Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-17 / 14. szám
1997. január 17., péntek Látóhatár 7. oldal Gondok, ígéretek, bizakodás A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége nemrég tartotta közgyűlését. A szünetekben arra kértem megyénk néhány jelenlévő szakemberét, mondja el, milyen érzéssel távozik, gondjaira, bizonytalanságaira, aggályaira kapott-e választ, van-e oka valamiféle bizakodásra?- Az elnöki szóbeli beszámoló megfelelő súllyal érzékeltette a mezőgazdasági dolgozók gondjait. Különösen tetszett a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekkel kapcsolatos okfejtése, állásfoglalása. A találkozó szövetkezeti miliőjű volt, valójában a falusi élet fő gondjaira (munkanélküliség, jövedelem- hiány, bizonytalanság stb.) kereste a megoldást. Tetszettek a földművelésügyi miniszter szavai. A jövő igazolja majd, hogy mit vált valóra belőle. A napi kérdésekre nekünk kell válaszolni, s ehhez a kormánytól támogatást kapni, mégpedig olyan formában, amit a falu termelői elfogadnak - vélekedett többi között André László, a Mátramindszenti Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. *- Két éve picit nyugodtabban dolgozhatunk, jobban érezzük a kormány támogatását. Ennek illusztrálására mondom a következőket: tavaly pályázat útján elnyert anyagi segítséggel vásároltunk egy kombájnt 18 millióért, nyugdíjasainktól és a külsősöktől 14 millió forint üzletrészt vásároltunk vissza, vagyis ennyivel növeltük 15 évre a közös alapot. Ezt a tevékenységünket az idén tovább folytatjuk, természetesen állami támogatással. A magunk mögé utasított öt évből négy aszályos volt, egynél pedig a jégverés sújtotta az elérhető hozamot. Ennek ellenére talpon maradtunk, adósságainkat kifizettük, óriási erőfeszítések árán, nadrágszíjhúzással, létszámcsökkentéssel. Tetézte gondjainkat, hogy jó földjeink ötven százaléka kikerült a gazdaságból, a földkiadó bizottság nem működött törvényes keretek között. Bizakodásra az ad okot, amit a földművelésügyi miniszter úr elmondott. Talpon maradtunk, remélem, lejjebb már nem süllyedünk - foglalta össze főbb gondolatait Uhlár József, a Nógrádsápi Március 15. Mezőgazdáfcági Szövetkezet elnöke. *- Mindannyiunkat szorító gondok, tények hangzottak el. Szerintem a kormány részéről túl sok ígéretet hallhattunk. Ebből nem lehet megélni, nekünk mindennap kell biztosítani, hogy a havi fizetéshez meglegyen a szükséges pénz. A közgyűlés arra volt jó, hogy az ember el tudja magát helyezni azon a palettán, amelyből megtudja, hogy másutt is tornyosulnak a gondok. A mai napból kiindulva a közgyűlés nem arra való, hogy optimista vagy pesszimista legyen az ember, hanem azért, hogy tájékozódjon, felhívja a figyelmet a meglévő, megoldásra váró problémákra és gondokra. Két és fél éve a kormány ígéreteinek realizálását várjuk. A most újabban elhangzottak mögött bizonyára jó szándék húzódik meg. Elismerem, hogy az elmúlt 6-7 év alatt szétzilált agrárágazatot máról holnapra rendbe termi nem lehet - vélekedett Kuris Tamás, az Endrefalvi Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke.-Azt érzékelhettük, hogy a kongresszus óta eltelt időben hatékonyabbá vált az érdekvédelmi munka, több-kevesebb sikerrel. A MOSZ-nak köszönhető, hogy kikerült a tb-fizetés- ből az az előírás, hogy a szövetkezeteknek a nem dolgozók után is kell az 1800 forint járulékot fizetni. Legnagyobb gondunk ma is a földtörvény hiánya, a szétaprózott tulajdonviszonyok rendezetlensége, továbbá bizonytalanság sújtja kedvezőtlen adottságú térségeinket. A módosított földhasznosítási támogatás csökkentése ötvenszázalékos pénzforráskiesést jelent. Aggódom, hogy a miniszter úr, aki a gazdagabb dunántúli megyéből érkezett, nem érzi át a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó termelők gondjait, nem fáj neki az, ami nekünk, újabb ígérete nem valósul meg. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy Bércéi térségében is spekulatív céllal megjelentek az aranykoronát felvásárlók, akik nem termelni akarnak - közölte többi között Ostoroczky Józsefié, a berceli Agrocolor Kft. ügyvezető igazgatója. * Három éve minden problémával kapcsolatban kész írásos anyagaink vannak, s rendelkezünk a szükséges szakemberekkel. Csodálatosnak minősítem azokat az egyértelmű, világos megfogalmazásokat, ígéreteket, amiket a földművelés- ügyi miniszter úr és Szekeres Imre, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője közölt a közgyűléssel. Remélem, nem hangulatot, közérzetet javító megnyilatkozásokról, hanem beváltható kijelentésekről van szó. Venesz K. Hitelfelvétel nélkül gazdálkodott az Ipoly Erdő Rt. Szegény erdészt az ág is húzza Miközben Mészáros Lászlót, az Ipoly Erdő Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettesét, s Máthé Károly gazdasági információs főosztályvezetőt a tavalyi év eredményéről, s az idei tervekről faggatjuk, megosztják velünk keserű banki tapasztalataikat. A vasút telefaxa is kézügybe kerül, ahol a jól fizető partnertől immár letéti díjat is bevasalnának. Van még mit kitermelni arch. Nem csak a szegény embert, az erdészeteket is húzhatja az ág. A ’96-os év volt az első részvénytársasági éve az Ipoly-vidéki Erdő és Fafeldolgozó Vállalat jogutódjának, mikor a korábbi években felhalmozott adósságok terhe - és kamatterhe - nélkül indíthatták gazdálkodásukat. A jogelőd 1992-es csődjét követően közel 300 millió forintos „sorbaállást” kellett kielégítsenek.- Profiltisztítást hajtottunk akkor végre: suszter, maradj a kaptafánál! Ma már csak a szigorú értelemben vett erdő- gazdálkodással foglalkozunk, hozzáteszem, eredményesen. Radikális létszámleépítés történt nálunk, a korábbi 1200 fő helyett ma csak 350-en dolgozunk a cégnél. A sikeres csődeljárást követően tulajdonosunk, az állami privatizációs szervezet garanciát vállalt a felvett hitelre, s jóval a határidő előtt, 1995. december 31 -ével sikerült minden számlát kiegyenlítenünk - mondta bevezetőül Mészáros László. - A hitelező bank ennek ellenére az akkori legmagasabb kamatot, 32 százalékot számított fel. Azért rendeztük a tartozásokat idő előtt, hogy megszabaduljunk a kamattehertől. A bank eldönthette, hogy a 2832 százalék közül hová minősít minket. Ha idő előtti visz- szafizetéssel és a hitelre állami garanciát magunk mellett tudva mi a legrosszabb adósok közé tartoztunk, akkor ki a jó adós, és mi szükség volt akkor a bankkonszolidációra - veti fel jogos felháborodással Máthé Károly. A Nógrádi Regionális Vasúttársaság igen udvarias levélben közölte a céggel, hogy januártól kocsinként 6000 forint letétet kémek a megrendelésekkor. Nem mintha egyetlen fillérrel is tartoznának a szállító vállalatnak, ám úgy látszik, az idő előtti forintok jól jönnek ott is. Vasúton elsősorban az Olaszország felé irányuló exportfaanyagot szállíttatja az Ipoly Erdő Rt. Gazdálkodásukban 1996 kiemelt év volt. A korábban fölvett hitelek terhe, s újabb hitelek felvétele nélkül dolgozhatott a Nógrád megye állami erdőit, valamint a Börzsönyben és a Naszályban erdőgazdálkodást 65 ezer hektáron folytató Ipoly Erdő Rt. Az elmúlt 12 hónapban 140 ezer köbméter fát termeltek ki, melynek zöme tűzifa volt. Tevékenységükben érezhető hatása volt a mind szélesebb kört felölelő gázprogramnak, a lakosság jelentős része átállt a fáról a gázfűtésre. Nyolcszázmilliós bevételük mellett azonban még így is mintegy 60 millió forint adózás előtti eredményt hoztak. A beszűkült fapiacon az rt. idei terveiben óvatosan fogalmaznak, a tavalyihoz hasonló eredménnyel elégedettek lennének. Vadgazdálkodás területén azonban jelentős feladatkör- és bevétel-növekedésre számíthatnak. Mert, míg korábban a kezelésükben levő terület mindössze 15 százalékán folytattak vadgazdálkodást, mára várhatóan csak a Börzsönyben 17 ezer hektáros egybefüggő vadászterülettel rendelkeznek majd. Tarnóczi László Káosz uralkodik, kiutat keresnek Sokan bírálják a társadalombiztosítási járulékfizetésről szóló törvényt, mondván: zűrzavaros, ember legyen a talpán, aki kiigazodik a jelenlegi káoszt jellemző folyamatban, megleli az új előírások helyes értelmezését, beleértve az új sarcokat is. Tájékoztatás, eligazodás céljából arra kértem Morovnyán Tibor - nét, az Egészségbiztosítási Pénztár Nógrád megyei igazgatóját, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseimre.- Mi a jelenlegi zűrzavar oka?-Már hozzászoktunk, hogy évenként változik a tb-járulék mértéke, a fizetésre kötelezettek köre. Az idei esztendő a korábbinál több újdonságot hozott. Ezek szerint a munkáltatót terhelő tb-járulék 42,5 százalékról 39 százalékra csökkent. Ebből 24 százalék a nyugdíjbiztosítás és 15 százalék az egészségbiztosítási jámlék. A törvény konkrétan meghatározza, milyen jövedelem képezi a járulék alapját. E tekintetben alapvető változás van, ugyanis az szja alapja képezi a tb-járulék és az egyéni, tízszázalékos járulék alapját. Fizetünk keményen- Mit jelentenek az előbbiek?-Nem kell tb-járulékot fizetni a munkáltató által folyósított tb-ellátás, valamint szociális ellátás munkáltatót terhelő összege után; a magánszemély munkáltatója által az önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára történő befizetés, a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi 20 ezer forintig. Ide sorolható az adózott eredményből juttatott osztalék 10, illetve 20 százalékos személyi jövedelem- adót viselő része.- Mi vonatkozik az egyéni vállalkozóra?- A kiegészítő tevékenységet és a kezdő tevékenységet folytató kivételével az e tevékenységből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért szja alapját képező jövedelmek, továbbá a vállalkozói osztalékalap, általányadózó esetében pedig az adó alapját képező jövedelem 1/12-ed része, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után havonta 39 százalék tb-t és 10 százalék egyéni járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék felső határa megszűnt. A biztosított 1997. január 1-jétől továbbra is 6 százalékos nyugdíjbiztosítási és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, legfeljebb napi 3300 forint után.- Mi vonatkozik azokra, akik egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban állnak?- Mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjalapot képező jövedelmének együttes figyelembevételével 6 százalékos nyugdíjjárulékot fizet, napi 3300 forint után. Ezt addig köteles teljesíteni, illetőleg a munkáltató a nyugdíjjárulékalapot képező jövedelméből levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték az évi 1 millió 204 500 forintot (363 x 3300 forint). Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó jövedelme után 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, ha egyik jogviszonyában sem éri el heti munkaideje a 36 órát. Amennyiben az egyik jogviszonyában heti munkaideje eléri a 36 órát, akkor az egyéb jogviszonyában (jogviszonyaiban) nem kell a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni. Kiterjesztette, eltörölte-Az új törvény mire kötelezi a tisztségviselőket?- Rájuk is kiterjed a biztosítás 1997. január 1-jétől, vagyis a választott tisztségviselők és a társadalmi megbízatású polgármesterek részére kifizetett tiszteletdíj járulékköteles! Ezáltal teljes körű biztosítottak, szolgálati időt szereznek, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.- Mi vár a bedolgozókra?- Ha korábban is biztosítottak voltak, ők, illetve a megbízási, valamint vállalkozás jellegű jogviszonyban munkát végző személyeknél a törvény eltörölte a minimálbér 60 százalékhoz igazodó megkötését, vagyis az előbbiek bármilyen összegű járulékalapot képező jövedelem esetén (akár napi 10 forintról is legyen szó) biztosítottak.- Változott-e a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége?- Igen. Csak a saját jogú nyugellátásban részesülő személy tekinthető kiegészítő tevékenységűnek.-Mit kell tudni az adó jellegű egészségügyi hozzájárulásról?-A munkáltató a vele munka-, illetve tagsági viszonyban álló személy után havi 1800 forint (napi 60 Ft) összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. Az egyéni vállalkozó szintén a fenti egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, kivéve, ha egyéb jogviszonyban áll és az 1800 forintot munkáltatója (foglalkoztatója) fizeti.-Minden személy után kell az egészségügyi hozzájárulást fizetni?- A törvény szerint nem kötelesek egészségügyi hozzájárulást fizetni az öregségi nyugdíjban, járadékban, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülők, az oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók, a hajléktalanok, a szociálisan rászorultak, s a nyugdíjrendszerű ellátásban részesülők. Az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége 1997 januárjától áll fenn, s először február 10-éig kell befizetni.- A bürokratikusán megfogalmazott törvény útvesztőjében nehezen tudnak eligazodni azok is, akik e területen eléggé edzettek, rutinosan mozognak. Mi várható e tekintetben?- Az értelmezés, az egyöntetűség kialakítása céljából január 15-én találkozunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezető munkatársaival. Ott megvitatjuk az egyöntetű értelmezést, kialakítjuk az ennek megfelelő gyakorlatot és választ kérünk az általunk ösz- szegyűjtött kérdésekre. Tudás nélkül nem megy- Mit tanácsol azoknak, akik az előbbieknél még nehezebb helyzetben vannak és igen sebezhetők?- Olyan embereket bízzanak meg járulékügyük intézésével, akik jól ismerik, értelmezik a törvényt, s annak minden előírását.- Önök milyen segítséget kívánnak adni az eligazodáshoz, tekintettel arra, hogy a végrehajtásban nincs türelmi idő?-Egy tájékoztatóban közreadjuk a tennivalókat. Ezeket az ügyfélszolgálati irodánkon, a balassagyarmati kirendeltségen, az IPOSZ-nál, a kamaráknál és másutt helyezzük el. Telefonon az ügyfélszolgálati irodán, vagy az illetékes szakosztályon kaphatnak felvilágosítást. V. K. Kiállítási Itaptár Piaci lehetőségek A klagenfurti „Gast” kiállításon a térségben első ízben mutatkozhatnak be a hazai élelmiszeripar, valamint az idegenforgalom képviselői. Első alkalommal nyílik lehetősége magyar cégeknek, hogy nemcsak Karintiá- ban, hanem az egész Alpok- Adria gazdasági régióban bemutatkozhassanak az 1997. március 2-5. között nyitva tartó „Gast” vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakkiállításon. Az ausztriai Klagenfurtban közel harminc éve megrendezett „Gast” a két ágazat egyik legjelentősebb kiállítása Kö- zép-Európában. A hazai szakemberek számára a „Gast” nagyon jó alkalom nyugat-európai üzleti kapcsolatok létesítésére. Az EU- csatlakozáshoz közeledve Európa számára is egyre fontosabb lesz a magyar élelmiszer-ipari termékek, a hozzájuk kapcsolódó háttéripar és az idegenforgalmi szolgáltatások megismerése. Az osztrák érdeklődők különösen Magyarország turista-látványosságaira kíváncsiak. Osztrák tapasztalatok szerint ez egyes vállalatoknak országuk EU-csatlakozása előtt már mintegy három évvel el kell kezdeniük a több mint 360 milliós európai piacra való felkészülést. A piaci helyzet, illetve a konkurens cégek alapos megismerésén túl ide tartozik saját szervezetük és kínálatuk bemutatása is. Ez különösen fontos az olyan érzékeny ágazatok esetében, mint az élelmiszer- ipar és az idegenforgalom. Sorbaállás, ügyintézésre várva FOTÓ: archív
