Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-15 / 12. szám

1997. január 15., szerda Hazai Körkép 5. oldal Demokráciaprogram a vidéki Magyarországon Előnyben a Teleházak A Hálózat a Demokráciáért Program (DemNet) tavaly meghirdetett pályázata nyo­mán 83 magyarországi tele­pülésről 134 pályázat kapott támogatást összesen har­mincmillió forint értékben. A program vidékközpontúságát jelzi, hogy 116 kedvezménye­zett vidéki, s a támogatásban részesülő 18 fővárosi nyertes közül öt szervezet országos vagy regionális célok megvaló­sításához kap segítséget. A három évre szóló program célja az, hogy Magyarország teljes egészében nyugat-euró­pai típusú országgá váljon. Ez azt jelenti, hogy az embereknek maguknak kell kézbe venniük a sorsukat és nem várhatnak arra, hogy a kormány cselekedjen helyettük - mondta Donald M. Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, és fel­hívta a figyelmet: Budapesten kívül is van Magyarország, s a vidéken élők érzik, hogy ma­guk is tehetnek valamit életük jobbításáért. Zám Mária, a DemNet igaz­gatója elmondta azt is, hogy a pályázat nyertesei általában 50 ezer és 500 ezer forint közötti összegű segítséget kapnak, né­hány szervezet pedig eszköz­támogatásban részesül. Kiemelt támogatást kapnak az úgynevezett Teleház (több- funkciós kisközösségi tele­kommunikációs szolgáltató és tanácsadó központ) alprogram- ban sikeresen pályázott kistele­pülési szervezetek, amelyek egyenként 1 millió 850 ezer fo­rintot, illetve egy esetben 1 mil­lió forintot nyertek el. Politikai szövetség terve Legkésőbb márciusig ki kell alakulnia az ellenzéki együttműködés stabil kere­teinek, de ma még bizonyta­lan, hogy az MDF-en és a Fi- deszen kívül mely pártok kapnak meghívót a jelenlegi kormány leváltására szövet­kező alakulatba. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz- MPP elnöke jelentette ki egy tegnapi sajtótájékoztatón, ahol érdemben nem válaszolt arra a kérdésre, hogy igazak-e a hírek a fiataldemokratáknak az MSZP-hez való közeledéséről. A politikus Lezsák Sándor­ral, az MDF első emberével kö­zösen számolt be a két párt év­kezdő egyeztetéseinek eredmé­nyéről. Mindketten élesen bírál­ták a kormány gazdaságpoliti­káját - amelyben szerintük az ellenzéknek gyökeres fordula­tot kell kikényszerítenie -, majd azt ecsetelték, hogy a Polgári Szövetség munkacímet viselő ellenzéki csoportosulá­son belül egyelőre csak az MDF-Fidesz kapcsolat stabil. Bár csütörtökön sor kerül egy Lezsák-Giczy találkozóra is, Orbán szerint a KDNP-n belül most annyira zavaros a helyzet, hogy csak az erővonalak letisz­tulása után van értelme velük érdemi egyeztetést folytatni. Az MDNP szövetségi kilátásairól csupán annyit jegyzett meg: 1 százalék körüli támogatottsága miatt a párt egyelőre „súlyta­lan”. Lezsák hozzátette: érdek­lődéssel várják a saját utakon járó kisgazdák beígért politikai stílusváltását. (takács) Az ÁPV Rt. volt igazgatója a privatizált cég élén Ha megvette, hadd vigye? Az Észak-dunántúli Áramszol­gáltató Részvénytársaság (ÉDÁSZ) közgyűlése - az ÁPV Rt.-vei és a cég francia tulajdo­nosával, az EDF-fel egyetértés­ben - a leváltott vezérigazgató székébe Künszler Bélát, az ÁPV Rt. korábbi, energia­ügyekkel foglalkozó ügyvezető igazgatóját ültette. A hétfőn meghozott döntés olyan látsza­tot kelthet, mintha a franciák így akarták volna megjutal­mazni az áramszolgáltatóért folytatott versenyben annak idején melléjük állt Künszlert. À gyanakvók az idevonat­kozó törvény egyik passzusára hivatkozva azt mondják: 2 évig eleve nem vállalhatna vezető állást a privatizációs szervezet volt alkalmazottja egy olyan cégnél, amelynek eladásában részt vett. Mint megtudtuk, ez alól a szabály alól indokolt esetben Csiba Judit privatizá­cióért felelős tárca nélküli mi­niszter felmentést adhat. Ezért kérdeztük meg az ÁPV Rt. szó­vivőjét, Dudits Adámot a fel­mentés okairól.- Künszler Béla tőlünk való távozása elé ugyanúgy nem volt okunk akadályt gördíteni, mint az ÉDÁSZ élére való ki­nevezése elé, amelyhez a mi­niszteri hozzájárulást a francia tulajdonos kifejezett kérésére kapta meg. Az ÉDÁSZ-szal kapcsolatos privatizációs dön­tést egyébként nem Künszler úr hozta, hanem az ÁPV Rt. igaz­gatótanácsa - mondta a szó­vivő. T. M. A civil szervezetek fölött egyre több felhő tornyosul Az egyszázalékos „puding” próbája Utoljára szerepelt a nyilvánosság előtt az Országgyűlésnek a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő bizottsága, az úgynevezett egyszázalékos törvénnyel ugyanis megszűnik a szerepe. Fiiló Pál, a bizottság elnöke meglehetősen borúlátóan em­lékeztetett rá, hogy a költség- vetés a tavalyi 390 millió fo­rinttal szemben az idén csak alig több mint 260 millió fo­rintot juttatott a mintegy 800 egészségügyi, szociális, kari­tatív, oktatási, környezetvé­delmi, kulturális és más köz­érdekű szervezetnek. A bizott­ság tagjai ezért úgy látták jó­nak, ha ezt az összeget csak fél évre hirdetik meg. A pályáza­tokat egyébként február 15-ig lehet beadni. A második fél évre támoga­A nyugdíjasok érdekképvise­letei szerint semmi sem indo­kolja a jelenlegi módszerrel való szakítást: nem modellvál­tásra, hanem reformra van szükség. Ez a Nyugdíjasok Országos Szövetségében hangzott el, Budapesten. Medgyessy Péter a tegnapi társadalmi vita bevezető elő­adásában hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer átalakítása el­sősorban a jövő generációinak a sorsát befolyásolja, de érinti a mai nyugdíjasokat is. tóként már „belép” az 1 száza­lékos törvény, de attól függet­lenül - vagy talán éppen azért - újra át kell majd tekinteni a civil szervezetek sorsát - tette hozzá Fiiló Pál. Egy sereg ma még nyitott kérdés ugyanis komoly gondot okozhat. Nem tudni például, hogy a törvény által szabadidő-foglalkozás­nak nevezett fejezetbe beletar­toznak-e hobbiegyesületek, sportklubok vagy sem. A jogszabály végrehajtása hátrányos megkülönböztetésre is lehetőséget ad. A közössé­geknek ugyanis meg kell ke­A tervezet szerint megvál­tozna például a nyugdíjemelés módszere: a jövőben fele-fele arányban a nettó keresetek növekedéséhez, illetve az inf­lációhoz igazítanák azt. - Ez a gazdasági ingadozások hatását jobban tompítaná - érvelt a miniszter, de elismerte, hogÿ a fellendülés időszakában az előnyökből kisebb mértékben részesülnének az idősek. Jelentős változtatást tervez a tárca az özvegyi nyugdíjak­nál is. Javaslatának lényege resniük az állampolgárokat, mintegy agitálva őket, hogy részükre ajánlják föl jövede­lemadójuk 1 százalékát, már­pedig akiknek még postakölt­ségre sem jut, aligha tudják majd hirdetésekkel, reklámcé­dulákkal elérni lehetséges tá­mogatóikat. Az is gond lehet, hogy az olyan szervezetek, amelyek­nek - akár önhibájukon kívül - köztartozásuk van, nem jut­hatnak hozzá az állampolgá­rok által nekik szánt 1 száza­lékhoz, az a pénz a költségve­tést gazdagítja majd. Filló Pál szerint számos jel utal arra, hogy az idei esztendő ugyan­csak kemény éve lesz az egy­százalékos törvénynek. És a civil szervezeteknek, (koós) az, hogy elhunyt házastársa nyugdíjának bizonyos száza­lékát a sajátjával együtt meg­kaphatná az özvegy. Med­gyessy hangsúlyozta azt is, hogy a tb-járulék egyharma- dára, az új, úgynevezett tőke- fedezeti pillérbe befizetendő összeg tőkerészére az állam garanciát vállalna. Pirityi Ottó, a NYOSZ alel- nöke szerint a finanszírozási problémák miatt nem szabad eltérni a mai rendszertől, an­nak megreformálásán kellene dolgozni. A nyugdíjasok sze­rint a megoldást hosszú távon a járulékok hiánytalan behaj­tása jelentené, erre pedig az ál­lam köteles ügyelni. Gondban a KDNP. Mizsei Zsuzsa, a Kereszténydemokrata Néppárt múlt év decemberében megválasztott választmányi el­nöke azt várja, hogy a vidéki választmányok ügyében be­nyújtott kereseteket visszavon­ják a perek kezdeményezői, akik csaknem 70 küldött man­dátumát kérdőjelezik meg. A tisztázatlan helyzet Mizsei sze­rint veszélyezteti a párt cselek­vőképességét, és a perek elhú­zódása esetén meg is akadá­lyozhatják, hogy a KDNP in­duljon a legközelebbi ország- gyűlési választásokon. ORFK-MÁV megállapodás. A vasúti-közúti kereszteződé­sekben bekövetkezett balesetek száma tovább emelkedett 1996- ban. Az idén a hatékonyabb fel­lépés érdekében együttműködik a MÁV és az ORFK. Az erről szóló dokumentumot kedden írta alá Forgách László, az ORFK vezetője és Sipos István, a MÁV Rt. megbízott vezér- igazgatója. Újabb vízlépcső? A magyar és a szlovák fél újabb vízlépcső építéséről állapodott meg Esz­tergomnál - állította Illés Zol­tán kedden, újságírók előtt. A Fidesz-MPP alelnöke leszö­gezte: Bős-Nagymaros kérdé­sében a hágai bíróságnak kell döntenie. Érvényes vallomás. Hiába vonta vissza Tocsik Márta jo­gásznő még októberben tett val­lomását arra hivatkozva, hogy azt gyógyszerezett állapotban tette, a büntetőeljárási törvény szabályai szerint jegyzőköny­vezett vallomást visszavonni nem lehet, az továbbra is érté­kelhető bizonyítékként. Ezt Fá­bián János, a legfőbb ügyész helyettese nyilatkozta kedden. Drága kátyúk. A Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium a tavalyi évhez ha­sonlóan az idén is a tervezettnél jóval több pénzt kénytelen for­dítani az útburkolat kárainak helyreállítására. A tárca 1996- ban 2,7 milliárd forintot költött az útkárok rendbehozatalára. Fejlődő átkelőhelyek. A Magyarország és az Európai Unió közötti tranzitforgalom fejlesztését fogja elősegíteni az a 4,3 millió ECU-s támogatás, amelyről Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Hans Beck, az Európai Unió nagykö­vete írt alá megállapodást. Eb­ből a pénzből fejlesztik a gyu­lai, a záhonyi, az ártándi és a rédicsi átkelőket. Bűnügyi konferencia. Elvi megegyezésre jutottak a Bel­ügyminisztériumban „A bűnö­zés, az igazságügy és a közrend nemzetközi perspektívái” című nemzetközi konferencia 1998. évi budapesti megrendezéséről. Modellváltás helyett a mai gyakorlatot kellene megújítani A nyugdíjasok is nemet mondanak A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen a jelenlegi nyug­díjrendszer változtatása, a tárca által javasolt vegyes finan­szírozású gyakorlat bevezetése. Nem kevesen vannak azon­ban -sa legkülönbözőbb korúak -, akik ezt vitatják. Minden rendszer nélkül működött az orosz államadósság lebontásával foglalkozó bizottság - Volt miniszterek a felelősök között ? Gazdasági érdekcsoportok döntöttek olajügyben Letette jelentését a házelnök asztalára a magyar-orosz olajszál­lítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségeket vizsgáló országgyűlési bizottság. A bárki számára hozzáférhető dokumentum 21 oldalon keresztül taglalja az olajszállítások és az államadósságok ügyében feltárt anomáliákat, s a csatolt 7 mellékletben az érintettek fejtik ki a jelentésben foglaltakkal kapcsolatos véleményüket. Az összegzés szerint indokolt Dunai Imre korábbi közigazga­tási államtitkár, későbbi ipari és kereskedelmi miniszter és fia, Dunai András összeférhetetlen­ségének kérdését megvizsgálni. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium által 1994 végén a Hungarian Finance Trade Cor­poration (HFTCo) részére ma­gyar-orosz kereskedőház létre­hozásának koordinálására adott megbízást, majd ezt követően a cég moszkvai irodájának veze­tésére Dunai Andrást jelölték ki. Az IKM vezetője tehát saját fiát bízta meg az iroda vezeté­sével, ami szemben áll a köz- tisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseivel. Az orosz államadósság le­bontásával kapcsolatban a bi­zottság megállapította: a ko­rábban e célból megalakított tárcaközi bizottság nem tartotta be az ide vonatkozó kormány­rendeletet, hanem attól elté­rően, rendezetlen körülmények között működött. Nem rendel­kezett megfelelő ügyrenddel, a beérkező ajánlatok elbírálásá­nak, jóváhagyásának sem volt kidolgozott rendszere. Az ülé­sekről pontos jegyzőkönyvek nem készültek. Á bizottság a je­lentés szerint egyetért a kor­mány egy évvel ezelőtti vizsgá­latával, amely megállapította, hogy a pályáztatás hiánya miatt a jelentkező cégek korlátozott mértékben kerültek versenybe. A kormány akkor határozatot hozott, miszerint gondoskodni kell arról, hogy a lehető legszé­lesebb körből lehessen kivá­lasztani a pályázókat. A pályá­zat kiírására azonban a kor­mány döntését követően sem került sor, így az államadósság lebontása a versenyhelyzet ki­zárásával jogtalan előnyöket te­remtett. Pályázati kiírás hiá­nyában az 1996. október 1-jéig létrejött szerződések nagy része egyértelműen gazdasági érdek- csoportokhoz kapcsolódik. A jelentés felsorolása szerint ezek a Hujber érdekeltségek, a Fa- máka csoport, amelyben Máté László, az MSZP alelnöke 1995. szeptember 15-ig tulaj­donrésszel rendelkezett, és a System Consulting, Kapolyi László, volt ipari miniszter tu­lajdona. Az eddig megkötött 705 millió 72 ezer dollár értékű szerződések 80 százaléka e há­rom gazdasági érdekcsoporthoz kapcsolódik. A parlament vár­hatóan februárban tárgyalja az olajgate jelentést. Több mint egy évet vett igénybe, míg a testület megál­lapította, hogyan történt a ma­gyar-orosz olajkereskedelem bonyolításában résztvevő társa­ságok kiválasztása, valamint azt, hogy az orosz államadós­ság lebontására létrejött tárca­közi bizottság milyen pályáza­tokat írt ki, azokat hogyan bí­rálta el, s az említett ügyletek­hez a partnerek kiválasztása so­rán milyen összeférhetetlensé­gek merültek fel. A bizottság feladata volt annak megállapí­tása is, hogy tapasztalható-e összefonódás a politikai dön­téshozók és a gazdasági élet szereplői között, azaz részesül­tek-e kormányzati előnyökben magánérdekeltségű gazdasági társaságok. A bizottság a vizs­gálat során először .anyagot gyűjtött, beszámolókat kért és tanulmányozott, s igyekezett megszerezni a szükséges do­kumentációkat. Meghallgatta az érintett személyeket, s ennek során Nikolits Istvánnak, a pol­gári titkosszolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli miniszter­nek a megnyilatkozása keltett nagy visszhangot. Ő ugyanis a meghallgatás során nem tudott minden kérdésre választ adni, s a későbbiekben levélben tájé­koztatta a bizottságot. Levelét 80 esztendeig államtitoknak minősítette. Költözés előtt. Tegnap megkezdődött és március végéig tart az új országos rendőrségi központ műszaki átadása. Az ORFK és a budapesti főkapitányság dolgozói a nyáron költöz­nek be Európa egyik legkorszerűbb rendőrségi épületébei fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents