Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

1996. november 29., péntek Gazdaság Nógrádban 7. oldal Kevesebb üresjárat a gyárban - Egy japán-magyar termelékenység-kutató cég tanulmánya alapján hatékonyság-növelő - meddőidő-csökkentő módszerek bevezetésére készülnek a salgótarjáni SVT-Wamsler Háztartás-technikai Rt. 1. számú szereldéjében. A szalag mellett dolgozó munkások így jelentősen kevesebb utat tesznek meg egyes műve­letek között. Hogy szemléletesebb legyen: egy évben hatvanezer gáztűzhely készül a sze­reidében. Ha a sütő fedele egy méterrel távolabb van, mint kellene, ez annyi többletgya­loglást jelent, mintha a dolgozó évente elgyalogolna Hatvanba egy fedéllel. FOTÓK: UYURIÂN TIBOR Kormányzati támogatás munkahelyteremtésre: Iparfém és Dejtár Konzerv Fémes és zöldség-gyümölcsös tervek Mintegy 80 millió forinttal támogatta a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanács a salgótarjáni Iparfém Kft. és a Dejtár Konzerv Kft. nagyszabású elképzelésének megvalósítását. Előbbi legalább 55, utóbbi közel 100 új munkahelyet eredmé­nyez a fejlesztés befejezését követően. Alig egy éve került a piacra az Iparfém Kft. kandallócsaládjá­nak első tagja, máris óriási nép­szerűségnek örvend, mind bel­földön, mind Nyugat-Európá- ban - tájékoztatott Gressai Sándor, a menedzsment veze­tője. Erre alapozva pályáztak mintegy 129 milliós beruházá­sukkal, melyhez a tanács 38,5 millióval járul hozzá. Megkez­dődött a szükséges berendezé­sek - lézer- és plazmavágók - beszerzése. A várható termelési kapacitás a fejlesztés végén le­hetővé teszi évi 20 ezer darab ún. fekete kandalló gyártását. S bár a pályázatban 55 új munka­helyet jelöltek meg, várható, hogy eléri a százat is. A techno­lógia révén rugalmasan igazod­nak a piaci igényekhez. Jövő év június 10-én fejezi be 269 millió forintos kapaci­tás-bővítő beruházását a Dejtár Konzerv Kft. - mondotta Gyi- mesi János ügyvezető igazgató. Mind mennyiségi, mind minő­ségi növelést célzó fejleszté­sükhöz a tanács 40,4 millió fo­rintot biztosít. A termelés felfu­tásával már az első ütem után közel száz új embernek adnak munkát a környező települések­ről, illetve Rétságról és Balas­sagyarmatról. Mindezt az tette lehetővé, hogy megnőtt a dejtáriak ter­méke iránti külföldi kereslet. Meglévő ausztrál, orosz és bel­földi piacuk mellett nagy meny- nyiséget vásárolnának Francia- országból, Új-Zélandról, Belgi­umból és Ausztriából is. Alapa­nyag oldalról az. elképzelésük megalapozott, sőt még megyén kívülről is érkezik zöldség, gyümölcs Dejtárra. T. N. L. Mégis bevált a tulajdonosok és a vezetőség sokat vitatott elképzelése Fizetés, jutalom - csak a munka arányában Öt hónappal ezelőtt került nyilvánosságra a pásztói Szerszám és Gépgyártó Kft.-ben az új jutalmazási rendszerrel kapcsola­tos, a tulajdonos és a dolgozók között kirobbant vita. A dolgo­zók és a szakszervezet akkor 30 %-os alapbért kért minden kö­telezettség-vállalás nélkül. A gyár vezetése és a tulajdonosok által felállított prémiumrendszer megfelelt a dolgozók által kért harminc százaléknak, ám annak kifizetését az elvégzett munkához kötötte. Minderről Varga Lászlóval, a a cég ügyve­zető igazgatójával beszélgettünk.- Hol tartanak ma?-Az első három hónap ta­pasztalatai során a kollektíva egy része bizonyítani akarta, hogy a rendszer nem működik, nem is működhet. Akik ebben a hangulatban, ennek megfelelő magatartással dolgoztak, elég tekintélyes összeget veszítet­tek.- Hogyhogy?- A lakatosüzemben a kie­melt prémiummal 50 százalék­kal többet kerestek. Ha ebből leszámítom a legyártott extra termék után járó prémiumot, akkor a keresetnövekedés 30 % kőiül van. Ezzel szemben, mi­vel a forgácsolók ragaszkodtak az általuk felállított elképzelés­hez, személyenként három hó­nap alatt csupán háromezer fo­rinttal kellett megelégedniük. Az öntödében a korábbi szinten maradt a fizetés, mert nem sike­rült az elvárható termelési érté­ket produkálni. — Tehát az járt jól, aki az előnyöket megértette, elfo­gadta, s ennek alapján tevé­kenykedett.-Igen. Nemcsak ők jártak jól, hanem az egész kollektíva, mert eleget tett a tulajdonosi kívánságnak. Az első három hónapot követő újabb két hó­nap végleges értékelése még nincs meg. Az előzetes szá­mokból látható, hogy például a formagyártóknál csökkenő lét­szám mellett emelkedik a ter­melés, aminek előnyét a dolgo­zók is érezni fogják fizetési bo­rítékukban.- Kik keresnek a legtöbbet?- Nem lehet egyértelműen meghatározni. Ennek alakulá­sát a mindenkori feladatok és a teljesítés nagysága határozza meg, amely havonkénti diffe­renciálást hordoz magában.-Levonható olyan következ­tetés, hogy d tulajdonos to­vábbra is ragaszkodik korábbi elképzeléséhez? .- Igen, mert a gyakorlat őt igazolta. Örömmel mondha­tom, hogy az idei megrendelé­sek teljesítése csak nagy nehéz­ségek árán lehetséges. Azok a dolgozók cselekszenek jól, akik jelenük, jövőjük megalapozása érdekében azonosulnak a pré­miumfeltételekben megszabott követelményekkel és végrehajt­ják azokat.-Hogyan látja a változáso­kat? - kérdeztem Czímer Csa­bától, a szakszervezeti bizott­ság titkárától, aki a formagyár­tóban marósként dolgozik.-Nagyon összetett dologról van szó. A három területet el kell választani egymástól. A la­katosoknak nagyon jól emelke­dett a keresetük, mert munkael­látottságuk biztosítva volt, s ez pluszpénzt hozott számukra. Tudomásom szerint az öntödé­ben nem tudták elérni a kívánt teljesítményt, nálunk a forma- gyártóknál a 40 %-os norma­rendezés után is annyit kere­sünk, mint ennek előtte. Remé­lem, a mostani prémiumrend­szer egyre jobban működik, s ebből dolgozótársaink is profi­tálnak majd. V. K. Változik az aranykoronánkénti támogatás Agrárfórum Szécsényben A jövő évi agrárfinanszírozás volt a szécsényi agrárfórum fő témája, de a minisztériumi osztályvezető természetesen a szaktárca dolgairól is beszélt. Majoros Endre, az FM tér­ségfejlesztési főosztályának vezetője ismertetője szerint a tavalyi 88 milliárd forinttal számolhat a tárca, s további 5,3 milliárd forinttal részesedik a privatizációs bevételekből. A visszafizetésekkel együtt a tá­mogatásra fordítható összeg 100 milliárdot tehet ki. Ez számszerűleg alig valamivel több, mint az ez évi szint, így bejelentése érthetően nem vál­tott ki nagy tetszést a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Terme­lők Érdekvédelmi Szövetsége által összehívott fórumon. Uj elem az agrártámogatásban, hogy csak azok a mezőgazda- sági pályázók nyerhetnek ál­lami támogatást jövőre, kiket egyéni vállalkozóként, vagy ős­termelőként regisztráltak, füg­getlenül a jövedelmezőségük­től. A jövedelmekkel kapcso­latban már ismert a mezőgaz­dasági termelők adómentessé­gének 1 millió forintról 250 ezer forintig való leszorítása, s az, hogy az őstermelői igazol­ványokat az agrárkamara adja majd ki. Legalább két százalékkal na­gyobb támogatást kapnak a megyei területfejlesztési taná­csok által támogatott projektek. A tárca 1997-ben a megyei hi­vataloknak adja a megpályáz­ható pénzek szétosztásának a jogát, eddig ugyanis csak véle­ményezési jog volt megyei szinten. Az FM-hivatalok vezetői, a megyei agrár érdekképviseleti szervek képviselője, az agrár­kamara és a megyei területfej­lesztési tanács elnöke dönt majd a támogatható beruházá­sokról és a támogatás nagyság­rendjéről. Kormányhatározat szerint Nógrád, valamint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye további pénzekre is pályázhat a szaktárcáknál. E két megyét, mivel az egy főre jutó nemzeti össztermék az országos átlagtól mintegy 30 százalékkal kevesebb, hátrá­nyos helyzetűeknek deklarál­ták. A juttatandó támogatáson felül további 10 százaléknyi támogatásban részesülnek. El­hangzott, hogy a korábbi 19-ről 17 aranykoronára viszik le a te­rületek művelési támogatását. Gyepterületet a jövőben csak a meglévő állatállomány után támogat az FM. Kiemeltek a szarvasmarha- és juhtartással kapcsolatos beruházások, me­lyeknél 10 százalékos támoga­tás növelésre lehet számítani. Tarnóczi László Csizmában a káposztában - Hordós káposztát ké­szítenek Dejtáron a mezőgazdasági szövetkezet savanyító üzemében. Beke Ferencné és Molnár Gábor a lakodalmas csemegét lábbal tapossa a< hordókban. fotó: rigó tibor Salgótarjáni gyár a világ üvegiparának középmezőnyében - Ha nem lenne konkurencia, bizonyára elaludnék „Érzelmileg, lelkileg kötődöm az üveghez”- Nem vagyunk meghatározóak az üveggyártó nagyhatalmak­kal szemben, de nincs miért szégyenkeznünk, mert a világ top­listáján az erős középmezőnyben vagyunk. Legnagyobb ver­senytársaink a lengyelek, szlovákok és a csehek - kezdte be­szélgetésünket Tóth Tibor, az St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. exportigazgatója. Nagyobb rálátással A cég exportarculatát a kézi gyártású háztartási üveg, a gépi fúvott pohár- és kehelygyártás, valamint a világítási üvegámk alkotják.- Jónak ítélem exportlehető­ségeinket - állítja az üzleteket német és angol nyelven bonyo­lító magas képzettségű szakember, aki 1982-től látja el jelenlegi feladatát. - Szeretek itt dolgozni, szeretem az üve­get, érzelmileg és lelkileg kötő­döm hozzá. A több mint százéves múlttal rendelkező cég a februári és az augusztusi, Frankfurtban meg­rendezésre kerülő szakvásáron méri össze képességét, tudását versenytársaival, közvetlenül érzi a kihívásokat és alapozza meg exportvevőinek táborát, megtartva a régieket, szerezve újakat. A sikerben meghatározó sze­repe van a gyár saját tervezői által megalkotott új formáknak, termékeknek. Ezekből az idén 40-50 került kiállításra Frank­furtban. A külföldiek 30-40 termék megrendelésével jelez­ték elismerésüket.- Erősségünk a jó minőség, a rugalmas fejlesztés, a napra­kész ajánlatok, valamint annak felismerése, hogy a korábbi fel­tételek mellett, a régi beidegző­dések megtartásával nem lehet a piacon maradni. Saját ízlésvilág- Valamiféle azonosság fellel- hetö-e üzleti partnereik kíván­ságaiban?- Mindegyikük ragaszkodik saját ízlésvilágához. Európában a sima és színkombinált termé­kek, a zöld és a kék a meghatá­rozóak. Újabban a sárgát kere­sik. A japánok főleg a kézzel festett modem darabokat ked­velik. USA-beli partnereink pedig a kombináltakat kérik. Nagy vevő, kis vevő- Tesznek-e különbséget nagy és kis vevők között?- Számunkra mindegyikük fontos. Ugyanúgy fogadjuk a kisebb értékű megrendeléseket, mint annak a cégnek az igényét, amelyikkel több éve együtt dolgozunk, és ebben az évben december 31-éig előrelátható­lag 1 millió dollár értékű árut szállítunk.- Az üzleti tárgyalásaiknál mi az, ami előnyt jelent önök­nek?-A személyes kapcsolat, a pontos, gyors kielégítő válasz, az ottani szokások ismerete, az adott országot jellemző kultúra tisztelete, a nyelv alapos isme­rete. Hosszabb idő után-Az európaiakkal vagy a ten­gerentúliakkal könnyebb tár­gyalni?- Százharminc külföldi part­nerünk van, exportunk 80 %-a az USA-ban, Japánban és há­rom európai országban talál fo­gyasztóra. Ezekből az orszá­gokból szerzett partnereinkkel hamarabb jutunk egyezségre. A japánok a kapcsolatfelvételtől a megrendelésig hosszú idő után jutnak el. Ezután viszont sza­bad az út. Ragaszkodnak az alaposan megismert üzlettár­sukhoz.- Jó érzés exportigazgatónak lenni?-A jelenlegi megrendelése­ket ismerve igen. Egyébként tevékenységemben nem feled­kezem el az egyik nagy üveg­gyártó világcég tulajdonosának híressé vált mondásáról: „Ha nem lenne konkurencia, akkor elaludnék.” Venesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents