Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-06 / 259. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1996. november 6., szerda Hosszú évtizedek után távozik a megyéből a nagybátonyi zenetanár Lélekben Nógrádban marad- Igen fájó szívvel bár, de el­költözöm innen, az ország tá­volabbi részébe. Győrben ugyanis három unoka vár, a lányom, Várayné Szüts Kata­lin, a zeneművészeti főiskola győri tagozatán adjunktus. Fe­leségemmel döntöttünk így, hisz ő a nagymama szerepét kell hogy betöltse. Ő is sok éven át tanított itt zeneóvodá­sokat, de cimbalmot is. Buda­pesten is van két unokánk, fiam: Sziits István ott él, aki a Varietas Stúdió igazgatója, de a Körmorán és a Bojtorján együtteseknél billentyűs is.- Mikor és hogy került Nóg- rádba? Hiszen ön a Salgótar­jáni Állami Zeneiskola nyitá­sától aktív részese a megye zenei életnek.- Valóban, a tarjáni zeneis­kola alapítója, igazgatója hí­vott. Váczi Gyula és felesége, Roknyák Zsuzsa mellett Virág László - aki később, sok évti­zeden át volt a zeneiskola igazgatója- és még néhány kolléga kezdte az oktatást Sal­gótarjánban. Az akkori Ipar­testület épülete városi kultúr- ház és zeneiskola is volt egy­ben. A nógrádi éveket mege­lőzően Budapesten működ­tem. A zeneakadémia után 1949-től ’52-ig a BM Köz­ponti Ének- és Táncegyüttesé­nek Szimfonikus Zenekara Sziits Pál volt a munkahelyem, itt csel­lóztam. Karnagyunk az a Róna Frigyes volt, aki később a Sal­gótarjáni Szimfonikus Zene­kart is évekig dirigálta kivá­lóan. Sajnos, az infláció szele akkor is fújdogált, a zenekar pénz hiányában feloszlott. Ek­kor -már nősülés után- a Budapesti Népművészeti Inté­zet zenei előadója lettem. Ezt követte aztán 1955 decembe­rében a szíves invitálás Salgó­tarjánba, ahol 1956 januárjától zenei előképzőt és gordonkát tanítottam. Amikor már meg­alakult a szimfonikus zenekar, őket is én dirigáltam, de ha énekkarral együtt léptek fel, Virág László karnagy úr vezé­nyelt, ő vezette ugyanis a kó­rust. Kezdetben utazó tanár voltam, néhány fővárosi tár­sammal együtt.- Mikor kezdett Nagybá- tonyban tanítani?-Amikor Váczi Gyula itt hagyta Salgótarjánt, Virág László lett az iskola igazga­tója. Ekkor merült fel a lehető­sége annak, hogy a megye több területén legyen zeneok­tatás. így kerültem felesé­gemmel, Hencidai Judittal Nagybátonyba, ahol 1958-tól 1974-ig voltam a zeneiskola igazgatója, s egyben tanára is. Itt is - meg hát még sok éven át Salgótarjánban is — főleg csellót és zongorát tanítottam. 1987-től, nyugdíjaztatásom óta csak zongorát. Egyik ked­ves tanítványom, Szűcs Fe­renc ma a Londoni BBC szim­fonikusainál magángordon­kás. Épp a napokban ad hang­versenyt Bécsben, majd Bu­dapesten is. Az elmúlt három esztendő mindegyikében szak­iskolai felvételt nyert egy-egy tanítványa: Boros Balázs, Farkas Diána, Honti Norbert. Kezdettől fogva nemcsak taní­tott, zenekart vezényelt, ha­nem zeneszerzéssel is foglal­kozott. Műveit nagy sikerrel mutatták be Salgótarjánban, Budapesten, de Nagybátony- ban is. Szüts Pál fájó szívvel hagyja itt a várost, Nógrádot, a valamikori és a mai tanítvá­nyokat. ígéri, megromlott egészségi állapota ellenére még visszatér ide. De örökre itt marad mindazok lelkében, akiket a zene szeretetére ne­velt: kedvesen, játékosan, amúgy „szütspalisan”. J Deák Ferenc Szelényi Körhintája után még Hajdú Csúfolóját is eljátssza az elsős kis zongorista, Pál Réka. Tanára: Szüts Pál, megdi­cséri a kislányt, akinek a mamáját is Pali bácsi tanította szol- fézsra. Majd egy kis szünet következik a következő tanuló megérkeztéig, ezt a pauzát kihasználva kérdezem a tanár urat eddigi pályájáról, hisz végleg itt hagyja Nagybátonyt, Nógrád megyét. g£DB?97 ! v.-. !.. Változatos az elmaradók listája - Hosszadalmasnak ígérkezik a behajtás Illik fizetni a vízfogyasztásért A Dél-nógrádi Vízmű Kft. a vállalt szolgáltatásainak el­végzése, működőképességé­nek fenntartása érdekében kinnlévőségeinek következe­tes behajtását tűzte ki célul. Az elmaradók listája igen változatos, és különböző össze­geket képvisel. Kálión és Job­bágyiban a tartozások jó részét sikerült beszedni, miközben újabb adósságok keletkeztek. Jelentős a nem fizetők száma Pásztón. Az üzleti terv szerint az év végéig megpróbálják be­hajtani a tartozásokat. Ha a többszöri fizetésre felszólító levelek nem érik el a kívánt célt, a városi bíróság segítségé­vel próbálják jobb belátásra bírni az érintetteket. De illú­zióik nincsenek. A bíróság túl­terheltsége miatt a végrehajtás hosszadalmasabbnak ígérkezik. Az üveggyárban a jelen, a jövő garanciája az új „H”-kemence ! Lesz-e munkája több száz embernek ?- A gyár élete, négy-ötszáz ember kenyere függött attól, hogy kibírja-e vagy sem a „H”-kemence, amíg megteremtődnek az anyagi feltételek újraépítéséhez - mondta Kazinczy Gyula, az St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. vezérigazgatója azon a tanácskozáson, ahol mindazok részt vettek, akiknek az átlagnál jóval többet kell tenniük az új „H”-kemence ha­táridőre történő, jó minőségű átépítése érdekében. Ez a termelőberendezés adta és adja a jövőben is a gyár terme­lésének, árbevételének negyven százalékát, ami mintegy félezer dolgozó munkahelyének meg­tartását is jelenti, ugyanakkor jó lehetőséget teremt a piaci igé­nyeknek megfelelő, kifogásta­lan minőségű üveggyártáshoz. Csapatmunka- Az rt. életében minden tekin­tetben meghatározó szerepe van a „H”-kemence átépítésé­nek, amely november elején kezdődött, 1997 január végén szeretnék begyújtani, február közepén pedig beindítani a termelést. Mivel szerteágazó feladatról van szó, érzékeny együttműködésre, az eddiginél előbbre látó, ésszerűbb szerve­zésre, még jobb csapatmunkára van szükség annak érdekében, hogy valósággá váljon az a fel­fogás és gyakorlat, hogy ma­gunknak építjük, jövőnket ala­pozzuk meg vele. Ezért, ha va­lami abban a percben nincs meg, ami szükséges a részfo­lyamathoz, nem kell leállni, hanem elvégezni azt, amihez a feltételek adottak. Az előkészítéstől a legelő­nyösebb kivitelezési módszerek kidolgozásáig meghatározó szerepe volt, van és lesz Né­meth Tivadar főtechnológus­nak. Tőle kérdeztem:- Mi indokolja mindazt, ami a tanácskozáson gyakran el­hangzott, vagyis az eddiginél még jobb csapatmunka szüksé­gességét és értékteremtésre fel­hívó utalását?-A gazdasági körülmények miatt viszonylag rövid a kivite­lezési idő. Ezenkívül a megnö­vekedett, fúvott termékek ke­reslete miatt szükségszerű egy pohárgyártósor beüzemeltetése. Alapgépként egy korábban leál­lított pohárfúvó automatát - felújított és korszerűsített álla­potban -, vagy külföldről be­szerzett használt gépet kívá­nunk beállítani. Technikai fej­lődést, és egyben kapacitás-nö­velést az elektromos pótfűtéssel érünk el az olvasztókemencék­nél. Megvalósítása esetén az olvadtüveg-kivétel 30-35 szá­zalékkal növelhető. Az egység­nyi felületről való többletüveg- kihozatal egyben a gazdaságos­ságot is kedvezőbbé teszi. Veszteség nélkül- Mit csinálnak az átépítés ideje alatt a „H” -kemencénél felszabadult dolgozók?- Egy részük közreműködik a gép karbantartásban, egy bri­gád tevékenykedik majd a ke­menceépítésben, lesznek, akik a gyáron belül más helyen dol­goznak. Akiknek nem tudunk megfelelő munkahelyet terem­teni, munkanélküli segélyre mennek, majd az induláskor visszajönnek. Olyan megoldásokat alkal­mazunk, hogy a maradókat lé­nyeges anyagi veszteség ne érje. A kereseteket viszont a feladatok teljesítéséhez kötjük- közölte a jelenlévőkkel Do­mokos Zoltán, a gépi gyáregy­ség igazgatója. Három forrás- Nem csak jelentős feladatról, hanem 240-250 millió Ft-ot érő fejlesztési beruházásról van szó. Honnan teremtik elő az eh­hez szükséges pénzt?- Három forrásból - kezdi válaszát Aranyosi Ferencné ve­zérigazgató-helyettes.-Munkahelyet megtartó tá­mogatásból, saját forrásból és hitelből. A pénzhez jutás felté­telei igen kemények, ezért na­gyon szigorú, előrelátó pénz- és anyaggazdálkodást, tételes el­számolást valósítunk meg. Csak ebben az esetben sikerül több száz ember munkáját hosszabb távon megőriznünk. A „H”-kemence az rt. piaci po­zícióját erősíti, illetve bővíti. Rendelkezünk olyan készlettel, amivel az átépítés alatt teljesí­teni tudjuk partnereink igé­nyeit. Venesz Károly Mintegy húszméternyi aszfaltra már nem futotta Emlék az utókornak ? Salgótarjánban manapság úton-útfélen bontják a közu­takat. Természetesen nem indokolatlanul, hiszen hob­biból senki sem vállalkozott még az összetett, bonyolult fizikai munkára. Ennek ellenére, ha Valahol befejeztek valamilyen közmű- építési feladatot, akkor az utat rendeltetésszerűen kell hátra­hagyni. A hátrahagyással akadnak gondok az Öttörők útjánál, a Vásártéren. Az úgy­nevezett 76-os bérház és az öblösüveggyári kerítés között húzódó úton hosszú heteken keresztül végeztek munkála­tokat. De hátramaradt mintegy húszméteres szakasz, amit nem aszfaltoztak le. A hely­színen látható, hogy az aszfalt elfogyott, s a jelzett hosszú­ságú, maximum 80 centiméte­res részre már csak egy fatáko- lat jutott. A „tankcsapda” ter­mészetesen nem pótolja az aszfaltot, viszont szlalomra készteti a gépjárművezetőket. Már hetek óta. Talán nem nagy kérés, hogy végre pont, helyesebben asz­falt kerüljön a munka végére. Salgótarján és környéke gazdasági fejlődésének tényezői a jövő tükrében (6.) Rendszerben a bánya, az erőmű és az ötvözetgyár A vízválasztói erőmű adottsága, 15 MW teljesítménnyel is ké­pes lehet arra, hogy az ötvözetgyár 5000-6000 t-s termelési programját évenként ellássa villamos energiával, amennyiben erre felkészítik. Tényként kell viszont elfogadni, hogy csak pia­cilag versenyképes, olcsó árú ötvözőanyag után van kereslet a világpiacon és a hazai iparnál. Rendszerváltás után a gyár pri­vatizációja megtörtént, s egy amerikai cég mint főrészvényes kezébe került a gyár. Termelé­sének további alakulását, sorsát érzékenyen befolyásolták a költségek, benne az áram költ­sége. E tekintetben a FeSi-gyár teljes mértékben az ÉMASZ Rt.-tői függ. A bekövetkezett és a jövőben várható villamos- energiaár-emelkedés lehetet­lenné teheti az ötvözetgyár gazdaságosságát és a világpia­con szükséges versenyképessé­gét. Arra van tehát szükség, hogy hosszú távon az ötvözet­gyár függetlenítse magát az energia árának szeszélyes és más cégektől egyoldalúan vál­toztatható hatásától. Kézen­fekvő tehát a vízválasztói erőmű modernizálásnak igénye a megye ipari medencéje szá­mára.-Adott az infrastruktúra, a telephely, épület és a kiszolgáló alrendszer.- A megyében biztosított a szakember és munkaerő az üzemeltetéshez.- Energiahordozó alapanyag a medencében kedvező feltéte­lek mellett biztosítható közvet­len közelről. Barnakőszén: Inászó - II. bányatelek: 6000 Kt szén va­gyon, 9 000 KJ/kg fűtőérték 1-1,2 % szén, Gyula - III. bányatelek: 3 000 Kt szénvagyon, 9 500 KJ/kg fűtőérték, 0,9-1 % szén. Mizserfa - II. szénmezők: 15 000 Kt szénvagyon, 9 700 KJ/kp fűtőérték, 1-1,5 % szén, Székvölgy - II. pillérek, 2 500 Kt szénvagyon, 8 500 KJ/kg, 0,9-2 % szén. Karancs környéki szénme­zők: kutatandó!- Az erőmű blokkja már ki­szolgált és az energia-átalakító rendszere, mint az ország szá­mos szenes erőműblokkja ela­vult, korszerűtlen. Olyan erő­műblokk beszerzése, mely 14 500 kJ helyett 9 000-10 000 kJ­t igényel 1 KWh előállítására, ma már nyugati országokból beszerezhető.- Rekonstruált vízválasztói erőművel Salgótarján és az iparmedence önerőből megold­hatja villamosenergia-ellátását.- Felkészített, korszerűsített erőmű éretté válik a privatizá­cióra.- Megoldaná a vasötvözet- gyár villamosenergia-ellátását, a város és környéke villamos- energia-igényét.- Versenyképes, olcsóbb energiát adna a város iparának és fogyasztóinak.- Gazdaságos vertikum épít­hető fel az ipari medencében, amely modem és olcsó bányá­val, korszerű villamos törpe erőművel világpiacon is ver­senyképes ötvözőanyagot állít­hat elő. Emellett Salgótarján ipari üzemei, vállalkozói és a város saját, racionális áron ter­melt árammal működhetnének.- Munkahelyteremtő, fej­lesztő beruházást jelentene, mely a város és vidéke lakossá­gának biztos megélhetést és az ipari medence fejlődését de­terminálná. Megvalósítható munkahelyek száma: bányaüzem: 300 fő, erőmű: 270 fő, vasötvözetgyár: 250 fő, hulladékégető: 110 fő. Összesen: 930 fő.- Nógrád megye saját nyersanyagát dolgozhatja fel, s ennek jövőbeni felerősödése nagy lehetőséget jelenthet a Karancs hegység és vidéke nyersanyagkutatásának (szén- és nemesérckutatás). A vízvá­lasztói erőmű gazdasági alapot teremthetne a város számára egyre problematikusabbá váló hulladékszemét feldolgozására, elégetésére, megépítendő sze­métégető üzemrész megépíté­sére. Helyének javasolható: inászói völgy, Zagyvapálfalva- Csókásvölgy, Karancsalja- Dugdelpuszta. A helyi adottságokat, az ás­ványkincseket a jelen nemze­dékének kell a köz javára fel­használni. Erre a város szor­galmas vállalkozói, intézmé­nyei, üzemei és a megye fe­gyelmezett dolgozói képesek. Közös összefogással, korrekt privatizációval, megbízható tő­kebefektetőkkel új iparosítás és fejlődés távlatait nyithatják meg, melyben mindenki megta­lálja számításait, s fellendíti a megye gazdaságát. Erre kötelez száz év történelme is. (Vége) Dr. Bocsi Ottó okleveles bányamérnök RAGYOGÓ AUTÓK RAGYOGÓ ÁRON! Corsa Light 1.442.600 Ft Corsa Moonlight 1.549.700 Ft Astra Light 1.783.800 Ft* *Már csak idén, KAMATMENTES HITELLEHETŐSÉG 65% befizetésénél kezelési költség nélkül! Idő és pénzmegtakarítás: HELYI SZERVIZ. OPEL KENDERESE A JÓ VÁLASZTÁS. ' ____________________OPELe OPEL KENDERESI ÉS TÁRSAI 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 135. Tel.: 32/441-255, Fax: 32/440-539 NYITVA: H-P 8-18, Szó. 9-13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents