Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-23 / 299. szám

8. oldal Mozaik 1996. december 23., hétfő A Nyudíjasok Nógrád Megyei Érdekvédelmi Egyesületének Elnöksége békés karácsonyt és reményeket valóra váltó új esztendőt kíván barátainak és szeretett hozzátartozóinak. Kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek az Salgótarján, Rákóczi út 13. Tel.:310-992 □ EGLO Magyarország Kft. Minden kedves partnerünknek és : Q [_ O munkatársunknak ellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk Cím: 2120 Dunakeszi, Fő út 143/A. Tel.: 27/341-353. A NÓGRÁDI,HÍRLAP 1 .... kel lemes ünnepeket és boldog új esztendőt kíván minden hirdetőpartnerének! Új lehetőségek a lakáshitelezésben — Január közepétől köthetők a szerződések Indul az OTP Lakás-takarékpénztár! Jövő évtől gyökeresen megváltozik a lakáshitelezés intéz­ménye Magyarországon. A hagyományos konstrukciók mellett megkezdik működésüket a lakás-takarékpénztá­rak, melyek bizonyos elötakarékosság esetén kedvező hitel- feltételekkel nyújtanak kölcsönt az építkezőknek, lakást vásárlóknak, otthonuk felújítását tervezgetőknek vagy akár lakóközösségeknek, amelyek ily módon kívánják megvalósítani közmüberuházásaikát. H» áüMa Lakástakarékpénztár Rt. Az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. (OTP LTP) az OTP Bank Rt. fiókjait és ügynököket bí­zott meg a feladat végrehajtá­sával. Mivel a működés jóvá­hagyása még nem történt meg, az ügyfelek várhatóan január közepétől köthetik meg szer­ződéseiket, de felvilágosítá­sért akár már most felkereshe­tik a pénzintézet bármely egy­ségét. A rendszer lényege, hogy legkevesebb négy év előtaka- rékosság után az OTP LTP kedvező kamatozású (jelenleg 6 százalékos) hitelt folyósít ügyfelének. A szerződés meg­kötésekor kell nyilatkoznia a partnernek, hogy a megtakarí­tott és az állami támogatással, valamint ezek kamataival gya­rapodott összeggel meg­egyező nagyságú (50-50%), vagy a még kedvezőbb (45­55%) hitelt kívánja igénybe venni. Utóbbi azt jelenti, hogy a szerződésben vállalt megta­karítás és a kedvező hitel ará­nya miként alakuljon. Az elötakarékosság idején az állam minden év végén tá­mogatást ír jóvá. Az induló évben (1997) 40 százalékot, utána 30 százalékot, de legfel­jebb 36 ezer forintot évente. Ennek feltétele, hogy a partner az első évben legkevesebb havi 7500, a következő évek­ben 10 ezer forintot helyezzen el a lakás-takarékpénztárban. Ha ennél többet spórol, az ál­lami támogatás ugyan nem növekszik, de a felvehető hitel összege igen. Családtagok egy cél érdekében közösen élvez­hetik az állami támogatást, fel­téve, hogy mindegyikük azo­nos feltételekkel takarékosko­dik. A négy év alatt a szerződés rugalmasan megváltoztatható, de az a lényeg, hogy a meg­spórolt összeg és a hitel együt­tesen ne legyen több, mint a cél eléréséhez szükséges tőke. Építkezés esetén az OTP LTP a munka ütemében folyósítja a pénzt. Az ország legnagyobb bankjának hátterére építő OTP LTP emellett lehetővé teszi, hogy az ügyfél akár a szerző­dés kötésekor pénzhez jusson. Ebben az esetben az OTP Bank nyújt piaci kamatozású hitelt, de a megtakarítási idő alatt nem kell törleszteni a tő­ketartozást, legfeljebb az OTP- hitel kamatait (bár itt él­hetnek halasztott kamatfizetés lehetőségével is). A takaré­kossági idő elteltével a ren­delkezésre álló szerződés ösz- szegéből kerül kiegyenlítésre az OTP-hitel. Előfordulhat, hogy a cél el­érése érdekében négy évnél hosszabb előtakarékosságra van szükség. Erre is módot kí­nál az OTP LTP, s akár nyolc évig élvezheti a partnere az ál­lami támogatást. Ennek ará­nyában a 6 százalékos hitelke­ret is növekedhet, amennyiben idő közben értelemszerűen módosítják a szerződést. Érdemes tudni, hogy a kö­zös tulajdonban álló épületré­szek felújítása érdekében a la­kásszövetkezetek és a társas­házi közösségek (2/3-os köz­gyűlési határozattal) is köthet­nek lakás-előtakarékossági szerződést és részesülhetnek állami támogatásban. A hitelre minden esetben fedezetet kell nyújtania az ügyfélnek. Lakásvásárlás ese­tén ez lehet maga a lakás, de például közmű jellegű beru­házás esetén az utca lakóinak további fedezetet kell felmu­tatniuk. Megfelel a saját há­zukra bejegyzendő jelzálog is. Amennyiben például fiatal házasok megkezdik az előta- karékosságot, s közben gyer­mekük születik, jogosulttá válnak a vissza nem térítendő állami támogatásra is. Tehát a szerződéses összegen felül igénybe vehetik a lakásépítési kedvezményt (második és harmadik gyermekre 1-1 mil­lió forint, első és további gyermekre 200 ezer forint). Ha a gyermekek a lakáshitel felvétele után születnek, a kedvezmény a fennálló tarto­zásból írható le. Mindazok, akik az OTP LTP-vel kötnek szerződést, felvilágosítást kaphatnak ak­tuális telekvásárlási lehető­ségekről, olcsón adaptálható típustervekhez juthatnak, megtudhatják, kik az OTP LTP által minősített építő­anyag-forgalmazók, kivite­lezők, informálódhatnak az OTP Ingatlan Rt. ajánlatai­ról, a lakáscsere-lehetősé­gekről, a biztosítási feltéte­lekről. A szerződések jövő év ele­jétől az OTP Bank Rt., az OTP Ingatlan Rt., a Garancia Biztosító Rt. bármely fiókjá­nál vagy az OTP LTP által minősített ügynökségeken keresztül megköthetők. S még egy fontos infor­máció. Amennyiben a szer­ződő partner tervei megvál­toznának, s nem kíván élni a 6 százalékos kamatozású hi­tel igénybevételének lehető­ségével, akkor az OTP LTP garantálja, hogy lakás-előta­karékossági betét-befizetése­inek hozama nem lesz keve­sebb annál, mintha ezeket egyéves lekötésű OTP folyó­számlára teljesítette volna. IXI Minden kedves ügyfelünknek békés karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk! Olcsóbb hitel. Jövőre ke­vesebbet kell fizetniük a kis- és középvállalkozások­nak a hitelgaranciáért. Az Agrárvállalkozási Hitelga­rancia Alapítvány olyan vál­lalkozásoknak nyújt biztosí­tékot, amelyeknél a foglal­koztatottak száma nem ha­ladja meg a 250-et. Három­millió forintos hitelig - a szerződés futamidejétől függően - fél-, egy-, illetve másfél százalékos garancia­díjat kell fizetni. Olajtartalék. A Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetség szerint teljesít­hető az a kötelezettség, amely 1998 végére 90 napos kőolaj- és kőolajtermék­készletet és ennek megfe­lelő tárolóhely meglétét írja elő. Az idén a tervezett 50 napos tartalék helyett 54-55 napra elegendő kőolajat gyűjtöttek össze. A további­akban több mint egymillió köbméter készletezésére al­kalmas új tárolók építését tervezik. Édes élet. Ácson, az ország legrégibb cukorgyárában 276 ezer tonna répát dolgoz­tak fel az elmúlt három hó­napban, s összesen 34 ezer tonna cukrot állítottak elő. A gyárhoz tartozó termőte­rületen hektáronként átlag 49 tonna répa termett. Tőkeemelés. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. zárt körű alaptőke­emelés útján további egy- milliárd forinttal megemelte a Konzumbank alaptőkéjét. Az emelés teljes összegét már be is fizették. így a pénzintézet jelenlegi alap­tőkéje 3 milliárd 374 millió forint. Új szabály - rossz szabály? Raskó György a szőlősgazdákat hátrányosan érintő rendelkezésről A jövőre életbe lépő adórendszer szerint az ültetvénytelepítés­ből, a szőlőmust, a félkész és hordós bor előállításából szár­mazó bevételek után nem vehető igénybe kistermelői adóked­vezmény. Ez az új szabályozás érzékenyen érinti a szőlő- és bortermelőket - nyilatkozta lapunknak Raskó György, a Ma­gyar Demokrata Néppárt (MDNP) agrárszakértője. Az új esztendőben hatályba lépő előírások kapcsán hangsú­lyozta, hogy az őstermelői iga­zolvány kiváltása nem köthető agrárkamarai tagsághoz. A sza­bályok közül kiemelte:- Az őstermelőnek, aki saját gazdaságában termelt szőlőjé­ből bort készít, a bor előállítási költségének kiszámításakor a saját szőlő értékét, árát és mennyiségét mint értékesítést kell feltüntetnie őstermelői iga­zolványában, és ezt az összeget bevételként kell figyelembe vennie.-Tudni kell azt is - mondja az ismert agrárpolitikus -, hogy a gazdálkodó borkészítésre fel­használt szőlőjének becsült ér­tékét a jövőben a helyi köz- igazgatási önkormányzat által meghirdetett - az illetékes hegyközségi tanács által megál­lapított - termőhelyi védőáron kell figyelembe vennie. Ahol pedig nem működik hegyköz­ségi testület, ott a védőárat a megyei földművelésügyi hiva­talok állapítják meg. Az őstermelői igazolványok kiváltásáról szólva a képviselő hangsúlyozta: az agrárkama­ráknak megkülönböztetés nél­kül mindenkinek ki kell adniuk az őstermelői igazolványt, füg­getlenül attól, hogy az illető tagja-e a kamaránák vagy sem.-A kamarák várhatóan rá akarják venni a kérelmezőket: lépjenek be a tagjaik közé és vállaljanak adatszolgáltatási kötelezettséget. Csakhogy erre a gazdálkodók nem kötelezhe­tők - tette hozzá befejezésül Raskó György. U. G. Privatizációs fények és árnyak A hatalomváltás évében 1994 végére ígérték a teljes privatizációt. Legutóbb a miniszterelnök a jövő év végét, 1997-98 fordulóját jelölte meg a magánosítás befejezésének időpontjaként. Föltehető a kérdés, hogy kudarcnak kell-e te­kinteni a késedelmet. S nyomban megadható a válasz is: aligha. Sokan éppen azon a vélemé­nyen vannak, hogy rengeteg volt a kapkodás, a politikai siettetés - vagyis az „ezredfordulós ma­gyar kiárusítás" során túl gyorsan szórtuk szét a 8000-9000 milliárdra értékelt (valójában túlér­tékelt) vagyont. Az APV Rt. kezében valóban nem sok maradt: névértéken 1200 milliárdnyi tulajdon, amelyért jó, ha kap majd 300-400 milliárdot, vagyis any- nyit, amennyi az 1995. év összhozadéka volt. A vagyon 750 olyan vállalatnál található maradék, kisebbségi tulajdonhányad, ahol az ÁPV Rt. még résztulajdonos. Óriási összeg ez még így is. A privatizálás fő kérdése 1997-ben az, hogy gyorsan, bármi áron túladnak-e rajta vagy éssze­rűen tagolják az értékesítés folyamatát és megad­ják-e a már életerős hazai tőkének az esélyt, hogy az eddiginél nagyobb részt kérjen e vagyonból. Mert tény és való: az igazi nagy falatok a külföldi befektetők asztalán vannak. S az is tény, hogy ugyanez a tőke - amely bejött, befektetett, priva­tizált - óriási összegeket ki is vont az országból, vitte oda, ahol többet várt. Gazdaságunk jövője, tőkeellátottsága továbbra is alapvetően a kül­földi tulajdonosok regionális érdekeitől függ. Kár volna tagadni: nincs igazán áttekinthető, korrupciót, klientúrát kizáró privatizációs straté­giánk. A jogszabályok állandóan változnak. S nem kizárt, hogy a végelszámolás fájdalmas lesz: a bevételek nem haladják meg, sőt esetleg el sem érik a kiadásokat. Sok száz milliárdos kötelezett­séget kell még kiegyenlítenie az államnak. Rá vár egyebek között a kárpótlás, az önkormányzatok, a tb vagyonigényeinek kielégítése, a korábbi túlzott állami garanciavállalások minden terhe és a tár­saságok kártalanítása. A fények mellett tehát bőven vannak árnyak is. Valóban a magyar privatizáció a leggyorsabb a térségben, a legjelentősebb külföldi részvétellel. De sajnos, nem futotta belőle a gazdaság gyors technológiai fejlesztésére, az életszínvonal stabi­lizálásra. így azután a privatizáció legfőbb ér­deme az, hogy szanálta az országot - ami a fel­számoláshoz képest egyáltalán nem kevés. Külö­nösen, ha egyszer növekedni kezd a magántulaj­donba átvett gazdaság. Gubcsi Lajos 4P Határidők cégvezetőknek December 25.-A bányavállalkozók bányajá­radékának befizetése. December 28.- A társasági adó előlegének befizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás befize­tése. Víziközmüvek A víziközművek üzemelteté­sének követelményeit módo­sítja a január 1-jétől hatályos 24/1996. (XII. 4.) KHVM ren­delet. A változások közül ki­emeljük, hogy a vízminőség el­lenőrzését szolgáló vizsgálatok elvégzésére csak a Nemzeti Akkreditációs Testület által e tevékenységre elismert, illető­leg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogo­sult. Saját laboratórium esetén az üzemeltetőnek kell gondos­kodnia a vizsgálatok tárgyi fel­tételeinek biztosításáról. Tűzvédelmi szabályzat A 30/1996. (XII. 6.) BM ren­delet írja elő a tűzvédelmi sza­bályzat készítésére kötelezettek konkrét tennivalóit. Eszerint a gazdálkodó tevékenységet foly­tató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a ma­gánszemélyek jogi személyi­séggel nem rendelkező szerve­zeteinek az állandó illetve az ideiglenes jelleggel működő lé­tesítményekre vonatkozóan a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteniük a maguk tűzvé­delmi szabályzatát, ha a mun­kavégzésben részt vevő család­tagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesít­ményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásve­szélyes besorolás esetén, vala­mint a kereskedelmi szálláshe­lyeken. A naprakész szabályza­tot meg kell ismertetni a dolgo­zókkal, ennek megtörténtét ok­tatási napló és az érintettek alá­írása igazolja. A jövő év június közepéig kötelezően elkészítendő sza­bályzatnak tartalmaznia kell a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek kötelezettségeit, a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irá­nyítási rendjére, valamint a fi­nanszírozására vonatkozó elő­írásokat, a létesítmények, épít­mények, tűzszakaszok, helyisé­gek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osz­tályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, a tevé­kenységre vonatkozó tűzvé­delmi használati előírásokat. A szabályzatban fel kell sorolni az alkalomszerű tűzveszélyes te­vékenységhez szükséges írás­beli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyeket, meg kell határozni a tűzvédelmi oktatás­sal kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követel­ményeket, valamint a tűzjelzés­sel, tűzoltással, műszaki men­téssel kapcsolatos munkaválla­lói feladatokat. A szabályzatban kell meghatározni a létesítmé­nyi tűzoltóság működésére, szolgálatellátására, tagjainak dí­jazására vonatkozó szabályokat is. A szabályzat mellékleteként tűzriadótervet kell készíteni az „A-C” tűzveszélyességi osz­tályba tartozó létesítményekre, valamint tűzveszélyességre te­kintet nélkül a művelődési, ok­tatási, egészségügyi és szociális létesítményekre, továbbá az egy tűzszakaszon belül több mint 3000 fő tartózkodására alkal­mas létesítményekre.

Next

/
Thumbnails
Contents