Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

1997. január 16., csütörtök In Memóriám Mikszáth Kai man 5. oldal 150 ÉVE SZÜLETETT MIKSZÁTH KÁLMÁN 1847-1910 Az emlékév program fai 1997 Ajánló sorok a miniszter tollából Egy évforduló elé A programfüzet címlapja az író arcképével zokták mondani, évfordulós nemzet vagyunk, figyelmünk csak a nagy kerek jubileumo­kon fordul a magyar irodalom jelesei felé. Mint minden általánosság alól, ez alól is van kivétel. Ilyen Mikszáth Kálmán ünneplése. Ő az az író, aki már életében, s a halála óta eltelt csaknem egy évszázadban az olvasók ked­vence volt és maradt. Lepergett róla minden irodalomtudomá­nyi beskatulyázás, nem tűrte az ideológiai bilincseket és sikere­sen dacolt talmi írócskák al­kalmi sikereivel . . . Olyan egész évre szóló prog­ramot tervezünk, amelynek jó­voltából remélhetően nem csak az irodalomtudomány művelői vállalnak új feladatokat, de újabb olvasói rétegek kapnak kedvet a magyar irodalom ol­vasásához .. . Ez idáig hűen ápolta emlékét a szülőföld, Nógrád megye, s bár a szülőfalu ma Szlovákiá­ban van, a jó palócok és a tót atyafiak világa most közelebb kerülhet egymáshoz. Számítunk az erdélyiek sze­repelésére is... Bízunk benne, hogy az intéz­mények, művelődési közössé­gek, egyesületek közül egyre többen csatlakoznak az az évfordulós rendezvények­hez . . . M ikszáth évfordulója átvezet bennünket a következő évek jeles ünnepeihez ... Az ezredfordulón arra is emléke­zünk, hogy 1000 esztendős tör­ténetünkben a sok jeles magyar ember között olyan óriásai is támadtak a magyar szellemnek, mint Mikszáth Kálmán, akinek ünneplésére, müveinek újraol- vasására ezúton hívom fel a jó magyar irodalom kedvelőit. Dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, az Országos Mikszáth Emlékbizottság elnöke (Részletek a fenti kiadványból) Volt egyszer egy jubileum Az írói jubileumi ünnepségeknek nagy hagyománya van a magyar közéletben, az irodalom 19. századi keletű kultikus tisztelete az önkényuralmi időszakban, abban a történelmi korszakban bontakozott ki, amelyben az irodalmi kultusznak politikai súlya, szerepe volt. Kazinczy centenáriuma, Petőfi kultusza és a múlt század végén Jókai jubileumi ünnepe jel­zik e folyamatot. Mikszáth maga is résztvevője, szemlélője, mi több, hű tudósí­tója a tisztelt pályatárs, Jókai Mór 50 éves írói jubileuma megünneplésének 1894-ben. „Nincs az a rozsé asztag a világon - írta -, mely olyan gyorsan tüzet fogott, mint a Jókai mellé hangolt közvéle­mény. Bizottságok, rendezősé­gek alakultak. Kigondolok, előkészítők, végrehajtók. Sok okos ember lassan mozdul, mert sokat tud, sokat beszél - keveset cselekedhetik, minde­mellett elkészül egy program­mal, melyben sok lélekemelő tartalom és sok külső cifraság van. Más népek is ünnepük íróikat, de ez a mienk mindent felülmúl, a magyarok megál- modtatják királynak." S Jókait követően is szükség volt olyan személyre, akiben önmagát dicsőítheti, erényeit tisztelheti, értékeit felmutat­hatja a századforduló kora. Természetes, hogy ez a háláda- tos vagy hálátlan szerep Mik­száth Kálmánnak, a sikeres írónak, a közismert újságíró­nak és közéleti személyiség­nek osztatott ki. Mikszáth Kálmán 1910-ben megérte, hogy 40 éves írói jubileumán fényes ünnepségsorozottal kö­szöntötte az ország. A mikszáthi életutat isme­rőkben kényszerűen idéződik itt fel ezen első jubileum han­gulata, szellemisége. A Mik- száth-jubileum története leghi­telesebben az írótól magától, Mikszáth levelezéséből ismer­hető meg. Korabeli levelezése a jubiláns író egyéniségé­nek, szellemiségének, gondol­kodásmódjának hű tükre. (A levelek jelentőségére fi­gyelmeztetett már 1910-ben Krúdy Gyula is, s nem vélet­len, hogy Mikszáth mint jubi­láló levélíró került be Karinthy Frigyes így írtok ti kacagtató panteonjába.) A levelek közül idézzünk itt kettőből, mely részletek töredékükben is so­kat elámlnak Mikszáth gon­dolkodásáról, az írói ün­nepségekkel kapcsolatos humoros-iro­nikus nézete­iből. Az elsőt a temesvári Arany János Társaság el­nökének, Szabolcska Mihálynak címezte 1910. már­cius 6-án, abból az alka­lomból, hogy másnap tisz­teletére ün­nepséget ren­deztek: szeretnék holnap be­kukkantani az Arany János Társaságba, ahol én le­szek a téma. A maximum, amit az író elérhet. Mintha a jáger maga is nyúllá változnék. Hogy fog­tok gyúrni, pácolni, mártások­kal leönteni és feltálalni - azt mind érdekes volna meghall­gatni." A második egy nógrádi vo­natkozású levél, amely 1909. október 29-én íródott, a me­gyei ünnepi tervekkel kapcso­latban: „Elhiszem, hogy meg van elégedve Nógráddal. Meg is lehet... el köl ösmerni, hogy a megye kitett magáért dere­kasan. Urak ezek, akik semmit sem tesznek félig. Amíg a gyarmati utca elnevezést il­leti... Szép lesz, ha meglesz magától, de nem érdemes érte akciót kezdeni. Különben lesz, ahogy lesz, a fődolog (a jubi­leumnál is sokkal jobb), hogy egészségesek legyünk, s hogy a selmeci pipa jól szeleljen...” Bőségesen lehetne még a pél­dát hozni Mikszáth saját jubi­leumával kapcsolatos kétkedő nézeteiből, az írói örökség megismerése és megőrzése he­lyett a pezsgős lósztokban, ko­szorúhalmokban megnyilat­kozó látványos ünnepségek • • • haszontalan, ám fölöttébb költséges voltáról. „Parádés nemzet vagyunk” - mondja összefoglalóan minderről Mikszáth, s ez megrendítően összecseng az ifjabb kortárs, egy teljesen más szabású mű­vész Ady Endre soraival: „Borzasztó vasárnapi nép va­gyunk.” Van abban valami példázat­szerű, hogy Mikszáth magatar­tásának, zsenijének megérté­séhez, de még jubileumának megítéléséhez is általában, és manapság is, az írók jutottak legközelebb, s közöttük az az Ady Endre, aki egész életében hadakozott vele. Ady Endre nem vett részt Mikszáth hiva­talos ünnepén, de a A legíróbb író című cikkében köszöntötte őt. „De tanuljunk Mikszáthtól - írta - és mosolyogjunk: már az is nagy dolog, hogy magyar író ilyen országos figyelmet nyer és fontoskodnak körülötte ezer és ezer számra olyanok is, akik Mikszáth mivoltát még csak nem is sejtik. Nincs egy­féle magyarok, nincs egyféle ember, de Mikszáth kivételes magyar és kivételes ember és nem ok nélkül ünnepli a más­féle ünnepekhez szoktatott Magyarország: Egy teljesen más szabású ember, egy jóval fiatalabb, reménytelen s lené­zett kortárs, íme meghajol a legíróbb író előtt.” A Mikszáth Kálmán szüle­tésének 150. évfordulójára rendezett jubileumi program- sorozat hivatalosan is elkez­dődik a mai napon. Az 1997-es Mikszáth-jubileum rendezvé­nyeire ezzel a tisztelgő főhaj­tással főként az írói életmű megértésére törekvő szándék­kal készülődjünk. Dr. Kovács Anna * (Fenti gondolatok a szerzőnek az 1910-es Mikszáth-jubileu- mot feldolgozó átfogó tanul­mányából valók.) A fekete város című regény kézirata Egy író legnagyobb jutalma, ha műveiben él tovább Mikszáth-nap Gyarmaton és Pásztón Ma Balassagyarmaton emléknapot rendez az Országos Mik­száth Emlékbizottság, a Nógrád Megyei Mikszáth Bizottság, a Mikszáth Kálmán Társaság, Nógrád Megye Önkormány­zata, Balassagyarmat Város Önkormányzata, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és a Madách Imre Városi Könyvtár. Ugyancsak Mikszáth-nap lesz Pásztón. Balassagyarmat: 9 órakor az országos Ma­dách vers- és Mikszáth pró­zamondóverseny döntőjét tart­ják határon túli középiskolá­sok részvételével. A diákírók és -költők pályázatának ered­ményhirdetése a Mikszáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Középiskola rendezésében a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában lesz. 11 órakor a Madách Imre Városi Könyvtárban kerül sor a Mikszáth-társaság nyilvános díszközgyűlésére. Megemlé­kezik: Juhász Ferenc, Kos- suth-díjas költő, Közreműkö­dik: Sinkovits Imre, Kossuth- díjas színművész. 11.30 órakor Mikszáth- könyvek bemutatóját tartják. 12 órakor az első Mik- száth-bélyeget bemutatja és ünnepélyesen forgalomba hozza Kozák László, a Magyar Posta Rt. vezérigazgató-he­lyettese. Első napi bélyegzés. 13.30 órakor nyílik A saját ábrázatomról című Mikszáth- emlékkiállítás. Megnyitja: dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazga­tója, a Mikszáth Kálmán Tár­saság elnöke. 14.15 órakor koszorúzási ünnepséget tartanak a volt megyeháza előtti Mikszáth­szobomál. Beszédet mond: Smitnya Sándor, Nógrád Me­gye Közgyűlésének elnöke. Közreműködik: Csikász István előadóművész. 15 órakor Réti Zoltán fes­tőművész kiállítását Juhász Péter polgármester ajánlja a közönség figyelmébe a Hor­váth Endre Galériában. Köz­reműködik: Kanyó András és Réti Emőke. 15.30 órakor a Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontban Magyar Bálint műve­lődési és közoktatási minisz­ter, az Országos Mikszáth Em­lékbizottság elnöke nyitja meg a Mikszáth-emlékévet. 15.45 órakor a Kortársunk- e Mikszáth? című kerekasztal- beszélgetésen Beke Sándor rendező, Görgey Gábor író, Herczeg Klára szobrászmű­vész, Kerényi Ferenc iroda­lomtörténész és Szakonyi Ká­roly író lesz a vendég. A be­szélgetést vezeti: Filippinyi Éva, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője. 17 órakor a Balassagyar­mati Kamaraegyüttes ünnepi hangversenye kezdődik (Ka­nyó András - fuvola, Baranyi Klára - hegedű, Perneczky Zsolt - zongora. Réti Emőke - gordonka). 17.30 órakor tisztelgő fák­lyás felvonulás indul a volt megyeházán elhelyezett Mik- száth-emléktáblához. * A helyi Palóc Múzeum A hónap műtrágya-sorozat kere­tében válogatást mutat be az író személyes tárgyaiból. Pásztó: A helyi Mikszáth-napok rendezvényei tegnap a Mik- száth-műveltségi verseny dön­tőjével kezdődtek a Teleki László Művelődési Központ­ban a Mikszáth Kálmán Két- tannyelvű Gimnázium és Po­staforgalmi Szakközépiskola csapatainak részvételével. A program ma folytatódik. 8 órakor megkoszorúzzák a Mikszáth-szobrot és -emlék­táblát. 8.30 órakor széppróza- mondó-versenyt rendeznek a Teleki László Művelődési Központban. 12 órakor tartják az első osztályos postaforgalmi szak­középiskolások fogadalomté­telét. 12.30 órakor kerül sor a Mikszáth-pályamunkák, 13 órakor pedig a próza­mondó- és a műveltségi ver­seny értékelésére és az ered­ményhirdetésre. 14 órakor ünnepélyesen ad­ják át az iskola modem számí­tástechnikai szaktantermét. Ezt követi a Mikszáth-kupa (fiú foci-házibajnokság) dön­tője, majd szekcióüléseket tar­tanak, amelyeken a Mikszáth- napi díjazott pályamunkákat mutatják be. Mikszáth-naptár ’97 Mikszáth Kálmán százötve­nedik születésnapja alkalmá­ból naptárt adott ki az 1997. évre az Országos Mikszáth Emlékbizottság. Az irodalomtörténeti érde- kességű korabeli fotográfiákból és Mikszáth-idézetekből össze­állított, s a veszprémi Prospek­tus Nyomdában készült falinap­tár felelős szerkesztője és kia­dója dr. Praznovszky Mihály. A címlapot Mikszáth Kálmán fényképe díszíti (Kiss Ottó fel­vétele), az eredeti üvegnegatív a Petőfi Irodalmi Múzeum úgy­nevezett Művészeti Tárában ta­lálható. Pihenőben - Mikszáth Kálmán a horpácsi ámbituson (A felvétel 1906 táján készült) Egész éves gazdag program Szklabonya is emlékezik A születésnapi ünnepségek január 17-én, pénteken a szlovákiai Szklabonyán folytatódnak. Ekkor nyitják meg az újjárendezett Mik- száth-kiállítást, felavatják a Gáti Gábor készítette szob­rot az író lakóházának ud­varán. A megemlékezés-sorozat második nagy szakasza má­jusban lesz. 28-án Budapesten koszorúzási ünnepséget tarta­nak a Kerepesi úti temetőben, az író sírjánál. 29-30-án Ba­lassagyarmaton országos tu­dományos konferencia lesz A magyar polgárosodás kérdé­sei (élet a századfordulón) címmel. A harmadik nagy esemény októberre várható: a tervek szerint Horpácson ekkor nyit­ják meg az új állandó Mik- száth-kiállítást. Az emlékévet számos egyéb program, esemény, rendezvény is kíséri.

Next

/
Thumbnails
Contents