Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1996. november 14., csütörtök Soros Alapítvánnyal a gyermekek egészséges fejlődéséért Süteménysütés az óvodában Háromnegyed száz éves történelemre tekint vissza a pásztói Szent Imre téri óvoda, mely egy százéves épületben van elhe­lyezve. Ebben az intézményben a Soros Alapítvány pályázatát elnyerve más formában nevelik a gyerekeket. Az óvoda jelen­legi helyzetéről és az új módszerek bevezetésének eredményei­ről beszélgettünk Kanyoné Banos Gizella vezető óvónővel. módszerrel. A 1994/95-ös tanévben két csoportot in­dítottunk, a következő évben a másik négy is be­kapcsolódott és az új tanévben már minden cso­port ennek szellemében dolgozik. Az anyagi támo­gatás 7 millió 300 ezer forint volt két tanévre, amelyben há­rom ember bére volt, egy szoci­ális munkásé és két szülői kise­gítőé, akik munkanélküliek vol­tak. Ebből a pénzből biztosítani tudtuk az óvónők szakmai fel­készítését. Emellett gyereken­ként 20 forinttal járult hozzá az élelmezési normához, valamint javítani tudtuk a szakmai fel­szereltséget és egy teremben az olajfűtést kiváltottuk gázfű­tésre.- Az okta­tási program­nak milyen elemei van­nak?- A prog­ram négy elemen ala­pul. Az első az integrált személyiség- fejlesztés. A második egy szülői szoba kialakítása, az óvoda nyitottá tétele, ami azt jelenti, hogy a szülők bármikor bejöhetnek a foglalkozásokra. A harmadik az egészséges életmódra nevelés. Itt jelentkezik az élelmezési hozzájárulás, amelyből több gyümölcsöt és tejterméket fo­gyaszthatnak a gyerekek. A ne­gyedik elem a hozzájárulás, a szociális munka, amelyben se­gíteni tudjuk a szülőket a hiva­tali ügyek lerendezésében, gye­rekneveléssel kapcsolatos prog­ramokat szervezünk számukra. Ötletládikát tettünk ki, melyben elhelyezhetik kérésüket, milyen szakemberekkel szeretnének ta­lálkozni. Külső előadóként lo­gopédussal találkozhatnak, aki feltárja a korai beszédhibákat, előadásokat tart az otthoni játé­kos beszédtanulásról.- Milyen értékelést kaptak az eltelt időszakról?- Azokról az óvodákról, amelyek két éven át ezzel a módszerrel dolgoztak, szakta­nácsadói vélemények alapján, a Soros-iroda szakmai gárdája ér­tékelést készített, melynek alap­ján három modell-óvodát jelölt ki a munka folytatására, ebben a háromban a mi óvodánk is benne van.- esla ­Játékos horgászat egy foglalkozáson- Az óvodában jelenleg hat csoport van 170 gyerekkel, amelyhez hozzátartozik a Mú­zeum téri óvoda is három cso­porttal és 94 gyerekkel. A fog­lalkozásokat 18 óvónő és kilenc dajka vezeti. A hatcsoportos nevelés megkönnyíti a beil­leszkedést, a nagyobbak sokat segítenek a kicsiknek a játék­ban, a beszédfejlődésben, ezál­tal könnyebb a helyzete az óvónőnek is. Az ilyen mód­szernek nagy jelentősége van az egész fejlődési rendszerben.- Miként kerültek kapcso­latba a Soros Alapítvánnyal?- Nagyon sok hátrányos helyzetű kisgyerek jár ide az óvodába, évente 33 cigány gyermek. A Soros Alapítvány pályázatot hirdetett, amely a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztő programja volt és amerikai módszer alapján ké- iszftUn i&iBÍJy&ÍÍWk .meg. Ki­lenc. óvoda kezdte meg Ma­gyarországon a munkát ezzel a Nincsen más választása Pásztónak - Nyolcmillióból hét évig lesz hulladéktároló Szakszerű szeméttárolás Nem kis dilemma előtt állt Pásztó város önkormányzata, mikor a hulladéklerakó sorsa felől kellett döntenie. A probléma is­mert: a szakszerűtlen kezelés miatt időnként füst és bűz árasz­totta el a környéket. A terület lassan betelni látszott, s felme­rült, nem veszélyezteti-e a talajvizet a válogatatlan hulladék? A város polgármestere, dr. Dobrovoczky István az Észak- magyarországi Környezetvé­delmi Egyesülést bízta meg egy tanulmány elkészítésével, el­döntendő, hogy a törvény által előírt, s nem kevés pénzbe ke­rülő rekultiváció mellett milyen megoldások jöhetnek számí­tásba. Hol tart ma a vizsgáló­dás? - tettük fel a kérdést dr. Kecskeméti Sándornak, az egyesülés igazgatójának. Mint elmondta, fúrásokkal megállapították, hogy a lerakó egy agyagvonulaton helyezke­dik el, szerencsés módon, ezért nem kell attól tartani, hogy a ta­lajvíz, vagy a közeli Zagyva fo­lyó fertőződhet. Az erről ké­szült tanulmányt a hatóság el­fogadta. Az elkerülhetetlen re­kultiváció mellett szóba került, hogy a város a jövőben Jobbá­gyiba szállítja majd a kommu­nális hulladékot, egy hamaro­san megépülő modem lerakóba, ám ennek költsége irreálisan magasnak bizonyult, ráadásul a szemetet addig is hordani kell valahová. Az egyesülés ezért azt java­solja a képviselő-testületnek, hogy a Salgótarjánban is bevált módszer szerint egyszerre old­ják meg a rekultivációt és a bő­vítést, s erre létezik korrekt technológia. Igaz, mindössze 5- 6 évet nyer a város, de ennél gazdaságosabb megoldás jelen­leg nincs. Az igazgató szerint az általuk letett ajánlat még ol­csóbb is, mintha csak a rekulti­vációt valósítanák meg. Ez azért lehetséges, mivel a két te­vékenység együtt végezhető, ráadásul a lerakó további mű­ködtetésével a költségek jelen­tős része megtérül. Ennek per­sze az a feltétele, hogy a leendő üzemeltető szigorúan a techno­lógiai előírás szerint kezelje a telepet, lehetőleg vállalkozási alapon. A mintegy 7-8 millió fo­rintba kerülő művelésváltás a szakemberek prognózisa sze­rint további 5-6 évre biztosítja Pásztó kommunális hulladéká­nak helyben történő elhelyezé­sét, s ugyanakkor a lakosságra sem ró pluszterheket. Az igaz­gató szerint jövő év közepére a szükséges technológia-váltás kivitelezhető. T. N. L. Egy idős néni panasza a halottak napja után: Félrevezettek a Volánnál ! Egy idős néni sírva pana­szolta, félrevezették a salgó­tarjáni Volán-buszpályaud­var információjánál.-A férjem a mátraszőlősi temetőben nyugszik - sóhajtott özv. Mércsei Kálmánné. - A fi­ammal, a menyemmel és az unokámmal november 2-án, szombaton szerettünk volna a temetőbe menni. Pénteken el­mentem a buszpályaudvarra, hogy megkérdezzem, szomba­ton közlekedik-e a Salgótarján­ból 14.45 órakor Mátraszőlősre induló busz. A hölgy jóformán meg sem sem várta, hogy mit akarok, azt válaszolta, minde­gyik busz közlekedik. Másnap aztán mentünk volna a-család­dal - és kiderült, hogy ez a járat szombaton nem közlekedik. Most képzelje el, ott álltunk, és nem tudtuk, hogy most mi legyen. Végül aztán a forgal­mista talált egy járatot, ami nem pont Mátraszőlősre, ha­nem Pásztora indult, azzal men­tünk el. De ez így nekünk jóval többe is került, aztán koromsö­tét lett, mire a temetőbe értünk. Tíz percet tudtam az uram sírjánál tölteni - fullad sírásba a hangja. — Mondja meg nekerh, milyen információ az, amely félrevezeti az embereket?! A panaszt továbbítottuk a Nógrád Volán Autóbusz-köz­lekedési Rt. illetékeséhez. Bu- csok Lajos, a személyszállítási üzletág vezetője elmondta: - Ha így történt, jogos az utas felháborodása. Az információ azért van, hogy tájékoztassa az embereket. Az esetet azonnal ki fogom vizsgálni, és a panaszost írásban fogom értesíteni a vizs­galat eredményéről. (zso) Salgótarján fejlesztésétől elválaszthatatlan térségének fejlesztése (2.) Huszonegy oldal: szerencsénk lesz ? Horn Gyula miniszterelnök 1996. május 31-én Salgótarjánban aláírta azt a tárgyalási emlékeztetőt, amely egy átfogó térség- fejlesztési program - kormány által majdan elfogadandó - be­indítását célozta meg. Ekkor már kész volt a program végleges formába öntéséhez szükséges elemzés, és nemsokára az elfo- gadtatási lépcsők megmászására került sor. A miniszterelnök egyetértést tanúsító kézjegye ellenére mindenki tudta, hogy a legfelső lépcsőfok lesz a legmeredekebb.- Május 31. és július 4. között különböző helyi szinteken tár­gyaltuk, finomítottuk a prog­ramot - mondja Sarló Béla, Salgótarján alpolgármestere. - Mindezt persze már akkor megelőzték a minisztériu­mokkal történt egyeztetések. A széles körű szakembergárda közreműködésével elkészült anyagot nyolc minisztérium is áttanulmányozta. Jelzéseiket figyelembe véve vittük be a programot a kistérségi tanács­kozásokra. Végül, miután a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanács is elfogadta, a program a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­riumba került. Közben előkerül az alpol­gármester íróasztalából a 21 oldalas előterjesztés, amit ed­dig részleteiben még nem tár­tak a sajtó, illetve a nagy nyil­vánosság elé. Már az intézke­dési terv első pontjában apró­lékos felsorolás látható az al- programok támogatásáért fele­lős miniszterek vonatkozásá­ban. A nyolcak mindegyike ott szerepel a végrehajtásért fele­lősök között, vagyis a társadalmi-gazdasági struktú­rát felölelő valamennyi terület első számú embere. A további pontok szintén nem hagyják ,Jcéz nélkül” a témákat.-Kuncze Gábor belügymi­niszter úr vajon mit érthetett a benyújtott anyag pontatlansá­gán, amikor legutóbbi salgó­tarjáni látogatásakor ezzel magyarázta az első körben történt elutasítást.-Az anyag valós problé­mákat tartalmaz a megye tár­sadalmi és gazdasági helyze­tének bemutatásánál, és a fej­lesztési programcsoportok részletes elemzésénél is konk­rétumokra támaszkodik. Amit a belügyminiszter úr pontat­lanság alatt érthetett, az sprin­tem a nyelvezet-kialakításban keresendő. A program ugyanis nem elhanyagolt, nem „össze­dobott”, viszont elkerülhetet­len a minisztériumi munka és végrehajtás nyelvére fordítása. Ez azonban már az ottani szakemberek feladata. Azt egyébként Kuncze Gábor sem vonta kétségbe, hogy létező gondokról, és éppen ezért kormánysegítséggel megvaló­sítandó tervekről van szó.-Milyen fejlesztési prog­ramcsoportokat jelöltek meg a térség felzárkóztatása érdeké­ben?- Az első a gazdasági felté­telrendszer kialakításának té­mája. Salgótarján és Bátonyte- renye térségében célszerű egy vállalkozási övezetet kialakí­tani. Az állami kedvezménye­zettség mellett az övezetben érintett önkormányzatoknak konkrét tervekkel kell rendel­kezniük a vállalkozási feltétel- rendszer kialakítására. 1996- 97-ben legalább két, úgyneve­zett többtelephelyes ipari park indítása készíthető elő Rétság- Balassagyarmat-Szécsény, il­letve Pásztó-Bátonyterenye- Salgótarján tengelyekkel. A vállalkozói szféra fejlő­dését irányozza a tőkealap­növelési terv. Az 1995 végén salgótarjáni székhellyel alapí­tott Közép-magyarországi Re­gionális Fejlesztési Kft. (KMRF Kft.) tőkeerejének növelését indokolja a meglévő vállalkozások fejlesztési el­képzeléseinek, illetve a maj­dan alakuló vállalkozások be­indításának valóra váltása. E mellett szükségesnek látjuk megalakítani, feltehetőleg ba­lassagyarmati székhellyel, egy üzleti innovációs központot, amely a megyét érintő fejlesz­tési projektek összegyűjtését, illetve részleges feldolgozását végezné hazai és nemzetközi befektetők számára. Természetesen a privatizá­ciós folyamatok ütemesebbé tétele is hozzájárulhat a gyor­sabb ütemű fejlődéshez. A második programcsoport az infrastruktúra kérdéseivel foglalkozik, ezen belül a közú­ti és a vasúti közlekedés fej­lesztésével, a vízellátással, szennyvízhálózattal, az ener­getika fejlesztésével, valamint a szemétkezeléssel, hulladék- hasznosítással, környezetvé­delemmel. Külön kiemelem a 21-es út korszerűsítésének fontosságát, és erről az útról a megyében a nagyobb települé­sekre irányuló, leágazó útvo­nalak felújítását, ide értendő a Balassagyarmatot elkerülő szakasz megépítését is. A Hatvan-Somoskőújfalu kö­zötti vasútvonal villamosítását nemzetközi erőforrások bevo­násával valósíthatná meg a kormány. A harmadik programcso­portban a humán szféra kapott helyet a foglalkoztatási lehe­tőségek terveivel, továbbá a felsőfokú gazdasági képzés új lehetőségeivel. Talán érdekes­ségként is hangozhat ezen programcsoport egyik eleme, ami 20-30 ezer hektár erdő te­lepítését helyezi kilátásba, döntően közhasznú munka­végzés keretében. Rátérve a felsőfokú képzésre, a Pénzü­gyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézményén ke­resztül két szakmai képzési irány jöhetne létre. Az egyik a térségmenedzseri ismereteket tartalmazná, a modem önkor­mányzati pénzügygazdálko­dást célzó másik pedig akár országos szinten is a témakör szakmai gazdájává emelhetné a tarjáni főiskolát. Végül, de nem utolsó szem­pontként, a nógrádi turizmust szeretnénk magasabb rangra emelni. Ezek főbb része a ma­gyar-szlovák határ közelségét kihasználó határturizmus és a falusi turizmus. Benkő Mihály (Folytatjuk) Szerencseposta Illett a szerencsezárba annak a lottózónak a „kulcsa”, aki a múlt héten megnyerte a hatos lottó főnyereményét. A sikerjáték Ez a szerencsejáték egyéb­ként nemcsak nálunk, hanem szerte a világon sikerjátéknak számít. Hazai népszerűségét kü­lönösen öregbítette az idén - a legutóbbival együtt - a tizenkét telitalálatos szelvény. így jó eséllyel lehet pályázni ezen a héten is a főnyereményre, amely ezúttal 13 milliót ér. És lehet fohászkodni az 5 plusz 1 találatért is, amely most 23 mil­liót fizet. Egyre vonzóbb az ötös Mind többen kacérkodnak az ötös lottóval is, ami érthető, hi­szen hétről hétre vonzóbbá válik a főnyeremény. Már 78 millió forinttal kecsegteti a reményke­dőket. Ráadásul újabban a „Ket­tesek közt kétmillió” akcióban a kettes találattal is lehet egymil­lió forintot nyerni. így vált mil­liomossá a múlt héten két buda­pesti játékos, akik közül az egyik postán küldte játékba szelvényét. Lehet, hogy éppen egy csekk vagy távirat feladá­sára várva tört rá a játékkedv. Mindenesetre szerencséje volt. Válasszon Jokert! Fantasztikus, eddig soha nem látott nyeremény, 57 millió fo­rint várakozik a Jokeren. Sokan úgy vélik, hogy a Joker esetében nem befolyásolhatják szerencsé­jüket, a lottószelvényeken lévő előrenyomtatott számokba vajmi kevés beleszólásuk van. Ez tévedés! A játékosok vá­logathatnak a szelvények között, kinek-kinek módja van a neki tetsző - szerencseszámait, vagy születési dátumát tartalmazó - sorszámú szelvényen mondani igent a Jokerre. Csúcsnyereményre, 15 millió forintra van kilátás a totón is. Ennyit ér ugyanis most a plusz egy találat. Tombol a kenóláz Gyarapodik a kenórajongók tábora. Ébben nagy része van a kenómanónak, hiszen az ő révén lehet hétről hétre bekerülni az „Induljon el egymillióért” ve­télkedőbe. Vasárnap a Szeren­csepercek műsorában, a kecs­keméti Casinóból közvetített ha­todik fordulóban Varga Edina volt a legszerencsésebb: ő jutott tovább a december 13-ai szup­erdöntőbe. A legnagyobb össze­get, 190 ezer forintot Veres Já- nosné nyerte. Szerencsés Karácsony! Bár még messze van a kará­csony, a Szerencsejáték Rt. jó­voltából péntektől már ajándé­kot bontogathatunk egy újfajta sorsjegyen. A Szerencsés Karácsony igen szép kivitelben készült sorsjegy, amely egy fenyőfát ábrázol, ajándékdobozokkal feldíszítve. A díszdobozokban nyeremé­nyek lapulnak, amelyekre le­kaparás után derül fény. Igaz, elődeitől eltérően, kissé többe - 300 forintba - kerül az ünnepi sorsjegy, viszont minden ne­gyedik szelvény nyerő. Az aján­dékdobozokban megbújó legna­gyobb nyeremény egymillió fo­rint, amelyből jó néhányat fel­aggattak a karácsonyfákra. Akiknek nincs szerencséjük, ne dobják el a sorsjegyeiket. Hogy miért? Az egyelőre titok. De a Szerencsejáték Rt. boszor­kánykonyhájában valami mindig fő a játékos kedvű ínyencek szá­mára. Érdemes elkezdeni gyűjteni a nyeretlen sorsjegyeket! (X) a Süteménykészítéssel készülnek a felnőtt életre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents