Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-09-10 / 262. szám
Megyei Körkép 1996. november 9., szombat Enyhült az ítélkezési gyakorlat Dr. Kovács István bíró (Folytatás az 1. oldalról)- Egyebek mellett foglalkoztunk a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntettel összefüggésben felmerült jogalkalmazási, jogi értelmezési kérdésekkel, foglalkoztunk az utólagos összbünte- tésbe foglalás kérdéseivel, s különféle eljárásjogi kérdésekkel is. A kollégium személyi javas- lattételi joggal is rendelkezik. Megenyhültek a jogszabályok — A bíróságokat azzal vádolják, hogy liberálissá vált az ítélkezés. Egyetért ezzel?- Ezzel a megállapítással alapvetően egyetértek, de azt viszont nem osztom, hogy a kriminalitás keményedését a bíróságnak- róják fel. Az ítélkezési gyakorlat érzékelhető enyhülése több tényező eredménye. Az első az, hogy 1989-ben az Alkotmánybíróság a büntetőjog szankciórendszeréből kiiktatta a halálbüntetést. Ennek az lett a következménye, hogy az élet elleni cselekmények tekintetében az ítélkezési gyakorlat enyhült. A Legfelsőbb Bíróság olyan ügyekben, ahol az elsőfokú bíróság életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki, ezeket az ítéleteket a büntetés kiszabó részében enyhítette. A másik nagyon jelentős változást az 1993. évi XVII-es törvény hozta. E törvény lényege szerint a vagyon elleni cselekmények büntetési értékhatárai felemelkedtek. Korábban például a szabálysértési értékhatár 2 ezer forint volt, 1993. május 15-e után ez 5 ezer forintra növekedett. A kisebb értékhatár 20 ezer volt, ez 200 ezerre növekedett. Az értékhatárok felemelése nem egyszerűen az inflációs hatásoknak az átvezetése volt, hanem egyértelműen a törvényhozóknak azt a szándékát tükrözte, hogy a vagyon elleni cselekmények tekintetében az ítélkezési gyakorlatot enyhíteni kell. Az ítélkezési gyakorlatnak az enyhülését tehát nem szerencsés a bírákon számon kérni. Gyorsan emelkedik a bűnesetek száma-Az állampolgár úgy érzékeli, hogy az enyhülés nyomán gyarapodtak a bűnügyek. Valóban több lett az ügyek száma?- Tulajdonképpen igen. A bűnözés, valóban növekszik, 1990-től 1992-ig a bűncselekmények száma meredeken emelkedett, de 1993-ban és 1994-ben csökkent. De 1994- 95 viszonylatában ismét mintegy 30 százalékos emelkedésről beszélhetünk.- Az ítélkezés enyhülése mellett mégis előfordulnak esetek, hogy életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. A bíró ilyen esetben hogyan mérlegel?-A mai büntetési rendszerben a szabadságvesztés relatív önálló fajtája az életfogytig tartó szabadságvesztés. 1993 óta ezen a területen is változások vannak. Ma, amikor az ítélkező bíró kiszabja az életfogytig tartó szabadságvesztést, nyomban meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 15 és 25 év között. A bíróságok általában úgynevezett minősített emberölések esetében szabják ki, amikor legalább két minősítő körülmény forog fenn és a vádlottnak az előélete súlyos kifogás alá esik. Az utóbbi 2-3 évben az ilyen minősített emberölések száma rendkívüli módon megnőtt. Ennek az a következménye, hogy a bíróságok ma már egyre több esetben mondják ki az életfogytig tartó szabadságvesztést. Ez azért érdekes, mert az Európa Tanács keretében működő Bűnügyi Problémák Európai Bizottsága által szolgáltatott 1990. évi adatok szerint a befejezett szándékos emberölések elkövetése miatt kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztések aránya Magyarországon volt a legkisebb. Magyarországon 1993. január 1- je és 1995. május 20-a között az eljáró bíróságok a minősített emberölési ügyekben 23 vádlott esetében szabtak ki életfogytig tartó szabadságvesztést, s ez az ügyeknek a 11.62 százaléka. 1993-ban 3 ilyen ítéletet hoztak, 1994-ben 16 ítélet, 1995 május 20-áig pedig 4 ilyen ítélet született. Az erőszak ellen szigorúbb a fellépés Nógrád megyében milyen gyakorlat tapasztalható?- A vagyon elleni cselekmények tekintetében tényleg enyhült a bíróságok büntetés-kiszabási gyakorlata az utóbbi egy évben az erőszakos cselekmények tekintetében, a megyei gyakorlatban viszont egyfajta szigorodás tapasztalható. Ezt indokolja, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban váltak az idős, egyedül élő, magányos emberek áldozattá. Az ilyen bűncselekményeknek az elszaporodása a kellő visszatartó hatás érdekében a büntetés-kiszabási gyakorlat szigorodását indokolja. Úgy ítélem meg, hogy ez a szigorodási tendencia az egyes ügyekben egyértelműen tetten érhető. Ami késlelteti a gyors bíráskodást-A büntetőügyek megnövekedett száma, a bíróságok túlterheltsége okoz-e problémákat?- Óriási problémákat okoz. Az lenne az ideális, ha a vádirat benyújtását követően ésszerű határidőn belül hozhatna a bíróság ítéletet az ügyben, hogy ne kelljen a vádlottnak fel nem róható időmúlást jelentős enyhítő tényezőként értékelni, és ne kelljen ezért enyhébb büntetést kiszabni. Ami a megyei helyzetképet illeti, azt kell mondanom, hogy a Pásztói Városi Bíróság ítélkezési gyakorlata maradéktalanul megfelel az időszerűség követelményeinek, de egészében el lehet ezt mondani a Salgótarjáni Városi Bíróság ítélkezési tevékenységéről is azzaí, hogy ott most elég sok kiemelt, nehéz ténybeli és jogi megítélésű ügy van folyamatban. Nagy gond van viszont Balassagyarmaton, ahol három bírói állás betöltetlen. Jelenleg két büntetőbíró működik ezen a bíróságon. Ha a két bírót vesz- szük alapul, akkor az egy főre jutó büntetőügyek száma meghaladja a háromszázat. Ez óriási munkaterhét jelent. A pertartam növekedésének irányába hat az ügyek bonyolultsága, az, hogy egyre több a ténybelileg és jogi szempontból nehéz megítélésű ügy, amely hosszadalmas bizonyítást vesz igénybe. Nagyon sok problémát okoz, hogy a vádlottak és időnként a tanúk igazolatlanul távol maradnak a tárgyalástól. Az ügyek elhúzódását eredményezhetik a hatályon kívül helyezések és a bizonyítás-kiegészítés elrendelésének a szükségessége is. Jelentős tényező az alaptalan elfogultsági kifogás bejelentése is, amely kifejezetten az ügy elhúzásának célzatával történik. Meg kell hogy említsek egy új jogintézményt is, ami adott esetben növelheti a pertartamot. Az egyik utóbbi Be. (büntetőeljárás) módosítás értelmében, ha a nyomozati szakban a hatóság valamilyen tényre nézve szakértőt rendel ki, és ha ezt az első fokú eljárás során a vádlott vagy a védő kéri, akkor ugyanarra a tényre vonatkozóan a bíróságnak más szakértőt is ki kell rendelni. Nagy gond az is, ha a vádlott szökésben van. Elővezetik, ha megtalálják- Ilyenkor mit lehet tenni?- Ha megtalálják a vádlottat, akkor elő lehet vezettetni. Lakcímfigyelőt lehet kiadni vagy szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény esetén - ez a leghatékonyabb eszköz - elfogatóparancsot kibocsátani. Az is gyakran előfordul, hogy a vádlott csak fél év vagy egy év után kerül kézre. Ez egy sok- vádlottas ügyben rendkívüli módon meglassítja az eljárást. Lassító tényező a rendőrhatósági kényszerintézkedések időnkénti eredménytelensége, amikor nem tudják a vádlottat elővezetni, mert nem találják. Nagy gond az is, hogy a szakértők túlterheltek. Egy-egy szak- vélemény elkészítése több hónapot vesz igénybe. Nevetségesen hangzik, de néha probléma a bírósági küldemények kézbesítése is. S jelentős tényező a fluktuáció és a létszámhiány. Megoldást jelentene a tettarányos büntetés- Büntetőkollégium-vezetőként milyen problémákkal küzd?- Csak egyetlen problémáról hadd beszéljek, a tettarányos büntetés kérdéséről. Gyakorta előfordul, hogy több tízmilliós cselekményért kiszabnak 3—4 évet. Óriási dilemma elé állítja a bírót, hogy 6-8 milliós csalási kárért milyen büntetést adjon. Aránytalanságok tapasztalhatók az ítélkezési gyakorlatban. A Legfelsőbb Bíróságnak nincs hatékony eszköze a büntetés-kiszabási gyakorlat irányítására. Ez azzal a veszéllyel jár, és szerintem ez már be is következett, hogy megyénként, bíróságonként territoriális büntetés-kiszabási gyakorlat alakul ki. Korábban, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvénysértően enyhének vagy súlyosnak találta a büntetést, akkor ő vagy a legfőbb ügyész óvást emelhetett és a Legfelsőbb Bíróság korrigálhatta a büntetést. Ez a lehetőség azonban a törvényességi óvás kiiktatásával és a felülvizsgálati eljárás bevezetésével megszűnt. Pádár András Tanfolyam Salgóbányán az Amerikai Fejlesztési Ügynökség anyagi segítségével Mindenki ott dolgozzon, ahol többletet ad Az ország egyre nagyobb részén fedezik fel a salgóbá- nyai Medves Hotelt. Nemcsak gyönyörű természeti környezete, kedvezőbb árai, szolgáltatásai miatt, hanem azért, mert ideális feltételeket biztosít, kedvező hangulatot teremt a különböző továbbképzéseknek, tréningeknek, műhelygyakorlatoknak. Valószínű ez csábította ide a Solvent Kereskedőház Rt.-t, hogy a Lukács János által vezetett Rész- Vétel Alapítvány szakembereinek közreműködésével négy napon keresztül a Solvent teljes vezetői' csapatát megismertessék az Alapítvány által kezdeményezett MRP (Munkavállalói Részarány-tulajdonosi Program) Átalakítása a Sikerért (MÁS) projekttel, mely szervezet-fejlesztési és tréningprogram a részvételen alapuló vezetés meghonosítására és a tulajdonosi kultúra fejlesztésére az MRP-s cégeknél. Szerencsések között- Alapítványunk dolgozta ki a kifejezetten MRP-s cégek számára a MÁS-projektet. Megvalósításához az Amerikai Fejlesztési Ügynökség nyújt anyagi segítséget - értelmezi az előbbieket Lukács János, az alapítvány ügyvezetője. A támogatás elnyerésére pályázatot írtunk ki. A huszonnyolc jelentkező közül kétmenetes kiválasztás után három céget, köztük a Solvent Rt.-t választottuk ki. A négynapos vezetői műhely során az eredményes csapatmunka megteremtése, a belső erőforrások feltárása, az együttműködési készség, képesség fejlesztése érdekében három egymással összefüggő területen együtt dolgozzuk ki a változás programját. Ezek a területek a vevő megszerzése és megtartása, a minőség javítása és a költségcsökkentés. A helyzetkép felvázolásával kezdjük, a közös - mindenki számára elfogadható-jövőkép kialakításával folytatjuk, amelynek megvalósításáért mindenki elkötelezett tud lenni, majd az első konkrét lépések megtervezésére kerül sor a jövő felé vezető úton. Ezzel első lökést kívánunk adni a MÁS-projekt megvalósításához a Solventnél - hangsúlyozza Lukács János. Színes tulajdonosgárda- Cégünk a volt Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat százszázalékos állami tulajdonból alakult ki. 1993-ban átalakultunk, egyszemélyes állami rt. lettünk, és Solventre változtattuk a nevünket. A cég 1994-ben a privatizáció során száz százalékban hazai magán- tulajdonba került. Ebből a menedzsmentet tömörítő Monti- ner Kft. 37.5, a munkavállalói részvényprogramban szereplők - a cég valamennyi dolgozója - ugyancsak 37.5, a hazai kis és közepes húsipari vállalkozók pedig 25 %-ban tulajdonosok. Továbbra is nagykereskedelmi cégként, mintegy húsipari szupermarketként működünk, az alapanyag kivételével minden szükséges se- gédanyagbt, eszközt biztosítani tudunk - hangsúlyozza Fazekas János, a Solvent Rt. vezérigazgató-helyettese, gazdasági igazgatója, majd így folytatja: - Piaci részesedésünk 30-35 %, 120-130 fővel dolgozik a vállalat, árbevételünk jelenleg 2 milliárd, 434 millió forint az alaptőkénk. Nógrádból a Karancshús és az Ipolyhús kiemelt partnerünk. Á privatizációhoz százmillió forint egzisztencia-hitelt vettünk fel. 1994-ben még jelentős veszteségünk volt, 1995- ben már nyereségessé váltunk, az idei évet is ezzel zárjuk.-Mit vár a mostani vállalatvezetői műhelymunka után következő gyakorlat eredményétől?- Őszintén hiszek abban, hogy érezhetően javul a csapatmunka, hosszabb távon lényeges változás következik be működési kultúránkban, mindenkit ott sikerül bevonni a munkába, ahol többletet tud adni a csoport teljesítményéhez. Ezen kívül egyenletesen növeljük piaci részesedésünket, nyereségben pedig elérjük alaptörzstőkénk tíz százalékát. Előkelő referencia- Az előbbiekhez ad nagy segítséget a Rész-Vétel Alapítvány, melynek MÁS-projekt- jéhez kiváló referenciákkal (Coca-Cola, Pannon GSM, Mól Rt., Budapesti Vegyi Művek, Tungsram GE és még vagy negyvenöt cég) rendelkező szakemberek csatlakoztak. Venesz Károly A program résztvevői Salgóbányán BŰNMEGELŐZÉSI SZOLGÁLAT NOGRAD MEGYEI RENDOR-FOKAPITANYSAG Négyszázhúsz gyerek ismerkedik a D.A.D.A. programmal Gyermekkori bűnmegelőzés A rendőrség a bűncselekmények felderítése, a közrend, közbiztonság fenntartása mellett fő feladatának tekinti a bűnmegelőzést is. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon 1991-től önálló Bűn- megelőzési Szolgálat működik. A szolgálat célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeit vonja be a bűnmegelőzésbe, hiszen csak a társadalommal közösen lehet hatékonyan fellépni a bűnözés ellen. A bűnmegelőzési feladatok között központi helyet foglal el a család-, gyermek- és ifjúság- védelem. S mivel senki sem születik bűnözőnek, a bűnözői életforma tanult viselkedés, éppen ezért lehetőség van a kórossá vált magatartásformák kifejlődésének megakadályozására. Ebbe a folyamatba legjobb minél előbb, már általános iskolai korban beavatkozni. Ebből a célból jött létre 1992-ben a rendőrség biztonságra nevelő általános, iskolai programja, a D.A.D.A. Ez a mozaikszó a dohányzás, alkohol, drog, AIDS szavakból tevődik össze, s jól foglalja egy csokorba a korunk fiataljaira leselkedő legnagyobb veszélyeket. A személyiségfejlesztő, helyes önértékelésre nevelő, önbecsülést építő programban osztályfőnöki óra keretében egyenmhás rendőrök oktatják az ezzel kapcsolatos tananyagot. A jelenlegi tanévben a megye 7 általános iskolájának 16 osztályában 420 gyermek vesz részt a D.A.D.A. oktatásban. A középiskolások számára BM osztályfőnöki órák keretében ad segítséget a rendőrség, hogy a fiatalok ne váljanak bűncselekmény áldozatává, bűnelkövetővé, szenvedélybeteggé, kábítószer-fogyasztóvá. A Bűnmegelőzési Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a közterületeken, közösségek számára nyitva álló objektumokban elkövetett erőszakos, garázda jellegű, továbbá vagyon elleni bűncselekmények alakulását. Javaslatot tesznek és ajánlásokat dolgoznak ki ezek megelőzésére. A szolgálatnak amellett, hogy meg kell ismertetni a bűnözés elleni védekezés hatékony és törvényes módjait, az ezt szolgáló lehetőségeket és eszközöket, az emberekkel is meg kell értetni, hogy mindenkinek kell tennie valamit a tolvajok és betörők ellen. A bűnmegelőzési törekvéseket foglalja össze a már sokak által ismert „Nógrád biztonságáért” társadalmi program. E program keretében a szolgálat a bűnmegelőzési munka segítésére a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz pályázatot nyújtott be, amire a tanács több mint 10 millió forint támogatást szavazott meg. Ez nagyban segíti a kitűzött célok elérését, ám nem pótolja az állampolgári önkéntes segítőket, akiknek önzetlen munkájára továbbra is szükség lesz.