Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-13 / 291. szám

8. oldal Sport - Mozaik 1996. december 13., péntek Beszélgetés a futballról - Vendég: Czikora Zoltán Gazdálkodni kell a játékosokkal is A régi Salgótarján vendéglői, cukrászdái jutnak eszembe, amikor a Czikora Zoltán vendéglőjében a tulajdonosra vá­rok. Sportemberek találkozóhelye volt a Losonci utcában Polk Ferenc sportvendéglője a városi kioszkban, az egykori városi strand fölött, ahol most a sportcsarnok terebélyesedik, s mellette a Május 1. úti iskola helyén teniszpálya várta a versenyzőket és amatőröket. Telente itt korcsolyáztunk. Duda Lajos cukrászdája az Erzsébet téren ugyancsak ran­devúhelye volt a sportolóknak, szurkolóknak. Peész Árpád cukrászdája egyben totózó is volt. A kirakatban naprakészen állt az NB I tabellája a csapatok színes emblémájával. Czikora Zoltán öt éve nyitotta meg vendéglőjét a tarjáni fő­utcán, a Karancs Szállóval szemben. Az 50 éves vendég­lős a szakmában már több mint három évtizedet töltött el, és nagy futballbarát hírében áll.-A megyei csapatok veze­tői, edzői gyakori vendégek. Bejár Jeck Feri, az SBTC el­nöke, a régi Stécé-játékosok, de Horváth Gyulának, az SKFC edzőjének valóságos irodát tartok itt fenn. Elég mostoha körülmények között dolgozik. Már ide küldik az üzeneteket, ezeket átveszem, a játékosok is sokszor itt keresik őt - mondja Czikora Zoltán.- Régóta jársz mérkőzé­sekre?- Valamikor Kisterenyéről édesapámmal és a bátyámmal együtt jártunk a Stécé-mérkő- zésekre, amikor az ország leg­jobb csapata volt. Nekünk a világ legjobbja! _ - Mint vállalkozó, tudjátok segíteni a futballt, a sportot?-A híresztelések ellenére nem vagyunk olyan tőkeerős vállalkozók,, hogy pénzzel tudnánk segíteni. Égy-egy va­csorára, fröccsre azonban szí­vesen látott vendégek a focis­ták. Ebben az évben már több­ször vacsorázott itt a Stécé, Czikora Zoltán hál’ istennek mindig győztes meccs után.- Pedig sokan várják a vál­lalkozók támogatását, mond­ván: sok kicsi sokra megy.- Ez egyenlőre nehezen megy, mert sok mindenre kell költenünk és az árak évről évre emelkednek. Kicsit job­ban szét kéne nézni, mert a vállalkozók mellett azért van­nak már olyan cégek, amelyek •segíthetnének, meg kéne ke­resni őket.- Ma is jársz mérkőzé­sekre?- Ha csak tehetem, igen, sőt olykor NB I-es találkozókra is felutazom Budapestre. Fradi- szimpatizáns vagyok...-Látsz előrelépést? Mi a véleményed a megyei futball­ról?- Ahogy a vállalkozó a nul­láról indul és minden évben igyekszik valami pluszt hozzá­tenni, valahogy a fociban is így kellene, hogy legyen. Saj­nos a megyében is eredmény­centrikus csapatok vannak. Én ezt megértem, de építkezni kellene. Fel kell építeni ügy egy gúlát, hogy ha abból vala­kit kiveszek - mert eladtam -, akkor helyére más, hasonló tehetség lépjen. A megyének az lenne a feladata, hogy a fia­talokat „felhozza”. Valahol bele kell törődni abba, hogy adják-veszik a játékosokat. Velük is tudni kell gazdál­kodni. Ahogy beszélik, Ko­vács Péterért filléreket adott az ÚTÉ. A fiú nagyon tehetsé­ges, és biztos jó pénzért adják majd tovább. Tarjánban min­dig voltak, ma is vannak tehet­ségek. Horváth Gyulánál fi­gyelem a Mezei-, a Botos-gye­reket. Tehetségek. Ilyen Izs- dinszki is. Meg kéne kérni a gyerekekért a pénzeket, vagy másfajta segítséget kérni a vá­sárló, nagyobb egyesülettől. Mert, ha csak viszik a játéko­sokat, előbb, utóbb nem marad katona - vallja Czikora Zol­tán, aki a belső terembe invi­tál. A falon fotók, az SBTC bronzérmes csapata, a „Sese” a Ferencváros elleni Magyar Kupa-mérkőzésen, Mecser Lajos Répás Bélával egy baráti társaságban. Jó tudni: nem szakadt meg a hagyomány, ma a Czikora vendéglő a sportbarátok talál­kozóhelye. (Sz. L.) Szívesen látna új arcokat Hajdara Gábor, a Nagybátony játékos-edzője Több öröm a hűséges szurkolóknak Valahol a túlzás és az igazság határán állhat az az „anekdota”, mely szerint nem is olyan régen a Bátonyterenye környéki bá­nyaüzemek aknászai könyörögve kérték az akkor NB Il-ben játszó labdarúgócsapat vezetőit; ugyan már, küldjenek képet egy-egy játékosról, hogy legalább arcról tudják, kinek is írják a „siktát”. Mára sajnos nagyot változott a helyzet, a szénbá­nyászat visszafejlesztése után zuhanórepülésbe kezdett a Bá- tony, s a jelenleg a megyei első osztályban szereplő labdarúgók többségének a munkaügyi központban húzzák a „strigulákat”. Erről, az egyesület múltjához méltatlan helyzetről és a csapat őszi szerepléséről beszélget­tünk Hajdara Gáborral.- A szezon előtt jelentős vál­tozáson ment keresztül csapa­tom, hiszen Nagy Peti (SBTC), Fazekas (PHFC) és Hadu- sovszki (Gyöngyös) személyé­ben meghatározó játékosok tá­voztak a klubtól. Az amúgy is szűkös játékoskeretből a szezon nagy részében sérülés miatt nem számíthattam a tehetséges Piczek, valamint Szalai játékára sem. Mindössze két új fiú érke­zett, a kisterenyei Griffaton és Almási, így vérmes reményeink már a rajt előtt sem lehettek - mondta kissé keserűen a csapat játékos-edzője.- A felkészülés hogyan sike­rült?- Heti három edzéssel kezd­tük el a felkészülést, a távozók pótlását saját erőből, áz ifjúsági csapat játékosaival igyekeztünk Hajdara Gábor játékos-edző megoldani. így velünk kezdte az edzéseket Bodor, Kiss, Ba­kos, Kecskés és Osváth is. A csapat kialakítása érdekében sok edzőmérkőzés szerepelt programunkban, s bátran állít­hatom, sok biztató jel volt.- Nagyszerű kezdés után ért­hetetlenül megroggyantatok...- Sajnos sokszor sérüléshul­lám tizedelte meg csapatomat, néha darabra is alig voltunk meg, s talán érthető is, hogy a fiatalok megfelelő rutin hiá­nyában nem fogták fel a rájuk hámló felelősség súlyát. Ezt bi­zonyítja az a tény, hogy nem egy alkalommal többgólos első félidei vezetésünket sikerült „elkótyavetyélnünk”. A Volán elleni második félidőt a mai napig nem tudom megemész­teni, álmomban ne jöjjön elő...- Vannak kellemesebb emlé­kek?- Az SKFC elleni hazai dön­tetlen, valamint az, hogy a Ka- rancsberény csapatát tíz ember­rel is le tudtuk győzni, hitet kell hogy adjon a további munká­hoz. Télen mindenképp erősí­tenünk kell, hiszen Baranyi és Szabó Gábor személyében két kulcsember vonul be katoná­nak, őket pótolni kell. Szívem szerint leghátul és legelöl lát­nék új arcokat. Mindent együttvéve remé­lem, hogy egy megfelelő téli alapozás után több örömöt tu­dunk szerezni a mellettünk ki­tartó szurkolóinknak. (kós) Bowe újra megmérkőzik Golotával Újra megmérkőzik egymással az amerikai Riddick Bowe és a lengyel Andrzej Golota. A holnapi csata helyszíne ezút­tal az Atlantic Cityben lévő Convention Centre lesz. A mérkőzést nagy biztonsági előkészületek előzik meg, hi­szen a két nehézsúlyú bokszoló július 11 -ei csatáját követően a két szurkolótábor tagjai is ösz- szecsaptak a New York-i Madi­son Square Gardenben. Emlé­kezetes, hogy a lengyel ver­senyzőt a hetedik menetben azért kellett leléptetni, mert szabálytalan, mély ütéseket mért ellenfelére. A találkozó zavartalanságára azért - biztos, ami biztos ala­pon - több mint 100 biztonsági ember, közte 70 rendőr ügyel, utóbbiak közül 25 közvetlenül a ring mellett tevékenykedik majd, nehogy ismét kedve szottyanjon illetéktelennek is a kötélét'Mozié Tépni... A színésznő szerelmei (3.) Funny Girl Barbra a Funny Girl szín- társulatával próbakörútra indult. A szokásos műsor: New York előtt „a vidék”, először is Boston, aztán Phi­ladelphia. Az előrejelzések botrányo­sak voltak. Boston majdnem teljes kudarc, és ezért Barbra is felelős volt. Philadelphia, ha lehet, „lejjebb szállította a mélypontot”. Barbra bebi­zonytalankodott, erőtlen volt, és szinte sosem törődött a kö­zönség igényeivel. Úgy tűnt, hogy ez a produkció el sem jut New Yorkba. Semmi keresni­valója a Broadwayn, hajtogat­ták a huhogok. így aztán felharsant a „min­denki a fedélzetre” jelszó. Menteni a produkciót! És amikor Barbra tiltakozni pró­bált két dal ellen, Jule Styne egyszerűen rendreutasította. Barbrának, az ifjú sztárnak bizonyítania kellett: épülhet-e rá, tehetségére, egyéniségére egy egész előadás? ! Persze feltűntek a szöveg- könyv-injekciózó „csodadok­torok”, és szereplőcseréről sut­togtak, ám ez elmaradt. Jóllehet Barbra nagyon vá­gyott egy új férfi sztárra! De ahogy át- és átírták a jelenete­ket, ő is lelkesebb lett, csiszo­lódott hozzá a szerep. S hogy végül mi lett a Funny Girllel, ennyi viszon­tagság után? Miután ötször el­halasztották a bemutatót, négyszer cseréltek rendezőt, legalább negyvenszer átírták, csak eljött 1964. március 26-a, a nagy nap a Winter Garden Theatre-ben. A költségek (750 000 dollár) ekkor már színház- történeti rekordot értek el . . . De mindenki tudta és látta immár, hogy Barbra Streisand nagy sztár! A Time kritikusa azt írta: „Némely sztárok csak méltó keretben tud­nak tündö­kölni. Barbra Streisand jó szerint a ke­retről is maga gondoskodik. Beragyogja és körbera­gyogja az előadást." Hamaro­san ott volt Barbra a Time, a Life, a Show és a Cosmopoli­tan címlapján 1964-ben a Vouge há­romszor fog­lalkozott vele, mi több, a külsejét is magasztal­ták. A divat legnagyobb csillagaihoz hasonlították, hogy milyen szexi. Ezt nem volt olyan könnyű elviselnie Elliott Gouldnak..- Barbra számára is eléggé rémes volt a bemutató estéje - emlékszik vissza Elliott. - A lelkesedésnek is lehetnének határai. De itt már feszengető volt minden. Jó szerint bir­tokba vették. Felül kell emel­kednem a féltékenységen, ezt éreztem. Különben belepusz­tulok.” Jóllehet saját társulatának köreiben nem mindig volt olyan mókás és aranyélete „Funny Girl”-nek. Irigysége­ken túl más kellemetlenkedé­sek is akadtak. Pletykák a saj­tónak ... indiszkréciók ... betartások. Végül az újonnan szerződtetett segédszemély­zettel már a kezdet kezdetén aláírták, mik a sztárral kapcso­latos tudnivalók, miről szabad beszélni „kint a világban”, s miről nem, s hogy nem szabad Barbrára csődíteni a fotósokat, „irkászokat”, és a többi. Barbra most lett egyik nap­ról másikra igazi sztár. A Life „ruhatáráig kiforgatta” - ez már a népszerűség csúcsa volt! „A lány, aki pamutruhá­ban jár, míg prémről álmodik” - ilyeneket írtak róla. Persze nem titkolva, hány prémruhája és kalapja van, és izgató fotó­kat is közöltek róla, amúgy leopárdbőrösen... (Folytatjuk) (Részlet Nellie Bly könyvéből, amelyet Tandori Dezső fordí­tásában a Geomédia Kiadó je­lentetett meg az idén.) Elliot Gould a gyerek apja ÖLTÖZTESSE AßLAKAIT GARDÉNIÁBA! Ha október 25. és december 24. között vásárol függönyt valamely Gardénia márkaüzletben, sorsoláson vesz részt! Küldje vissza a vásárolt függöny számláját az újságból kivágott hirdetéssel együtt a Gardénia Rt. címére: Győr, Csipkegyári u. 11. 1996. december 31-ig. A játékban résztvevők sorsoláson vesznek részt. 1. díj: egy 2 személyes út a velencei karneválra 2. díj: egy 2 személyes üdülés a debreceni Arany Bika Hotelben vagy a hajdúszoboszlói Délibáb Hotelben 3-6 díj: tárgynyeremények A sorsolást 1997. január 14-én közjegyző jelenlétében tartjuk. GARDÉNIA MÁRKAÜZLETEK AZ ORSZÁG TÖBB, MINT 80 PONTJÁN!- Balassagyarmat, Rákóczi út 43. Ipoly Áruház- Pásztó, Nagymező út 18. Két Textilház- Salgótarján, Fő tér NÓGRÁDKER Pécskő Áruház GARDÉNIA Csipkefüggönygyár Rt. H-9025 GYŐR, Csipkegyári u. 11. Telefon: 36(96)312-233 Fax: 36(96)322-864 Teiex: 24-278

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents