Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
6. oldal Energia 1996. november 20., szerda Lakossági vágy: annyit fizessek, amennyit fogyasztok! Amit a költségmegosztóról tudni kell Salgótarjánban a hőszolgáltató minden lakóépület hőközpontjában hitelesített mérővel méri a leadott hőenergia mennyiségét, s azzal évente egyszer, a fűtési szezon befejezése után elszámol a lakóközösségnek. A hőközpontban mért éves hőfelhasználásról a melegvíztermelésre fordított hőenergiát levonva kapjuk meg az épület fűtési nergiafelhasználását. A fűtésre fordított hőenergia iltségét az egyes lakások (fo- yasztók) között az alábbiak érint oszthatjuk meg: a lakások légköbmétere alapit; költségmegosztók segítségé•1;,- egyéb, a lakóközösség által kidolgozott, azt a többség által elfogadott módszer segítségével (erre még nincs példa). Mivel a távfűtési rendszer (alakítása nem alkalmas közvetlen műszeres mérésre, átalakítási költsége pedig irreálisan magas lenne, ezért az egyes laások hőfelhasználásának meghatározására az arányosítás elvén működő költségmegosztókat alkalmazzák. Ezek működési elvét figyelembe véve lehetnek párologta- tós és digitális rendszerűek. A digitális kijelzésű készülékek viszonylagosan magas ára miatt a párologtatós költségmegosztók terjedtek el nagy mennyiségben Magyarországon, így Salgótarjánban is. A költségmegosztás célja, hogy mindenki annyi díjat fizessen, amennyit fogyasztott, illetve, hogy csökkenjen az energiafelhasználás, mivel feltételezhető, hogy „aki csak azt fizeti, amit felhasznált, az automatikusan kevesebbet akar és fog fogyasztani”. Tehát egyszerűen csak a szokások megváltoztatásával is egy figyelemre méltó nagyság- rendű megtakarítás érhető el, feltételezve azt, hogy a fűtőtestek egyenkénti szabályozható- sága biztosított. A költségmegosztó működése során a fűtőtest hőmérséklete átvivődik a készülékben lévő párologtatóra, ampullára. Az ampullában lévő speciális folyadék a hőleadás mértékének függvényében párolog. A leolvasási értékekből azonban a tényleges energiafelhasználás azonnal nem állapítható meg, hiszen a készülék azt mutatja, hogy az épület ösz- szes felhasználásából mekkora rész jut az adott fűtőtestre. A nyári hónapok során, amikor nincs fűtés, akkor is létezik az un. hidegpárolgás, de ezt az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően, az ampullák szinten felüli feltöltésével (túltölté- sével) ellensúlyozza a költség- megosztást végző cég. A költségmegosztók által regisztrált párolgási egység a radiátor típusától, méretétől, szerelésétől függő, úgynevezett UF-szorzóval hozható energia- fogyasztással arányos mértékegységgé. Tehát a lakásokban az egyes radiátorok költségmegosztóin leolvasott egységeket az UF-szorzóval hozzuk „közös nevezőre”, a felhasznált energiával arányos fogyasztási egységekre. Az így kialakult fogyasztási egységekből még nem lehet következtetni a fűtési költségekre, csak a ház (épület) ösz- szes lakásában regisztrált fogyasztás egységeinek összege, és az összes fűtési költség viszonylatában teszi lehetővé az egyes lakás fűtési költségének kiszámítását, arányosítással. A költségmegosztó tehát nem mérőműszer, hanem egy korrekt módszer arra, hogy mindenki a felhasznált hőenergia arányában viselje a költségeket. A különböző évek fogyasztási egységeinek összehasonlításából sem lehet pontos adatokat kapni a várható költségekre, hiszen még ha ugyanolyan a hőenergia-felhasználás is, de különböző lehet a fűtési periódus, a külső hőmérséklet, az egymáshoz képesti fogyasztási arány. Ennek ellenére a, megosztás mindig helyes értéket szolgáltat, hiszen a ház ösz- szes leolvasási értékét összeadva azt az összes fűtési költséggel állítja szembe, majd arányosítja az egyes lakóegység fogyasztási adataival. A költségmegosztással kapcsolatosan részletesebb felvilágosítást kaphatnak a Raab-Kar- cher Energie Service Kft.-nél: Budapest, Kuny Domonkos út 13—15. szám alatt, vagy telefonon, a 06-1-156-4012-es számon. Ha komolyra fordulna az idő a berendezések felújítva várják a csúcsterhelést FOTÓ: GYURIÁN • Hogy a társasházi lakás fogalmába nem tartoznak bele a távfűtés berendezései, ide értve a lakásban lévő vezetékszakaszt és a fűtőtesteket (radiátorokat) is. Lásd: 1977. évi XI. Trv. és az 1993. évi LXXV1I1. Trv. • Hogy a távfűtésből való egyéni kizáráshoz az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Lásd: 129/1991. IX. 15. kormányrendelet. • Hogy a lakás átlaghőmérsékletének 1 C fokkal való csökkentése egy fűtési idényen keresztül 6% hődíj-megtakarítással jár. • Hogy két azonos nagyságú és műszaki állapotú tömblakás közül a költségmegosztókkal ellátott lakás éves szinten kb. 15-20 százalékkal kevesebb fűtési hőenergiát használ fel, mint az, ahol a költségek megosztását légköbméter alapján végezték. • Hogy a távfűtési költségek megosztásának megválasztása, vagy megválasztatása közgyűlési határozattal lehetséges. • Hogy a havi távfűtési számlák csak előleg- számlák, végszámla évente készül, a fűtési idény végén, a ténylegesen mért fogyasztási adatok ismeretében. • Hogy a szolgáltató a fogyasztási díjtartozásokat nem engedi el, arról nem mond le, legvégső esetben bírósági úton érvényesíti követelését. • Hogy a jó hőtechnikai állapotú lakások hődíjköltsége csak egyharmada az elhanyagolt műszaki állapotú lakásokénak. • Hogy az egyes lakások (helyiségek) alacsonyabb fűtöttsége a szomszédos helyiségek hőmérsékletét hátrányosan befolyásolja. A hőle adók (radiátorok) leszerelésével az adott helyiség hőfogyasztása nem szűnik meg, nem válik fűtetlenné. • Hogy nemcsak statikai, építészeti, hanem fűtéstechnikai szempontból sem lehetséges a központi fűtésű épületekben egy-egy lakást külön egységként kezelni. Tudja-e Ön? Tárj ánhö-ügyfélszolgálat Eddig a nagyszámú, sok problémával jelentkező fogyasztó miatt a hivatalos ügyfélszolgálati időn kívül is fogadták az ügyfeleket a Tarjánhő Kft.-nél. A rendszertelenül bejelentkező állampolgárok fogadása elől ugyan nem zárkózott el a szolgáltató, de a jelenség érthetően zavarta a munkavégzést. A szakemberek előtt az orvoslásra váró ügyek többsége nem ismeretlen, mindent megtesznek a hibák kijavítása érdekében. Az örökölt gondok miatt azonban változatlanul nagyszámú az érdeklődő, bejelentkező ügyfél, ezért a cég elhatározta, hogy meghosszabbítja az ügyfélszolgálati időt. A könnyebb elérhetőség végett az ÉVI áruház mögötti irodájukat is bevonják az ügyfél- szolgálatba ezentúl. A panasszal, észrevétellel jelentkező ügyfelek nagy mértékben megkönnyítenék a szolgáltató munkáját, ha a megjelölt időpontokban keresnék fel az irodát, segítenék a pontosabb, hatékonyabb ügyintézést. Az új ügyfélszolgálati időpontokat hamarosan közzéteszi a Tarjánhő Kft. Energiatakarékosság=Költségcsökkentés=Egyéni érdekeltség Az energiaárak folyamatos emelkedése mellett az energiaköltségek csökkentése csak takarékosság (kevesebb energiafogyasztás) révén valósítható meg. A fűtési költségek csökkenthetők:- felhasználási szokások megváltoztatásával,- a hőtechnikai jellemzők javításával (korszerűsítés),- a veszteségek csökkentésével. Mit jelent a szokások megváltoztatása? Egyfelől azt, hogy helyiségenként csak az indokolt hőmérsékletet tartjuk. Másfelől azt, hogy szakszerű módon szellőztetünk: rövid ideig, intenzív mértékben. Harmadrészt pedig azt, hogy megvalósítjuk a helyiséghasználattal összhangban lévő fűtésszabályozást. Mit jelent az épületek belső fűtési rendszerének korszerűsítése? Legfontosabb tényező, a kiegyenlített, szabályozható, fogyasztással arányos elszámolású rendszer kialakítása. Nagyon fontos az egyéni (radiáto- ronkénti) szabályozhatóság biztosítása, a radiátorszelepek megfelelő cseréje. Számottevő költséget csökkenthet az épület hőszigetelésének javítása. Ugyancsak jelentős megtakarítást érhetünk el a homlokzati nyílászárók tömítésével, melyre számos jó megoldás létezik ma már. Kevesen fordítanak rá gondot, de e szemlélethez tartozik az épület fűtési alapvezetékeinek szigetelése, a megsérült burkolat kijavítása. S végül nem elhanyagolható a napenergia hasznosítása, akár meglévő adottságaink mellett is (üvegház hatás, sugárzó fal stb.). A takarékoskodásban való egyéni érdekeltséget elérhetjük a költségmegosztók felszerelésével, hiszen azon túl valamennyi lakó a felhasznált energia mennyiségétől függően viseli a költségeket. Emellett nagyon fontos a folyamatos tájékoztatás (heti értesítő kifüggesztése), s a felvilágosítás. A költségek csökkentését célzó egyéni elképzeléseket, törekvéseket (az egész épület és valamennyi lakó érdekeit szem előtt tartva) csakis a lakóközösség hangolhatja össze. A döntések megfontolt mérlegelést igényelnek. Haszon csak akkor remélhető, ha a várható megtakarítás arányban áll a megvalósítás pénzben vállalt terheivel. Egy átlagos lakás energia- és fenntartási költségei energiahordozónként ’96-os áron 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Megnevezés Tüzelési mód Tüzelőanyag fűtőértéke Egységár Ft/m3 kg kWh Tüzelési hatásfok % Energia egységára Ft/GJ Éves energia fogyasztás fűtés meleg víz GJ/év GJ/év Éves energia költség Ft/év Egy lakásra jutó beruházási költség Egyéb költség (szállítás, fix költség, alapdfj, amortizáció) Ft/év Összes ktg. ÁFA nélkül Tüzelési módok a távfűtési ktg. %-ában 1--------------H őérzet Környezetvédelem Komfort j Távhő 90 650 41 + 12 = 53 34500 20 250 54 700 100% 100% 100% 100% Földgáz kazán v. circos kp. fűtés 0,034 GJ/m3 19,244 Ft/m3 90 566 41 + 12 = 53 30 000 300 000 20 000 50 000 91,4% 95% 80% 100% Földgáz konvektor 0,034 GJ/m3 19,244 Ft/m3 70 566 53 + 15 = 63 38488 250 000 16 670 55158 100% 80% 80% 90% Tetőtéri gázkazán 0,034 GJ/m3 19,244 Ft/m3 90 566 41 + 12 = 53 30 000 150 000 10 000 40 000 73 % 95% 80% 100% PB-gáz 0,046 GJ/m3 99,80 Ft/m3 90 2170 41 + 12 = 53 115010 350 000 28 330 143 340 262% 95% 80% 95% Olaj HT0 kazán+ tartály 0,0357 GJ/liter 105,00 Ft/liter 85 2941 43 + 13 = 56 164 696 400 000 31 670 196 366 359% 95% 60% 80% Éjjeli villamos 0,0036 GJ/kWh 4,95 Ft/kWh 100 1375 37 + 11 =48 66 000 300 000 20 000 86 000 157% 90% 100% 100% Szén 0,015 GJ/kg 9,10 Ft/kg 65 607 57 + 16 = 73 44 311 250 000 22 000 66 311 121 % 100% 10% 40% A kimutatás az alábbi alapadatok kimutatásával készült: Lakásnagyság: 50 m2, 135 légm’ Energiafogyasztási adatok: 90%-os hőenergia-hasznosítás (vételezés) mellett 0,3 GJ/légm’ fajlagossal 41 GJ/év (7 hónapi fűtés) 0(24 GJ/vízm3 fajlagossal 12 GJ/év (50 vízm3/év) Amortizációs ráta: 15 év (elhasználási idő) Megjegyzés: a konvektoros fűtés az által tehető olcsóbbá, hogy nem teljes lakást A táblázaton belüli számítási módok: 5. oszlop = 3. oszlop : 2. oszlop 6. oszlop = —90-----x g oszlop 4. oszlop 7. oszlop = 5. oszlop x 6. oszlop 9. oszlop = 8. oszlop : 15 fűt- 10. oszlop = 9. oszlop + 7. oszlop
