Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-05 / 284. szám
8. oldal Gazdaság 1996. december 5., csütörtök Bankók fogyóban. A 100 forintos bankjegy 1998. december 31-ig marad törvényes fizetőeszköz, utána már csak a kétféle érmét fogadják el ezen a címleten. A jegybank 2000. december 31-ig névértéken átváltja a 100 forintos bankjegyeket. Itt az IMF. Tegnap megkezdődtek a tárgyalások a Magyar Kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között. Az IMF küldöttsége várhatóan két hétig marad hazánkban. Megkezdi az idén kötött ké- szenlétihitel-megállapodás második felülvizsgálatát és befejezi az egyeztetést a hazánkkal szemben támasztott jövő évi teljesítménykritériumokról. A Matáv a tőzsdére megy. Jövő novemberben várhatóan bevezetik a Matáv részvényeit a tőzsdére. A részvények 17 százalékát a Budapesti Értéktőzsdére, illetve egy jelentős külföldi tőzsdére viszik. A cég részvényeinek 67 százalékát két külföldi befektető, a Deutsche Telekom és az Ameritech birtokolja egyenlő arányban. A külföldi vállalkozók kétmilliárd dollárt fektettek be a hazai távközlés fejlesztésébe. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 268,82 Görög drachma (100) 66,68 Német márka 104,80 Olasz líra (1000) 106,49 Osztrák schilling 14,90 Spanyol peseta (100)124,41 USA-dollár 163,23 Miért jött a külföldi működőtöké? Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány nagysága tavaly elérte az 1000 dollárt hazánkban. Ám a tőke 80 százaléka Budapestre és környékére, továbbá az észak-nyugati megyékbe áramlott, így e fejlettebb régiókban 2700 dollár az egy főre jutó működőtöké, míg másutt ennek csak egytizede. Mindezt az a felmérés tartalmazza, amelyet a KPMG könyvvizsgáló- és adótanács- adó kft. végzett a külföldi befektetők körében. Eszerint a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalatok 40 százaléka a termelő- és feldolgozóiparban tevékenykedik. Ezt követi a nagykereskedelem, a szolgáltatás, valamint a banki és pénzügyi szféra. A társaságokra a többségi külföldi tulajdon jellemző, 68 százalékuknál 90 százaléknál is nagyobb arányban. A legtöbb működőtőke Németországból érkezett, ezt követi Ausztria és az Egyesült Államok. A befektetőknek csak 16 százaléka nemzeti cég, többségük pedig háromnál több országban van jelen, vagyis multinacionális. A befektetések zöme vegyes vállalat alakításával érkezett az országba. A privatizáció, a zöldmezős beruházás és a magánvásárlás csaknem azonos szerepet játszott, 20-20 százalék körüli részesedéssel. A befektetők számára a térség stratégiai bázist jelent, vagy lehetőséget nyújt termékeik piacának kiszélesítésére. Néhá- nyan azonban az olcsó cégfelvásárlási lehetőségeket kívánták kihasználni. Az olcsó munkaerő szintén nagy vonzerőt jelentett, míg a kedvezmények, ösztönzők általában alig játszottak szerepet a külföldi vállalatok döntésénél. A válaszadók 84 százalékának teljesültek a befektetéssel kapcsolatos várakozásai. Felhívták azonban a figyelmet az infláció és a forintleértékelődés hátrányos hatására. Működési akadályként fogalmazták meg ezen kívül még az adótörvény gyakori változtatását is. Új jelenségként említették a helyi vásárlóerő csökkenését, ez azokat a befektetőket érinti érzékenyen, akik piacbővítés okán jöttek az országba. Mások csalása miatt bűnhődnek A földművelésügyi tárca nem vizsgálhatja felül a szubvenciók felvételének jogosságát, és éppen ezért nem is kérheti vissza a pénzt attól, aki illetéktelenül kapott exporttámogatást, mivel erre kizárólag az adóhatóság jogosult - nyilatkozta Tarján Balázs, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának (ARH) elnöke. A szaktárca kompetenciája az exporttámogatás feltételeinek, igénybevételének a szabályozásról szóló rendelet kiadásával véget ér - tudtuk meg a szakembertől annak kapcsán, hogy a minap az APEH az agrárexport-támogatások ellenőrzése során mintegy 3,7 milliárd forintnyi visszaélésre bukkant. A revizorok megállapították, hogy mintegy 700 millió forintot jogtalanul vettek fel, a kifizetések előtti revíziók nyomán pedig 3 milliárd forint folyósítását tagadták meg. Az ARH elnökétől megtudtuk, az exportőr akkor kapja meg az állami támogatást, ha áruja elhagyta az országot, és ellenértéke beérkezett a bankszámlájára. Az erről szóló igazolások - egységes vámáru- és banknyilatkozat - benyújtása után utalja át az adóhatóság a szubvenciót. Az APEH által a szabálytalanságok gyakori okaként említett felülszámlázásokkal kapcsolatosan Tarján közölte: a tárca pontosan az ilyen visszaélések kiküszöbölésére változtatta meg 1996. január elsejétől az exporttámogatások folyósításának a rendjét (a szubvenció az idén nem dollár, hanem mennyiség után igényelhető), így a felülszámlázás az idén nem játszhatott főszerepet a pénzek jogtalan lehívásában. A most feltárt szabálytalanságok egy része a vámellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. Áz agrártárcához ez ideig még nem jutott el az adóhatóság vizsgálati anyaga. Márpedig dönteni, a jelenlegi rendeleteken módosítani csak a visszaéléseket lehetővé tevő kiskapuk ismeretében lehet. Megoldás lehetne, ha például az eddiginél több dokumentációt követelnének, esetleg letéti díjat kémének az exportőrtől. Ez a lépés nyilván sértené a tisztességes szállítókat, ám őket már az is hátrányosan érinti, hogy a csalással lehívott pénzek miatt nehezebben jutnak hozzá a támogatáshoz. (újvári) Amit az állampapír-befektetésről tudni kell (1.) Kockázat nélkül, kisebb hozam Az állam által kibocsátott értékpapírok - az állampapírok - gyakorlatilag kockázatmentes befektetések. A befektetőknek három szempont alapján kell eldönteniük, mit kezdjenek megtakarított pénzükkel. E szempontok: a befektetés hozama, kockázata és a futamidő alatt való értékesíthetősége. Általánosságban igaz az az összefüggés, miszerint a magasabb hozamhoz nagyobb kockázat is társul. A kockázatkerülő befektetők kisebb haszonnal is megelégszenek a befektetés biztonsága érdekében. Sokan viszont hajlandóak többet kockáztatni a nagyobb hozam reményében. Az értékpapírok közül a legalacsonyabb kockázattal az állam által kibocsátott értékpapírok rendelkeznek, ezek jelentik egyben az egyéb befektetési lehetőségek hozamelvárásainak a mércéjét is. Az állampapírok lejáratkori tőke-visszafizetése és a kamatok garantáltak. Lejárat előtt is bármikor értékesíthetők a papírok, mivel igen élénk a tőzsdei és a tőzsdén kívüli állampapír-kereskedelem. A fix kamatozású kötvények mindenkori árfolyama az aktuális hozamelvárásoktól függ, a hozamszint változása módosítja az árfolyamot. Áz értékpapírok nyomdai előállítása és forgalmazása meglehetősen költséges. Az államkötvények értékesítésénél a Magyar Államkincstár fiókjai jelenleg is ingyenes számlavezetéssel állnak a lakosság szolgálatára, az ügyfél a megtakarított pénzéért nem kinyomtatott értékpapírt kap, hanem egy befizetési pénztárbizonylatot és egy letéti igazolást. Természetesen külön kérésre fizikailag is kinyomtatják a papírt, de ezért a szolgáltatásért egyrészt díjat kell fizetni, másrészt ki kell várni a kikinyomtatáshoz szükséges (olykor néhány hónapos) időt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők nem is igénylik ezt a szolgáltatást. Jobban bíznak az ügyfelek a letéti őrzésben, mint a fizikailag megjelenő értékpapírban, hiszen azt ellophatják, megsérülhet, a letéti igazolással azonban senki sem tud visz- szaélni. A Magyar Államkincstárnál nyitott értékpapír- számlával csak a tulajdonos rendelkezhet, illetve az általa meghatalmazott személyek. A befektetők állampapírvásárlási szándékukkal mind az új kibocsátáskor, mind a már kibocsátott értékpapírok vásárlásakor is értékpapír- forgalmazókhoz (brókercégekhez) fordulhatnak. Közülük kiemelkednek az elsődleges forgalmazók, amelyek az „állampapírok kis- és nagykereskedőjeként” tevékenykednek. Az elsődleges forgalmazók közé jelenleg 22 brókercég tartozik. Brókert választani bizalmi dolog. A befektetőknek nem könnyű kiigazodni a pénzügyi vállalkozások és a rengeteg befektetési lehetőség között. Az elsődleges forgalmazók az állam által választott partnerek, akikre a befektetők mindenben számíthatnak, mert a szolgáltatások teljes skáláját nyújtják. (folytatjuk) nagy PHIUPS i . vJrV Megérkezett az első L J§?/ PHILIPS mobiltelefon • Magyarországrá. Lepje meg Jr $ * magát vagy azt, aki fontos Önnek! Az új PHILIPS mobiltelefon - új WESTEL 900 előfizetéssel együtt - csak nettó 29.900 Ft. A többit 12 lepkesúlyú, nettó 1.599 forintos részletben is kifizetheti. Westel 900 akció december 14-ig, vagy amíg a készlet tart. http://www.westel900.hu
