Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-13 / 291. szám
4. oldal Nato-mellékeet 1996. december 13., péntek A bővítés mindkét félnek fontos Keleti György honvédelmi miniszter hazánk NATO-tagságáról Kinek fontos, hogy bővüljön a NATO? Hogyan készül hazánk arra, hogy az Észak-atlanti Szövetség tagja legyen? Lesz-e ellensége annak a politikai-katonai szervezetnek, amely kialakulóban van? A többi között erről nyilatkozott a Ferenczy Eu- ropressnek a honvédelmi miniszter.- Úgy tetszik, a politikai döntés megszületett Brüsszelben: hazánk és néhány más európai ország NATO-tagsága már csak időpont kérdése. Valójában kinek fontosabb a szervezet kibővítése: a tagoknak vagy a volt ellenségeknek?-Mind a két fél érdekeit a szervezet kibővítésében. A NATO azért, mert - biztonság- politikai meggondolások alapján- erre a térségre is szeretné kiterjeszteni azokat az értékeket, amelyeket magáénak vall; nekünk is fontos, mert a rendszer- váltás eredményeként mi is azokat az értékeket valljuk. Szeretném hangsúlyozni: itt alapvetően nem katonai dolgokról van szó. A NATO-országok számára az alapkövetelmény az, hogy államainkban kialakuljon a többpártrendszer, a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság, tiszteletben tartsák az emberi és a kisebbségi jogokat, s jó viszony jöjjön létre a szomszédainkkal. Csak azután következnek a katonai szempontok: a civil kontroll a hadseregben, a költségvetés átláthatósága, a hadseregek kompatibilitásának megteremtése. A NATO-n belül - eltérően a Varsói Szerződéstől, amely szovjet parancsnokság alatt állt - a döntések többségi elv alapján születnek meg, s nincsenek kötelező feladatok.-A magyar hadsereg átalakulóban van, komoly anyagi gondokkal küzd. Ez mennyiben befolyásolja felvételünket?-A NATO tisztában van a helyzetünkkel, s nem állít olyan erőpróba elé, ami esetleg veszélyeztetné az ország stabilitását. Nagyon fontosnak tartják viszont azt, ami nagyrészt már megvalósult, hogy lépjünk előre a szellemi kompatibilitás terén: alakuljon ki nyelvi problémáktól mentes kommunikáció, s menjen végbe filozófiaváltás a magyar hadseregben; nem véletlen, hogy magas parancsnoki beosztású személyek végeznek tanulmányokat nyugati tanintézetekben. Elvárják végül, hogy vegyük át azokat a szakmai ismereteket, építsük be a kiképzésbe azokat a NATO- szabványokat, amelyek lehetővé teszik a későbbi együttműködést. Úgy gondolom, hogy a haditechnikai összeegyeztethetőség ma még nem annyira sürgető, mint ahogyan egyesek azt hiszik. Hadd emlékeztessek: Spanyolország például a csatlakozás után 8-10 éves türelmi időt kapott arra, hogy átalakítsa haderejét. A civil gazdaság kárára tehát nekünk sem kell áldozatokat hoznunk, viszont a hadsereg révén meg kell teremteni az ország minimális biztonságpolitikai garanciáit. Ez persze pénzbe kerül, de így lenne akkor is, ha nem lépnénk be a NATO-ba.- A szervezet milyen módon segíti a felkészülésünket?- Önmagában hatalmas anyagi támogatás, hogy számunkra a külföldi tanulmányok Keleti György fotó: ff.b nem kerülnek pénzbe, de az USA részéről 6,25 millió dolláros konkrét ígérvényünk van a légvédelmi irányítóközpont átalakításához is. Nemrég fogadtak el egy amerikai segély- programot a tagságra eséllyel pályázó országok megsegítésére és várható, hogy ’99-ig, tehát a csatlakozás időpontjáig a támogatások mértéke növekedni fog.- Ha a NATO jelentősen kibővül, főleg az egykori ellenségekkel, és - mint sűrűn hangoztatják -feladata nem az „orosz veszély” ellensúlyozása lesz, ki ellen kell védekezni?- Ahhoz, hogy egy ország biztonságban érezze magát, nem kell feltétlenül ellenségektől félnie. Magyarországnak sem most, sem a csatlakozás után nem lesz előre kialakított ellenségképe. A szövetségen belül egy olyan kollektív európai biztonsági rendszer fog kialakulni, amely valóban garantálja a békét. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években Nyugaton is csökkentik a katonai, hadi kiadásokat, folyamatban van a hadseregek leépítése, azaz a biztonság alacsonyabb szinten teremtődik meg. Arról van tehát szó, hogy a nagyhatalmi szembenállás helyett a békefenntartás, a konfliktusok kezelése került előtérbe. Erre jó példa a délszláv térség: az IFOR odatelepítése óta a gyűlölködésnek nincsenek áldozatai.- Megtörténhet, hogy egy mindenkit magában foglaló NATO végül csak a belső konfliktusokkal lesz kénytelen foglalkozni?-Nyilván, a szervezet arra fog törekedni, hogy csak olyan országokat vegyen fel, amelyeknek nincsenek ellentétei egymással. Nem véletlen, hogy a jószomszédi viszony a felvétel egyik feltétele. A bővítés ugyanis nem veszélyeztetheti sem a NATO stabilitását, sem pedig védelmi képességét. A szigorúság a többi között szerintem a görög-török viszállyal magyarázható, de úgy is felfogható a dolog, hogy ha Görögország és Törökország nem lenne a szövetség tagja, a konfliktusokat talán nem sikerült volna ennyire sem rendezni. Mindent egybevetve: a bővítés alapvetően attól függ, hogy a tagjelölt ország haj- landó-e elfogadni a jószomszédi viszonyban a NATO-n belül érvényes normákat, s milyen magatartást tanúsít a kisebbségekkel szemben, hiszen azok helyzete meghatározó lehet az államközi viszony alakulásában. Csák Elemér Brüsszeli felhívás „Mi, az Észak-atlanti Szövetség tagországainak állam- és kormányfői, építve az észajc-amerikai és európai szövetségesek szoros, hosszú ideje fennálló partneri kapcsolataira, elkötelezetten támogatjuk Európa egészében a biztonság és a stabilitás fokozását. Ezért szorosabbra kívánjuk fűzni kapcsolatainkat a Kelet demokratikus államaival. Megerősítjük, hogy a Szövetség, a Washingtoni Szerződés 10. cikkelyében foglaltak szerint, nyitva áll más európai államok tagsága számára, amelyek helyzete lehetővé teszi, hogy elősegítsék a Szerződés elveit, és hozzájáruljanak az észak-atlanti térség biztonságához. Örömmel üdvözölnénk és várjuk a NATO-nak a Kelet demokratikus államaira kiterjedő bővülését, a fejlesztés folyamata keretében, figyelembe véve az egész Európában bekövetkező politikai és biztonsági fejleményeket. A mai napon beindítottunk egy azonnali gyakorlati programot, amely átformálja a NATO és az együttműködő államok közti kapcsolatokat. Ezen új program, túlmutatva a párbeszéden és együttműködésen, igazi partneri kapcsolatot teremt.” 1 1994. január 10-11. Elévült semlegesség Lehetne-e ügyeskednünk, s másra hagyva a biztonság megteremtésének költségeit, nem maradhatnánk-e semlegesek? A kérdés a legtöbb szakértő szerint történelmietlen és elvi. A semlegesség ugyanis a nagyhatalmi szembenállás idejének kategóriája, s akkor ér csak valamit, ha azt a nagyhatalmak garantálják. Svájc és Ausztria így jött létre. Ma már a világpolitikai helyzet más. Az országok - így véli a legtöbb szakértő - nem tehetik meg, hogy bizonyos ügyek mellett ne vállaljanak elkötelezettséget. Viszonylag friss példa erre Ausztria, amelynek státusát a második világháború győztes hatalmai garantálták. Az Öböl-háború idején ez a semleges Ausztria engedélyezte, hogy a szövetséges országok szállításokat végezzenek, átrepüljenek a területe fölött. Egyébként semlegesnek lenni gazdaságilag sem kifizetődő: számítások szerint a NATO- tagság a töredékébe kerül annak, mint ha egy ország védelmi doktrínát valósítana meg (az állampolgárok jelentős áldozatvállalása mellett). NATO-tagok Belgium Dánia Franciaország Görögország Hollandia Izland Kanada Luxemburg Nagy-Britannia Németország Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország Törökország USA Partnerországok Albánia Ausztria Azerbajdzsán Belarusz Bulgária Cseh Köztársaság Észtország Finnország Grúzia Kazahsztán Kirgizisztán Lengyelország Lettország Litvánia Macedón Köztársaság Magyarország Málta Moldova Oroszország Örményország Románia Svédország Szlovákia Szlovénia Türkmenisztán Ukrajna Üzbegisztán Monsba delegált tisztjeink nem unatkoznak Békepartnerek vagyunk A szövetségesek monsi főhadiszállásán egy külön épületben dolgoznak a NATO Partnerség a békéért programjában résztvevő országok küldöttei. Kalmár Ferenc ezredes másodmagával képviseli hazánkat. Ebédidőben nyitjuk rá az ajtót Kalmár ezredesre: éppen az ételhordóban érkezett hazait kanalazza. Bár az épületben van étkezde, minden nap a felesége szállítja az ebédet. - Nincs időnk arra, hogy lemenjünk ebédelni - magyarázza. Kalmárék 27 ország katonáival osztoznak a többemeletes épületben: ennyien vesznek részt az 1994-ben életre hívott Partnerség a békéért programban, amelynek fő célja a fegyveres erők összehangolása, a katonák együttműködési képességének fejlesztése. Monsba delegált összekötő tisztjeink elsősorban gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak, egyebek között a hadgyakorlatok tervezésével, előkészítésével, a katonák továbbképzésével. - Igen nagy segítséget kapunk a NATO-tól, még a tisztek ideutazásának a költségeit is ők fedezik - mondja az ezredes. Kalmár Ferenc szerint nincs szégyenkezni valónk: a volt Varsói Szerződés tagországai közül a magyar hadsereg az egyetlen, amelynek felső vezetése jó angol nyelvtudással rendelkezik. H. K. Nem a régi tömbhöz csatlakoznánk Katonailag elveszítette értelmét az atomfegyverek telepítése Hazánk nem védelmi okokból szeretne az Észak-atlanti Szövetség tagja lenni, hanem azért, mert a demokratikus értékeket valló államok közösségéhez akar tartozni - vallják a magyar külpolitika irányítói. Hivatalos megítélés szerint biztonságunkat egyetlen ország sem fenyegeti. Magyarországot nem a hidegháborúra berendezkedett NATO hívja majd tagjai sorába, hanem egy radikálisan megújult védelmi szervezet - mutat rá egyik előadásában Gyarmati István nagykövet, helyettes államtitkár. Reformja révén az atlanti szövetség modem szervezetté válik, amely elsősorban békekikényszerítő és -fenntartó feladatokat ellátó, gyors reagálású katonai erővel rendelkezik. Az elhatározott bővítés is indokolja, hogy a NATO átszervezi parancsnoki rendszerét, kisebb, s egyben rugalmasabb katonai struktúrát hoz létre. A szövetség nem tervezi, hogy idegen csapatokat vagy nukleáris eszközöket telepít az újonnan taggá váló országok területére. Döntését kőkemény katonai és pénzügyi megfontolások vezérlik. A szövetség az utóbbi években onnan is kivonta taktikai atomfegyvereinek jó részét, ahová jelentős költséggel odatelepítette azokat. Ezek az eszközök ugyanis elveszítették katonai jelentőségüket - ma már a stratégiai, tehát hosszabb hatótávolságú rakéták is éppolyan pontosak. Gyarmati István más szakértőkkel együtt osztja azt a véleményt, hogy csapatokat akkor érdemes egy adott országba telepíteni, ha ismeretes, hogy hol húzódik a frontvonal, vagy ha támadás várható. Mivel hazánk - vagy a többi belépni szándékozó állam - esetében mindkét feltétel hiányzik, nincs értelme sokmilliárdos támaszpontok létrehozásának. Magyar álláspont szerint egyébként a bővítés nem kerülne csillagászati összegekbe, hiszen a NATO csak olyan beruházásokat „követel meg”, amelyeket a tagjelölt pénzügyi helyzete lehetővé tesz. A költségeket taglaló különböző tanulmányok némelyike elrugaszkodott a valóságtól - állapítja meg a HM helyettes államtitkára, hozzátéve: a szerzők nem számolnak azzal, hogy időközben maga a szövetség is alaposan átalakul. (halmai) Beszélgetés a brüsszeli magyar misszió vezetőjével Akik már tudnak NATO-ul Simonyi András nagykövet a NATO-nál. Megbízása rendhagyó, hiszen nem országhoz van akkreditálva, hanem egy szövetséghez, amelynek hazánk még nem is tagja. Mit jelent ez a napi munkában? - kérdeztük.- 1995 januárjától töltöm be ezt a funkciót, s mind a mai napig hazánk az egyetlen ország, amely teljes jogú nagykövetet küldött a NATO mellé; ennek természetesen üzenet értéke volt. Feladatunk az, hogy a magyar állami szerveket képviseljük a NATO-nál és a Nyugat-európai Uniónál, s döntően a tagság előkészítésével foglalkozunk. Naprakész tájékoztatást adunk arról, hogyan ítélik meg országunk helyzetét, milyen feladatok megoldását várják el, s természetesen a brüsszeli központ is kéri, hogy informáljuk a magyarországi fejleményekről.- A lobbyzás is feladatuk?- Egyértelműen. A magyar tagság érdekében lobbyzunk is az ott akkreditált diplomaták és újságírók, az odalátogató politikusok között. „Csapatunkban” három diplomata és négy katona van, közülük ketten dolgoznak a monsi főhadiszálláson. Amint a szervezet tagjává válunk, ez a létszám nagyságrendileg megnő, kötelezően jelen kell lennünk a NATO valamennyi struktúrájában. Érdekérvényesítés egyébként máshogyan nem is lenne elképzelhető.- Önök, az Atlanti Összekötő Hivatal munkatársai nyilvánvalóan már tudnak „NATO-ul”; mit lehet tenni azért, hogy idehaza is ismerjék és értsék a szervezet tevékenységét?- Kisebb szenzáció volt, amikor az IFOR-ral kapcsolatba lépő települések polgár- mesterei kiutaztak Brüsszelbe. Mi azon vagyunk, hogy a delegációk látogatása hétköznapi eseménnyé váljon, s vidékről is mind többen kerüljenek életközelségbe a NATO-val. (kr)
