Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-05 / 258. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1996. november 5., kedd Bojtorjánban a helyzet fokozódik A történet 1994 őszére nyúlik vissza, amikor az önkormányzati választásokra készülődött egész Bojtorján lakossága, de még inkább készülődtek a pártok és természetesen a független szakértő politikusok is. Madarassy Egon, aki politológus, történész és független közíró, szintén keverte a kártyát. Becserkészett majd’ minden főpolgár-jelöltet, hasznos tanácsokkal látta el őket, így aztán bárkit is választottak meg a polgárok főpolgárnak, Egon királycsinálónak számított. Történt, hogy az egyik intézményben megüresedett az igazgatói állás. Madarassy úgy gondolta, nincs alkalmasabb ember a direktori állás I betöltésére, mint ő. Azt várta, hogy Bárányhajtó Pál (akit közben megválasztottak főpolgárnak) megkeresi öt és remegő hangon kéri, hogy adja be pályázatát a direktori állás betöltésére. Szerencsétlen Bá- rányhajtónak fogalma sem volt az egészről, neki senki nem mondta, hogy Egon mit akar. Pályázatot nem adott be, így Egon igazgatóságának még az esélye is elúszott. Itt kezdődött a probléma, mert mindezért, no meg más apróságokért (Rozsés Orbán kinevezéséért az alpolgári székbe) Bárányhajló a felelős. Madarassy gondolt egy nagyot és létrehozta a Honpolgári Karika nevű szervezetet. Ez több szempontból is jó ötlet volt: intézményesítheti a Bárányhajtó elleni támadásokat, másrészt a Karika a következő választásokon független polgári kari- \ kaként inaüímt, még a látsza-1 következő ciklusban holmi pártérdekek fogják meghatározni a település sorsát. Már csak a Karika személyi összetételét kellett jól megválasztani. Ez könnyen ment, mert egy főpolgárnak mindig vannak ellenlábasai, jóakarói, meg hát egy szaktekintély mindig vonzza maga köré az embereket. így került be a csapatba Rikász Muki, aki költő és újságíró is egyben. Jól jöhet még, ha az eszméket egy újságban is meg lehet szellőztetni. Krajcáros Muki szintén oszlopos tagja a csapatnak, jó tanácsokat ad, hiszen korábban elnöke volt a bojtorjáni Művbüvkörnek. Sajnos lemondott, mert a tengernyi problémát O sem tudta megoldani és a partvonalon túlról különben is könnyebb jó tanácsokat osztogatni felelőtlenül. Zagyvásy Oszkár szintén csügg Madarassy ajkán, igaz, nem szótlanul, tevékenysége nagyon fontos, mert a bojtorjáni értelmiség nagy része tagja az Érdekvédelmi Csapatnak. A Karikának van még néhány sértett ember tagja, de őket nem érdemes név szerint megemlíteni. (Érdekes, hogy mind a négy említett személy felesége egy bizonyos iskolában dolgozik, amelyik iskola legjobban tiltakozott egy új iskola építése ellen. De ez pusztán a véletlen műve.) A stratégia az, hogy támadást kell indítani Bárányhajtó és Rőzsés ellen, teljesen mindegy, hogy mit mondanak, annak az ellenkezőjét kell mondani. Ez több szempontból is hasznos: egyrészt hátha tudnak olyan politikai kavalkádot előidézni, hogy a Föpolgárék megbuknak, ami szerintük igencsak kívánatos lenne, másrészt folyamatosan a felszínen maradni, ami a következő választásokon a köz- ismertség szempontjából igen hasznos lehet. Az sem mellékes, hogy így lehet a pártokba vetett hitet csökkenteni azáltal, hogy a civil szerveződéseknek kell politikai szerepet vállalniuk, mert ez biztosítja a függetlenséget. Madarassy is teljesen független. bár kezdetben Magyar Szocialista és Munkás, majd Magyar Demokrata, ezután Szabad Demokrata, Független, Független Gazdajelölt, majd ismét Magyar Demokrata lett. Próbálkozott a Kereszteseknél is, de pechje volt, mert akkor éppen keresztespárti. volt a nemzetbiztonsági tárca nélküli ministráns. A „karikás” megoldás azért jó, mert civilként egy Karikatagnak biztosított a teljes függetlenség. Egon egyébként mindennel próbálkozik, aminek botrány szaga van, legyen az oktatási intézmény elleni fellépés, aláírásgyűjtés, vagy az önkormányzati pártok arra való buzdítása, hogy ne fogadják el a költségvetést. A békés polgárok riogatása sem áll tőle messze, azzal, hogy a két bajkeverő Bojtorján élén, csődbe viszi a települést a mérhetetlen eladósítással. Az nem zavarja Madarassyt, hogy ez idáig egyetlen fillér kölcsönt sem vett fel Bojtorján, igaz, kemény megszorító intézkedések révén. Kísérletei rendre kudarcba fulladtak, de őt ez nem keseríti el, szabadidejét (van neki bőven, mert nem dolgozik sehol) azzal tölti, hogy szembe állítson mindenkit mindenkivel. Melegedni az újság szerkesztőségébe jár, ahol a már korábban említett költő és műfordító is dolgozik, aki korábban a másik újságnál volt. Itt ötlik ki közösen a jobbnál jobb gondolatokat, botrányokat. Újabban mást is használ Madarassy eszközként a cél érdekében: Dr. Jogászt, aki sértett ember lévén serényen súg, jó ötleteket ad, valamint egy bizonyos Gyarmati H. nevű ismeretlent, aki szintén szívén viseli a település gondjait. Gy. H.-t időnként az igazság bajnokának is szokták nevezni a városban. Azt is beszélik, hogy az ismeretlen Gy. H. tagja Bojtorján önkormányzatának, amit magam részéről is nehezen hiszek el, mert miért ne vállalná fel egy képviselő a saját véleményét. Bár, ha visszagondolok egy korábbi cikkre, amely az újságban jelent meg, olyan részletesen tudósít Gy. H., hogy már feltételezi az ember, hogy képviselő írta, annál is inkább, mert vendég nem is volt jelen a testületi ülésen. Madarassynak egyébként változott a stratégiája, mert a nyári szünet után még nem jött ki a napra, de továbbra is bedolgozik különböző orgánumoknak, szaktanácsot ad az újságnak, és természetesen keveri a lapokat. Szócsöve többek között a már említett Gyarmati H. is. Madarassy szebb napjaiban elismert megyei szintű politikus volt, mára azonban olcsó botrányhőssé degradálódott. Tőzsér Zsolt bojtorjáni független közíró Kerekes László: Negyven éve ugyanazokkal a gondolatokkal élek Nem a politika, a tisztesség minősít 1957 és ’60 között Balassagyarmaton négy nagyobb megtorlási per volt. Az egyikben négy gimnáziumi tanárt és egy középiskolás fiút vádoltak meg. Ez utóbbi diák volt Kerekes László. Ismerős ez a név Nőgrádban. Később ugyanis Kerekes László Salgótarjánban grafikus, népművelő, a hetvenes években pedig a József Attila Megyei Művelődési Központ igazgatója volt. Közvetlen és szókimondó ember. Ma a Művelődésig és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese.-Minden, ami '56 után történt ebben az országban, ezer szállal kötődik a forradalomhoz - kezdi a beszélgetést. Elmeséli saját sorsát a gyarmati Balassi Bálint Gimnáziumtól a kiváló oklevéllel elvégzett dekoratőr „kényszeriskoláig”, a megyei „főnépművelői” poszttól, majd a zánkai kísérleti „összművelődési” intézményvezetéstől a minisztériumig. Ám nem kis öniróniával arra kér, hogy ezekről ne írjak: ha ki akarná adatni emlékiratait, azokat ő maga írná meg.- Van viszont ’56-ról az életet a megszokottnál árnyaltabban szimbolizáló történetem. Pontosabban egy költeményé - mondja. Salgótarjánban, a garzonházon van egy márványtábla. Pa- lócz Imrének állít emléket, aki a hetvenes évek elején a városi pártbizottság titkára, majd első titkára volt. Erre a táblára egy részletet véstek fel Varga Lajos Salgótarján című verséből, amely 1974-ben megjelent a Nógrád megyei és kemerovoi költők Találkozás című antológiájában is. A költemény a város modem fejlődésének őszinte köszöntése. Palócz Imre - aki emlékeim szerint egy jó szándékú, tisztességes mérnökember volt - sokat tett ezért a fejlődésért. A kapcsolat ennyiben nyilvánvaló. Pedig Varga Lajos, a gyarmati ’56 utáni, nevezzük így, értelmiségi per fővádlottja volt és egy-két évre börtönbe is került emiatt. Szabadulása után egy iskolaszer- gyártó vállalat raktárosa volt, s csak a hetvenes években taníthatott újra. Egyébként osztály- főnököm volt a Balassi gimnáziumban és megtisztelő, hogy máig a barátomnak tudhatom. A történet, noha pikánsnak tűnik, mégsem az. Hiszen a vers is tisztességes rajongásból született és az emléktáblát is jó szándékú gondolat hozta létre.- Ennek a pernek volt ön is a vádlottja?- Igen. Mint mondtam, ez az értelmiségeik, a tanárok pere volt, és úgy tűnik, „kellett” egy diák is hozzá.- Az, hogy pont mi kerültünk a vádlottak padjára, csupán feljelentőink „jóindulatának” köszönhettük. Később elejtették a vádat ellenem. A perből mindössze annyi károm származott, hogy egy jó darabig nem kerülhettem egyetemre, főiskolára.-Érdekes belegondolnom, ha az értelmiség szokványos útját járom, biztosan sok minden könnyebb lett volna. Ám azt hiszem, mert tapasztaltam, hogy a jó szándék méltó akarattal, ambícióval a politika szellőitől függetlenül is elérheti céljait. Negyven éve ugyanazon elvek alapján és gondolatokkal élek. Csak a történelem az, amely időről időre másképp minősíti ezeket. (cha) Salgótarján és környéke gazdasági fejlődésének tényezői a jövő tükrében (5.) Világszínvonalon az ötvözetgyártás Az egykori ferroszilíciumgyár A medence egyik patinás gyárát létrehozó részvénytársaság 1937-ben alakult. Alapítói: Ri- mamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., MÁVAG és Salgótarjáni Köszénbánya Rt. Megalapítását a hazai ipari igények tették szükségessé, de fontos és nagy reményekkel kecsegtetett már akkor is az exportra termelés a nyugati országok felé. Az ország első vasötvö- zetgyárát Zagyvarónán, a vízválasztói erőmű közvetlen szomszédságában, az SKB Rt. ellenőrzésével 1938 elején kezdték építeni, és 1939 februárjában már üzembe lépett. A hely megválasztásánál döntő tényező Zagyvaróna telephely, mert az SKB Rt. vízválasztói erőműve biztosította az ötvözőanyag-gyártáshoz szükséges jelentős mennyiségű villamos energiát, kedvező volt a vízellátás és a jó stratégiai elhelyezést nyújtó hegyek övezte vidék. Csupán a kedvezőtlen nyersanyag- és készáru-szállítási adottság nem indokolta a telephely-kiválasztást. Á gyáralapítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A 100-150 dolgozóval induló gyár 150-170 t ferroszilíciumot termelt havonta. A II. világháború után lényegében csak 1948-ban indulhatott a gyár helyreállítási munkája, és 1948 augusztusában csapoltak először a felszabadulás után. A termelés és a műszaki technikai színvonal dinamikusan fejlődött és 1952-53-ban már három új kemencével bővült termékskálával üzemelt. Az országban először itt dolgozták ki és alkalmazták a keményfémek csiszolására alkalmas bórkarbid gyártási módját. Jelentős kísérleteket folytattak a ferrokróm előállítására, a szarvaskői verlit titántartalmának hasznosítására. A vasötvözet- gyár az elmúlt évtizedekben jelentős korszerűsítésen, fejlesztésen ment keresztül. Megépültek: új rakodótér, II. sz. hűtő- csarnok, központi vezérlőterem, 5400 kVA transzformátor-, nikkel- és vasércfeldolgozó csarnok, pemyeleválasztó, Gyula-rakodói nyersanyag-, készlettermék-tároló és forgalmazó telep (Nógrádi Szénbányák támogatásával) stb. A gyár hazai igényeken túl exportra is termelt. Áz ötvöző anyagok minősége mind a hazai, mind a külföldi cégeknél közmegelégedésnek örvendett. Keresett exportcikk volt különösen nyugati piacokon (Ausztria, Németország, Dánia). Az ország első és egyetlen ilyen gyára nagy jelentőséggel bírt, s ez fokozta a salgótarjáni iparmedence országos és nemzetközi megbecsülését, jelentőségét. A gyár sikeres üzemviteléhez hozzájárult a villamosener- gia-ellátás rendkívül kedvező és gazdaságos feltételrendszere. Villamosenergia-ellátását a vízválasztói erőmű oldotta meg. Az ötvözetgyár, mint a medence legnagyobb energiafogyasztója, nagy fajlagos energia-ráfordítással dolgozott. Évenkénti 80-100 millió kwó villamosáram-felhasználás mellett 14-17 ezer kwó/t fajlagos energiát fogyasztott 1 t FeSi előállításához. A villamos energia tehát döntő tényező a gyár termelési költségében. Erre csak jól előkészített és olcsó villamos áram lehet alkalmas, melynek árstabilitása nem veszélyezteti a FeSi- termelés gazdaságosságát és biztonságát. (Folytatjuk) Dr. Bocsi Ottó okleveles bányamérnök Köztudott, hogy az egészséges életmód egyik fontos alapelve a test folyamatos karbantartása. Bizony, így van ez az autókkal is, ezért érdemes most olajat cserélni a Toyota-szervizekben! Önnek mindössze az olaj árát kell kifizetnie, mi altjuk a csere munkadíját, és a Toyota karbantartási eló'írások szerint még egy olajszűrő' beszerelésével is meglepjük Önt! Sőt, ha már olajat cseréltet, miért ne nézetné át Toyotáját tetőtől talpig, teljesen ingyen? Az ötéves évforduló alkalmából ötféle vizsgálatcsoportot, összesen 26 vizsgálatot végzünk el autóján. Hiszen fő az egészség - a Toyotáknál is! ■(joyotAi éftü TOYOTA november 1-30-ig fékteszt: fékbetétek és fékpofák ellenőrzése, féktárcsa-, fékdob-, kézifék-beállítás, fékrendszer-ellenőrzés „alsó ellenőrzés": futómű, gömbcsuklók, kormánymű ellenőrzése, karosszéria- és alváz-, valamint kipufogórendszer-átvizsgálás I fényszórók és világítótestek ellenőrzése és beállítása ékszíjak, akkumulátor és szélvédőtisztító berendezések állapotvizsgálata folyadékszint-ellenőrzés: motorolaj, sebességváltó-olaj, differencialmű-olaj, hűtőfolyadék, akkumulátorfolyadék, szervokormány-olajszint, fékolaj, tengelykapcsoló-olajszint vizsgálata 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA <S?> TOYOTA Bízhat a jelben • KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT 5100 Salgótarján, Tóstrand Tel.: 06-32-430-646
