Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-21 / 246. szám

1996. október 21., hétfő Hazai Tükör 5. oldal A kiútról tanácskoztak a kormánypártokban Tisztán szeretnének látni Mindkét kormánypártban politikai önvizsgálatot tar­tottak a hét végén. Az SZDSZ az Országos Tanács ülésén elemezte a helyzetet és határozatban foglalt ál­lást a tennivalókról. Az MSZP képviselői frakciója az elnökséggel közösen ve­tett számot az elmúlt napok vihart kavaró eseményeivel. A szabaddemokraták vezető testületé határozatban mondta ki: „Senkinek nincs és nem is lehet felhatalmazása arra, hogy a közpénzeket ne köz­célokra használja, s ilyen ügyekben felelőtlenül járjon el.” Szorgalmazták az össze­férhetetlenségi törvény mi­előbbi megalkotását, és a képviselők teljesebb vagyoni átláthatóságának megteremté­sét, például nyilvános va­gyonnyilatkozat formájában. Az MSZP képviselőcso­portjának tanácskozásán, amelyen az elnökség tagjai szintén részt vettek, Horn Gyula pártelnök-miniszterel­nök helyzetértékelését köve­tően egyetlen politikus sem kérdőjelezte meg a koalíció hosszú távú szükségességét, és senki nem támadta a kor­mányfőt. Boldvai László, az MSZP pénztámoka közölte: mind­azokat feljelenti, akik azt állí­tották, hogy a Tocsik-ügyben kihallgatta őt a rendőrség. Patológia határok nélkül A patologusok legnagyobb világszervezete kétévenként rendezi meg kongresszusát. Kelet-Közép-Európában el­sőként hazánké a megtisz­teltetés, hogy mától öt na­pon át vendégül láthatja a 21. Nemzetközi Kongresz- szus 1700 résztvevőjét. A kongresszus a napról napra fejlődő diagnosztikus mód­szerek megismerése mellett lehetőséget ad a tudományos kutatások eredményeinek bemutatására is. Az , előadások palettáján több mint nyolcvan külön­böző téma szerepel, amelyek közül igen nagy érdeklődés kíséri a lágyrész- és a csont­tumorok kérdését, a nyirok­szervek rosszindulatú dagana­tainak és a festékes bőrdaga­natok diagnosztikájának is­mertetését. Ez utóbbiról a nemzetközi hírű, magyar származású Dr. Krausz Ta­más tart továbbképző kurzust. A megvitatandó napirendi pontok között szerepel a szervátültetések patológiája, amely számos diagnosztikus, technikai, anyagi és morális problémát vet fel. A kong­resszus kiemelkedő esemé­nyei között említhető Martin Rodbell, 1994. évi orvosi No- bel-díjas előadása a sejtek kö­zötti kommunikáció legújabb elméletéről. A találkozó içleje alatt kiál­lítók és könyvkiadók mutat­ják be új termékeiket: műsze­reket, diagnosztikus finom­vegyszereket, kiadványokat, valamint számítógépes prog­ramokat. szigeti Hetenként három-négy fegyveres rablást követnek el hazánkban Súlyos fenyegetések árnyékában A rendvédelmi szervek megerősítése nélkül drámai méreteket ölthet hazánkban a bűnözés, s az ezredfordulóra évi 600-700 ezerre emelkedhet a bűncselekmények száma a jelenlegi félmil­lióról. Minderről Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiz­tonsági főigazgatója számolt be szombaton. A Budapesten tartott közbiz­tonsági fórumon elmondta: Magyarországon hetente há­rom-négy fegyveres rablást kö­vetnek el, és átlagosan egy em­bert gyilkolnak meg lőfegyver­rel. Megjelentek az orosz, az ukrán, a szerb és a kínai bűnö­zők, akik gátlástalan tetteikkel, hidegvérű erőszakkal sokkolják a közvéleményt. A magyar társadalom évi 400 ezer körüli bűncselek­ményt tudna nagyobb megráz­kódtatás nélkül elviselni - vélte, s hozzátette: a rendőrség nem felelős a közbiztonság romlásáért. A testület tagjainak többsége ugyanis becsülettel helytállt ai elmúlt években. Aggasztónak nevezte, hogy az anyagi nehézségek miatt egyre több felkészült szakem­ber hagyja ott a testületet. A megyei vezetőknek pedig gaz­dasági kérdésekkel kell foglal­kozniuk ahelyett, hogy a köz- biztonság javítására összponto­síthatnák figyelmüket. Farkas György, az Országos Polgárőr Szövetség titkára a polgárőrségek nagyobb arányú állami és önkormányzati támo­gatását szorgalmazta. Mint mondta: egy 30-40 tagú pol­gárőrcsapat évi 100 ezer forint­ból fenntartható, míg egy rendőr foglalkoztatása másfél millió forintba kerül. Borai Ákos, a Belügyminisz­térium osztályvezetője lesújtó- nak nevezte a büntetőeljárás re­formjának jelenlegi koncepció­ját. Megmaradna például a rendőri munka túlbürokratizált­sága, és nincs nyoma az eljárá­sokat lerövidítő, úgynevezett egyszerűsítő megoldásoknak sem. Azt is kifogásolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium ke­veset tesz a tanúvédelem terüle­tén, holott ennek kiemelt jelen­tősége lenne a szervezett bűnö­zés elleni küzdelemben. A verhetetlen kis nagy ember Sean Connery és Roger Moore: ketten a híres tanítványok közül Ha akarja, szétszedem és ösz- szerakom. A férfi, akitől a fenti ajánlatot kaptam, kicsi. Paralízises lábával feltűnően biceg és elmúlt hatvanéves. Önvédelmi módszerével azonban iskolát teremtett. Neki köszönhetik a James Bond-filmek hősei nőket mentő technikájukat. Jakab Lajos a harcművészetek pro­fesszora, szombaton érkezett hazánkba, tanítványaihoz.- Már iskolás voltam, hétéves, amikor beteg lettem - eleveníti fel gyermekkorát a mester. - Megoperáltak, de örökre bice­gős maradtam. Az iskolában gúnyt űztek belőlem. Egészen addig, míg egyszer jól helyben nem hagytam a csúfolódókat. Dühből vagy bizonyításként? Ma már mindegy mi miatt, Ja­kab Lajos megmutatta a világ­nak - túlzás nélkül állítható -, hogy valóban nincs lehetetlen­ség, csak tehetetlenség. Orvos­nak tanult, de kipenderítették az egyetemről. Negyven évvel ez­előtt pedig az országot is el­hagyta. Londonban telepedett A mester fotó: feb/kallus le. Nappal szerszámot készített, este edzést tartott. A technika - amelyet ma már Jakab-mód- szerként ismernek - nem a klasszikus harcművészetekből építkezik, hanem egy kisember konok élni akarásából.-Az én önvédelmi techni­kám nem egyéb, mint az én tör­ténetem - mondja. - Minden mozdulatát az élet formálta. A beteg ember könnyű préda. Én ebbe nem nyugodtam bele. Angliában négy klubja mű­ködik. Magyarországon a fővá­rosban, Debrecenben és Száz­halombattán van iskolája. Még­sem a harcművészet a legfonto­sabb szerinte.- Az én iskolámban - vallja a mester - önbizalmat tanulnak az emberek. Megerősödnek testben és lélekben. Erre ma­gam vagyok a legjobb példa. Bozsó Bea Európai mércével mérettünk meg A földkerekség csaknem valamennyi országában az egészség­ügy és a szociálpolitika a kormányzat legnagyobb gondja. Ná­lunk sincs másképp. Az Európai Unióban egyelőre nem is sze­repel napirenden az ellátórendszerek teljes harmonizációja. Egyértelműen körvonalazódnak azonban az európainak minő­síthető, alapvetően kívánatos tendenciák. Lapunk érdeklődésére Kökény Mihály, a népjóléti tárca politi­kai államtitkára elmondotta: az Európai Unió kérdőíveire adott válaszokból elkészíthető ha­zánk látlelete. A terápia szintén összeállítható. A kormányzat a szakmailag lehetséges és gaz­daságilag megoldható állapotok megteremtésére törekszik. A szaktárcánál még az idén tucat­nyi jogszabályt módosítanak. Végéhez közeledik az új egészségügyi törvény kidolgo­zása. Valamennyi uniós elvárás teljesítése azonban milliár- dokba kerül. Például szigorú közegészségügyi szabványok kialakítását, hatékony köz­egészségügyi minőségvédelmi rendszerek kiépítését sürgetik. Ahhoz azonban, hogy a jelen­legi minőségvizsgáló laborja­ink e munkákra alkalmasak le­gyenek, legalább 3 milliárd fo­rintra volna szükség. Szintén tetemes költséget igényel a naprakész informati­kai rendszer kialakítása a la­kosság egészségi állapotáról. Az unió különösen fontosnak tartja az egyes országokban megvalósuló egészségmegőrző programokat. A kérdőív ezért a kormányprogramokban sze­replő elsődleges célokat a meg­valósítást szolgáló közösségi akciókkal összevetve értékeli. Válaszainkból megállapít­ható: egészségügyünk átalakí­tásának eredményei és szándé­kai alkalmassá tesznek minket a csatlakozásra. Cs. B. J. Az MDF módosítana. Nem támogatja a jövő évi költ­ségvetési javaslatot az MDF-frakció, mondván az sem a kédvezőtlen folyama­tok megállítására, sem a jö­vőépítésre nem alkalmas. A frakció mintegy 100 milli­árd forintot kíván átcsopor­tosítani a költségvetésben. Törvényjavaslatot készít arra, hogy nyilvánítsák vé­detté az 1956-os sírokat. A frakció kezdeményezi, hogy a televízió egyenes adásban közvetítse az ÁPV Rt. tevé­kenységét vizsgáló bizott­ság üléseit. Nem alkusznak. Befejezte munkáját a Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zetének IV. kongresszusa. A csaknem 18 ezer tagú tömö­rülés továbbra is pártoktól függetlenül, kollektív veze­tési struktúrában működik, és nem fogadja el a pártok, valamint a szakszervezetek között szerinte egyre gyako­ribbá váló külön alkukat. Válaszolnia keU. Az FKGP frakciója ma tisztázni kívánja, hogy milyen sze­repe volt a párthoz nemrég csatlakozott Schamschula Györgynek az 1,4 milliárd forintos sikerdíjjal jutalma­zott GSM-pályázat lebonyo­lításában. Ha beigazolódik, hogy köze volt a pénz kifi­zetéséhez, akkor távozásra szólítják fel - nyilatkozta Torgyán József pártelnök. Ám ha vétlennek bizonyul, a rágalmazók elmarasztalá­sát kezdeményezik. Fogas kérdések. Az Al­kotmánybíróság e heti teljes ülésén megvizsgálja: elfo­gadható-e, hogy a miniszte­rek jogállását és díjazását nem törvény szabályozza. Arról is véleményt mond: hátrányos megkülönbözte­tésnek tekinthető-e, hogy nem minden egyéni vállal­kozónak biztosítják az egy­szerűbb, méltányosabb adó­fizetés lehetőségét. Záhonyi alapkő. George Pataki, New York állam magyar származású kor­mányzója vasárnap elhe­lyezte a Záhony térségében tervezett különleges gazda­sági-vállalkozói övezet első beregi ipari létesítményének alapkövét. Áradó folyók. Az utóbbi két napban hullott jelentős csapadék következtében ár­hullám indult el az észak­keleti folyók, a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr magyarországi szakaszain. A Kraszna és a Túr várha­tóan kilép a medréből. Exkluzív beszélgetés az Amerikában letelepedett E. T.-vel Segíteni jött haza a professzor Marslakók ékeztek a Földre. Azt persze mondani sem kell, Magyarországon landoltak. Hogy ne okozzanak különösebb feltűnést, gyorsan emberi lénnyé alakultak át, hétköznapi életet éltek - járja a történet. Ki tudja miért, elhagyták hazánkat, és az USA-ban telepedtek le. Los Alamos- ban gyanússá lett egyikük: magyar akcentussal beszélte az angol nyelvet. Ő nem is titkolta, hogy mars­lakó. Még a monogramja is er­ről árulkodott: E. T. Ha pedig baráti körben valaki arról fag­gatta, valóban a távoli bolygó­ról jött-e, nem tiltakozott.- Igen, vállalom a történetet - mosolyodik el E. T., azaz Ede Teller, Teller Ede professzor. Valahol itt is van nálam a nyakkendőm, amelyen az E. T. monogram látható. Egy szál sportszatyorral ér­kezett. Az állítólagos földönkí­vüli teljes földi valójában, nagy bottal a kezében egy széken ül. Nincsen rajta semmi különös, csak éppen igen fáradt. A Ma­lév zürichi járatával érkezett Magyarországra a miniszterel­nök meghívására. Már 1995-ben is hazavárták a Magyarország 2000 elneve­zésű rendezvényre, de Teller professzor éppen akkor esett át egy betegségen, így csak most tudott eleget tenni a szíves invi­tálásnak.- Megkaptam a miniszter- elnök úrtól az ország moderni­zációs programját. Kérte, ta­nulmányozzam át, mondjam el a véleményem, segítsek taná­csaimmal. Kérem, itt vagyok. Örömmel segítek, persze csak arról mondhatok véleményt, amihez értek. Kísérő nélkül repülte át a fél világot nyolcvannyolc évesen. Egy-egy többhetes külföldi útja során például maga mossa az ingeit. A kevéssé fűszeres éte­leket szereti, úgy este tizen­egyig fennmarad, nem bánja, ha valaki beszélget vele vacso­rázás közben. Volt időszak, amikor a vilá­gon csupán a hidrogénbomba feltalálójának személyével azonosították. Budapesten szü­letett, apja jómódú ügyvéd volt. A Trefort utcai gimnáziumban, ahol érettségizett, az egyik órán matematikatanára bonyolult egyenletet vezetett le. Teller je­lentkezett, és közölte, egysze­rűbb levezetés is van. Be is bi­zonyította. „Teller, maga zseni, mondta a tanár, majd hozzá­tette: De mi nem szeretjük a zseniket!” Huszonhét évesen, 1935-ben ment ki Amerikába. Az elsők között dolgozta ki a csillagok nukleáris energiatermelésének elméletét, amelyet később fel­használt a hidrogénbomba fej­lesztésében. Jelen volt, amikor 1939. au­gusztus 2-án Einstein aláírta a Szilárd Leó által fogalmazott levelet, amelyben felhívták Roosevelt elnököt: indítsa el az atomenergia-kutatást. Los Alamosban egyetlen magyar­ként dolgozott az Oppenheimer vezette atombomba-fejlesztés munkájában. Hirdette: az atom­Száz évig akar élni ' fotó: feb energiát ismemi és birtokolni kell, ám fegyverként bevetni nem szabad! Több mint ötven esztendő után, 1990-ben jött ismét Ma­gyarországra. Elkérte a paksi erőmű biztonsági rendszerének dokumentációját. Szakértőivel véleményezte, majd közölte: az erőmű biztonságos.- Várom a találkozást a mi­niszterelnökkel, mert szeretnék segíteni az országnak. Szerin­tem az atomerőműnek az állam kezében kell maradnia. Ez biz­tonsági kérdés - mondja, s egy pohár tejet kér.- Én például nagy jelentősé­get tulajdonítok annak, hogy igen gyorsan tudunk többet, és egyre többet a biokémiáról, a mutációkról. Szerintem ennek eredményeit kellene felhasz­nálni új mezőgazdasági termé­kek fejlesztésére - véli. Ma Paksra látogat, előadást tart a szakembereknek. Tájéko­zódni kíván az augusztusi mű­szaki probléma okairól. Azután kedden találkozik a miniszter- elnökkel is, a megbeszélés per­ceit maradéktalanul ki akarja használni arra, hogy tanácsaival segíthessen az országnak. És kérdez, kérdez - minden érdekli. Mindössze 88 éves. Bencze Szabó Péter Avatásra készen. A Tabánban a forradalom 40. évfor­dulójára elkészült az emlékmű. fotó: feb/hatlaczky balázs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents