Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-25 / 275. szám

1996. november 25., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Alkotmánybírók ülése. Az Alkotmánybíróság mai ülésén folytatja azoknak az indítvá­nyoknak a tárgyalását, amelyek szerint alkotmányellenes az egészségügyi ellátási kötele­zettségről és területi finanszíro­zásról szóló törvény. Erősödő párt. Hetente ötven új tag lép a Magyar Demokrata Néppárt soraiba, és az ország­ban már 91 szervezetük műkö­dik, kétezer taggal - hangsú­lyozta hétvégi keszthelyi sajtó- tájékoztatóján Szabó Iván, az MDNP elnöke. Sikerként nyug­tázhatják számos parlamenti indítványuk elfogadását is. Szerződéses sereg. Magyar- ország biztonságpolitikai hely­zetének javulása és a kollektív európai biztonsági rendszer ki­alakulása nyomán a közeljövő­ben lehetőség nyílhat hazánk­ban az általános hadkötelezett­ség megszüntetésére, szerződé­ses hadsereg felállítására. Ezt Sebők János (MSZP) ország- gyűlési képviselő közölte a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája szombati közgyűlésén. Szegénységi konferencia. Kiálltak a társadalombiztosítási önkormányzatok mellett a ma­gyarországi szegénységről szóló konferencia résztvevői, köztük neves tudósok, akadé­mikusok, a tanácskozás szom­bati zárónapján. Emlékeztettek rá, hogy az utóbbi évek kaoti­kus gazdasági-társadalmi vi­szonyai közepette a társada­lombiztosítás zökkenőmente­sen folyósította a nyugdíjakat. Folytatódó razziák. Haszno­sak és ezért folytatódnak a rendőrségi razziák. Eddigi ak­ciók során a rendőrök több mint 31 ezer személyt ellenőriztek és igazoltattak. A körözöttek kö­zül 1858-at fogtak el, köztük 374 külföldit, akiknek többsé­gét kiutasították az országból. Ha nincs díj, nincs autóút Hiányzik több mint 220 kilométer Legalább 650 kilométer hosszúságú új útpálya meg­építésére lenne szükség a következő évtizedben. Az ország azonban jelenleg csak 376 kilométer hosszú autópályával és 68 kilomé­ter autóúttal rendelkezik. Az Európai Unió nem írta elő Magyarország számára, hogy milyen hosszúságú autópá­lyával rendelkezzen a csatla­kozás idejére. Hazánknak azonban elemi érdeke, hogy a csatlakozásig színvonalas, közvetlen közúti kapcsolat legyen az egyes országrészek között és a szomszédos or­szágokkal - mondja Marko- tay Sándor, a Közlekedési Minisztérium főtanácsosa. Az elmúlt hat évben a kon­cessziós lehetőségek megje­lenésével az építési ütem fel­gyorsult, összesen 97 kilomé­ter hosszú új autópálya és 15 kilométer autóút létesült. A kívánt ütem évente 50-60 ki­lométernyi új pálya megépí­tése lenne. A fejlesztés új for­ráslehetőségek feltárását és bevonását igényli. A koncesz- szióba adás eleve feltételezi az autópályák pénzdíjassá té­telét, hiszen a befektetett tőke csak így térülhet meg a beru­házóknak. Állami támogatás nélkül semmilyen konstrukció nem nélkülözheti az autópályák „díjasítását”, mivel a díjbe­vételek a fenntartási költsé­gen túl a beruházási hitelek törlesztését is biztosítják. A hazai díjak kényszerűen tar­talmazzák a létesítés, és az adósságszolgálat költségeit is. Ha a külföldi vállalkozó­nak nem térül meg a befekte­tése, nem épít utakat Ma­gyarországon. Gál: Nem puccs, hanem kötetlen eszmecsere volt Kell egy jó csapat Gál Zoltán hazugságnak ne­vezte azokat a lapértesülése­ket, miszerint szocialista párti és állami vezetők egy cso­portja összeesküvést, egyfajta puccsot készített volna elő a kormány jelentős mértékű átalakítása érdekében, és erre felszólította a kormányfőt. Az Országgyűlés elnöke szom­baton Debrecenben, az MSZP hajdú-bihari küldöttértekezle­tén elismerte: a lakásán találko­zott tíz magas rangú állami, il­letve pártvezető, de csak kötet­len eszmecserét folytattak a megoldandó problémákról. A találkozón semmilyen megállapodás nem született, és senki sem kereste meg Horn Gyulát e tíz ember nevében kormányátalakítási javaslattal - mondta a szocialista politikus. Más kérdés - tette hozzá -, hogy össze kell hozni azt a csa­patot, amelyik a választásokig és a választások idején vezeti majd a pártot. Gál Zoltán szerint higgadtan és őszintén kell értékelni az el­múlt két és fél esztendőt a kor­mányzó szocialista pártnak, és korrekt viszonyra van szükség a hatalmi centrumok között. Ugyanakkor önmérsékletre is intett a politikus, mert „ha a szellemi elit felőrli önmagát, te­ret nyit a szélsőséges jobboldali M populistáknak”. Ismét Pető a pártelnök - Esélyek, tervek az SZDSZ megújítására Koalíciós (ki)lépés: borítékolva Semmi nem szivárgott ki az SZDSZ hétvégi küldöttgyű­lésének zárt tanácskozásá­ról. Mivel az újságírók az ülés helyszínének közelébe sem igen juthattak, csak a hivatalos tájékoztatásra ha­gyatkozhattak. A két nap mérlege dióhéjban: a kül­döttek újraválasztották Pető Iván pártelnököt, három ta­got „kicseréltek” az ügyvivői testületben, döntöttek az SZDSZ eddiginél offenzí­vabb politizálásáról, de nem szavaztak a koalícióból való esetleges kilépésről. Az elnöki megnyitó leg­meglepőbb kijelentése az volt, hogy a szocialisták mostani vezetésétől nem várható a koa­líciós együttműködés javítása. Igaz, Pető Iván hozzátette: mégsem volna helyes, ha az SZDSZ kimenekülne a kor­mányzati felelősség alól. Ami az elnökválasztást il­leti: Pető Iván befutása - egyedüli jelöltként - nem volt Pető Iván simán befutott Két áj ügyvivő: Fodor Gábor és Horn Gábor Sokan bírálták az ügyvivői testület munkáját, de csupán három tagot szavaztak ki a ré­giek közül: Bauer Tamást, Mécs Imrét és Tardos Már­tont. Helyükre Dombach Ala­jos, Horn Gábor és Fodor Gá­bor került. Három rövid vélemény a tanácskozásról: Tardos Márton búcsúzó ügyvivő: - Sajnos a „koalíció­val vagy anélkül” kérdés körül forgott a vita, kevesebb szó esett saját belső dolgainkról. Horn Gábor új ügyvivő: — Kritikusabb, egyértelműbb hangvételt vár tőlünk a tagság, s olyan stílusváltást, melynek lényege az, hogy ne az MSZP- ről szóljon az SZDSZ. Pető Iván, a régi-új elnök: - Kellemes meglepetés volt számomra, hogy nem vetődött fel a koalícióról való szavazás szükségessége. Bízom abban: mostantól az eddiginél mar­kánsabban képviseljük eredeti céljainkat, hiszen egy önma­gával azonosulni nem tudó párttal a választók sem azono­sulnak. Takács Mariann kétséges, a 710 résztvevő sza­vazatából 480 voksot kapott. A vita egyik fő témája az volt, hogyan újulhat meg az SZDSZ. A küldöttek szerint a pártnak az eddiginél világo­sabban kell megismertetnie ál­láspontját a választókkal, aki­ket fölösleges a kormányzat működési zavarairól szóló pa­naszokkal traktálni. FOTÓK: FEB/KALLUS GYÖRGY Eddig... aki a magas kamat mellett fontosnak tartotta a biztonságot, állampapírokba fektette a pénzét. Most végre... a másodpiaci forgalmazás mindenki számára lehetőséget biztosít a korábban kibocsátott magyar állampapírok vásárlására, eladására. A sokféle futamidejű befektetések közül így mindenki biztosan megtalálja az igényeinek megfelelőt, s azt ráadásul bármikor értékesíteni is tudja. * A K&H Bank, az MHB és az OTP Bank kijelölt fiókjain keresztül, valamint az MNB megyei igazgatóságai által juthatnak hozzá a Magyar Államkötvényhez, a Kamatozó Kincstárjegyhez és a Diszkont Kincstárjegyhez. Kötöttségek nélkül HÁLÓZATOS FORGALMAZÓK: Magyar Hitel Bank Rt. 3100 Salgótarján. Rákóczi u. 15. • OTP Bank Rt 3101 Salgótarján. Rákóczi u. 22 , Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szícsény • VALAMINT: MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. *A másodlagos forgalomban kapható állampapírok vátell ás eladási árfolyamairól sz.rdánkánt rendszeresen tájékozódhat ebben az újságban. Az ártékesftés feltételeiről a forgalmazók adnak részlet« Információt magyar Állampapír A TÖBBSZÖRÖS BfZTONSÁG Vasúti átjáróban szigorú stopparancs Egylakiak lesznek a „kétéltű” kerékpárosok A jövőben a vasúti átjáróban áthaladás előtt az autóbusz-veze­tőnek akkor is meg kell állnia, ha a jelzőberendezés szabadot mutat. A KRESZ több más, tervezett módosításával is a közle­kedés nagyobb biztonságát kívánják szolgálni a szakemberek. A közúti-vasúti kereszteződé­sek egyike a legveszélyeztetet­tebb helyeknek, ezért ott, ahol se jelzőberendezés, se jelzőőr nincs vagy pedig a jelzőberen­dezés nem üzemel, a gépjármű vezetője köteles áthaladás előtt megállni és meggyőződni arról, hogy veszélytelenül átmehet-e a síneken. Autóbusszal az uta­sok számától függetlenül, olyan járművel pedig, amelyben - a vezetőt is beleértve - négy személynél többen vannak, ak­kor is meg kell állni, ha a jelző- berendezés szabadot mutat. Át­hajtani természetesen csak ak­kor szabad, ha a vezető meg­győződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Több, a kerékpárosokra vo­natkozó szabály is módosul. Eddig például ha a kerékpáros tolta a járművét, gyalogosnak minősült, ha ráült, járművezető lett. Igen ám, de bizonyos ke­reszteződésekben kötelezően le kellett szállnia, és attól gyalo­gossá vált... A jövőben meg­szűnik ez a „kétéltűség”, egyér­telműen járművezető lesz min­den közlekedő biciklista. Meg­jelennek majd új, a kerékpáro­sokra vonatkozó KRESZ-táb­lák is. A segédmotorosok számára is kötelező lesz a bukósisak vi­selése. Ok lakott területen a ke­rékpárutakat nem használhat­ják, utast nem szállíthatnak és utánfutót nem vontathatnak. Szinte már közismert a mo­biltelefonokra vonatkozó terve* zett új szabály. Autóban csak kihangosító berendezéssel sza­bad használni őket, mert bal­esetveszélyes a készüléket tartva egy kézzel vezetni. A szabály azt is előírja, hogy a forgalomban részt vevő, álló járműben sem szabad az ilyen készüléket használni. Azt vi­szont nem tiltja, hogy használa­ton kívül az utazótérben legyen, de ott a „mobil” tétlenségre van kötelezve. Koós Tamás Kényszercselekmények hatására előkerülnek az ügyfelek Fogynak az egészségbiztosító adósai Mintegy 34 milliárd forint társadalombiztosítási hátralékot szedett be e hónap elejéig adósaitól az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár. Tetemes az összeg, bár a költségvetési tör­vény 54 milliárdot írt elő. Az OEP eredetileg azt ter­vezte, hogy több mint két­százmilliárdos kinnlévőségé- ből az idén legalább 30 milli­árd forintot behajt, az Ország- gyűlés azonban további 24 milliárdot írt elő. Mint Berki Zolna, a behajtási és végrehaj­tási főosztály vezetője el­mondta, bizonyos kényszer- cselekmények révén pontosan 33,9 milliárd forint bevételt sikerült elérniük. És azért van még néhány hét hátra az esz­tendőből. A „kényszercselekmények” kifejezés többnyire azonnali inkasszót takar, vagyis amikor az adósok bankszámlájára utalt összegeket az OEP letil- tatja. Ennek hatására rendsze­rint előkerülnek az adósok, és akkor már lehet tárgyalni ve­lük. A társadalombiztosítás­nak ugyanis nem az a célja, hogy anyagilag bárkit is tönkre tegyen, hanem hogy fi­zetésre szorítson. Az úgynevezett tőketarto­zásról persze sok tárgyalni való nincs, azt elengedni nem lehet, legfeljebb részletfizetés jöhet szóba. Az OEP-nek módja van viszont a többi kö­zött a késedelmi pótlék részle­ges vagy teljes elengedésére. S ez nemcsak elvi lehetőség. Mint Berki Zolna elmondta, eddig több tízezer megállapo­dást írtak alá. Az idén elsősor­ban azokat az adósaikat vették sorra, akik a fővárosban 500 ezer, vidéken pedig 300 ezer forint feletti hátralékot gyűj­töttek össze, és jövőre lejjebb mennek a felső határral. Gondjaikban nincsenek tel­jesen magukra hagyatva. A főosztályvezető éppen a na­pokban kapott értesítést a mű­velődési tárcától, hogy átvál­lalják a színházak és a zene­művészed főiskola adósságát, a MÁV 5,7 milliárd tartozásá­ért pedig a kormány vállalt fe­lelősséget. (koós)

Next

/
Thumbnails
Contents