Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-31 / 254. szám

Megyei Körkép 1996. október 31., csütörtök r í Salgótarján és környéke gazdasági fejlődésének tényezői a jövő tükrében (1.) Az ipari fejlődés útja Ma már a megye, s ezen belül Salgótarján történetét ismerő em­berek előtt nem lehet vitás, hogy az ipar kialakulása, a bányászat megindulása a város környékén, döntően megszabta a medence, s ezen belül Tarján fejlődését és végleges arculatát. Tarjáni látkép a századforduló idejéből A kicsi még ezer lelket sem számláló Tarján az ismeret­lenség homályából az érdek­lődés előterébe kerülő Salgó­tarján lett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az I. világhá­ború végén a megalakuló Csehszlovákia, a széthulló Osztrák-Magyar Monarchiá­ból szerveződő Magyarország területéből 1919-ben ki akarta szakítani a salgótarjáni szén­medencét. Ez nem sikerült, mert a Tanácsköztársaság, s benne a medence bányászai megvédték Tarjánt és a me­dencét. Ma már senki sem vitatja, hogy a nógrádi szénmedence gazdasági vonatkozásban az Északi Iparvidék egyik legje­lentősebb területe volt, egé­szen 1990-ig, a bekövetkezett rendszerváltásig. Az ipar fej­lődésének hatására a medence és vidéke agrár, feudális jel­lege nagy változáson ment ke­resztül. À megye falvainak la­kói, elszegényedett paraszt- és zsellértömegei, segéd- és szakmunkássá váltak az ipar­ban és megtalálták az életük, családjuk biztos alapját. De ez' a folyamat nem ment olyan könnyedén, mint ahogy talán több mint száz év távlatában elképzelnénk. A feudális ag­rárvilág urai nem adták min­dig beleegyezésüket a bá­nyászkodás beindulásához, hi­szen az új ipari üzemek a fel­szabadult jobbágyokat az ura­dalmaktól felszívták, elcsábí­tották. Tarján és környékén Janko- vich Antal földbirtokos, birto­kai alatt lévő széntelepeket nem engedte feltárni, s csak halála után, 1854-ben egyez­hettek meg az örökösök az osztrák Brellich-Windsteig céggel a bányászkodás meg­indítása ügyében. Tarján még a múlt század derekán is „ke­nyereden” Tarján maradt. Pe­dig a medence és a megye gazdasági életében a megin­duló szénbányászat hozott gyökeres fordulatot. A barna­kőszén megteremtette a XIX. sz. közepén meginduló hazai tőkés gazdálkodás alapjait. A bányászkodás megindu­lásáról így ír Dzsida József bá­nyamérnök: „Brellich felis­merte a medence rendkívüli széngazdagságát, de egyúttal a lehetetlen szállítási viszo­nyokat is. Elhatározta, hogy egy bányatársaságot fog ala­pítani... A társaság 1861-ben Szt. István Kőszénbánya Tár­sulat néven megalakult." Megkezdték a vasút építését is, melyet 1867-ben befejez­tek, s megindulhatott a forga­lom Salgótarján - Hatvan - Budapest között. A szén és a vasútvonal megalapozta a me­dence, elsősorban Salgótarján országos érdekű iparát. Ezért létesülhetett 1868-ban Salgó­tarjáni Vasfinomító -a mai acélgyár elődje- 1893-ban Salgótarjáni Öblösüveggyár, 1894-ben Zagyvapálfalvai Síküveggyár, Salgótarjáni Csavargyár (későbbi Tűzhely­gyár), 1912-ben Vízválasztói Erőmű, 1938-ban Zagyvaró­nai Vasötvözetgyár. (Folytatjuk) Dr. Bocsi Ottó okleveles bányamérnök Peák Istvánról nevezték el a megyei középiskolai matematikaversenyt Agytoma jó számtanosoknak- Azt szeretnénk, ha a középiskolások - ezentúl Peák Istvánról, a Salgótarjánban is élt és tanított jeles tudósról elnevezett - matematikaversenye szolgálná a továbbtanulásra való felké­szülést, hiszen a felvételinél figyelembe vehetők az elért ered­mények - mondta Jónás József, a Bolyai János Matematikai Társulat Nógrád Megyei Tagozatának elnöke és Gubán Mik­lós. a szervezet titkára.- Milyen feltételei vannak a versenyen való részvételnek?- A matematikaversenyt a megye oktatási intézményeinek nappali tagozatos diákjai szá­mára hirdetjük meg. A verseny négy korosztályban rendezzük. Nemcsak az I. és II. - mint ko­rábban - hanem a fentiek szel­lemében a III. és IV. évfolyam tanulói is részt vehetnek e megmérettetésen. Az V. évfo­lyam és a postsecundary kép­zésben résztvevő diákok a IV. évfolyamhoz csatlakozhatnak. A IV. korosztály számára ér­deklődés szerint kétirányú ver­senylehetőséget szervezünk. A felvételi rendszerrel összhang­ban műszaki és természettudo­mányi, valamint közgazdasági irányultságút. A csoportok át­járhatók, azaz alacsonyabb korosztályú diák indulhat a magasabb évfolyamú verseny­kategóriában.- Hogyan és meddig kell je­lentkezni?- A versenyre az iskolákban, valamint egyénileg a Bolyai János Matematikai Társulat Nógrád Megyei Tagozatánál levélben lehet jelentkezni. Azok, akik a versenyre az isko­lákban jelentkeznek, a verseny- feladatokat az iskolától igé­nyelhetik, az egyéni jelentke­zők pedig felbélyegzett válasz- boríték csatolásával a BJMT- től kapják meg. Az egyéni je­lentkezők az alábbi adatokat ír­ják meg levélben: név, levele­zési cím, iskola, osztály. A je­lentkezés határideje: november vége.- Milyen feladatokat kapnak a versenyzők?- A verseny két fordulóból áll. Az úgynevezett levelező fordulóban minden versenyző egyénileg oldja meg a feladat­sort. A megoldásokat zárt borí­tékban a versenybizottsághoz kell beküldeni egyénileg, vagy iskolánként együtt, de évfo­lyamonként külön borítékban. A forduló beküldési határ­ideje: 1997. január 5. A máso­dik - zárthelyi - forduló felada­tait a versenyzők korosztályon­ként más-más intézményben oldják meg. Az ide bejutottakat írásban értesítjük. Várható idő­pont: a tavaszi szünet utáni hét. Időtartama: 3 óra.- Milyen lesz a verseny díja­zása?- A kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó versenyzők a pénz- és tárgyjutalmon kívül a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola igazgatói dicséretében is részesülnek. Az I-III. évfolya­mon a gimnáziumok és szakkö­zépiskolák versenyzőit külön jutalmazzuk.- Hogyan sikerült biztosítani a pénzügyi hátteret, hiszen ed­dig ez okozta a legfőbb gondot?- Most sem ment könnyen, de örömmel mondjuk el, hogy az említett főiskolán kívül me­gyei és a salgótarjáni önkor­mányzat is támogatja a ver­senyt sőt, vállalkozók is vannak a szponzoraink között. Cs. B. A rendszerváltozás után hét évvel megváltozik a Vásártér neve December 8. térnyerése - főhajtással Salgótarjánban most látták elérkezettnek az időt arra, hogy helyi történelmünk egyik drámai színhelyének megváltoztassák a nevét. Persze nem egyszerű név­változásról van szó. Főhajtás­ról, 1956. december 8. napjá­nak tisztelettel történő adózá­sáról. Salgótarján képviselő­testülete október 28-ai ülésén határozati javaslatot fogadott el arról, hogy a megyeházával szemközti terület elnevezését Vásártérről December 8. térre változtatja. Mint azt a javaslat tartal­mazza, a tér új neve kötődik a település történetéhez, méltó emléket állít a sortűz áldoza­tainak. A közterület új névtáblájá­nak kihelyezésére 1996. de­cember 8-án kerül sor. Áldatlan állapotok a gyarmati piacon Kiszorulnak az őstermelők ? A németek 1944-ben rob­bantották fel a balassa­gyarmati piac területén épült zsidó zsinagógát. A helyreállítás, romok elta­karítása hosszú időt vett igénybe, csak a 60-as évek elején költözött vissza - az Óváros térről, régi helyére - a város szívébe, a gyar­mati piac. Az idő azonban elszaladt felette: infrastruktúrája nem felel meg a mai kor követel­ményeinek, s főleg túlzsúfolt­sága miatt okoz sok gondot eladónak és vevőnek egy­aránt. Közelharc A zsúfoltságból adódó fe­szültségek leginkább úgyne­vezett nagy piacokon -hét­főnként és szombatonként - domborodnak ki. Ilyenkor hatványozódik mind az áru­sok, mind a vásárlók száma. Az őstermelők meglett korú nénik, bácsik, közelhar­cot vívnak a fedett beton- és faasztalokért. Ám nem sok eséllyel, mert sok a bérelt hely, és a terménypiac egy- harmadát elfoglalják a ruha- kereskedők. Az élelmes áru­sok ilyenkor megtalálnak minden zegzugot, kapualjat a letelepedéshez. Szívszorító látvány volt, amikor a fél 8-as vonattal be­érkező nénikék kiszorulva mindenhonnan, hosszú sorfa­lat állva már csak a két ven­déglátó egység előtt tudtak elhelyezkedni. Lábuk előtt nejlon zacskókban 1-2 ki- j lócska bab, borsó, mák és egyéb finomság volt lerakva a földre. Várták a vevőket, meg­szeppenve szinte bocsánatké- rően mindenkitől, hogy még ők is itt vannak, terhére e cu­dar világnak. Gondolatuk ta­lán azon járt, hogy ha jó pia­cot csinálnak, a befolyt forin- tocskákat befektetve, gyorsan vesznek kenyeret, tejet, és ha minden jól alakul, még elér­hetik az első hazai vonatot is. Rendezési terv Álmodozásuk azonban nem tartott sokáig. A kocsmárosok felháborodására, - hogy eláll- ják a bejáratot és nem hagy: nak teret a fogyasztói társada­lomnak- a piacfelügyelő in­nen is elzavarta őket. A polgármesteri hivatal fő­építésze elmondta, hogy a problémák kiküszöbölésére elkészítettek egy vásárrende­zési tervet, amely 15 évet fog­lal magában. Főbb irányelvei: a terménypiacon új pavilonok építését nem engedélyezik, azonban a régieket át kell épí­teni és korszerűsíteni, új WC- blokk építését tervezik. Ter­jeszkedni szeretnének dél felé, az egykori Szamaras Mariska telke, valamint a Hu­nyadi út 7. szám felé. Mind­ezen célok elérése a jövő titka, és legfőbb akadálya a pénzhiány. Terménypiac Addig is - amíg ezek a szép tervek megvalósulnak- sür­gősen intézkedni kellene, hogy legalább a nagy piaci napokon a terménypiaci részt csak a termény árusok hasz­nálják. Hiszen ez a piac, mióta vi­lág a világ, elsősorban mindig terménypiac volt. Tresó Gábor A Független Kisgazdapárt támogatásával újabb polgári kör alakult Salgótarjánban Szakembereket várnak a nemzetépítő munkába A minap tartotta alakuló ülését a Salgótarján és Régiója Pol­gári Kör. A zártkörű összejövetelen dr. Homoki János és Mor­vái Ferenc, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselői tartottak vitaindító beszédet. Az ideiglenes vezetőség nevében Csank Csaba tanár kapott megbízást a vezetőség és a további programok szervezésére.- Az idén Salgótarjánban már alakult egy polgári kör. Mi szükség volt egy másik életre hívására?-A már megalakult polgári körnek nem ismerjük az össze­tételét - válaszolta Csank Csaba. - Arról már hallottunk, hogy más területen is vannak ilyen próbálkozások. A Függet­len Kisgazdapárt országos szervezeténél már működik polgári tagozat, sőt néhány me­gyében is. Csank Csaba elmondta: nem azért történt a kezdeményezés, hogy az értelmiségieket belép­tessék a kisgazdapártba. Olyan embereket várnak a polgári kör összejöveteleire, akik a népi, nemzeti, konzervatív eszme- rendszer hívei. Szeretnék megismertetni a pártot, programját, nem a párt­tagtoborzás a céljuk, hanem, hogy segítséget kapjanak a kü­lönböző szakterületekről és be­vonhassák a szakembereket a nemzetépítő munkába. A polgári kör kötődik a kis­gazdapárthoz abban az érte­lemben, hogy a párt finanszí­rozza a rendezvényekkel kap­csolatos költségeket.- Nógrád megyében, azon belül Salgótarjánban ennek a pártnak az igazi arcát nem is­merik. Ebben nem kis szerepük van a médiáknak, amelyek az FKgP-t szélsőséges, naciona­lista, arrogáns pártnak igyekez­nek bemutatni. Pedig ez nem igaz. Ez a párt 1908-ban alakult és mindig konfliktusa volt a kü­lönböző hatalmakkal, mert a szegénysorsú népnek volt a képviselője. A kisgazdapártnak ma is van programja arra, ho­gyan lehet a politikai,-gazda­sági, erkölcsi válságból kijutni. Csank Csaba elmondta még, hogy a vezetőséget pár héten belül megalakítják. Kéthavonta terveznek egy-egy nagyobb, nyilvános rendezvényt. Legkö­zelebb valószínűleg oktatási témában. Hangsúlyozta, hogy a prob­lémákat szakmai oldalról sze­retnék megközelíteni. Arra a kérdésre, hogy tudná­nak-e a másik polgári körrel együttműködni, Csank Csaba így válaszolt:- Ha a másik polgári kör a je­lenlegi kormánykoalíció támo­gatására jött létre, akkor elkép­zelhetetlen az együttműködés. Aki a rombolásra és a restrikci­óra szövetkezett, azzal nem tu­dunk és nem is akarunk együtt dolgozni. H. E. (A Salgótarjáni Polgári Kör pártoktól független szervezet. Lásd lapunk tegnapi számának 1-3. oldalán az Elkötelezett a városnak című cikkünket.) Lámpák fényköréből indultak lefelé, lépcsőkön, egyenruhások között, bilinccsel kezükön. De itt, a szigeten, még minden békés volt. Halkan susogtak a pálmák, a bokrok között árnyak hevertek. Az éjszaka az ártatlanságé, a mit sem sejtésé volt. Kócos álmai­kat aludjták a szigetlakok és a turisták. A kikötőben lusta kis hul­lámok dédelgettek hintázva vékony olajréteget, a sirályok elvo­nultak, a hold kibukkant a felhők közül, mama, sápadt fénykort ismét eltakarták a fátyolszerű vékony rétegek. Messze volt még a reggel. Ruana a nappal együtt érkezett. Robert éppen lent volt a par­ton. Remélte, ilyenkor még senki sem figyel fel rá. Nem lenne most jó, ha valami kóbor szigetlakó meglátná őt. Már járt Luntar forrásánál, mosakodott, ivott is a friss, hűvös vízből. Még soha életében nem érezte, hogy az egyszerű víznek ilyen csodálatos íze van... Utána felvidultan rohant le a partra. A régi, omladozó móló mellett úszott is egyet, aztán kijött. A nap akkor bukott a víz fölé, vöröslő lett a világ. Az ösvényen Ruana jött feléje. Robert meztelenül állt ruhái mellett, csak nézte a lányt. Ruana maga volt a tökéletesség, a szépség. A gyönyör ígérete. Ahogyan közeledett a fehérhomo­kos, néptelen parton. Nem zúgtak fák, nem volt szél. Most mintha még a tenger is elcsitult volna - pedig a hullámok éjszaka oly fáradhatatlanul nyaldosták a partot, álomba ringatva a férfit. Az álom is messze repült. Itt most minden valóság volt. Kéz­zelfogható és örömteli valóság. Ruana jött, és nem titkolhatta, miért jön. Nem volt titok öröme sem, hogy Robertnek nem történt baja. A lány egymás után dobta le ruhadarabjait, bőrét lepte a hajnalpír. Mire odaért, csak ruhada­rabok sora maradt a fövenyen. Ott találkoztak, már meztelenül. A nap vörös gömbje először mintha két félre szakadt volna, aztán a részek ismét összefolytak az ég szélén. Párák gomolyogtak, sugarak csiholódtak a semmi­ből, hogy kiteljesedjenek mindinkább. Ők ketten meg ott feküd­tek a fövenyen, hűvös-nyirkos volt hátuk alatt millió részecske, morzsa, csillám vakított. A víz lassan jött és távozott, osont és menekült, lopakodva surrant, halkan. Néha elérte lábukat, kezü­ket, amint hol Robert, hol Ruana volt alul és felül. Testük egybe­folyt, elválaszthatatlanul. Aztán már ők maguk sem tudták, mikor hol vannak. Robert néha hátravetette magát, a lány teste rátapadt, ide-oda hajlongtak a levegőben, ilyenkor a könnyű szél gyorsan szárította bőrükről a vékonyka vízréteget, jóleső borzongás futott végig rajtuk. Ruana még sohasem érzett ilyesmit. Valósággal szétfolyt benne az öröm, megtalálta teste minden porcikáját, el­uralta a lányt. (Folytatjuk) i

Next

/
Thumbnails
Contents