Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-24 / 248. szám
2. oldal Megyei Körkép PÁSZTÓ 1996. október 24., csütörtöl Idősek napja Tolmácson - Szórakoztak a nyugdíjasok • • Ünnep volt ez a nap ! Évről évre vacsorával kedveskednek a képviselők Immár hagyomány a tolmá- csi idősek körében az évente megrendezett idősek napi ünnepség. Október 18-án ismét ösz- szegyűltek a falu nyugdíjasai, hogy köszönthessék egymást, együtt szórakozhassanak. A község legidősebbjeinek Győri Szabó József és Hatvani Kiss Gyöngyi adtak műsort. „Egy élet munkájáért” kapott emléklapot és szerény ajándékot Dinkó Jánosné nyugdíjas szülésznő. A műsor és az ünnepség után vacsorával kedveskedett az időseknek Tolmács képviselő-testülete. Határőrök, rendőrök, „civilek” kitüntetése • • Ünnepi díszparancs Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 40., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 7. évfordulója alkalmából a belügyminiszter ezredessé nevezte ki Eli Zoltán alezredest, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság rendészeti igazgatóhelyettesét. Elismerésben és jutalomban részesítette: Szepesi István alezredest, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság szervezési igazgatóhelyettesét, valamint Jakucs Lajos alezredest. A sorállomány köréből jutalomszabadságban részesített 14 határőrt. Kuncze Gábor belügyminiszter előléptette ezredessé: dr. Bánfi Ferenc alezredest, a Nóg- rád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét. Dicséretben és jutalomban részesítette: Juhász István alezredest, a Bá- tonyterenyei Rendőrkapitányság vezetőjét, valamint Pilinyi Andrásáét és Urbán Imrénét, a Nógrád Megyei Tákisz osztályvezetőit. A szakterületén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként, az országos rendőrfőkapitány úr előléptette, soron kívül őrnaggyá Garamszegi Ferenc századost, századossá Magyar Tamás főhadnagyot, főhadnaggyá Gyányi Tibor hadnagyot. Dicséretben és jutalomban részesítette Hrabecz Gyula őrnagyot. A Nógrád megyei rendőrfőkapitány előléptette főtörzsőrmesterré, Grosch Tamás törzs- őrmestert. Dicséretben és jutalomban részesítette Angyal László szakoktatót, Donkó Zoltán határőr törzsőrmestert. Eredményes munkájáért dicséretben és jutalomban részesítette Babcsány Zsolt törzsőrmestert, Bélán Lászlóné őrnagyot, Borzák Norbert főtörzsőrmestert, Gyebnár László őrnagyot, Kalocsai János alezredest, Kaspár Józsefnél, Kiss Jenő századost, Látos Józsefet, Nagy Tivadar főtörzszászlóst, Paulik József zászlóst, Sári István századost, dr. Szalai Mária őrnagyot, Szűcs József őrnagyot, Tőzsér Sándor törzsőrmestert, Turcsikné Huszák Zsuzsannát. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője előléptette századossá Magyar Tamás főhadnagyot, főhadnaggyá Gyányi Tibor hadnagyot. A Salgótarjáni Rendőrkapitányság vezetője: - soron kívül előléptette: törzszázlóssá Nagy Attila és Szabó Imre zászlósokat, főtörzsőrmesterré Petik Lajos, Pópity Tamás, és Zagyva Gábor törzsőrmestereket. Dicséretben és jutalomban részesítette Balogh Agnes századost, Erdélyi Gábor századost, Ponyi Ferenc századost, Kovács Tamás főhadnagyot, Vojtkovszki Attila főtörzsőrmestert és Paskó Péter törzsőrmestert. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Baráti találkozó személyeskedéssel Szeptember 25-én meghívót kaptam a Munkáspárt Kazár- Mizserfa Alapszervezetétől. Találkozóra hívták a megye minden munkáspárti tagját és barátját a József Attila Művelődési Központba. A meghívásnak eleget téve részt vettem a találkozón, de az ott történtek mellett azóta sem tudok szótlanul elmenni. Ezért tollat fogtam, hogy véleményem, észrevételeim leírjam: A szokatlanul - postai úton - kapott meghívót olvasva, rögtön felvetődött bennem egy kérdés: mi lehet az oka annak, hogy egy megyei rendezvényt a megye székhelyén, nem a városi és megyei vezetők hívják össze, hanem egy vidéki párt- alapszervezet? Ez nem lehet véletlen! A helyi vezetőkkel szembeni bizalmatlanság jelét láttam ebben, mely nyilvánvalóan valamilyen okra vezethető vissza. Sajnos, a fentieket igazolták az elhangzott beszámolók és tájékoztatók. Az „egyebek” mellett alig maradt idő a program megvitatására. Annál több idő jutott a korteskedésre és személyeskedésre. A korteskedést természetesnek tartom, hiszen kongresszusra és választásokra készülünk. Mérettessenek meg a vezetői posztra pályázók! De a személyeskedést mélységesen elítélem. Elítélem Urbán Sándor tájékoztatójának hangnemét, az egyes személyeket érintő „kiszólásait”. Etikátlannak és politikai kultúra hiányának tartom, hogy egy nyilvános fórumon a párt belső ügyei így terítékre kerüljenek. A szónoklata alatt úgy éreztem magam, mintha az 50-es évek diktatúrája, személyi kultusza és politikai fanatizmusa jelent volna meg előttem. Meggyőződésem, hogy azokat a szimpatizánsainkat, akik a fórumon jelen voltak, nem nyertük meg magunknak a közelgő választásokra. Urbán úr túllőtt a célon, úgy beszélt, mintha legalább félmillió párttag állt volna mögötte. De vajon a falujában mennyi párttag van mögötte, és milyen tekintélye, befolyása van ott a Munkáspártnak? Én azt ajánlom, maradjunk a realitások talaján! A párt belső ügyeinek, vitáinak tisztázására úgy vélem, hogy nem a JAMK dísztermét kellene igénybe venni. Egyébként én a Munkáspárt programjából a legfontosabb feladatnak a szövetségi politikát és a fiatalítást tartom. Kikkel fogjuk megvalósítani a kitűzött célokat, ha nem lesznek szövetségeseink? Minél több helyen részt kellene venni a helyi hatalomban, ezért is érthetetlen számomra az MSZP-vel való szakítás terve. 1997-től önkormányzati ügyekben a helyi hatalomban való önkéntes felmondásról van szó. Ki érti ezt? Az 1994-es választásokon még ennek az ellenkezője volt a cél. Erre jó példa a kázári választás. Körömszakadtáig harcoltak azért, hogy a Munkáspárt hatalmon maradjon, A pótválasztás sem hozott sikert. Ma pedig azt akarjuk, hogy mondjunk le a helyi hatalomban való részvételről. De mi történik akkor, ha egy fél év múlva megváltozik a helyzet? Bizonyára jó lenne ismét visszajutni, de akkor ugyan melyik párt tekin tené egyenrangú partnerének Munkáspártot? így nem lehe hazárdírozni! A helyi szövetségi politik kialakítása tehát nem történhe központi vezérléssel. Szint ahány település, annyiféle a önkormányzati koalíció. A vát hatóan javuló helyzetben váró sunkban nem lehet cél a hely önkormányzati koalíció fel mondása, mert azt semmi ner indokolja. A helyzet javítása már elke rülhetetlenné vált. Tisztába: kell lenni az MSZP és a kor mány vezetőinek azzal, hogy a eddig alkalmazott restriktiv monetáris politikájuk bukásr van ítélve. Különösen vonatko zik ez a szociálpolitikára, a önkormányzati politikára, nyugdíjasokra és a bérből, fize tésből élőkre. A nyugdíjasok nak az előjelek már biztatóak Várhatóan januártól 19,3 száza lékkai emelik a nyugdíjakat. H ezt a kormány 1998-ban is me] tudja lépni, sok nyugdíjas sza vazatát nyerhetik meg a követ kező választásokra. Jelentősen befolyásolják körülményeket a 17. Kongresz szus határozatai és a hátralévi két év szövetségi politikája. H a személyi kérdések és a hata lomért folyó versengés nem la zítja fel a párt egységét, biza kodással tekinthetünk a jövi elé. Molnár Tibo salgótarjáni nyugdíja Közös érdek a biztonság Tisztelt szerkesztőség ! A Nógrád Megyei Hírlap 1996. október 15-i számában megjelent Baráthi Ottó „Bűn(özés) és bűnüldözés” című jegyzete késztetett arra, hogy tollat ragadjak. Bevallom, hogy megragadott az írás őszinte hangvétele. Mint rendőri vezető mélységesen egyetértek a szerző társadalmi bűnmegelőzést szorgalmazó felvetésével. ...„Bizonyosan nem elegendő a hatóságokat mozgósítani, új szervezeteket csatasorba állítani, noha ez is kell. Sokkal inkább szükség lenne azonban egy, az állami, társadalmi és civil szférát tömörítő - „összefogás” nevű egyesület létrehozására, s olyan mindennapi filozófiára, amelyben megfelelő szerepet kap az iskola és a család is”... Büszkén tájékoztathatom a közvéleményt arról, hogy megyénk rendőri vezetése is felismerte ennek szükségességét. A korábban országosan meghirdetett DADA-program beindításával az általános iskolások körében megindult a kábítószer, alkohol, dohányzás és AIDS elleni harc. Kezdeményezésünk sikerét bizonyítja, hogy egyre több iskola jelzi igényét a programra. Megyénkben a közelmúltban egy komplex programot is beindítottunk, melyet a sajtó segítségével „Nógrád Biztonságáért Társadalmi Program” néven tettünk közismertté. Alapvető célunk a társadalom bevonása a bűnmegelőzésbe, a rendőrség és a társadalom erejének összefogása, összehangolása a bűnmegelőzési célok elérése érdekében. Nem rendőri feladatokat ellátó vagy helyettesítő programról van szó, hanem egy olyan együttműködésről, amelyben alapvető szerep a társadalmi erőknek jut, a rendőrség mint együttműködő partner vesz részt a vélhetően nem könnyű feladatok megoldásában. A Területfejlesztési Bizottsághoz benyújtott pályázatunk nem maradt eredménytelen, a többi millió forintnyi támogatás megszavazásával biztosítottnak látjuk céljaink megvalósításának anyagi feltételét. Egy olyan programot indítottunk útjára, amelynek célja a bűnmegelőzés társadalmasítása. Az önkormányzatokkal, polgárőrségekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, család-, gyermek és ifjúságvédelemben dolgozó szakemberekkel és valamennyi tenni akaró állampolgárral olyan kapcsolat kialakítása, amely egyértelmű záloga lehet a program sikeres megvalósításának. A Nógrád Megyei Hírlap számolt be a minap arról, hogy a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon megállapodott a kapitányság vezetése a környék polgármestereivel egy ilyen bizottság létrehozásában. A létrehozandó bizottság nem egy a sok bizottság közül, hanem olyan összefogás, a bűnözés ellen, melyre a jelen írásomra inspiráló újságcikk szerzője is utal. Olyan társadalmi összefogás, amely harcot indít a városok, falvak biztonságáért, a család-, gyermek- és ifjúságvédelemért. Felvállalja a kisebbségi, etnikai csoportokkal ösz- szefüggő, bűnmegelőzést szolgáló kérdésekkel való foglalkozást, a balesetmegelőzést és nem utolsósorban elősegíti a feketegazdaság, kábítószer, szervezett bűnözés elleni harcot. Elősegíti egy mindannyiunk által óhajtott, olyan rendőrség kialakítását, amely nemcsak a „szlogen” szerint szolgál é véd, hanem valóban együt gondolkodik, együtt tevékeny kedik a társadalom többségé kitevő becsületes, tisztessége állampolgárokkal. Annak célul kitűzése, hog; rövid távon drasztikusan csők kentsük a bűncselekményei számát, naivitásra utalna. An nak megvalósítása azonban hogy növeljük az állampolgá rok, a társadalom biztonságér zetét, nem utópisztikus cél. Le hét, hogy későn fogtunk hozzá lehet, hogy nem is nekünk kel lett volna. Egy azonban biztos a jó cél érdekében nem lehe későn harcba szállni és nem : harcba vezénylő érdeme a csat; megnyerése, hanem az abbai résztvevőké. Bízom benne, hogy szűkebi pátriánkban, talán azon túl i sokan vannak azok, akik Ba ráthi úrhoz hasonlóan gondol kodnak. Amennyiben így van megyénk biztonságáért elindí tott programunk sikere nen kétséges. Szolgálni és védeni ; mi kötelességünk, de idézve a; újságcikket, hogy „vajon mi kellene tenni...?” - erre csal azt válaszolhatom, védeni va lamennyiünk biztonságát közö: érdekünk. Juhász István alezrede Bátonyterenye rendőrkapitány; Rövidesen romhalmazzá válhat a salgótarjáni Fő tér 13-as (2.) Omladozó „kádergettó Csak később derült ki, hogy mennyire igaz az a magyar közmondás, miszerint: „olcsó húsnak híg a leve”. Amikor Jakab Lászlót arról kérdeztem, hogy miként történhetett az, hogy nem vette észre a valóságot, csak any- nyit tudott mondani, hogy bizony ő még akkor csak lakó volt és nem felelős közös képviselő. S hogy az akkori megbízottak miért nem vizsgálták meg alaposan a körülményeket, arról nem tud.- Az eddigi tapasztalataim alapján nekem az a véleményem, hogy ez a tulajdonátadási módszer, ami itt történt, törvénytelen volt - mondja. Véleményemet pedig arra alapozom, hogy a ház átadása-át- vétele nem a vonatkozó rendelkezések szerint történt meg. Erről ugyanis jegyzőkönyvet kellett volna készíteni, melynek tartalmaznia kellet volna a ház minden műszaki adatát, valamint az IKV vagy jogutódja által kötelezően helyreállítandó hiányosságokat. Megemlítem neki, hogy egyes jólértesült tulajdonostársak szerint a ház műszaki állapotát tükröző és a hiányosságok pótlását tartalmazó jegyzőkönyv valójában elkészült, de furcsa módon örökre nyoma veszett.- Magam is hallottam ilyesmit, s a vezetőség szeretné tudni, hogy mi az igazság. Ugyanis joggal lehet rossz szájíze a tulajdonosoknak és joggal érezhetik becsapva magukat, ámde jogorvoslati lehetőségre nem sok az esély. Talán, ha mégis csak előkerülne az a jegyzőkönyv! Az új ' háztulajdonosok azonnal súlyos teendők elé kerültek. Az épület tetőzete minősíthetetlen volt, azonnal szigetelni kellett, mivel a legfelső szinten lévő lakások már korábban is beáztak. A gépészeti berendezések, az elektromos hálózat a működőképesség határán állt, a tűzjelző készülékek működésképtelenek, a villám- védelem. érintésvédelem hiányos. » A felvonók műszaki állapota -egy kivételével - élet- és balesetveszélyesek voltak. A hideg- és melegvíz-hálózatról jobb ha nem beszélünk. A ház műkőhomlokzata élet- és balesetveszélyes volt és jelenleg is az. Annak ellenére, hogy erre is már több százezer forintot fordítottak. Egy egy nagyobb esőnél pedig mindent elöntött a víz, mert a csapadékvíz-csatorna és az -aknák összeszakadt állapotban voltak. Jakab László számlákkal bizonyítja, hogy a ház megvásárlásától, 1990. októberétől, 1996. augusztus 31-éig összesen több mint 43 millió forintot fordítottak a tulajdonosok az épület működtetésére, felújításra.- Sajnos, ez az összeg csak tüneti kezelésre volt elegendő - mondja a közös képviselő. - Ahhoz, hogy a több mint harmincéves ház a vonatkozó rendelkezésekben előírt módon és biztonsággal üzemeljen, s a városközpont arculatát se rondítsa el, a mai árakon számolva mintegy 25-30 millió forintra lenne szükség. Ennyi pénz a világon sincs! A tulajdonközösség magasnak tartja a 2200 forint közös költséget is, s ezért határozott úgy, hogy lemondva a meghagyott közös terület használatáról, több százezer forintos költséggel jelentős mennyiségű pincerekeszt építettek át, hogy a területet bérbe adhassák, a közös költségek csökkentésére szánt bérleti díj reményében. Az üzletek kialakítása érdekében történt beruházás 1992-ben még jónak ígérkezett, most viszont elsősorban nem a lakóközösségnek kedvez, hanem az államnak és az önkormányzatnak. Ugyanis az üzletek bérbeadásából származó bevételek 50 százaléka az adóhivatal és az ön- kormányzat zsebébe vándorol.- Azé az önkormányzatéba, amely csaknem 285,3 négyzetméternyi területet önmagának tartott meg. Ezt a város adja bérbe s ő húzza a hasznát is - magyarázza Jakab László. - Jelenleg 13 üzlet, illetve bérbeadott helyiségük található a tulajdonunkon belül. Nem tudom mennyi pénzt kasszíroz az önkormányzat bérleti díjként, de biztos, hogy segítené a társasház-közösséget az egyre tornyosuló kiadások fedezésében. (Folytatjuk) Pádár András
