Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-20 / 16. szám
1997. január 20., hétfő Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Gázkoncentráció T Josszabb idő óta látni már ií megyénkben is azokat a tetszetős tartályokat, amelyek büszkén viselik a rajtuk díszelgő feliratot: Prímagáz. Ezek az egyenként öt köbméteres tartályok már nemcsak a közintézmények kényelmes fűtését szolgálják, hanem előfordulnak már családi házak kertjében is, bizonyítva a fejlődés visszatartha- tatlanságát. Történt nemrégiben, hogy az egyik iskola két tartálya közül az egyik váratlanul elkezdte kiengedni magából a belé sajtolt gázt. Azonnal segélyért kiáltottak, s hamarosan meg is érkeztek a tűzoltók, de sokat nem tehettek. Megállapították azt, ami egyébként is már köztudott volt, a tartályból ömlik a gáz, amelyet az orifacsaró szaga is elárult. Nem csak a tartály közelében, hanem a körben lévő épületek pincéiben, földszinti helyiségeiben is. A derék tűzoltók azonban kizárólag az orrukra hagyatkozhattak, ugyanis semmiféle eszközük nem volt, amivel megmérhették volna a gázkoncentrációt, hogy az már milyen veszélyességifokot ért el. Nem volt más választás, mint azonnal értesíteni a Prímagáz katasztrófaszolgálatát, mert nekik van ilyen érzékelő berendezésüké Amíg a gázosak megérkeztek, ők végrehajtották az ilyen esetre előírtakat, körbekerítették a színhelyet, áramtala- nítottak, megtiltották a körzetben a dohányzást. S amikor megérkezett a katasztrófaszolgálat, előkerült a műszer, amivel minden környező épületben gázkoncentrációt mértek. Az ügy szerencsésen zárult, hiszen időközben befutott a Prímagáz átfejtő járműve is, amibe átmentették a tartályban még meglévő gázmennyiséget is. A történetnek van azonban egy figyelmeztető vonása. Most nem történt baj, de történhetett volna! Mivel a jövőben tovább növekszik a nagyobb gáztartályok használata, üdvös lenne, ha az illetékesek a fejlődés arányában gondoskodnának a védelemre való felkészülésről is. Erre fel kell készíteni a használó állampolgárt éppen úgy, akárcsak a védelemre hivatott embereket is. Ez esetben nem a felkészültséggel volt a gond, hanem a műszer hiányával, gy egy ilyen gázérzékelő kétszázezer forintot kóstál, s jó lenne, ha a megye tűzoltóinak több is lenne ebből. Mert mi van akkor, ha - ne adj' isten - a katasztrófaelhárítóknak egyszerre több helyen is dolguk akad? ié Körkép <@| bátonyterenye Nem könnyű a sorsuk - Alapítvány a siketekért, nagyothallókért Csend hangjai hívogatnak „Egyetlen percre kérjük, végezze el azt az egyszerű kísérletet, ami meg fogja győzni önt arról, hogy küldetésünkkel érdemes foglalkozni. Két tenyerével zárja el füleit minden külső zajtól, és gondoljon bele, milyen lehet figyelmeztető hangjelzések, zene és a becéző szavak gyengédsége nélkül élni. Higgye el, nem könnyű.” Megyei Ezek a már-már személyes hangú, szemérmesen győzködő segélykérő sorok adják hírül a remélt támogatóknak, hogy három magánszemély, Eülöp László salgótarjáni nyugdíjas, Simonyi András budapesti közgazdász, valamint Mesterné Gálfi Ildikó salgótarjáni tanfolyamszervező nemrégiben létrehozta a Csend Hangjai Alapítványt. Mint azt a bevezető sorok (Folytatás az 1. oldalról) Időközben dr. Nagy Károly a salgótarjáni kapitányság vezetője lett, szerény személyem pedig január 1-jétől a megyei főkapitányi posztot tölti be. Megtisztelő ez a feladat, különösen olyan nagyszerű vezető után, mint Bánfi Ferenc. Ezen alkalomból meghívjuk mindazokat, akik nemcsak felelősséget éreznek a rendőrség munkája iránt, nemcsak hivatali beosztásuknál fogva állnak velünk munkakapcsolatban, hanem a szívükkel is érzik munkánk fontosságát! sejtetik, a siketek és nagyothallók, mégpedig köztük a szociálisan hátrányos helyzetben lévők támogatására született ez a kezdeményezés. Olyan emberekért fogtak össze, akiket a természet meglopott, akik -mint Maconkai Istvánné, a kuratórium elnöke az alapítvány céljai kapcsán fogalmazott - szellemileg teljesen épek, és számos munkakör betöltésére éppúgy alkalmasak, A főkapitányi szavak után dr. Szalai Mária őrnagy lépett a mikrofonhoz és felolvasta az erre az alkalomra szóló parancsot.- Kivonat a megyei főkapitányság személyi állományának az ORFK közbiztonsági főigazgatójára vonatkozó parancsból: Elbocsátja kötelékéből, de szívéből nem a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság teljes személyi állománya dr. Bánfi Ferenc ezredest (emberi emlékezet szerint a nyolcadik nógrádi rendőrfőkapitányt) eleget téve ezzel az országos mint jól halló társaik. A jelenlegi segítők különös gondot fordítanak az intézetből kikerülő fiatalok tanulásának, munkavállalásának megszervezésére. Az alapítvány vállalja, hogy folyamatosan keresi és az érintettek rendelkezésére bocsátja a tanulási, továbbképzési, elhelyezkedési lehetőségekről szóló értesüléseket. További információkért Maconkai Istvánnéhoz fordulhatnak az adományozók (telefon: 32/422-023). Az alapítvány bankszámlaszáma: OTP 11741000-20059532. (mj) kívánalmaknak és akaratnak. Köszönetét fejezi ki, hogy jó munkájának zálogaként itt hagyta számunkra a Nógrád biztonságáért programot. Nem menti fel a szemé- lyi*állomány dr. Bánfi Ferenc főigazgató urat azon kötelezettsége alól, hogy a „palóc” programból Az ország biztonságáért programot szervezzen és irányítson. Az állomány kifejezi azon óhaját, hogy dr. Bánfi Ferenc soha ne felejtse, hogy itt, Nógrádban nemcsak biztonságra, hanem barátokra, bajtársakra és otthonra is lel. RÉTSÁG ______ 3. oldal Hí rek Madách-ünnepség Balassagyarmat - A művelődési központban január 24-én 15 órakor Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke és Tarján Tamás irodalomtörténész, az ELTE docense nyitja meg a Ma- dách-ünnepséget. Egészségvédelem Pásztó - Az életreformklub szervezésében január 21-én 17 órától egészségvédő előadás lesz a Teleki László Művelődési Központban. Csernobil következményei, a sugárzások betegítő hatása az élő szervezetre és az ellenük való védekezés címmel Schultz Tihamér mérnök tart ismertetést. Reiki-klub Bátonyterenye - Az Ady Endre Művelődési Központban január 21-én 18 órakor kezdődik a reiki-klub foglalkozása. A téma a reiki, mint a gyógyító szeretet hatása az élő szervezetre. Fogadónap Bátonyterenye - Dr. Balázs Ottó polgármester ma, 12.30-tól 16.30 óráig tartja fogadónapját a városházán. ' Elköszöntek a közbiztonsági főigazgatótól - Állománygyűlés a rendőrségen Bánfi Ferenc búcsúzott megyénktől „ Vigyázok rád” - baráti levél Ferinek FOTÓ: RIGÓ TIBOR Társai gyászolják Ferikét és maradni akarnak a családotthonban Én is éltem egy keveset (Folytatás az 1. oldalról) A kidobólegény azonban a fejéhez vágta: nem tetszik a bőre színe, ezért nem mehet be. Leforrázva, megalázottan ment gyalog haza néhány társával Bátonyterenyére. Társai szerették őt, de szerelmi csalódások is érték. ígéretes barátság szövődött egy német kislánnyal, bár nevelője jóindulatúan figyelmeztette. Mégis valóságos csapásként érte meg az utolsó, szakítást jelző levelet. Társai szerették. Ha bárhová elmentek, s belépőt kellett fizetni, azt K. Feri, a 20 éves legényke állta. Volt miből, hiszen felnőtt korú lévén szabadon rendelkezett!?) a pénzével. Az egyik lánytársa, barátja, aki azóta már saját életét éli, családja van, így emlékezik: „Itt van előttem a képed. Te rajzoltad színes pasztellkrétával. Egy nő áll rajta, mögötte egy férfi alakja bújik meg. Nekem adtad, mert tudtad, hogy vigyázok rá. Van nálam egy üres kazetta is. Arról volt szó, hogy erre mondod el életed történetét. Arról volt szó, hogy mi elmondjuk az embereknek azt, amiről mindenki hallgat. Akkor kezdtél el dadogni, amikor az emeletről fejjel lefelé kilógattak az ablakon. Szeretted a kávét, sok cukorral. Együtt kirándultunk március 15-én két várhoz. A német túlélőcsomagból ettünk egész nap, szendvicset cseréltünk. Azt ígérted, márványmintát festesz a szobám falára. Aggódtál a bátyád miatt, mert csak kallódott ide- oda" El akartál jönni a családi házból. Sírtál. Aztán mégis maradtál..." Ferenc testvére is állami gondozott. Katonaság után még egy ideig a családotthon lakója volt. A lányok mostak rá, étkezett a közös asztalnál. Feri szerette, ugyanakkor félt is tőle - mondja Berki Judit. - Jelenleg börtönben van. Ferike olyan híreket kapott, hogy súlyos beteg. Meg akarta látogatni. írtunk a parancsnoknak, hogy engedélyezze. Válasz még nem érkezett. Rettenetesen aggódott a bátyja miatt. Mit tudtak, mit nem?-* Azt mondják sokszor beszélt arról, hogy egyszer öngyilkos lesz. Tudtak erről a nevelők?- Csak a gyerekeknek, barátainak beszélt róla, nekünk nem tett ilyen említést. Tudtuk, hogy sok keserűség, csalódás érte, de erre nem gondoltunk. Igyekeztünk segíteni rajta, nagyfiúként számítani rá, bevonni őt ház körüli munkába, s erre kész is volt. Dicséretben és jutalmazásban, de bírálatban is volt része.- Azon a hétfőn elmarasztalták.- Kéthetenként szoktuk értékelni a ház életét. Mivel családi okok miatt távol voltam, hétfőn voltam először, s ez a nap látszott alkalmasnak - mondja Berki Judit. - Megtudtam, hogy Ferike nagyon rövid idő alatt felélte azt a pénzt, amely minden állami gondozott gyermek számára banki letétben van. Az ő pénze elég tekintélyes summa, 250 ezer forint körüli volt. Úgy gondoltuk, ha valóban megpróbál a saját lábára állni, akkor jól jön ez az összeg, illetve további és más jellegű támogatással segíteni tudjuk. Mivel nagykorú, úgy tűnik, szabadon hozzájuthatott a pénzéhez. Ezt is most vizsgálják. Kapott tőlünk ajándékba egy kismagnót, de eladta. Először azt mondta, hogy kölcsönadta, de kiderült, hogy pénzzé tette. Erről akartam beszélni vele - sóhajt Berki Judit, majd folytatja: - Amikor hétfőn délután találkoztunk, már nagyon feldúlt volt, vélhetően hallhatta, hogy mindent megtudtam, s ezért félelmében durván viselkedett. Elmondtam neki: érte haragszom, s nem rá. A sorsáért aggódunk, s ha maradni akar a házban, akkor úgy is kell viselkednie. Csúnyán beszélt..., ekkor szólt közbe a János.- Éppen egy zárat szereltem a konyhában, Jutka pedig főzött a gyerekeknek. Mivel ott, a konyhában zajlott a beszélgetés, minden hallottam, s csak akkor szóltam közbe, mikor már nem bírtam a hangnemet. Kértem, hogy először nézzen magába, s csak utána hibáztasson másokat. Úgy látszott, rosszul esett neki a figyelmeztetés, mondta is: te csak két hónapja vagy itt, ne szólj bele, nem is ismersz. Persze ez nem egészen így van, hiszen évek óta dolgozom a gyermekvédelemben, az Adám Zsigmond Nevelőotthonban. Ferenc mondott még mást is, de a tisztesség azt kívánja, ne részletezzem. Végül megfogtam a grabancát, s kértem, menjen a szobájába, vagy ki a levegőre, hogy megnyugodjon. Utoljára még odaszólt a Juditnak: olyat teszek, amit maga nagyon meg fog bánni, maga lesz érte a felelős! Ismeretlen utolsó csepp-Nem mentek utána?-Néhány gyerek utánaszaladt a Bajosba. Vittek ki neki cigarettát. Az egyik nagyfiú azzal érkezett vissza, hogy úgy látja, megnyugodott és üzeni: hamarosan visszajön. De amikor ismét érte mentek a kiserdőbe, már nem élt... Hogy miért tette ezt a szörnyűséget? Mi volt az utolsó csepp a pohárban? Talán soha nem tudjuk meg rá a választ. Füzesi István, az Adám Zsigmond Nevelőotthon igazgatója nehezményezi a sajtó fokozott érdeklődését, ahogy kezelik a tragikus ügyet. Egyetlen dologban viszont egyetértünk: minden érdekelt szakembernek azon kell lennie, hogy ne történhessék ilyen soha. Próbálom meggyőzni: sorainkkal ezt kívánjuk szolgálni.- A most folyó szakmai vizsgálat eddigi állása szerint személyi felelősség senkit nem terhel - mondja az igazgató. - A családotthonban lakó gyerekekkel történt elbeszélgetés summázta: maradni akarnak, szeretik megszokott közösségüket, s bármilyen furcsa is, nagyobb és következetesebb szigorúságot akarnak. Szeretnénk magunkban feldolgozni az egészet, s megkeresni, átbeszélni azokat a tapasztalatokat-jókat és rosszakat -, melyeket a gyerekek érdekében a többi öt családotthon életére is vonatkoztatni lehet. Megrendültek vagyunk, de bűntudattal nem kezdhetjük minden napunkat. A Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója, dr. Szondi Béla intézeti gyám szerint szakmai vizsgálódásra, mondhatni, „lelkiisme- ret-vizsgálatra” van szükség. Gond a beilleszkedés Sok szempontból kell nézni nevelő és gyerekek viszonyát, a családi házakban folyó élet légkörét, házirendjét, érték- rendszerét, az ott élők létszámát, életkorát. Hogyan sikerült beilleszkedniük a helyi társadalomba, mennyire próbálja a hiányzó család védő, óvó szerepét betölteni a családotthon, s hogyan lehetne ezt a fontos szerepét erősíteni? De gondolni kell az ott dolgozók felelősségteljes, nehéz munkájára is. Az intézeti gyám svéd, dán, holland példákat említ:- Egy-egy családi házas otthon életét pszichológus, pedagógus, gyógypedagógus és szociális munkás alkotta csoport irányítja. Felkészültek a problémák megoldására, s nem utolsósorban jól fizetettek. Ennek ellenére külső segítőkre is bizton számíthatnak és nagy a társadalmi elfogadottságuk: az állami segítségen kívül egyének, felekezetek, alapítványok anyagi, erkölcsi támogatására is számíthatnak. Nem kívánom ezzel összevetni a mi rendszerünket, hiszen Nógrádban három és fél éve hoztuk létre az első családotthont, éppen azt, ahol a tragédia történt, s azóta még ötöt, és újabbak vannak előkészítés alatt. Lehet, hogy miközben a nagy egészre figyeltünk, óhatatlanul megfeledkeztünk a részletekről, márpedig ezt nem tehetjük. A családotthonokban dolgozó csoportok szakmai felkészítésére, továbbképzésére is gondolnunk kell. Véleményem szerint meg kell néznünk anyagi helyzetüket, munkarendjüket, van-e idejük, alkalmuk regenerálódni, s folytathatnám még a most zajló vitákban, tanácskozásokon, elemzésekben felmerülő kérdéseket. Ezekkel szembe kell néznünk, választ kell találnunk. Nemcsak azért, mert most zajlik a megyei gyermekvédelem átalakítása, amely a családotthonokra épül, hanem mert egy fiatalember értelmetlen halála is kötelez bennünket. Szabó Gy. Sándor A füzet címlapja Zsákba került a holmi
