Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
8. oldal Gazdaság 1996. december 2., hétfő Mit tehet egy miniszter? Aki meg tudná álmodni a mezőgazdaságot 2000-re... Kiegyensúlyozottan működő gazdaságban egy miniszter hatást jobb képességeik is csak az tud gyakorolni az irányítása alá tartozó ágazatban végbemenő folyamatokra. A mostani átmeneti időszakban azonban, amikor az átalakulás sokféle szálon fut, s egymást is keresztező érdekek hatnak, csekély az esély arra, hogy érdemlegeset alkothasson, képességeit kibontakoztathassa, illetve tartós eredményt tudjon felmutatni. Phare Demokrácia. Jövőre 87 új mikroprojectet támogat az Európai Unió Phare Demokrácia Programja, összesen 600 ezer ECU, azaz 120 millió forint értékben - jelentette be pénteken Hans Beck, az Európai Unió Bizottsága Magyarországi Képviseletének vezetője. A nyertes pályázatokat kihirdető ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök is megjelent. Arccal a piac felé. 1997. január elsején új korszak kezdődik a MÁV-nál. Életbe léptetik az új típusú vasúti árufuvarozási szabályzatot, amely a piaci viszonyoknak megfelelő vasút megteremtését szolgálja. A nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően a vasút közvetlenül lép kapcsolatba a piaci szereplőkkel, mondta tegnap Lotz Károly közlekedési miniszter. In memóriám PP. Megszűnik a Privát Profit című üzleti folyóirat az év végén, mert a piaci részesedése visszaesett. A holland VNU kiadó gondozásában megjelenő magazin előfizetése és hirdetési bevétele - noha a lap nemrég arculatot váltott - „enyhén csökkentek”. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 271,12 Görög drachma (100) 66,84 Német márka 105,33 Olasz líra (1000) 106,69 Osztrák schilling 14,97 Spanyol peseta (100)125,05 USA-dollár 161,40 Hegedűs Miklós, a Gazdaság- kutató Rt. ügyvezető igazgatója vélekedik így, akit arról kérdeztünk, vajon mennyire meghatározó tényező, hogy ki áll az agrárgazdaságot irányító tárca élén?-A magyar mezőgazdaságnak az elmúlt és az elkövetkező néhány éves fejlődése majdnem teljesen független a földművelésügyi miniszter személyétől. Az átmeneti időszakban a piacnak jóval meghatározóbb, erőteljesebb a szelektáló hatása, mint a minisztérium mindenkori vezetőjének, aki a területét Nagy Frigyes, a Lajta-Hanság Mezőgazdasági Rt. vezetője lapunknak elmondta: minden igyekezetével azon lesz, hogy 1997-ben javuljon a mezőgazdaság helyzete. Különösen fontosnak tartja, hogy ráirányítsa az agrárgazdaság szereplőinek figyelmét az Európában zajló folyamatokra, hiszen nagyon sok minden múlik azon, hogy az. ezredforduló érintő kormányhatározatoknak próbál maradéktalanul érvényt szerezni. Napjainkban egy-egy miniszter aligha tud az irányítása alatt álló ágazat stratégiai jellegű, középtávon ható feltételeinek kialakításán munkálkodni, mivel rövid távú, különféle lobbyk által megfogalmazott törekvések között kénytelen lavírozni és kompromisszumokat keresni. E napi csatározásokban a szelíd, koncepciózus vezető ugyanúgy elbukhat, mint az ütközésektől kevésbé visszarettenő személyiség, mivel legtáján milyen feltételekkel tudunk majd kapcsolódni az Európai Unióhoz. A legfontosabb tennivalókról mindössze annyit árult el: jó néhány stratégiai és taktikai elképzelés van a tarsolyában, ám még korai lenne ezekről részletesen beszélni. A miniszterjelölt elmondta: kinevezése után az agrártárca eddigi koncepcióján alapvetően agazat szereplői között feszülő erők, ellentétek közepette érvényesülhetnek.-Mégis, milyen típusú vezető lenne a legalkalmasabb az ag- rárium élére?- A mezőgazdaságban ma uralkodó káosz felszámolása olyan miniszter aktivitását igényli, aki az európai modernizációt tartja szem előtt, s nem enged politikai kívánalmaknak, csoportok, lobbyk nyomásának. Lényeges továbbá, hogy ne csak az ágazat üzemeltetésének pénzügyi problémáit próbálja megoldani, hanem a fejlesztéshez is keressen forrásokat. Olyan előrelátó miniszterre van szüksége az agrárgazdaságnak, aki meg tudná álmodni a mezőgazdaságot 2000-re, az EU-csatlakozás idejére, és ehhez igazítaná a lépéseit. Újvári nem kíván változtatni, néhány területen azonban elkerülhetetlennek tart apróbb módosításokat. Összességében véve nem lenne szerencsés, ha egy teljesen új koncepcióra váltana a tárca, ugyanis a mezőgazdaság nem viselné el, hogy folyton újabb és újabb ösvényeket jelöljenek ki számára. A mostani elgondolásokon javítani kell, bár ezt bizonyára megtette volna - ha tovább marad pozíciójában - a leköszönő miniszter is, véli a tárva várományosa. „így most rám vár a feladat, hogy ezeket a korrekciókat végrehajtsam” - mondotta Nagy Frigyes. U. G. Egy állami tulajdonú, integrált termelési rendszer éléről a bársonyszékbe Részletekről még korai beszélni A miniszterelnök a földművelésügyi tárca élére Nagy Frigyes szocialista képviselőt jelölte. A miniszteri poszt várományosa agrármérnök-közgazdász, szocialista országgyűlési képviselő, az európai integrációs ügyek bizottságának alelnöke. Egyike azoknak, akik aláírták a csatlakozási nyilatkozatot az ÁPV Rt. által gondozott Agrármodernizációs Programhoz. Változatok a jövő évre Jövőre már nem lesz szükség további erőteljes megszorító intézkedésekre a magyar gazdaságban. Ebben egyetértettek a „Mi várható 1997-ben?” címmel rendezett pénteki gazdaságpolitikai ankéton a kormányzat és a gazdaságkutató intézetek képviselői. A kialakult egyensúlyi helyzetben nem indokolt sem a reálbérek csökkentése, sem a fogyasztás visszaszorítása. Surányi György, az MNB elnöke szerint a jövő évi 8-10 százalékos exportbővülés és a beérkező működő tőke ellensúlyozni fogja a belföldi fogyasztás emelkedésének egyensúlyrontó hatásait. A jegybank a jövő évi infláció mértékét átlagosan 18 százalékra becsüli. A Gazdaságkutató Rt. ezzel szemben az infláció mértékét 20 százalékra teszi, melyet nagyban befolyásol majd a számításai szerint 30-35 százalékra rúgó éves átlagos energiaár-emelkedés. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Visszatért a hossz Egyértelmű hossz jellemezte a héten a Budapesti Értéktőzsde részvényszekcióját. Megnőtt a forgalom, s a BUX-index áttörte a 3700 pontos határt. Mérsékelten szerepeltek a mindig nagy érdeklődéssel kísért gyógyszeripari papírok. Az Egis a hét eleji 8500 forintról a hét végére 8600-ra erősödött. Hasonlóan a Richter Gedeon Rt. papírja a hétfői 8470 forintról péntekre 8700 - ig kúszott fel. Kiegyensúlyozottan szerepelt a Humán Rt. részvénye, egész héten 2650 és 2700 forint között mozgott. A bankpapírok árfolyamát nem érintette a hosszhangulat. Az Inter-Európa stabilan tartotta magát és 38 000 forinton zárta a hetet. Hasonlóan viselkedett az OTP részvénye, egész héten 2700 forint körül adták-vették. Mérsékelten, de tovább emelkedett a BorsodChem Rt. részvényeinek árfolyama. A vegyipari sztárpapír a hét eleji 3400 forintról a hét végére 3430-ra javított. Hasonlóan alakult a Mól Rt. papírjának kurzusa. Az olajipari cég a hétfői 1800 forintról péntekre 1825-re erősödött. Minden várakozást felülmúlóan szerepelt az augusztusban tőzsdére bevezetett 7VAT-részvény. A hétfői szolid 1380 forintos kezdés után pénteken már 1605 forinton kereskedtek vele, a befektetők nagy örömére. Stabilan tartotta magát a héten a kárpótlási jegy is. A hét eleji 64 százalék után péntekre 65 százalékra erősödött. A diszkont kincstárjegyek aukcióin túljegyzés mellett csökkentek a hozamok. Az egy hónaposé 21,69, a három hónaposé 21,81 százalékra. Králik István Cashline Broker Több odafigyelés, több elemzés és kevesebb látványos intézkedés Új lehetőségek a pénzpiacon Három új pénzügyi törvényt fogadott el a közelmúltban az Országgyűlés; úgy határozott, hogy össze kell vonni az értékpapír- és a bankfelügyeleti tevékenységet. A változásokról és a feladatokról nyilatkozott a Ferenczy Europressnek dr. Nyers Rezső, az Állami Bankfelügyelet újonnan kinevezett elnökhelyettese.-A pénz- és tőkepiaci törvényeket a szabályzók szigorítása jellemzi, nem utolsósorban a befektetők és a betétesek biztonsága érdekében. Milyen új feladatokat ró ez a felügyeletekre?- Én nem használnám a szigorítás szót. Arról van szó, hogy az értékpapír- és az egységes tőkepiaci felügyelet létrehozásáról szóló törvény jobb kereteket teremt a pénzügyi szektor további, lendületes fejlődéséhez - ahhoz, hogy a magyarországi pénzintézetek, értékpapírcégek tökéletesebb szolgáltatásokat nyújtsanak, versenyképesek legyenek, és a szektor egészének működése biztonságosabb legyen a jelenleginél. Mindebből következik a felügyeleti tevékenység javítása is.- Mostanában olyan új fogalmakkal találkozunk, mint a lakás-takarékpénztár. Milyen mértékben alakul át maga a szóban forgó szektor, a pénzügyi rendszer?- A pénzügyi szektor az egész világon átalakulóban van. Ennek egyik lényeges jellemzője, hogy újfajta pénzügyi intézmények alakulnak, de talán ennél is fontosabb, hogy újfajta szolgáltatások jönnek létre, amelyekhez természetesen a szabályozásnak is alkalmazkodnia kell. Mindezzel együtt — és ez ránk is érvényes - hatalmas technológiai fejlődés zajlik, amelynek során lebomlanak a „vasfüggönyök” az egyes országok pénzpiacai és az egyes intézmények között. Ez az ösz- szefonódás lehetővé teszi, hogy a pénzintézetek jövedelmezőbben működjenek, ugyanakkor kétségtelen, hogy a változások újfajta kockázatokat is tartalmaznak.- Vajon a kisbefektetők illetve a pénzügyi szféra kis tulajdonosai hogyan bírnak lépést tartani ezzel a fejlődéssel? A hitelintézeti törvény például megkövetel bizonyos tőke-megfelelési mutatókat; ezeknek a piac kevésbé tőkeerős szereplői aligha tudnak majd megfelelni.- Ha az új törvény által megteremtett lehetőségeket a kisbefektetők szemszögéből nézzük, ők többféle megtakarítási lehetőséggel találkoznak majd a pénzintézetek kínálatában. Ha pedig a pénzügyi szektor átláthatóbbá válik, az növeli a megtakarítók biztonságát: jobban el tudják dönteni, vállaljanak-e kockázatot ott, ahol magasabb hozamot ígérnek. Jobb szolgáltatás, biztonságosabb működés, nagyobb átláthatóság - ez az, amit a törvények a kisbefektetőknek tudnak nyújtani. A tulajdonosi szerkezet is átalakulóban van, csak néhány pénzintézetben marad jelentősebb állami tulajdon - azokban, amelyek szorosan kapcsolódnak a kormányzati gazdaság- politikához. Egy másik fontos jellemző, hogy a pénzintézetek jelentős részében megjelenik, sőt már megjelent a külföldi tulajdon; ez annyiban segítheti a fejlődésüket, hogy újszerű gondolkodást és korszerűbb technológiát hoz, s talán színvonalasabb irányítást is.- Talpon tudnak-e maradni ilyen körülmények között a kisebb bankok?- A piacgazdaság feltételei között mindenkinek meg kell küzdenie a létért, a jövedelemért, a piacért, kis és nagy bankoknak egyaránt. Tény, hogy a kis pénzintézetek kevesebb szolgáltatást tudnak nyújtani, de a gazdaság és a megtakarítók részéről egyaránt vannak olyan igények, amelyek a nagy bankok számára nem eléggé jövedelmezőek. Tehát a kicsiknek meg kell találniuk a szolgáltatások „réseit”.-Állandó gond, hogy a kisbefektetőkre, kisvállalkozókra a pénzintézetek nem gondolnak. Lehet-e ezen változtatni az érdekeltségi rendszer javításával?- A pénzintézetek többsége már felismerte, hogy testre szabott megtakarítási lehetőségeket kell kínálnia, s az utóbbi években tapasztalható is fejlődés e téren. A termékkínálat azonban még hagy kívánni valót. Ami a kisvállalkozások finanszírozását illeti, az kockázatosabb, mint a közép- és nagy vállalkozásoké, s úgy hiszem, ez ügyben a kormánynak is lenne tennivalója.-Az elmondottakból az következik, hogy a bankfelügyeleti tevékenység bonyolultabbá válik. Mennyire változik a felügyelet hatásköre? Egyes vélemények szerint az új törvények értelmében növekszik a Pénzügyminisztériumnak, való alárendeltsége... Igaz ez?- Magán a felügyeleten múlik, hogy miként él az új lehetőségekkel. E téren a leglényegesebb változás az, hogy nagyobb a döntési önállóság. Eddig a felügyelet önálló döntési jogkörrel alig rendelkezett, hiszen az intézkedéseket a Bankfelügyeleti Bizottság bírálta el, amelynek a pénzügyminiszter volt az elnöke. Nyilvánvaló, hogy ha konkrét ügyekben egy bizottság dönt, a felelősség is megoszlik. Most a felügyelet elnökének a hatáskörébe tartozik, hogy tesz-e intézkedéseket és milyeneket. Egy ponton azonban fennmarad az egyetértési kötelezettség: a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy pénzintézetet „kivezessenek” a piacról. Ez érthető, hiszen ilyen esetben érintve lehet a költségvetés is. Másik lényeges változás: a szankcióknál fontosabbá válik a folyamatos figyelés. Egy felügyelet nem akkor működik jól, ha hatóságként önállóan dönt rendszabályok alkalmazásáról, pénzintézeti vezetők megbírságolásáról, stb. Meggyőződésem: a szankciózás és a válság- kezelés csak a végső megoldás. A felügyeleti munka akkor a leghatékonyabb, ha a felügyelet partnerként lép fel, folyamatosan figyelmezteti a pénzintézeteket arra, mi a helyes irány, hol szükséges változtatni az eredményesség érdekében. Összegezve: a hagyományos ellenőrzés helyett több odafigyelés, több elemzés és kevesebb „látványos” intézkedés jellemzi majd a bankfelügyelet munkáját. Csák Elemér * CCS Határidők cégvezetőknek December 5.- A kifizetők által levont szja- előleg befizetése;- a tejtámogatás igénylése;- gyakorított áfa-befizetés;- a jogi személy felelősség- vállalásával működő gazdasági munkaközösségek tb-já- rulékának befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez. December 6.- A mezőgazdasági szövetkezetek a tárgyhónapot követő 5. munkanapon tájékoztatni kötelesek az illetékes földművelésügyi hivatalt a tárgyhónapban felvett tagi kölcsönök ösz- szegéről. Illetékváltozások 1997. január 1-jén lép hatályba az illetéktörvényt módosító 1996. évi LXXXV. törvény. A törvénymódosítás érinti a lakástulajdonnal kapcsolatos visszterhes vagyonátruházási illetéket, a gépjárművek „átírási” illetékét, valamint a hatósági, bírósági eljárási illetékeket. (Emellett a törvény új fogalmakat definiál, mint például a gépjármű-, ; a lakóház építésére alkalmas telektulajdon- vagy az ingatlanlízing.) Új szabályok vonatkoznak a tulajdoni lap másolatáért fizetendő díjra is. Munkaadói járulék Az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LXXXIX. törvény végén található meg az a rendelkezés, amely szerint 1997. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló részére, munka- viszonya alapján teljesített, társadalombiztosítási kötelezettség alá eső kifizetés 4,2 százalékát köteles fizetni ! munkaadói járulék címén. Jövedékek Az 1996. évi LXXXIV. törvény alapján január közepétől • a kőolaj- és gáztermékek (-származékok) tekintetében változik a jövedéki termékek köre. November 24-től nem új jövedéki engedélyre, hanem a jövedéki engedély kiegészítésére van szükség a korábban már engedélyezetten kívüli további jövedéki tevékenység vagy a már engedélyezett jövedéki tevékenység új telephelyen, üzletkörben való folytatásához, illetve a cégforma megváltozása esetén. Továbbra is új jövedéki engedélyt kell kérni azonban, ha a változás következtében magasabb összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A kiske- I reskedőnek akkor is új engedélyre van szüksége, ha a meglévő jövedéki engedélyt kiadó jegyző már nem illetékes a változás engedélyezésére. A jövedéki engedély kiegészítésének elmulasztása jövedéki bírságot von maga után. (Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy bizonyos, a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek esetén változott az elvonás miatti jövedéki bírság mértéke is.) A jövedéki nyilvántartások kötelező tartalmára vonatkozó előírásokat a 25/1996. (XI. 19.) PM rendelet 15 melléklete tartalmazza. Ezek közül a 10. és a 15. számú mellékletek 2. sorában a szállító megnevezése és a telephely szerinti részletezést, továbbá all. melléklet 3. sorában, illetve a 12. és a 13. számú mellékletek 2. sorában a szállító telephelye szerinti \ részletezést csak a jövő év márciusától kell feltüntetni a nyilvántartásban. A jövedéki nyilvántartásra vonatkozó szabályokat egyébként ez év november 24-től kell alkalmazni.
