Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-23-24 / 274. szám

I 1996. november 23., szombat Mozaik 5. oldal rp-------------—— ---------------------­^ Szenzációs sorozat a NOGRAD1, HIRLAP-óa».' Híres emberek halála Orvosok mérgezték meg Gorkijt ? Az orosz író (1868-1936) halála immár több évtizede viták és találgatások tár­gya. Ez már akkor elkez­dődött, amikor az öt gyó­gyító orvosokat azzal vá­dolták, hogy mérgezett csokoládés bonbonokkal tették el láb alól. „Elisme­rem bűnömet - vallotta be a tárgyalás során Levin -, hogy olyan gyógykezelést alkalmaztam, ami nem fe­lelt meg betegsége jellegé­nek. Én okoztam Maxim Gorkij és Kujbisev idő előtti halálát.” Valami eh­hez hasonlót vallott a többi orvos is. 1936 májusában Gorkij sú­lyosan megbetegedett. 27-én Teszeliből visszatért Moszk­vába, s már másnap megérke­zett nyaralójába, Gorkiba. Út­közben kocsijával behajtott a novogyevicsi temetőbe, ahol Maxim fia sírját akarta meglá­togatni. Hideg, szeles nap volt. Csertkova nővér úgy emlék­szik, hogy este Gorkij rosszul lett, felszökött a láza. A betegség viharos gyorsa­sággal úrrá lett rajta. A szem­tanúk szerint Gorkij már jú­nius 8-án a halál küszöbén állt. Szemét lehunyta, feje mellére esett, keze tehetetlenül nyugo­dott a térdén. Hosszú szünet után Alek- szej Makszimovics kinyitotta a szemét: -Messze jártam, ahonnét oly nehéz a visszaté­rés - mondta. Június 8-án a doktorok beje­lentették, hogy többé már semmit nem tehetnek. Gorkij haldoklik. S ekkor csoda történt. Tele­fonon jelezték, hogy Sztálin, Molotov és Vorosilov jönnek, hogy meglátogassák Gorkijt! Gorkij magához tért! Akár a középkori legendákban, ami­kor az érintés vagy a pillantás feléleszti a haldoklókat. Igaz, a „csodában” nagy szerepe volt annak a hatalmas adag kámforinjekciónak, amit Gor­kijba fecskendeztek, hogy le­gyen ereje méltó módon fo­gadni a nagy vezért. Sztálin látogatása adott neki erőt, vagy talán szervezete nem merítette ki minden tarta­lékát, de az író ezután még tíz napig élt. 10-én Sztálin és tár­sai még egyszer meglátogat­ták, de nem engedték be őket a beteghez. Egy levelet hagytak ott. Sztálin június 12-én újból ellátogatott hozzá. Alekszej Makszimovics ismét úgy be­szélt, mint egy egészséges ember, ezúttal a francia pa­rasztok helyzetéről. Végig a hálószobájában volt. Az ágyon nem feküdt, hanem ült. Néha felemelték. Az injekciók fájdalmasak voltak, ám nem panaszkodott. Csak utolsó napjainak egyikén jegyezte meg halkan: „Hagy­jatok meghalni.” Az utolsó éjszaka erős ziva­tar volt. Ekkor kezdett haldo­kolni. Összefutottak a rokonai. Az oxigén állandóan be volt kötve. 300 zsákot fogyasztott el, egyenest a teherautóról vit­ték fel a lépcsőn a hálószo­bába. 11 órakor halt meg. Csendben távozott. Felboncol­ták. A mellhártyája úgy oda­nőtt a tüdejéhez, akár egy fűző. S amikor lehántották, annyira elmeszesedett volt, hogy valósággal tört. Hogyan élt és lélegzett velük - nem tudni. Az orvosok még örül­tek, hogy a tüdeje ilyen bor­zalmas állapotban volt. Az orvosok a vádlottak pad­jára kerültek - először hozzá nem értés vádjával, majd ké­sőbb előre megfontolt és go­nosz szándékkal elkövetett emberölés miatt. Trockij szerint az orvosokat nem indok nélkül rágalmaz­ták, Jagoda parancsára mégis­csak megmérgezték a nagy' írót. De miért kellett Sztálin­nak meggyilkoltatnia a forra­dalom viharmadarát? Trockij így érvelt: „Maxim Gorkij nem volt sem összeesküvő, sem politikus. Szívbeteg öregem­ber volt, aki szentimentális til­takozással lépett fel a szegé­nyek érdekében. Gorkij ko­moly veszélyforrás volt. Leve­lezésben állt a legjelesebb eu­rópai írókkal, külföldiek láto­gatták meg, a megsértettek nála tettek panaszt, szerepe volt a közvélemény formálás­ban. Sehogy sem lehetett el­hallgattatni. A Kreml ura számára az egyetlen megoldás az lehetett, ha Jagodával „ vér. nélkül” távolíttatja el.” A sok látszólag meggyőző érv ellenére kevéssé való­színű, hogy Gorkijt jnegmér- gezték. Élete utolsó éveiben ugyanis maradéktalanul elfo­gadta a sztálini politikát. S ak­kor miért látogatta meg Sztá­lin egy hét alatt háromszor is a beteg írót, ha már kiadta a pa­rancsot, hogy tegyék el láb alól? Vagy talán ez szadista élvezetet jelentett neki? Kér­désből van elég. (Részlet a Nótárius Kiadó Ezer egy halál című kötetéből) Jó megfejtés, szerencsés nyertes November 16-ai rejtvényünk szétküldését." Nyertesünk: Fe- jük el. Mai rejtvényünk megfej­megfejtése: „Én azt hittem, nes Endre, Egyházasgerge, Fő tését november 28-áig kell be­hogy te vállaltad a meghívók út 96. A könyvet postán küld- küldeni címünkre. A gyarmati Helytörténeti Gyűjteményben házigazda: dr. Bródy Tiborné Buttler Mária Elérzékenyült patvarciak A Buttler név és viselője (pláne, hogy Madách-vér is folyik ere­iben) előre biztosította a nagyon igényes, izgalmas találkozást a balassagyarmati Helytörténeti Gyűjteményben, ahol az est há­zigazdája dr. Bródy Tiborné született Buttler Mária volt. Valóban, igazi szellemi kalan­dozásban lehetett része a jelen­lévőknek. Tanulságos családi történetekről, szívet melengető emlékekről, közös ismerősök­ről közös ismerősökkel folyt a szó kiapadhatatlanul, késő es­tig­A valamikor nagy tekintélyű, népszerű Buttler bárók ma is élvezik a patvarciak tiszteletét, szeretetét, a gyarmatiak rokon- szenvét. A kárpótlási jegyekkel visszavásárolt kúriát -Patvar- con 2 nagyon szépen rendbe hozta Buttler Mária. Eredeti formájában, egyszerű szépsé­gében pompázik már a falu szé­lén. Ez a történelmi esemény nem csak a Buttler lányoknak jelent megrendítő örömet, a falu is velük örül. Amikor arról beszélt a bárónő, hogy sehol se érezték magukat olyan jól, mint Nógrádban és, hogy Máriama- jor, Gárdony és különösen Pat- varc az ő igazi otthonuk, bizony elérzékenyültek a Patv arcról érkezett vendégek. Azért nem költöznek még le a kastélyba, mert férjét mun­kája Pesthez köti és magának is hivatali, családi kötelezettségei vannak még ott. (Például egyet­len élő testvérének, dr. Nyári Zsigmondné, Buttler Ilonának is „besegít” az unokák nevelé­sébe. De, amint ideje engedi, azonnal autóba ül és siet Pat- varcra, „haza”. Az itteni temetőben temették el Ervin bátyjukat az ő kíván­ságára, szüleik, nagyszüleik, testvére a gárdonyi temetőben alusszák örök álmukat. Buttler Mária tele van mun­kakedvvel tervezi a kastély to­vábbi csinosítását, a park kiala­kítását olyan szépre, hogy akár botanikuskert is válhasson be­lőle. Boldogan tartózkodik Pat- varcon és Balassagyarmaton. Tagja lett a városi honismereti körnek is. így hamarosan talál­kozhatunk megint vele. Sokan várják szeretettel férjével együtt Gyarmatra és „haza”: Patvarcra.- kés ­Felakasztott gonoszok - Simsay Ildikó rajzai Balassagyarmaton Nem csak horrorfilmraj origóknak A Simsay-Szily festő házas­párból a feleség rajzai látha­tók Balassagyarmaton, a Szerbtemplomban. Sokak szerint a modem mű­vészet kezdetei a XVIII. század közepéig nyúlnak vissza, ami­kor a kitűnő angol festő, Ho­garth először ábrázolta riasztó naturalizmussal a nyomort, a bolondokházát, vagyis a pol­gári-nemesi tisztes hétközna­pokon túli valóságot. Ezután jött a kora romantika szörny- és rémregénykultusza. Goyával pedig már valóban kiteljesedik a modem figurativitás témavi­lága. Itt főként a Quinta del Sordo „fekete képeire” gondol­hatunk: a gyermekét felfaló Sa- tumusra, lidérces álmokra, ala­kokra. Az efféle témák festészetbe, vagyis egy intimebb közegbe kerülésükkel kettős lelki funk­ciót teljesítenek. Egyrészt be­mutatják a világ sötétebbik felét is, másrészt még a mági­kus ősidőkből ismert művészet­terápiát alkalmazzák: megba­rátkoznak a rossz erőkkel. Vagy úgy, hogy kiengesztelik, áldoznak képmása előtt, vagy úgy, hogy ábrázolva őket meg­szabadulnak az alaktalanként még nyomasztó és félelmetes lények lélekmarcangolásaitól. A középkorban például kated­rálisok oszlopfejezetein, vízkö­pőkön láthatunk efféle lénye­ket, amelyek így az egyház, vagyis az akkori keresztény korszellem hatalmát szimboli­zálják: „lám, lám, mi igába hajtjuk a gonoszt”. Simsay hét szokatlanul nagyméretű grafikája is ha­sonló pszichológiai célokat szolgál. Véletlen ugyan ez a misztikus mennyiség, de úgy tűnik, a hónap végéig az összes gonosz látható a gyarmati Óvá­ros téren. Nem csak a horror­filmrajongóknak való. Nézze meg „őket” mindenki nyugod­tan, a falra vannak akasztva! (cha) Kárpáti György szerint a humorista nem szereti a vizet és a repülést Hofival a kenguruk földjén Nemcsak sportrajongók, hanem a humoros írások kedvelői is könyvtáruk féltve őrzött kincsei között tartják számon azokat a köteteket, amelyeket a dr. Kárpáti György - Peterdi Pál szer­zőpáros jegyez. Ezekből eddig hét sorakozhatott a gyűjtők pol­cain, és most jön a nyolcadik!- Tíz éve nem jelent meg közös könyvünk. Már nem bírom to­vább, szünet nélkül csöngenek lakásomon a reklamáló telefo­nok! - panaszkodik tréfásan dr. Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízipólós, hoz­zátéve: -Ezért ismét összeül­tünk a nyáron Pali barátommal és az eredmény karácsony előtt már a könyvpiacon lesz.- Akkor ki lehet kapcsolni a telefont. . .- Hogyisne! Pont, amikor megrohamoznak majd a gratu­lálok? Mert - ugye, nem kell mondanom - a jövő évi iro­dalmi Nobel-díjra számítunk a kötettel, az egyik bankunk már komolyabb kölcsönt is ajánlott, amit majd a díj összegéből fi­zethetek vissza!- Ez úgy hangzik, mintha már a könyvből idézne!- Jó. Akkor kivételesen most komoly leszek. Rajtam kívül még egy főhőse van a könyv­nek, ugyanis most hagyom Hofi Gézát is érvényesülni. Isten­kém, neki is kell egy kis nép­szerűség, rám meg sok mindent lehet mondani, de hogy irigy lennék más sikerére, azt igazán nem. Meg adósa is vagyok.- Hagyjuk most a pénzügye­ket!-Nem pénzzel, jóvátétellel tartozom. Könyvünk esemé­nyeinek ugyanis Ausztrália a helyszíne, ahová pár éve együtt utaztunk egy turnéra. Repülő­vel, órák hosszat a tenger felett. Nos, Hofi két dolgot utál na­gyon: a repülést és a vizet. Te­hát megszerveztem, hogy kinti barátaink egy hajókirándulással kedveskedjenek neki. Valami­ért nem látszott boldognak, pedig nem is kerültünk viharba.- És hagyta annyiban?- Ilyet ki tételez fel Hofiról? Naná, hogy visszaadta a tréfát, méghozzá ott, ahol nekem a legjobban fáj.- Csak nem a .. .- Hiába néz rajtam végig, nem a testemen. A lóversenyen szégyenített meg! Tízezrek előtt! Én vagyok a szakértő, és erre ki nyert közöttünk egye­dül? Ő, aki Melboume-ben volt először galoppon! Együtt két sztár - Bruce Willis, neves filmszínész a Planet Hollywood kávéház megnyi­tóján a Párizs melletti Eurodisney-ben ' fotó: feb-reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents