Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

2. oldal § SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Megvan a szándék, hogy az üzlet tovább működjön, ám a tulajdonos OTP el szeretné adni Szükség van az áruházra ! Sokan még ma sem tudják tudomásul venni, hogy bezárt a la­kosság ellátását jól szolgáló pásztói áfész-nagyáruház, mely a volt rendőrségi épület tőszomszédságában, a Fő úton található. A szebb napokat látott épület most kihasználatlan fotó: rigó Ne legyen magáncég!- Gyakran kérdezik tőlem, mi­ért zárt be az áruház, mikor nyit ki? - mondja az üzlet bejárata előtt könyveket áruló fiatalem­ber. - Valóban kellene egy áru­ház, de ne legyen olyan, ame­lyik kapcsolódik valamelyik ismert áruházlánchoz.-Fénykorában nemcsak bő­séges választékot kínált, hanem olcsóbbak is voltak a többi üz­letnél. Az utóbbi években vi­szont az emeleten található részlegek árban sokszor túl­szárnyalták a butikosokat - vé­lekedik egy középkorú hölgy.- Ne csak élelmiszert árusít­sanak, hanem kisgépeket, mű­trágyát is. Szeretnénk, ha az áruház működőképes lenne, mert az épület másra nem hasz­nálható. Az előbbiek mellett többen fordultak kérdéssel hozzám. Ezek lényege a következő:- Miért ment oly látványosan tönkre az áruház? Valakinek az érdeke kívánta ezt? Vérveszteség- Lát-e lehetőséget, hogy a most zárva tartó volt áfész- nagyáruház újból áfész-érde- keltségben működjön? - kér­deztem dr. Horváth Józseftől, a Nógrád Megyei Afészek Szövet­ségének elnökétől.- Az áruház megszűnésével nagy vérveszteség érte a moz­galmat. Megpróbáltunk segí­teni célravezető módszerek ki­dolgozásával. Kezdeményezé­seink eddig zátonyra futottak. Sajnos a megyei áfészek nin­csenek olyan anyagi helyzet­ben, hogy üzemeltetni tudnák. Egyébként a Pásztó és Vidéke Afész megszűnése, a megyei áfészek által létrehozott Ipoly-Coop-ot évente 100 mil­lió forint forgalomtól fosztotta meg, nem beszélve a város és környéke lakóinak jelenleginél lényegesen kedvezőbb ellátásá­ról, a dolgozók foglalkoztatásá­ról.- Szándékunk megvan, hogy a tulajdonos és mi megegyez­zünk, Pásztón áfész érdekelt­ségű áruház működjön - kö­zölte Dóra Gyula, a Salgótarján és Vidéke Afész Igazgatóságá­nak elnöke. Telefonszám mögött Az áruház bejárati ajtajának belső részén egy papírlapon a következő olvasható: „Techni­kai okok miatt zárva! Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy érdeklődés, vagy vásárlás esetén hívják a 32-316-630, vagy 360-963-as telefon­számot!” Mi az előbbit hívtuk. A salgótarjáni Gála Lakberendezési Kisá- ruház üzemeltetője, Oravecz Gézáné kiske­reskedő vette fel a kagylót. A vele való beszélgetés során, az ügy bonyolultsága mi­att az alábbiakat kí­vánta közreadni: - Az áruháznak részbeni bér­lője vagyok, az OTP- vel - a tulajdonossal - jogvitán alapuló pol­gári per van folyamat­ban. Az ügyben további tájékoztatást a tulajdo­nos OTP Rt. megyei igazgatója tud adni. Mint az áruház tulajdonosa, az OTP Megyei Igazgatóság bérbe adta az áruház földszint­jét Oravecz Gézánénak, amit ő bérel. — Valóban peres eljárás van folyamatban. Ettől függet­lenül szándékunkban van az áruház értékesítése. Bárki meg­vásárolhatja a közösen kialku­dott áron - kaptuk a tájékozta­tást a tulajdonostól. — Kinek volt az érdeke az áruház tönkretétele? A kérdésre Hídvégi Ernőtől, a volt tulajdonos legutóbbi igazgatósági elnökétől szeret­tem volna választ kapni. Nem sikerült, bár személyesen és te­lefonon többször is kerestem, sőt az üzenetrögzítőjén tolmá­csoltam az előbbi kérdést, de eddig még nem sikerült talál­koznunk. Venesz Károly A felh ívás nem csak nekünk szól! PÁSZTÓ 1996. november 13., szerda Fellélegezhetnek az érsekvadkerti önkéntesek Tűzkakasok Pásztora A történet valamikor az öt­venes években kezdődött, amikor Érsekvadkerten megkezdte működését az önkéntes tűzoltó-egyesület. A napokban aztán majd­nem ők is segítségre szorul­tak, eloltandó egy probléma lángját, de aztán rövid időn belül tiszta víz került - a tömlők helyett - ezúttal a pohárba. Év elején a Magyar Tűzoltó­szövetség pályázatot hirdetett tűzoltókészülékekre. Ebben megfogalmazták, hogy a szö­vetség annyi pénzzel támo­gatja a tűzoltó-egyesületek vásárlását, amennyit az illeté­kes helyi önkormányzat is hajlandó áldozni a nemes célra. Pásztor János, az ér­sekvadkerti önkéntesek pa­rancsnoka két légzőkészülé­ket jelölt meg a helyiek pá­lyázatában. El is nyerték a pá­lyázat tárgyát, viszont egy fél­reértéssel is meg kellett bir­kózniuk, nevezetesen: az ön- kormányzat úgy tudta, hogy a tűzoltószövetség által utalt összeg (200 ezer Ft) felét kell állniuk, holott ez csupán a fele volt az igényelt két ké­szülék árának. A jóindulat természetesen nem hiányzott az érsekvad­kerti önkormányzatból, de a Nógrád Megyei Tűzoltópa­rancsnokságból sem, hiszen november 6-án, „gyors be­avatkozásuknak” köszönhe­tően fellélegezhettek az ér­sekvadkerti önkéntesek, nyu­godtan megtarthatják a légző­készülékeket. A hiányzó ösz- szeget ugyanis az önkor­mányzat és a megyei pa­rancsnokság pótolja.-Nagyon fontos volt szá­munkra a két készülék - mondja Pásztor János. - Ezek használata nélkül ugyanis életveszélynek teszi ki magát a füstből mentő tűzoltó. Per­sze számos más eset is igényli ezt a technikát, például egy musterjedésből eredő, szén- monoxiddal telített pincébe sem tanácsos lemenni a ké­szülék nélkül. Ha az ember ránéz az ér­sekvadkertiek tűzoltóautó­jára, kapásból megállapítja, hogy nem „tinédzser-évjárat”, de..- Maga az élet ez az autó - állapítja meg az önkéntes tűzoltók parancsnoka. -Bár már 36 éves a Csepel D 420- asunk, de mindig odaér idő­ben, gyomrában az 1200 liter vízzel, ahová vonulni kell.- Pásztor és 24 fős csapata több tíz kilométeres körzet­ben felügyeli a tűzkakasokat. A csapat egy-két tagja 30 éve, de legtöbbjük is már legalább húsz éve mestere a szakmájá­nak, azaz, a hobbijának, az önként választott, vállalt tár­sadalmi feladatának. Mivel, ha még lenne ilyen, akkor a személyi igazolványukban azt olvashatnánk, hogy: trakto­ros, állványozó, kőműves, és így tovább. Olyan „másodál­lás” viszont ez számukra, ami összetartó erő, s kifelé, mások irányába is vonzóan hat, egyre több fiatal kopogtat ná­luk. Az érsekvadkerti önkénte­sek embertársaikat szolgálják, rászolgáltak az értékes légző­készülékekre. „Együtt a régió fejlesztéséért” - Várják az érdeklődők jelentkezését Konferencia a térség jövőjéről Egy megye privatizációs és területfejlesztési lehetőségei súlyta­lanok az ország gazdasági vérkeringésében. Három megye azonban kellő erővel serkentheti a folyamatokat. Erre példa a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. november 21- 22. között életre hívott regionális konferenciája, melyet rend­hagyó módon két városban, Salgótarjánban és Egerben ren­deznek meg. A konferencia házigazdája a KRF Kft., társrendezői pedig az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt., valamint a Magyar Befektetési és Fejlesz­tési Bank Rt. A fővédnöki tisz­tet dr. Huszty András, az MBFB Rt. vezérigazgatója látja el - tájékoztatott Duda Lajos, a KRF Kft. ügyvezető igazgatója. Első nap Salgótarjánban, a városházán találkoznak a terü­(Foly tatás az 1. oldalról)- Hogyan indult el az a folyamat, amelyről november 8-ától lega­lább már annyi információnk van, hogy a kabinet elfogadta a területfejlesztési támogatásokról és a kedvezményezett régiók be­sorolásáról szóló tervezetet?- Már évekkel ezelőtt felvető­dött a térségfejlesztés gondolata. Stílszerűen, maradva a hasonla­toknál, akkor, ugye, körülbelül a rászámolás ötödik fázisánál tar­tottunk, amikor 1994-ben a mi­nisztériumoknak elküldtük az SOS-jeleket. Még a regionális gazdasági kamarán keresztül is konzultáltunk, majd az ország- gyűlési képviselőkkel, valamint kamarai vezetőségi tagokkal a pénzügyminisztériumban jártunk a térség érdekében.- Milyen konkrétumai voltak a „rászámolás” kezdetének?- Azt már az elemző írások is kimutatták, hogy mindenekelőtt a letfejlesztésben érdekelt és érintett szakemberek, ahol a fő­védnök mellett dr. Kocsis Ist­ván, az ÁPV Rt. vezérigazgató­helyettese szól a privatizációs lehetőségeinkről, illetve a fej­lesztési bank szerepéről. 6res- sai Sándor, az SVT-Wamsler Rt. elnök-vezérigazgatója saját társasága privatizációs gyakor­latát tárja a hallgatóság elé. Emellett előadások, korrefe­szénbányászat visszafejlesztése, illetve a kohászat és a gépipar megroppanása magyarázzák Nógrád, illetve Borsod megye magas munkanélküliségét. A legnagyobb munkanélküliségi mutatót 1993 júniusában jegyez­tük. Nógrádban 21,12, Salgótar­jánban és körzetében 20,72 szá­zalékos volt. Nyilvánvaló, hogy az egykor „túliparosodott” nehézipari városokat elkerülte a gazdasági szerkezetváltás. A pri­vatizáció is lassúbb volt az orszá­gosnál. Jól példázza ezt a Salgó­tarjáni Síküveggyár esete. A vál­lalat az elsők között került a pri­vatizációs listára, s ennek elle­nére két felszámolást is megért. Mindezek mellé társult az is, hogy a külföldi tőke, „nem talál­ván helyét”, az országos átlagnál kisebb mértékben került be a tér­ségbe. A kedvezőtlen folyamat megállítása és a fejlődési pályára lépés érdekében Puszta Béla, vá­rátumok hangzanak el a terület- fejlesztési törvény tapasztala­tairól, s a regionális célkitűzé­sek összekapcsolásának lehető­ségéről. Hasonló témakörök szere­pelnek a másnapi, egri konfe­rencia programjában is, melyen - egyebek mellett - dr. Jakab István, a Heves ^Megyei Terü­letfejlesztési Tanács elnöke vá­zolja a törvény nyomán kiala­kult helyzetet és az első pályá­zatok tapasztalatait. Korlátozott számban még el­fogadnak jelentkezéseket a konferenciára: Közép-magyar­országi Regionális Fejlesztési Kft. Tel.:(32) 422-901, 422- 902. Fax:422-903. rosunk polgármestere, valamint Boldvai László vezetésével a me­gye országgyűlési képviselői a kormányzathoz fordultak, mert egyértelművé vált, hogy csak sa­ját erőből és csak kistérségekben gondolkodva senki sem ér el célt ebben a megyében.-Ni állt annak a tárgyalási emlékeztetőnek a hátterében, amit Horn Gyula miniszterel­nök is aláírt tarjáni látogatása­kor?- Minden próbálkozásunkkor 'tudtunkra adták, hogy először mi is tegyünk meg mindent a saját érdekünkben, s akkor majd ők is segítenek. Mielőtt tehát a minisz­terelnök aláírta volna az emlékez­tetőt, ami egyben feléje is kötele­zettség-vállalást jelentett, mi is teljesítettünk minden tőlünk tel­hetőt. Vitathatatlanná váltak eredményeink Salgótarján vál­ságmenedzselésében, s így elér­kezettnek láttuk az időt, hogy a kormány elé terjesszük a térség gazdaságfejlesztési programját. Benkö Mihály (Folytatjuk) Térségi és városi fejlesztés: csak együtt (1.) Akire hetet számoltak Az 1995-ös év legnépszerűbb kiséruszállitó teherautója* új formát öltött! Az új Toyota Hiace formatervezett karosszériája, a megnövelt ütközésbiztonság, no meg a hatalmas utastér és a szervokormány mind biztosítják Önnek, hogy szállít­mányával együtt teljes biztonságban és kényelemben érkezzen végcéljához. Sőt, az új Toyota Hiace már négykerék-meghajtású változatban is kapható, és akár 0%-os lízinggel is megvásárolható! Keresse fel legközelebbi Toyota márkakereskedőjét, hogy megismerkedjen a régi-új kedvenccel! *1995. évi eladások alapján listavezető a zárt kisáruszállító kategóriában. nm Hi/tcE Most mér 4x*Jes változatban is kapható! 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA ® TOYOTA Bízhat a jelben • KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT 3100 Salgótarján, Tóstrand Tel.: 06-32-430-646 •

Next

/
Thumbnails
Contents