Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-04 / 283. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1996. december 4., szerda Nemzetközi találkozó Mesevilág élőben Vannak emberek - pontosabban emberkék -, akiknek a nevelésében a legnagyszerűbb pedagógiai eszköz a mesemondás, mesehallgatás. Részben ezzel a céllal rendezte meg a napokban a salgótarjáni Illyés Gyuláné Általános Iskola és Speciális Szakiskola, valamint az intézmény Flóra Egyesülete a mesemondók versenyét a Somoskőújfalui művelődési házban. Az eseményt azonban egyfajta békés, sajátos demonstrálásnak is szánták a televíziós műsorok által népszerűsített, eldeformált mesevilág produkciói ellen. A rendezőgárda az eddigi hagyományoktól eltérően idén bővítette a versenyzők körét: hasonló adottságú és igényű erdélyi, szlovákiai és ukrajnai iskolai együtteseket is meginvitáltak az eseményre, ami a kapcsolatépítésre is alkalmat teremtett. A hangulatos megmérettetés a legjobbak elismerésével zárult: huszonhat versenyző (hazaiak és külföldiek) előadása érdemelte ki a legsikeresebbeknek járó vastapsot, s nem utolsósorban a díjakat. Kulturált környezet az erdők és a jó hangulat ölelésében: ez a Volán-bázis „Automatikus” kikapcsolódás a fák között Automata tekepálya (is) szolgálja a szórakozást ide vissza, hogy rosszabbnál rosszabbakat írjanak be Volá- néknak. Akik úgy érzik, hogy kirúgják jó kedvükben a ház oldalát, azok a 80 fős nagytermet válasszák maguknak, ami a fedett terasszal egybeépítve 160 főssé varázsolható. Ez utóbbi különösen az esküvők megtartásának kedvez. A Volán-bázison a megrendelő főzhet (akár hozott anyagból is), megszállhat, elálltát, tekézhet, teniszezhet, kirándulhat, és biztos, hogy visz- sza fog térni, akárcsak a német urak. A festői környezetet egyébként mostanában disznójajok verik fel, ugyanis még disznóölésre is lehetőség kínálkozik, teljesen az „állati” finomságok elkészítéséig. Ja, és a szilveszter. Ha értesüléseim nem csalnak, akkor a Rózsafa út lakói a Volán-bázison fordulnak be az „1997-es kanyarba”. A szolgáltatást a 440 919-es telefonszámon lehet igénybe venni néhány nappal a teljesítést megelőzően. Akinek élményre, kikapcsolódásra, pihenésre van szüksége, tárcsázzon. B. M. szunnyadnak a decemberi hópaplan alatt. Belül persze villanybojler melegíti a falakat, akárcsak a 32 személyes pinceborozót, ahol még Dionüszosz legádázabb ellenségei is rákacsintanának egyet valamelyik finom itókára. Á hangulatot tovább fokozza a mesterien' kialakított felszolgálópult, köröskörül megannyi futballrelikviá- val. Persze elég csak annyit mondani, hogy Gabora-gála... Gabora Jancsi épp most fejezett be egy telefonálást. Valamelyik fővárosi „nagykutyá- val” beszélt. Uramisten, kit nem ismer egyáltalán a Gabora? De nemcsak ő ismer, hanem őt is ismerik, hiszen 27 éve dolgozik a vendéglátóiparban. A felesége specialitásáról se feledkezzünk meg: a „csülök pékné módra” nevezetű ételköltemény a legigényesebbek szájára is „rímel”. Közben előkerül a vendégkönyv is. Közlekedési miniszter, Ferjáncz Attila, államtitkárok (egész sora), és még sokáig folytathatnám, ha tudnék németül, ugyanis igencsak hemzsegnek a német nyelvű mondatok. Némelyik látogató neve többször is előfordul a könyvben, feltételezem, nem azért tértek Lassan elmarad a város, még egy utolsót füstölög felénk valamelyik gyári nagy kémény. A családi házak hosszú sora között haladunk. Rózsafa útnak hívják ezt a helyet Salgótarjánban. Megyünk, megyünk, az ember azt hinné, hogy ez már a világ vége, s akkor hirtelen egy teniszpálya kerül a szemünk elé. Közelebbről már azt is látjuk, hogy a színes műanyag borításon, ha nem jeges, akár még télen is (és villanyfény mellett!) profiálmokat lehet szövögetni. Vonatkozik ez az automata tekepályára is, ahol a megyében a legjobbakat lehet gurítani. Már, aki ért hozzá, s nem a berendezés oldalfalait koptatja, mint ahogy azt én tettem. Mentségemre legyen mondva, ketten is figyeltek. Gabora János és felesége, a Nógrád Volán Rt. szabadidőcentrumának vezetői végül is nem javasolták, hogy a tollat a tekegolyóval cseréljem föl. A tekepálya felett, a hegyoldalon romantikus kis házikók Van itt minden, mi szem-szájnak ingere! Eljegyzést kötött a vasúttal Lassan negyven éve annak, hogy Magyar György eljegyezte magát a vasúttal. Még nem volt 18 éves, amikor korkedvezménnyel a MÁV-hoz került. Nem családi stafétabot-átvétel volt, hiszen szülei nem vasutasok, hanem munkásemberek voltak, de valamiből a fiatalembernek meg kellett élni. Arról beszélgettünk, hogy miként lett fizikai munkásból forgalmista. - Fiatal gyerekként pályamunkásnak vettek fel a vasút állományába, ahol kemény másfél évet húztam le. Később rövid továbbképzés után Hatvanba kerültem váltókezelőnek. Katonai szolgálat letöltését követően visszakerültem volt munkahelyemre, ahonnan 1963 őszén vasúti segédtiszti tanfolyamra küldtek. Ennek elvégzése után Puszta- monostoron teljesítettem szolgálatot mint forgalmi gyakornok. Itt három hónapot töltöttem el, mert áthelyeztek Rákos állomásra, ahol nagy átépítés folyt. Vonatmenesztő térfelvigyázóként itt sem tudtam megmelegedni, hiszen fél év elteltével Hatvanba kerültem ugyanilyen beosztásba. Ezen az állomáson 11 évig dolgoztam, egészen 1977-ig. Akkoriban az ott szolgálatot teljesítő forgalmistának nem volt rádiója és ezért sokat kellett menni a vonat és a forgalmi irocja kö.zött. Ma már máé a helyzeti kiépített fedett peronok és rádió-összeköttetés segíti a vonatindító forgalmistát. - Hatvanból szülővárosába, Pásztora került. Itt hogy alakultak a dolgok? - Pásztora is forgalmi szolgálat- tevőnek helyeztek, de dolgoztam a környező állomásokon is. Sőt néha még sorompó- és váltókezelő is voltam. Az itteni szolgálat közben leérettségiztem, majd elvégeztem a kétéves vasútforgalmi és kereskedelmi tiszti iskolát. Közel tíz éve még igen sok vo- Magyar György nat járt errefelé, de a rendszer- váltást követően bekövetkezett szerkezet-átalakítások miatt jelentősen lecsökkent a teherforgalom. Szolgálatonként egy-két ilyen szerelvény megy át az állomáson. - A forgalmista itt éjjelente teljesen egyedül van. Hogyan telik egy ilyen szolgálat? - Hétközben általában csendesek, de amikor hétvégeken diszkó van, akkor meglehetősen eseménydús. Az onnan érkező fiatalok minden ok nélkül lefékezik a vonatot, dobálják az ablakot, ami bizony nem megnyugtató. Szerencsére eddig még komolyabb baj nem történt. - Szabadidejében mivel foglalkozik? - A legtöbbet a családommal, van egy fiam és egy lányom. Mindkettőnél két-két unoka. A feleségem nyugdíjas. Van egy kis szőlőm, kertem, azzal foglalom el magam. - esla Még egyszer, legutoljára a salgótarjáni Miss Universe szépségversenyről Világszínvonal áram nélkül Megvolt, lezajlott, szép volt, jó volt, kérdőjelekkel és áramszünetekkel tarkított, de mégiscsak a miénk volt! A verseny után Salgótarján hírnevén egyes újságcikkek rontottak valamelyest, de az igazán nagy dobás, a tévéadás jól sikerült; nem csoda, egy filmet úgy vágnak meg, ahogyan akarnak. Előbbi megállapítás persze nem vonatkozik a salgótarjáni közvetítésre: akik élőben akarták megnézni, többet bosszankodtak, mint amennyit gyönyörködtek. (Pedig lett volna mit bámulni...) Mezei István, a Józseí Attila Művelődési Központ munkatársa szerint is használtak a TV2-n bemutatott filmek Salgótarján népszerűségének.- Áz áramszünettől eltekintve mindenféle botrány nélkül zajlott le a szépségverseny - mondta. - A lányok megkapták a díjakat, nem vertek át senkit, nem kellett visz- szavonni címeket korábbi botrányok miatt, egyszóval a Miss Universe tisztességes a versenynek számít. Nemcsak a salgótarjáni rendezvény, hanem a hat korábbi is jtroblé- mamentes volt. Fási Adám, a licenc-tulajdonos jól menedzseli a versenyt, amit tesz, átgondolt és tudatos.-Mibe került a Miss Universe a városnak? A licenc díja 3,8 millió forint volt.-Ezt a pénzt összeadták a támogatók. A város költségvetéséből egyetlen fillért sem fordítottak erre a célra, tehát az adófizetőknek nem került pénzébe. A megyeszékhely azonban profitált a dologból. Egy év alatt 5,5 millió forintnyi támogatás érkezett; a nagycsaládosok ruhasegélyt kaptak, az óvodások játékokat, érkezett pénz a városban élő továbbtanulóknak és kapott támogatást a’ rendőrkapitányság is. A versenyen itt volt a Miss Universe török, amerikai és brit nemzeti igazgatója; az áramszüneteken kívül nekik is tetszett a verseny. Szilágyi Leonóra koreográfiája és a színpadi játék - ami egyébként közös munkánk volt - ugyancsak elnyerte tetszésüket, s igazán világszínvonalúnak találták. A lányok ugyanis könnyen összehasonlíthatók voltak, egyenlő esélyeket kaptak a színpadon, s mindenki a legelőnyösebb tulajdonságait mutathatta be. El kell mondanom, hogy a rendezvény sikeréhez nagyban hozzájárult a salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. dekorációja: a virágok nemcsak a színpadot, hanem az egész házat látványossá tették.- Történt-e valamilyen felelősségre vonás a verseny áramszünetei miatt?-A hivatalos vizsgálat folyik, független szakértők bevonásával. Ez az ügy egyébként a polgármester úr hatáskörébe tartozik, s egyelőre személyi felelőst keresnek. Tudomásom szerint rövidesen döntés születik ... óz Hogyan éljük túl ha nem nyertünk Suzukit? És amint visszanyertük az életkedvünket. . . Próbál kozzunk egy új kupakkal! ^ SZABÓ ^SUZUKI KAZINCBARCIKA Ha november 11. és december 31. között a Borsodi Világos kupakok belsejében azt a feliratot találja: „3 üveg sör” vagy „1 rekesz sör”, már az üzletben átveheti nyereményét. A „30.000 Forint”-ot és az „1 autó”-t rejtő kupakokat hozza be a Borsodi Sörgyárba (3574 Bocs, Rákóczi u. 81. tel.: 46-318-255) 1997. január 6-ig. Az akciót támogatja a Szabó SUZUKI, Kazincbarcika. A nyeremények készpénzre nem válthatók. A nyeremények adóvonzatát a Borsodi Sörgyár fedezi. A sörgyár és a reklámügynökség dolgozói, valamint hozzátartozóik a játékban nem vehetnek részt. BORSODI Az élet habos oldala. Bőrészkiállítás az operaház vörös szalonjában Cserhát ihlette alkotások Nógrád megyében is egyre ismertebb Bállá István bőrész iparművész munkássága. Az alkotónak a minap nyílt kiállítása a a Magyar Állami Operaház vörös szalonjában. A tárlaton első ízben láthatóak - más művek mellett - azok a munkák, amelyeket a művész a Cserhát vidékét járva alkotott, illetve, amelyek az idei mohorai kézművestáborban készültek. A tárlat december 18-áig tekinthető meg. Naponta hatvan rimóci családhoz viszi az újságunk Hónap embere: lapterjesztőnk A Rimóci Újság legfrissebb számában a hónap embereként mutatják be Jusztin Pé- ternét, aki minden hajnalban 60 rimóci családhoz juttatja el a Nógrád Megyei Hírlapot. Jusztin Pétemé hivatalsegéd Rimóc önkormányzatánál, s emellett gázkiadó és ételkihordó is egy személyben, negyven embernek segíti a meleg ételhez jutást. Hobbija a keresztrejtvényfejtés, s örömmel olvassa a Nógrád Megyei Hírlapot, melyet elsőként kap kézhez Rimócon. Nyáron kismotorral és kerékpárral, télen gyalog indul neki a falunak, hogy friss híreinket mielőbb készhez kapják a településükön. (
