Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-16 / 13. szám
2. oldal 1997. január 16., csütörtök Bátonyterenye és Környéke Pártoló a kegyhelyen Mátraverebély/Szentkút Idén kezdődik a szentkúti gépjárműparkoló építésének második üteme. Az önkormányzat a csaknem kilencmilliós beruházáshoz 6,5 millió forintot nyert a területfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázatán. A versenyfelhívásra érkezett ajánlatok értékelése után a salgótarjáni Salgó-Tempó Kft.-vei történt a vállalkozási szerződés megkötése a kivitelezési munkálatokra. Május 30-án szeretnék átadni a buszparkolót. Kishírek a Városkörzetből Könnyítik a lakosság terheit Sámsonháza - Tavaly az önkormányzat költségvetéséből biztosította a szemétszállításhoz szükséges kerekes kukák megvásárlását. A lakosság terheinek enyhítésére a szemétszállítási díj megfizetését is átvállalták, ezt az idén is szeretnék megtenni. Épül a tisztítótelep, pályázati pénzből Nagybárkány - A szennyvízhálózat és tisztítótelep építése december végén elkezdődött. A 112 millió forint összértékű beruházáshoz harmincszázalékos céltámogatást nyertek pályázaton. A beruházás befejezését 1998-ra tervezik. Gáz lesz, akár részletre is! Dorogháza - A gázberuházás lakossági hozzájárulását 1997 első negyedévében nem emelik, így ennek megfelelően 70 ezer forintot kell befizetni annak, aki szeretné beköttetni a lakásába. A képviselő-testület elbírálása alapján, külön kérelem beadása mellett részletfizetési kedvezményt tudnak biztosítani. Századelőt idéző kiállítás nyílt Mátraterenye/Homokterenye - Faluházat avattak december végén Homokterenyén. Berze József és neje saját költségén rendezte be a régi parasztházat eredeti palóc bútorokkal és használati tárgyakkal. A gyűjtemény ingyen tekinthető meg. Segélykérelmek a górcső alatt Szuha - A képviselők január 20-án tartják ülésüket. Napirenden lesz az idei költségvetés, az ivóvíz-szolgáltatás hatósági árának megállapítása, a szociális segélykérelmek elbírálása. Templomajtó terv nélkül - A nagy cégek akkor eszik meg a kicsiket, amikor akarják Iparosok megkopott becsülete Egyre inkább háttérbe szorulnak a régi korok szokásai, szépségei. Kevés kivételtől eltekintve a legnagyobb vesztes ezen a területen a népművészet. Kivételek azonban mindig akadnak, mint például Maconkán: gyönyörűen faragott palóc kapu, eredeti szépségében és formájában visszaállított parasztház jelzi, hogy tulajdonosa tiszteli az ősök hagyatékát. Ez nem székely, hanem palóc kapu, bár kétségtelenül hasonló Dancsó János épület- és bútorasztalos-mester tősgyökeres maconkai születésű, aki abban az öreg házban született. A közös udvarban két ház volt, amelyet megvásárolt a tulajdonostól. Elhatározása, hogy a portát valamikori szépségében állítja vissza, eredeti külsővel és modernizált belsővel. A kapu és homlokzati rész már elkészült, de még bőven akad tennivaló. Tanulmányút Erdélybe-Sokan azt hiszik, hogy ez székely kapu - mondja mosolyogva a mester. - Pedig ez bizony palóc kapu. Alaposan tájékozódtam, mielőtt munkába fogtam: Kisterenyén is van két régi palóc ház, de nem voltam rest Erdélybe sem elmenni, tanulmányozni a szerkezeti megoldásokat. Végül aztán tölgyfából, többfajta motívum felhasználásával készült el a kapu, annak a szempontnak a figyelembevételével, hogy megfeleljen a rendeltetésszerű használatnak is. Ez a ház tudomásom szerint 1896-ban épült, vétek lett volna lebontani, vagy modem külsővel újjáépíteni.- Asztalos vállalkozóként milyen az élete?- Ünnepnap, vasárnap itt bizony nincsen. Három asztalossal és két tanulóval folyamatosan dolgozunk. A nyereséget vissza kell forgatnom a vállalkozásba, mert ha nem akarok lemaradni, folyamatosan fejlesztenem kell. Arra pedig mindig vigyázok, hogy hitelt ne vegyek fel. Ez a műhely egy rossz pajtaépület volt valamikor, a két kezem munkájával hoztam rendbe. Ebből a pajtából alakítottam ki a lapszabász-, a kézi- és a gépműhelyt.- Van-e olyan munkája, amire büszke?- Több is van, amelyik nagyon közel áll a szívemhez. Például egy cseresznyefából készült konyhagami- túra, amely 1985- ben első helyezést és kézművesoklevelet jelentett. De a legbüszkébb a Szépművészeti Múzeumban készített munkáimra vagyok: 1989 májusában én készítettem az egyiptomi, a magyar és a jón terem belső tölgyfakapuit. Megrendeléseimnek több mint 90 százaléka budapesti, ahol nagyon sok, magas színvonalat követelő helyen dolgoztam már.- Mik a tervei az idén?- Jelenleg is a Caola kozmetikai cégnek dolgozom, iroda- és laboratóriumi bútorokat gyártunk. Ez már három éve tartó kapcsolat, amely úgy néz ki, a jövőben is változatlanul fennmarad. Itt kiélhetem a kreativitásomat is, mert nemcsak gyártom, hanem tervezem is a bútorokat. Lakossági munka jóformán nincs is. Nem tudom, hogy mi lesz ezzel a megyével.- A megszorítások nem a vállalkozóknak kedveznek.- Hát, nagyon kiszúrtak velünk, az biztos. A magyar ipart a fejlett nyugati világ, a nyugati ipar teljesen háttérbe fogja szorítani, a mai magyar vezetés meg szinte segít is ebben. Akármennyire lesz majd közös Európa, konkurencia akkor is lesz! Éppen ezért mindent megpróbálnak, hogy azt visszaszorítsák. Az én meglátásom szerint azokat a vállalkozásokat hagyták meg ma Magyarországon, amelyek legalább egymil- liárd forintot be tudnak fektetni. Ezeket meg aztán majd beolvasztják a fejlett nyugati cégek, amint arra is volt már példa. Az is nagyon nagy hátrány, hogy az iparkamara sem tudja képviselni a vállalkozók érdekeit, mert azon kívül, hogy beszedi a tagdíjat, mást nem nagyon csinál. Nincs ma már becsülete az iparosembemek... Jó pár évvel ezelőtt az iparosember aláírása, kezességvállalása garanciát jelentett bárki számára. Ma meg? Az sem ártana, ha a helyi ön- kormányzat egy évben legalább egyszer összehívná a vállalkozókat, és elmondhatnánk véleményünket, javaslatainkat. Ingyen sem kell a munka? Lehetne itt sok mindent csinálni. Itt van például ez a maconkai templom. Egy csodálatos műemlék, aminek az ajtaja olyan, hogy egy rozoga ólon különb van. Megcsinálnám, mint ahogyan a kisterenyei templom belsejét is rendbe hoztam, de kellene egy terv a műemlék-felügyelőségtől. Kértem már őket, azt gondolja, kaptam tervet? Hiába lenne jó szándék, segítőkészség, ilyen hozzáállással semmit nem lehet kezdeni ... Hegedűs Erzsébet Poraiból feléledt a népi tánccsoport - Fesztivál, ami immár hagyomány Sámsoni erőkifejtés: alapítvány a faluért Három éve alakult meg a „Sámsonházáért” alapítvány. Célja a faluban működő intézmények támogatására, programjaik szervezése, az anyagiak előteremtésére. Az alapítványnak van egy rendezvénye, amit az önkormányzattal közösen bonyolít minden év augusztusában: ez a sám- sonházi szlovákság letelepedésének emlékünnepe. A fesztiválon a műsor hagyományosan istentisztelettel kezdődik, majd nemzetiségi csoportok lépnek fel az ország különböző részeiről és Szlovákiából. A fesztivál délutánján a különböző szórakoztató műsorok gondoskodnak a résztvevők kikapcsolódásáról. Az alapítvány létrehozója a sámsonházi önkormányzat. Kukely Róbert, Aklán Béla lelkész és Fábián Károly. A kuratórium jelenlegi elnöke Bakos Gyula, aki a nagybárkányi általános iskola tanára. Az alapítvány életre hívta a korábban megszűnt népi tánccsoportot Bukt án Pál vezetésével, akiket azóta minden évben meghívnak a magyarországi szlovákok hagyományosan budapesti találkozójára. Országos sikerek földrajzból, magyarból - Menekülő új tanerő Felújításra szorulna az iskola A nagybárkányi általános iskolában 170 gyermek tanul. A helybélieken kívül ide járnak Kisbárkányból és Márkházáról is a diákok. Mint az intézmények többsége, ez sem kivétel a szoros pénzügyi gazdálkodás okozta nehézségek alól.- A legnagyobb problémánk, hogy beázik az iskola teteje - mondja Luczáné Lénárt Ágnes igazgató. - Többször jeleztük már a fenntartó önkormányzatok felé, tavasszal már az armatúrák is beáztak, van olyan terem, amelyiknek csupa penész a teteje. Ősszel végre sikerült elérni, hogy a három fenntartó önkormányzat összeült, és kisebb javításokat el is végeztettek. Az ígéretek szerint tavaszra van tervezve a tetőszerkezet hibáinak végleges elhárítása. 14 éve működik az iskola, lassan fel kellene már újítani.- Mindenfelől hallani a pedagógus-leépítésekről. ..- Tőlünk nem kell elküldeni egy pedagógust sem, sőt további négyet tudnánk alkalmazni. A kis iskolákban - ez bizonyára nem csak nálunk van így - egy szakból nem nagyon lehet megélni. Olyan „univerzális szakemberek kellenek, akiknek három-négy szakja van. Biológiából is például heti hat óra - szóló osztályaink vannak -, van, kellene mellette földrajz vagy kémia . . . Földrajzból is csak óraadóval tudjuk megoldani a tanítást, mert a kollégánk nyugdíjba ment. Jelentkezők mindig vannak, amikor meghirdetjük az állásokat, de amikor megtudják a gyerekek létszámát, a falubeli lehetőségeket és így tovább, akkor szép sorban visszamondják. Az órán kívüli tevékenységek közül csak a számítástechnikát hagytuk meg, mert a túlórák szabályozása miatt másra nincs lehetőség. Pedig a magyar és a rajz szakköröseink is szép eredményeket értek el országos versenyeken is. A nagybárkányi hetedikesek irodalomórája Űj orvosi körzet alakult Nagybárkányban Drága gyógyszer, sok beteg- Hány falu tartozott régen a körzetéhez?- Nagybárkány, Kisbár- kány, Márkháza, Luciáivá, Nagykeresztúr, Sámsonháza tartozott a korábbi nagy körzethez. Most az „enyém” Nagybárkány, Kisbárkány, Márkháza, míg a másik körzetben dr. Bördős Lajos látja el a betegeket. Falvak, puszták Eredetileg már szeptembertől szerették volna indítani a két körzetet, de a lucfalvai rendelő még nem volt teljesen felszerelve. Ha visszagondolok, kicsit nehéz volt, mert hat falu és és négy puszta tartozott a körzethez. Most a puszták is „megoszlottak”, hozzám tartozik Bedepuszta és Borókáspuszta. Nagybárkányban minden nap van rendelés, a kisebb falvakban hetente kétszer két-két óra. És persze hívnak házhoz is.- Melyik a jellemzően beteg korosztály?-A hatvan éven felüliek. Négyéves kor alatt sajnos nagyon kevesen vannak, azt kell mondanom, hogy egyre fogyunk... Most a körzetemben a legelöregedettebb falu Kisbárkány. A legjellemzőbb betegségek a légúti megbetegedések, már csak az évszakot is figyelembe véve. Aztán következnek a magas vérnyomásosok, és nem kevés a daganaSipos-Gaudi Albert tos megbetegedésben szenvedők száma sem. Ha ezeknek az eseteknek a korösszetételét vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy egyaránt veszélyeztetett a hatvan év alatti és feletti is. És hát - ami nemcsak itt, hanem egész Magyarországon jellemző -, a növekvő alkoholfogyasztás miatti máj- és hasnyálmirigy-megbetegedések száma sem elhanyagolható. — Mekkora szerepe van ön szerint a megelőzésnek? -Eddig nem nagyon volt Az elmúlt év végén változás történt Nagybárkányban az orvosi ellátásban: egy nagyobb körzetből két kisebb alakult. A nagy körzet orvosi feladatait 1990. június elsejétől látta el dr. Sipos-Gaudi Albert, akinek jelenleg is közel ezerháromszáz lakos ellátásáról kell gondoskodnia. idő a megelőzés propagálására, mert a nagy távolságok miatt igen kevés lehetőségünk maradt erre. Most már több időnk van, tavasszal már többet lehet csinálni. Gondolok itt, mondjuk, a hipertóniásokra, a cukorbetegekre, akiknek a gondozása természetesen folyamatos, de azért a megelőzés területén is akadna még tennivaló.-Hogyan látja a háziorvos a kórházi ágy szám- leépítéseket?- Ez nagyon-nagyon rossz. A kórházra szükségünk van, hiszen vannak olyan betegségek, amit mi nem tudunk megfelelően ellátni. Ilyenek például a belgyógyászati betegségek, és lehetne még jó pár betegséget felsorolni. Szerintem sehol nem szabadna ágyszámot csökkenteni.-Mi a véleménye az egyre emelkedő gyógyszerárakról?- Hát, ez nagy probléma. De nemcsak a gyógyszerárak, hanem az is, hogy melyiket lehet köz- gyógyra felírni, és melyiket nem. És akkor lehet variálni, hogy mit kellene helyette felírni, ami lehet, hogy gyengébb, lehet, hogy nem olyan hatásos, de a beteg ehhez tud hozzájutni, mert a másik kiváltására nincs pénze. Gyógyszer, ami más- És sokszor a felírt gyógyszer mellett is meg kell jelölnünk, hogy helyettesíthető-e vagy sem. H. E.
