Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

4. oldal Látóhatár 1996. október 24., csütörtök A fájdalommentes szülés valósággá vált a Madzsar József kórházban Test a lelke mindennek Ezen írás megfogalmazásáig Salgótarjánban, a Madzsar József megyei kórházban 893 szülés történt 1996-ban, szemben a 944 terhességmegszakítással. A két, egymással szemben álló folya­mat görbéje már évekkel ezelőtt metszette egymást. A metszés­ponttól azóta az élet görbéje mutat lefelé. A társadalmi folya­matok egyelőre (?) nem kedveznek az új életeknek. Erről is vál­tottunk szót dr. Kis Csitári István osztályvezető és megyei szakfelügyelő főorvossal.- A megélhetési gondok min­den területen óvatosságra intik az embereket. Mióta tapasztal­ható ez számszerűleg a szülé­szet tekintetéhen is?- Tény, az egészségügy, ezen belül a szülészet-nőgyó­gyászat nem választható el a mindenkori gazdasági helyzet­től. A szociális intézkedések­nek köszönhetően utoljára 1975-ben volt egy egészséges fellendülés. Akkoriban 2000 fe­lett volt évente a szülések száma. A folyamatos csökkenés mintegy 5-6 évvel ezelőtt nagy­ságrenddel fokozódott, s 1200- 1300-ra állt be. Tavalyelőtt 1206, 1995-ben 1160 volt a szülések száma, és ebben az évben, az eddigi 893 szülés is­meretében lehet, hogy még to­vább romlik a statisztika. Na­gyon sokan meggondolják, hogy ilyen helyzetben merje­nek-e második gyermeket vagy egyáltalán gyermeket vállalni.- Tapasztalata szerint a munkahelyféltés mennyire visz- szatartó erő?-Tulajdonképpen a leglé­nyegesebb szempont. A terhes anyákat Magyarországon ma nem védi semmi. A munkahe­lyek — tisztelet a kivételnek - szabadulni akarnak tőlük, azt mondják nekik, hogy menjenek el az orvoshoz és írassák ki ma­gukat. Tudomásul kéne már végre venni, hogy a terhesség nem betegség.-A szociális biztonság meg­teremtésén túl mi javíthatna a gyermeket vállalók helyzetén?- Szerintem nagyon sok csa­lád szeretne 2-3, vagy annál is több gyermeket. Nem a szere­tettel van probléma. Sőt, fele­lősségteljesen gondolkodnak a szülők, hiszen nem mindegy, hogy milyen körülmények kö­zött nőnek fel a gyermekek. Az volna a jó, ha egy édesanya nem kényszerből vállalná pél­dául az úgynevezett főállású anyaságot. A főállású anya gyakorlatilag elvágja magát a külvilágtól. Helyesebbnek tar­tanám a 3-4 órás részfoglal- koztatási lehetőséget, ami to­vábbra is társadalmi partner­séget biztosítana a szülő nők számára. — Milyen szakmai-gazdasági háttérrel rendelkezik a megyei kórház szülészeti osztálya?- Meggyőződésem, hogy a csupán átmeneti megtorpanás miatt nem szabad tovább csök­kenteni az ágyszámot. Evekkel ezelőtt 23-at adtunk le, jelenleg 77 van az osztályon. Műszere­zettségünk a nagy átlagot eléri, de bőven vannak tennivalóink ezen a területen, annál is in­kább, mivel a méhen belüli fej­lődés elmaradása az országos átlag kétszerese Nógrádban. Műszerek nélkül manapság képtelenség fejlődni. Általában a további fejlődésünket az hatá­rozza meg, hogy a terveinkből mit és mennyit tudunk megva­lósítani.-Miket szeretne megvalósí­tani?- Az országban a miénk volt a harmadik olyan intézmény, amelyiknek programjával si­került háttérbe szorítania a csecsemők mesterséges táplá­lását, előtérbe állítva ezzel az anyatejes szoptatást, a „Baba­barát” díj - ami egyébként nonprofit jutalom- kiérdem- lése után a családcentrikus szülések vonatkozásában sze­retnénk további eredményeket elérni. Nálunk már a szülés előtti szakaszban részt vehet a terhes foglalkozásokon fele­sége mellett a férj, s ott lehet a szülésnél is. Szülés után pedig a kisbaba akár állandóan is ott lehet édesanyja mellett, ami lehetővé teszi az igény szerinti szoptatást is. Mióta saját aneszteziológusunk van, már a szó szerinti fájdalommentes szülés megoldása sem prob­léma. A felsoroltak, kiegészülve a korszerű műszerezettséggel, az egy-két ágyas szülőszobák­kal, minden tekintetben javu­lást eredményeznének. * Beszélgetésünket többször is félbe kellett szakítani, mert hol az általam kért adatokat ponto­sította készséggel a főorvos, hol az osztály dolgaival kapcsolat­ban kopogtattak hozzá, legvé­gül pedig az igazgató-főorvos, dr. Reichard Jenő beszélt meg vele egy halaszthatatlan gazda­sági témát. Tanúja lehettem, hogy dr. Kis Csitári Istvánnak az egyéb döntések megszületé­sekor is biztos kézzel kell helyt­állnia. B. M. Már a csapokat is elzárták a szécsényi iskolában Elszalasztott milliók Egyetlen forintból lehettek volna tízmilliói az Iposz-nak Szécsényben, ám úgy tűnik, hogy ennek töredékével is be kell hogy érjék. A régi művelődési ház tulajdonjo­gában egyezségre jutottak az iparosok az önkormány­zattal. Félmegoldás. Újabb fordulatot vett Szé- csény régi művelődési házá­nak ügye. Az egykori iparos székházat a város néhány éve egyetlen forintért eladta az Iposznak. Tervek sora szüle­tett a leromlott állagú épület hasznosítására, és mind du­gába dőlt. Az adásvételi szer­ződésben pedig határidők is voltak renoválásra, így az ön- kormányzat visszaperelte egykori ingatlanát. A bíróságra menet még egyezséget ajánlottak az ipa­rosoknak a tavaszon, ám ak­kor még bíztak a mesterek. A képviselő-testület keddi ülé­sén azonban már ők álltak elő az önkonnányzat egy korábbi ajánlatával: Adják el az épüle­tegyüttest, és a pénzt fifti-fifti alapon osszák szét. A város­atyák rábólintottak az aján­latra, így a pernek vége. Az idő haladtával viszont a tízmilliós nagyságrendű mű­szaki értéken nyilvántartott épületre viszont újabb tél kö­szönt. Ha lesz vevő rá, az idén már aligha lehet valamit tenni az állagmegóvásért. Egyre kevesebb pénzen osztozkodhat a város és az iparosokhoz is kevesebb fo­rint jut. Szécsényben pedig „az isten pénze sem lenne elég” ahhoz, hogy betömje a költségvetésen tátongó luka- kat. A kedden megszavazott pótköltségvetés szerint 57 millió forintra nincs fedezet. A könyvvizsgáló szerint a 97- es évet ellehetetleníti a for­ráshiány, minden vállalt fel­adatról le kell mondania a vá-' rosnak. A nadrágszíj persze nem tudni meddig húzható. A mezőgazdasági szakkö­zépiskolában már megszün­tették a vízszolgáltatást a tanműhelyben és a tankony­hán (!). Balogh Ferenc, az egyébként szociálisan érzé­keny képviselő például a böl­csőde fenntartásának költség­takarékosabb módját keresve már odáig is eljutott, hogy a pénztelenségből adódóan föl­vetette az intézmény felszá­molásának gondolatát is. A testület csak négy-öt órát hagyott magának az ülésre. Az ünnepi megemlé­kezés miatt így számos más ügyet később tárgyalnak meg Szécsényben. - tarnó ­Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége Közlemény Az elmúlt hetekben számos egészségügyi intézmény, munkacsoport tett olyan nyilatkozatot, ami saját or­vosi tevékenységének felté­teleiről, finanszírozásáról rendkívül negatív képet igyekezett kialakítani a közvéleményben. Ennek so­rán többen igyekeztek a fe­lelősséget az Egészségbizto­sítási Ónkormányzatra, il­letve az Országos Egészség- biztosítási Pénztárra hárí­tani. Mindezeket a felelőtlen, a lakosságban és a betegekben indokolatlan félelmeket és bi­zalmatlanságot teremtő, az egészségügyben szándékosan zavart keltő, a biztosítási rendszerrel szemben hitel­rontó megnyilatkozásokat el­ítéljük és határozottan vissza­utasítjuk. Az egészségügyi szolgálta­tások hazai alulfinanszíro­zottságáról számos alkalom­mal bizonyítottuk, hogy azt nem a mi döntéseink, hanem mindenek előtt az ország gaz­dasági helyzete, teherbíró ké­pessége és az állami költség­vetés ellentmondásai és hiá­nyosságai okozzák. A szűkös finanszírozási forrásokon be­lül az egészségügyi ellátás legmagasabb szintű feladata­ira (transzplantációk, szívse­bészet, szívdiagnosztika) a rá­fordítások a mi költségveté­sünkön belül a fejlett orszá­gokhoz viszonyítva is igen nagy arányúak, és jelentős forrásokat vonnak el a lakos­ság egészségügyi alapellátá­sától. Felkérjük ezért a felelős döntéshozókat, az egészség­ügyben tevékenykedő szerve­zeteket és azok vezetőit arra, hogy a biztosítottak érdeké­ben csak valósághűen, az adott konkrét ügyet gondosan kivizsgálva mondjanak véle­ményt. Az elmúlt időszak nyilat­kozatai alapján soron kívüli vizsgálatot rendeltünk el az adott intézményekben célelő­irányzataink felhasználásáról, mely vizsgálat eredményéről a közvéleményt. részletesen tájékoztatni fogjuk, a tapasz­talatokat a finanszírozási rendszer reformjában kíván­juk felhasználni. SIEMENS Sokoldalú munkaeszköz „A telefon munkaeszköz, és minden intézmény vezetője azt szeretné, ha alkalmazottai csak annak használnák. Nálunk hónapról hónapra gondot jelen­tett az irdatlanul magas telefonszám­lák kifizetése, és fogalmunk sem volt, mennyi a hivatalos és a nem hivatalos be­szélgetés. Amikor fon­tos műszerekre nincs pénz, nem finanszíroz­hatjuk a dolgozók tengerentúli hívásait. Dr Ari Lajos gazdasági igazgató Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Nos, amióta a Siemens új telefonközpontja műkö­dik, számlánk jelentősen csökkent. Mindenki a saját kódja beütésével választhat a hivatalos és a magánbe­szélgetés között, a privát telefonokat pedig a dolgozók fizetik. Az ilyen döntések soha nem népszerűek, de a költséggazdálkodás rákényszerít, hogy megtegyük." Siemens Többet tudunk, többet nyújtunk. Siemens Rt. Fax: 457-1402 Siemens Telefongyár Kft Fax: 457-2602 Magyar Kábelművek Rt. Fax: 209-0663 BSH Háztartási Készülékek Kereskedelmi Kft. Fax: 252-6459 Csepeli Transzformátorgyár Rt. Fax: 276-0245 Duna Energia Kft. Fax: 457-1452 Duna Kábel Kft. Fax: 209-0712 Siemens i-center Kft. Fax: 280-6357 Sysdata Kft. Fax: 457-2802 Tertainstall Kft. Fax: 457-2902

Next

/
Thumbnails
Contents