tartalmaztak, szankciót nem, tehát nem írták le, hogy melyik bűncselekményért milyen büntetést kell kiszabni. Ezt és a pontos minősítést a magyar jog adta meg, így lett a sortűzből „több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett”. 1956. december 8-án (tehát az elkövetés időpontjában) az 1878. évi 5. törvénycikk volt hatályban, amely a több emberen elkövetett emberölés bűntettére kizárólag életfogytig tartó szabadságvesztést rendelt. Általános szabály viszont, hogyha az elbírálás (elítélés) időpontjában hatályban lévő törvény enyhébb büntetést ír elő, akkor azt kell alkalmazni. Esetünkben a mostani Btk. 10 évtől 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti e bűncselekmény elkövetőit. A minimum tehát tíz év lenne, ám a Btk. enyhítő szakasza szerint ezt mérsékelni lehet, s legkevesebb öt évi szabadságvesztést kell kiszabni. Ez történt Orosz Lajos esetében. További két vádlottat pszichikai bűnsegédként ítéltek el: lőni nem lőttek (mert nem tudtak, fegyverük csődöt mondott), de akartak, s így cselekményük „szándékerősítő hatást gyakorolt”: szinte bátorította a többi elkövetőt. Büntetésük (kétszeres enyhítéssel) 2-2 év börtön, ám a közkegyelmi törvény kimondja: a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása alól mentesül a (férfi) elítélt, ha 60. évét betöltötte vagy gyógyíthatatlan beteg - feltéve, hogy a bűncselekményt 1990 előtt követte el. * Az ítélet jogerős, de nem támadhatatlan. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint felülvizsgálatnak van helye, ha- többek között - felelősség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak (tehát a Btk.-ban írtak) megsértése miatt került sor, ha törvény- sértő minősítés miatt törvény- sértő büntetést alkalmaztak, illetve különböző eljárási hibák (törvényes vád hiánya, hatásköri túllépés, kizárt bíró részvétele stb.) esetén. A fentiek közül leginkább az első két kitételre hivatkozhat(ná)nak az elítéltek és védőik. Ha indítványuknak helyt adnak, az jelenthet hatályon kívül helyezést és megismételt eljárást, de ha felmentésre, enyhítésre vagy az eljárás megszüntetésére van lehetőség, akkor a Legfelsőbb Bíróság másik, öttagú tanácsa maga is hozhat új határozatot. Ezzel szemben az új eljárás egyenlő lenne egy újabb három-négyéves huzavonával, s azzal, hogy a vádlottak jó része esetleg meghal, mielőtt felmentenék vagy elítélnék őket. Fél tucat sortűzügy még várólistán van, a Legfelsőbb Bíróság valamennyi esetben új eljárást rendelt el, új szakértőkkel. A salgótarjáni ügyben hozott döntés pedig nem sokat segít a szovjet invázió előtt eldördült sortüzek vizsgálóinak, hiszen november 4. előtt nem volt sem háború, sem megszállás, így a tiszakécskei és a mosonmagyaróvári ügyekben aligha lehet hasonló határozatot hozni. Igazi segítséget csak azoknak jelent a mostani ítélet, akik a tarjámhoz hasonló esetekben (Miskolc, Eger, Gyula, Csepel) bíráskodnak, ha a minapi döntés után nem lesz felülvizsgálati indítvány, hatályon kívül helyezés, egészen más elvi indoklással. S. J. F.
