Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-26-27 / 250. szám
6. oldal Múlt Idéző 1996. október 26., szombat Sisa, a rossz fiú - Rablóból lesz a legjobb vadőr - Agyonverte a pandúrt - Védelmi pénz, száz esztendővel ezelőtt - Hej, zsiványok . Múlt idéző Szarvas- és özagancsok, tehén koponyák, lószerszámok, nép- művészeti tárgyak és régi iratok másolatai lógnak a falakon. Az ajtó mellett, a bejáratnál egy hatalmas, szögletesre faragott gerenda áll, mellette egy különleges egérfogó __Hogyan ker ültek a fenti tárgyak egy útmenti csárdába? Története van a dolognak, s Együd Géza, az ipolyszögi Sisa Pista Betyár Csárda tulajdonosa a megmondhatója, hogy miért. Betyárcsárda gémeskúttal, előtérben a tulajdonos Néhány különös tárgy rendeltetése ismeretlen a számunkra, egy gerendáról valamilyen hegyes szögekkel kivert szerkezet lóg, - olyan, mint egy összegömbölyödött, vastüskés sündisznó.- Ez a héhő - mutatja Együd Géza. - Régen ezzel fésülték ki a megtört kenderszálakat. Egyik . betyártörténetben egyébként különleges szerepet kap ez a furcsa tárgy ... Egy szikladarabon legfeljebb arasznyi átmérőjű, díszes vascsőféle meredezik.- Sisa Pista egyik börzsönyi vadászkunyhójából származik- Együd űr megsimogatja a szemével a rozsdás fémdarabot.- Mi ez? - Kérdez vissza. - Egy hordozható vaskályha! Ezzel fűtötték a vadászkunyhót.- Honnan ez az érdeklődés a betyárvilág iránt?- Édesapám gyűjtötte össze az itt látható népművészeti tárgyakat, használati eszközöket, de nemcsak a tárgyi emlékeket szedegette össze, hanem a régi betyártörténeteket is. Családi indíttatásnak tekinthető a dolog, én magam diákkoromtól gyűjtögetem az emlékeket. A Cserhát vidékének lakóitól és néprajzkutatóktól származnak az adataim. Kiváltképp a Sisa Pista erm lékét megörökítőket szeretem, s ennek családi okai vannak. — Csak nem fűzték rokoni szálak a híres betyárhoz?- Nem, de az ükö- regapám, Együd István pandúr volt valaha, és a csendőrség megalakulása után, 18S 1-től az új bűnüldöző szervnél folytatta munkáját. Leszerelése után munkafelügyelő lett a börzsönyi erdőségekben, a favágók munkáját irányította, a kitermelt rönköket köbözte. Ott ismerkedett meg Sisa Pistával, aki akkor már Héhő, - egy történet főszereplője: a legenda szerint Sisa Pista a lecke kedvéért beleültette a sziráki bírót Betyárvilág a vármegyében Együd Géza Sisa Pista kedvenc hangszere mögött vadőrként tevékenykedett...-Hogyan lesz a betyárból vadőr?- Hosszú sora van, és Sisa Pista egész életútját végig kell kísérni ehhez. 1849-ben született Nagylócon, Benkó István néven. A család az akkori viszonyok között jómódúnak számított. A kis Pista gyerek az iskolában kitűnt gyors felfogóképességével, éles eszével, annyira, hogy a helyi plébános ajánlására papnak akarták adni az egyházközség pénzén. Tizenkét esztendős koráig rendesen is fejlődött, akkor azonban jött a nagy törés. Balás Sándor pandúr meggyanúsította, hogy ellopott 12 birkát. A kamasz fiút megverte, félholtra kínozta,- ez egyébként akkoriban megszokott dolog volt a bűnüldözők körében. A kis Benkó Istvánt felgyógyulása után a bosz- szú éltette: erejét, ügyességét fejlesztette, s számadó juhász keresztapja mellett elsajátította nemcsak a mesterséget, hanem valószínűleg a feketekereskedelem és a kupeckedés fogásait is. Amikor a keresztapja meghalt, tizenhét évesen számadó juhász lett Szudy Károly szentiványi földbirtokán. A későbbiekben a feltételezések szerint számtalan bűncselekményt követett el, kastélyrablásoktól az Alföldön ellopott jószágok cse- A csárda cégére reberéjéig. Egyébként beváltotta az ígéretét is: Balás Sándor pandúrt bosszúból agyonverte ...- Hogyan lesz egy betyárból népi hős?- A betyárnak a múlt század végén, azaz a betyárvilág alkonyán több fajtája volt. Sokan kényszerültek bujkálásra, nem csak a bűnöző hajlamúak közül. Akik nem lopták meg a szegényeket, azok számíthattak az egyszerű emberek segítségre is. Hozzájárulhatott ehhez az 1848-49-es szabadságharc leverése után bujdosó hazafiak megbecsülése is. Sisa Pista egyébként Zichy gróf birtokán volt kommenciós betyár. Ez azt jelentette, hogy a grófi birtokon nem követett el semmiféle bűn- cselekményt, sőt, távol tartotta onnan a többi betyárt is. Ezért rendes járandóságot kapott, s ez körülbelül megfelel a ma védelmi pénzeket zsaroló bűnözők tevékenységének.- Hány ember ölt meg ismeretei szerint Sisa Pista?- Bizonyíthatóan csak egyet, a már említett Balás pandúrt. A zsiványkodást mindig sikerült valamilyen hivatal mögé rejtenie, ezért meglehetősen nehezen akadt horogra. Ami az emberölést illeti, a bíróság halálra ítélte érte, ezt később életfogytiglan tartó, majd húszévi börtön- büntetésre enyhítette. Tizenegy év után azonban szabadult, s vadőr lett a Börzsönyben', akkor költözött először Nagyorosziba, azután Bemecebarátiba. Ekkor ismerte meg az üköre- gapám. Sisa Pista először persze nem ölthette magára az ezüst tölgyleveles haj- tókájú kabátot, arra várnia kellett egy pár hónapot, ahogy ma mondanánk rehabilitálódott a börtön után.-Hogyan lehetett vadőr a fegyencből?-Nagyon elszaporodtak az idő tájt a Börzsönyben a vadorzók. Nem csak a vadállományt mészárolták tömegével, hanem két-három uradalmi vadőrnek is nyoma veszett a rengetegben. Odáig fajult a dolog, hogy tisztességes úton járó ember már nem is merte elvállalni a vadőri hivatalt. Ekkor lett szükség a tapasztalt betyárra, aki rövidesen munkába állt a Berthold birtokon.-Eredményesen tevékenykedett?-Egyetlen hónap alatt felszámolta az orvvadász bandát. Egyébként írásos emlékek is fennmaradtak erről az időszakról: többször említett üknagyapám levelezését édesapám részben feldolgozta, de a második világháború idején egy pad- lástűzben sajnos, elpusztult az adatok jelentős része.- A tárgyi emlékek is az édesapja gyűjteményéből származnak?- Jórészt igen. Itt látható például Sisa Pista Kökény nevű lovának kötőfékje, a fokosa, az általa lőtt szarvasok és őzek agancsai... Az a nagy, négy- szögletes fatuskó az ajtó mellett az ő fegyverműhelyéből származik. Azt a furfangos kis szerkezetet, az egérfogót is ő csinálta, fogadásból. A sarokban álló cimbalom Parassa- pusztáról került ide, a legenda szerint Sisa Pista is gyakran mulatott mellette, s kedvenc hangszere volt. Ezeket a tárgyakat édesapám még az ötvenes években szedte össze. Ráadásként itt vannak az eredeti börtöntörzskönyvek másolatai, Sisa Pista házasság- levele - jóval fiatalabb volt tőle a felesége, s különváltan éltek - valamint a róla szóló ponyvairodalom egyes részletei. Egyébként valamit még el kell mondanom! Ismereteim szerint Sisa.Pista az egyetlen betyár, aki természetes halállal halt meg. Betyár cselekedetei a Cserhát és a Börzsöny vidékéhez kötik, de az ő ideje már a betyárvilág alkonya volt. — Tanulmányt is írt erről a témáról.- Igen, „Sisa Pista és a betyárvilág alkonya” címmel. A múlt század végén a polgári társadalom fejlődése, az iparosítás, az út- és vasúthálózat korszerűsítése maga után vonta a bűnözés szerkezetének átalakulását is. A korábbi betyárok „szakosodtak” bizonyos bűn- cselekményekre, s kialakult a fehérgalléros bűnözés, a tolvajok, a rablók, a csalók és mások rétege. A nincstelenek, a kisemberek már nem merték befogadni a földönfutó betyárokat, a gazdagabb parasztok pedig értékeiket féltették tőlük. Ezek együttesen jelentették a betyárvilág végét. Erről szóló tanulmányom - ami betyártörténeteket is tartalmaz, s két év alatt állt össze a jelenlegi formájában - kiadásra kész. FOTO: RIGÓ- Mik a tervei a jövőben?- Teleki László egykori miniszterelnök személye, s ön- gyilkosságának körülményei foglalkoztatnak. Faragó Zoltán Emlékfal aganccsal és Sisa lovának kötőfékjével Isten küldte kéményseprő 1873 februárjában a kelecsénypusztai Buttler bárót is összehozta sorsa Sisa Pistával. A nógrádi vezér-betyár fülébe jutott, hogy a vagyonos bárónak csinos pénzösszeg ütötte markát a napokban. Néhány emberét szimatra állította e dologban Kelecsény környékén. Négy-öt nap múltán azután megtudta, hogy az egyik nándori szélnek eresztett kastélyszolga igen bizalmas dolgokat ismer a báró portáján belül. Másnap már személyesen találkoztak. Az egykori cselédtől aztán sikerült megtudnia, hogy a kastély főkéménye közvetlen közelében van beépítve egy titkos fali rejtekhely, amelyben a komolyabb pénzösszegek, családi ékszerek vannak „hét lakat” mögé elhelyezve. Még aznap délutánján utána járt ennek. Saját szemével mérte föl a kastély épületét, annak udvarát, az odavezető utakat. Felépítette magában a behatolás furfangos tervét. A következő estén különös feladattal bízta meg Sisa az egyik helybéli cimborájának siheder fiát. Sisa Pista észrevette, hogy a kastély udvarán terebélyesedő vaskos tölgyfa egyik erős oldalága éppen a nagy kémény mellé kúszik a magasba. A suhanc feladata az volt, hogy a kémény mellé nyúló tölgyfa ágról néhány összetapasztott agyagcsomót kellett a kémény tetejére helyeznie, hogy megfogja a kiszálló füstöt. Az esti órákban ez meg is történt. Az éjszakai nyugovóra készülődő előkelő család valamennyi tagja szinte egyszerre szimatolt a levegőbe. Mi lehet ez? A nagy teremből komor lassúsággal sötétszürke füst, gomolyfelhőcskék indultak útnak a kastély belső terében. A báró utasítására az egész személyzet a füst okát kereste. A zűrös éjszakát követő másnap reggel az úri család füstmarta, ribizlivörös szemekkel nézegette a fölkelő napot. A báró gazdatisztje komoly gondokba mélyedve kezdte vitatni a sürgős teendőket. A hatalmas kéményt nem tudja holmi falusi kéményseprő ócska drótdarabokkal megtisztítani. Tanácstalanul tébláboltak az ágas-bogas cédrusfák és díszcserjék árnyékában. Arra kapták föl fejüket, hogy könnyű kis lovas kocsival egy kéményseprő féle, nagy bajuszú, magas ember hajtott be a kastély nyitott kapuján. Szerencsés jó napot kívánva, máris érdeklődni kezdett.-Tisztelt uraim! Én kőmíves szakmával rendelkező kéményseprő vagyok. A gyarmati vágóhíd kéményeinek javítására, kitisztítására igyekszem. Kérhetnék-e útbaigazítást a nagyságos uraktól?- Hej! - Sóhajtott elnyújtva nyögésszerűen a báró. - A mester urat a Jó Isten küldte vidékünkre. Igencsak nagy baj köszöntött e házra. A nagy kémény teljesen felmondta a szolgálatot.- Hát ez kissé bajos lesz, hiszen sietős a gyarmati utam, - vonakodott a kéményseprő szerepben Sisa Pista. - Ám legyen! Nézzük, mit lehet segíteni a bajon? - Alulról fölfelé haladva nézzük először a kémény szerkezetét. - A mester fakalapácsával óvatosan, lassan elkezdte ütögetni a kémény falát és annak környékét.-Figyeljen ide uraságod! - szólalt meg a mester. - A kongás alapján ítélve itt valahol a falban valami üreg létezik. Innen kezdett aztán repedezni belül a fal, aminek következtében tégla és egyéb építőanyag-darabok hulltak le és eltömítették a kéményjáratot. Most az üreget kell megtalálnom, ahonnan a javítást megkezdem. A báró nagy hirtelen sápadni kezdett.- Ön tényleg mestere a szakmának, mert valóban létezik a kémény közelében egy üreg, de nem sejtettem, hogy innen a baj.- Én e kulcsokkal kinyitom ezt a titkos falba épített vasszekrényt. Mielőtt azonban kinyitnám, szépen megkérném Önt, néhány minu- tára várakozzék az ajtó előtt a folyosón.-Nos, báró úr! Máris fogjon hozzá a titkos ajtó kinyitásához. Eszébe ne jusson kiabálni, mert ebből a nagy, fekete pisztolycsőből gyorsan más fog az eszébe kerülni. A báró falfehér sápadtan, remegő kezekkel kezdte a vasajtó kinyitását. Sisát ámulatba ejtette a látvány. A kis szekrény csillogó tartalmát a bankókötegekkel együtt gyorsan csikóbőr tarisznyájába rakta, majd a reszkető báróhoz fordult.- Jól figyeljen az Uraság! Egyik visszamaradt emberem az ablak túlsó oldalán húzódó bokrok mellett rejtőzik puskával, Önre célozva. Álljon szorosan az ablakhoz! Ha netán a déli harangszó előtt innen elmozdulna, egy ólomgolyó fúródik mellébe! Sisa Pista sarkon fordult, szekerére ugrott, majd elrobogott Szanda irányába. Buttler bárót egy óra múlva találta meg ájultan az intézője.
