Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-02-03 / 256. szám
1996. november 2., szombat Nógrád Megyei Hírlap Erdős István jegyzete Kétbodonyi hajszálerek A Jé hány hete egy sajtóhír 1 V adta tudtul, hogy egy cserháti kis faluban meghalt a megye legöregebb polgára, amikor betöltötte élete 103. esztendejét. Eszembe jutottak közeli, távoli múlt folklórfesztiváljai, szövetkezeti szervezésű gálaműsorai, ahol mindig különös volt, hogy a kétbodonyi asz- szonykórus idős asszonyai milyen feltűnően szépek, élethűek, derűsek. Valamiféle különös hajszálerek jelenlétét éreztem: egy isten háta mögötti, bezárt településtől, az ott lakók életéből életigenlő üzenet szivárog a reménytelenül rossz, nyugtalan világba. Miféle falu ez, miféle emberek élnek ott, gondoltam, mikor a 103 éves asszony felelevenítette bennem a falu iránti régi érdeklődést, vonzalmat. S oda kellett mennem, hogy lenyűgözzön a különlegesen szép cserháti táj festői szépsége, a Bánki-tó ragyogásával vetélkedő bodonyi tavak napfényben fürdő hatalmas víztükre. A faluközpont szép házának, virágkertjének rendezettsége, vonzó emberi ereje, a kedves szó, amellyel a falu boltos asszonya útba igazít, hol, merre találom meg a három évtizede működő helyi Röpülj ■páva kör vezetőjét, Holes Imrénét, aki gyűjti, színpadra szerkeszti az ősi népszokásokat, még fellelhető népi gyermekjátékokat. S a kétbodonyi hajszálerek szinte láthatóvá válnak: igen, feltétlenül tanulni kell ettől a kis falutól. Hat-nyolc házban ma is szövik a népi szőtteseket. A megújított, újrateremtett helyi népviselet páratlan gazdagsággal szuggerálja: a nyári kulturális napok programjából elöbb-utóbb rangos folklórfesztivál nőhet idegen- forgalmi jelentőségű programmá. A horgásztavak mentén gombamód szaporodnak a hétvégi házak, üdülőparcellák, s a közeljövőben megszépül a harmadik tó is, akkor fürdőfaluvá is válhat Kétbodony.S a helyi önkormányzat jelenleg még szerény hatással működő vállalkozásfejlesztési munkabizottságának alighanem megsokasodik a dolga, hogy milyen feltételek szerint alakul, gazdagszik majd feltűnően virágzó kisközséggé Kétbodony. A hajszálerek mentén világossá válik: mintaértékű élethelyzetek híreit kelj továbbadni innen. rtelmes változások mentén van esély a boldogulásra a néhány száz lelkes kisközségekben is. Falugondnok sok célra Kétbodony - Négy pályázó közül a képviselő-testület egyöntetűen Deme Attilát választotta falugondnoknak, aki tegnaptól végzi a helyi intézmények karbantartását, az időseknek való ételkiszállítást, a sportolók és a folklórcsoportok utaztatását, meghatározatlan ideig szóló szerződés alapján. Megyei Körkép a IttP BÁTONYTERENYE Tiszteletadás - A Nógrád Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság vezetői tegnap a megye öt temetőjében emlékeztek meg a II. világháborúban elesett hősökről. Felvételünk a salgótarjáni központi temetőben készült. fotó: rigó tibor Vonalat igényeltek, készüléket nyertek - Ismét sorsoltak a MATÁV-nál Fortuna távbeszélő kegyeltjei Lezárult a MATÁV idei második előfizetői kampánya Nógrád megyében, s mint a telefontársaság jelezte, október 31-én az új előfizetők között - természetesen közjegyző jelenlétében - ismét kisorsoltak néhány telefonkészüléket. Tíz darab Panasonic KX-T 2395 típusjelű, üzenetrögzítős telefonkészülék talált gazdára Fortuna istenasszony kegyeltjeinek körében. A balassagyarmati ügyfélszolgálati irodában megtartott sorsolás eredményéről Schoblocher István, a Távközlési Centrum vezetője számolt be a Nógrád Megyei .Hírlap olvasóinak. Tájékoztatása alapján tehát az alábbi személyek a szerencsés nyertesek: Börcsök Endre ifj. (Balassagyarmat), Halai Zoltán (Érsek- vadkert), Herédi Pál Zsoltné (Balassagyarmat), Kaba József (Érsekvadkert), Okolenszki László (Balassagyarmat), Oláh Tamás (Mohóra), Pozsák Lajos (Tolmács), Tonté Sándorné (Rétság), Tóth Tiborné (Balassagyarmat), Varga Péter (Balassagyarmat). A szerencsés vonaligénylők tehát üzenetrögzítős telefontulajdonosok is lettek; készülékeiket a MATÁV balassagyarmati ügyfélszolgálati irodájában vehetik át. (Tájékoztatásul közöljük, hogy a Távközlési Centrum a Zichy út 8. szám alatt található.) T. N. L. RÉTSÁG 3-oldal Hírek Erdély Kör Salgótarján - November 4- én, 17 órakor az Erdély Kör összejövetelt tart a József Attila Művelődési Központban. A találkozó témája: az 1956 október-novemberi események a megyeszékhelyen. A résztvevők szemtanúkkal is találkozhatnak a rendezvényen, amire minden érdeklődőt várnak. Gázstart Nemti - Sikeres előkészítés után október 31-én megkezdődött a gázberuházás. A kivitelezést a debreceni Infra-Start Kft. nyerte el. Lakossági fórum Pásztó - A város önkormányzatának képviselő-tes- tülete november 4-én, hétfőn 18 órára fórumot hívott össze a városháza nagytermébe. A fórum célja a lakosság tájékoztatása az időszerű várospolitikáról, a költségvetés helyzetéről, a kórházi rekonstrukció sorsáról és a városfejlesztés körülményeiről. Nincs a képen Tegnapi számunk 3. oldalán a Törzsvásárlók című képaláírásunkban értelemzavaró hiba történt. A képen ugyanis nem látszik a rendezvényen résztvevő Sepré- nyiné Kürti Ilona, a Centrum Áruház igazgatója. Elnézést kérünk az érintettektől. Takarékos ember háza meleg, pénztárcája tele! Huzatcsapda svéd technológiával Borsózik az ember háta, ha arra gondol, mennyit kell majd fűtésre kiadnia a télen, s a várható energiaár-emelkedésről még nem is beszéltünk... A gondok szinte minden felmérés esetében a nyílászárók szigeteletlenségére vezethetők vissza. Van, aki rongyokat, újságpapírt tömköd az évek során centisre nőtt hézagokba, az igazán takarékos ember azonban a svéd EURO-strip hőszigetelő szalagot alkalmazza. Kipróbált szigetelési technika, ésszerű szerszámok és szakképzett munkások kezeskednek a munka kitűnő minőségéért A hazánkban elterjedt megoldások közül alig akad olyan huzatcsapda, amely százszázalékos eredményt produkál. A rongyot, újságpapírt nem tömítő anyagnak találták fel, a ragasztható szigetelőcsík egy idő után leválik, a különböző fugázók alkalmazásával az ajtók, ablakok pedig beragadnak. A svéd EORO-strip ezzel szemben tökéletesen zár, a speciális műanyag profil nem ke- ményedik meg, még a festéket is jól állja, s szakszerű szerelés esetén évekig a helyén marad. Nógrád megyében a technológia kizárólagos forgalmazója a Nógrád „kas” Épületszigetelő Kft. Amióta saját salgótarjáni irodájuk nyílászáróit is felszerelték az EURO-strip szalagokkal, teljesen megszűnt a huzat, s 5-10 fokos kinti hőmérséklet esetén sem kell bekapcsolniuk a gázkonvektort, mert a lakás megőrzi az elektromos irodaberendezések által sugárzott meleget. Zalavári György ügyvezető igazgató elmondta, hogy számításaik szerint a fűtési energia 10-30 százaléka spórolható meg a svéd eljárással. Ennél merészebb megtakarítási mutatók is elképzelhetők, a nyílászárók öregedésétől, vetemedésétől függően. A svédek például kiszámolták, hogy a fűtési idényben egymé- temyi szigeteletlen résen 48,5 kilowattóra fűtési energia távozik a szabadba! A szivacscsíkkal, rongyokkal szemben az EURO-strip egyáltalán nem engedi át a külső port, kipufogógázokat, s a zajt is csökkenti. Tisztítása sem okoz gondot. Az EORO-strip EPDM: és szilikonszalagjait egy ötletes megoldással néhány óra alatt fel lehet szerelni egy átlagos lakásban. A Nógrád „kas” Kft. munkatársait maga a gyártócég képezte ki a szerelési műveletre. Ennek lényege, hogy egy nagy fordulatú marógéppel kicsiny nútot vágnak a nyílászárók sarokhézagába, majd ebbe csúsztatják be a szalagot. Kihúzódás ellen a horgonyprofil véd. A szakember elsőként gyurmával megállapítja, milyen vastagságú szalagra van szükség, majd marógéppel kialakítja a szükséges nútot. A gép elszívófejjel is rendelkezik, a technológia por- és forgácsmentes! Egy átlagos hazai lakás huzatmentesítése a svéd technológiával 10-15 ezer forintba kerül, s már az első fűtési idényben visszahozza az árát. Tömblakások együttes megrendelése esetén a Nógrád „kas” Kft. további kedvezményeket is kínál. A beépítésre 5 év, az alkalmazott anyagra 20 év garanciát biztosítanak. * Érdeklődjön már most! Nógrád „kas” Kft., Salgótarján, Úttörők u. 27. 1/3. Üzenetrögzítős telefon/fax: (32) 310-080. (X) Sokan már ki sem szántották a termést — Mit eszünk jövőre? Elpotyázott második kenyerünk Idén 12-15 ezer tonna eladatlan burgonya van megyénkben a Nógrád Megyei Agrárkamara felmérései szerint. Második kenyerünket a tavalyi ár töredékéért sem tudják eladni a gazdák. Egyes becslések alapján kétszáz körül lehet azon termelők száma, akik az idén trágyának hagyták földben az egyébként jónak mondott termést... Szlovákiában 140 százalékos, Ukrajnában 40 százalék körüli védővám segíti a hazai krumplitermelőket. Egy csekély kontingenst ugyan kaptunk, de piacra jutásunkhoz mindez kevés. Nálunk pedig alapvetően szabad a vásár. A beérkezett adatok szerint az idén 2152 hektár területen vetettek burgonyát Nógrád megyében. A termelők. 85-90 százaléka egyéni gazdálkodó - tudtuk meg dr. Tóth Szabolcstól, a Földművelési Minisztérium megyei hivatalának főtanácsosától. A vetésterület az idén valójában elérhette a 3000-3500 hektárt is. Burgonyából azonban csak keveseknek sikerült üzletet csinálni. Őrhalom és Patak környékén 25 forintos kilónkénti áron kínálják a második kenyerünket, de épphogy csak lassítanak az autóval átutazók, vevő alig akad. Az ár pedig nem lenne magas. Maga a termelő akkor is kevés jövedelemhez jutna, ha ennyiért megvennék a portékáját. Pestre már nem érdemes vinni, a nagybani piac árait alaposan lenyomta az import lengyel krumpli. A fővárosban, valamint néhány nagyobb városban 7-12 forint (!) körül veszik át a termést a nagybani kereskedők. A dolog érthetetlen, hisz egy hektárnyi vetésterület talaj-előkészítése, a vetőmag, a művelési költségek, a kiszántás, raktározás, szállítás költségei 4- 500 ezer forint körüli összegre rúgnak. Egy tisztes haszon mellett erre kellene, hogy fedezetet nyújtson a hektáronkénti 160- 180 mázsa termés. A vásárló szempontjából időlegesen kedvező kérdés persze sok kérdést fölvet. A legfontosabb, hogy ilyen piaci körülmények közt ki fog jövőre krumplit termeszteni? Mi lesz azokkal a magángazdákkal, szövetkezetekkel, akik az idén tönkremennek? Mekkora kár érte megyénk egyébként is gyönge lábakon álló mezőgazdaságát? Ha nem jutnak pénzükhöz a gazdák, mennyiben csökkenti ez a lakosság egy jelentős részének a fizetőképességét, vásárlóerejét? Miből áll talpra Nógrád, ha már a mezőgazdaságilag legjelentősebb ágazatában is milliárdot veszít? Egyes helyeken még a földben van a krumpli. Kiszedésének költségét a jelen piaci ár alig fedezné. Egy hektárnyi krumpli kiszántása, szedése, szállítása egy közepes távolságú városba is eléri a 150 ezer forintot. Szécsény környékén is nem egy gazda gondolja úgy, hogy ennyit kapna, ha most eladná krumpliját, így inkább bent hagyja az idei termést a földben. Krumpli persze abból már sohasem lesz, de legalább megtrágyázta a földjét. A csapadékos ősz miatt egyébként is komoly értékvesztéssel számolhatnak azok, akik a téli tárolásra és a bizonytalan tavaszi értékesítésre építenek. Nem beszélve arról, hogy megyénkben kevés a tárolóhely. A téli értékesítésről pedig nem lehet szó, mert mire innen egy ponyvás teherautó Pestre felér, addigra elfagyott az egész termés. Deák Pál, a Nógrád Megyei Termelők és Szövetkezők megyei titkára már többször is jelezte a problémákat a Burgonya Terméktanács, a Földművelésügyi Minisztérium felé. Kilónként legalább 5 forintos intervenciós támogatást szorgalmaz, s a külpiacon való értékesítés lehetőségeinek ki- szélesítését, az ukrán piac felé nyitást. Hasonló véleményen van Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke is, aki a jövőben a piaci zavarok elkerülése végett szükségesnek látja a termelők közös fellépését. Reméli, hogy az őstermelői igazolványok tulajdonosai, kamarai és termék- tanácsi tagok együttesen az érdekérvényesítés hatékonyabb eszközeivel élhetnek majd. Elégedetlen a terméktanács hatékonyságával, és sajnálja, hogy a kamara nem kapta meg azokat a jogosítványokat, melyekkel a termelőt és a piac többi szereplőjét is hatékonyabban képviselhetné. A/ érintetteknek egyeztetni kell. s talán még most sincs késő. A takarékszövetkezetekben addig is keményen törlesztik kölcsöneiket azok, a tavaszon még reményekkel teli gazdák, akik most el kell hogy potyázzák a termést. Rosszmájúak szerint attól, hogy egy rágógumi áráért két- három kilogramm krumplit kell adjon most a termelő, a télen még találhatunk százforintos krumplit a kereskedők pultján ... Tarnóczi
