Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda Ország - Világ 5. oldal Borisz Jelcin elnök Viktor Csemomirgyin kormányfőre bízta a fegyveres erők és rend- fenntartó testületek irányítását. A szívműtét előtt álló államfő viszont magánál tartja az atom­fegyverek bevetését engedé­lyező „gombot”. Antall Józsefnek ítélték idén a Szent Adalbert-díjat. A posz­tumusz kitüntetést Aleksander Kwasniewski lengyel államfő Gniezno városában nyújtotta át a néhai miniszterelnök özve­gyének. Nukleáris intézkedéseket javasol egy állítólagos orosz katonai jelentés, ha Magyaror­szág, Lengyelország, Csehor­szág és Szlovákia betagolódik a NATO-ba. Az El Mundo című madridi lap szerint az atom­fegyverek telepítését Fehér­oroszországban, Kalinyingrád- ban és balti-tengeri flottaegy­ségeknél tartanák indokoltnak. Új magyar hajót bocsátottak vízre Szentpétervárott a Mahart számára. A Pannon See nevet viselő hajó átadása csökken­tette az orosz államadósságot Magyarországgal szemben. * Igen a vitára. Az Országgyű­lés önkormányzati és rendészeti bizottsága kedden egyhangúlag egyetértett azzal, hogy a plená­ris ülésen megvitassák az ön- kormányzati törvény módosítá­sára előterjesztett kormányzati javaslatot. Ennek parlamenti el­fogadása esetén a jövőben tör­vény helyett a kormány rende­letben szabályozná a megyei közigazgatási hivatalok feladat- és hatáskörét. Kevesebben átadhatnak. Október 1-jétől csökken a né­metországi vállalkozási szerző­désekre biztosított kontingens - adta hírül az Építési Vállalko­zók Országos Szövetsége. A mintegy 5 százalékos korláto­zást azért határozták el, mert egy százalékkal nőtt a német munkanélküliségi mutató. Vádirat Palotás ellen. A Fő­városi Főügyészség kedden vádiratot nyújtott be Palotás János ellen. A vállalkozót egyebek között adócsalással, valamint magánokirat-hamisí­tással vádolják. Bejelentette: ha elmarasztalják a perben, le­mond a Vállalkozók országos Szövetsége elnöki tisztjéről. Hamis a nyelvtudás. Szep­tember elejéig mintegy harminc hamis nyelvvizsga-bizonyít­ványt talált az idei felvételi je­lentkezések mellett az Állami Nyelvvizsga Bizottság. A húsz­ezer nyelvvizsga-bizonyít­ványnak eddig mintegy a felét ellenőrizték. Egyes főiskolák és egyetemek viszont nem küldték el a kért dokumentumokat. Feszült a közel-keleti helyzet. Miközben Hebronban a palesztin kereskedők elől le­zárták a zsidó telepesek városrészét (képünkön), Szíria elutasította Benjamin Netanjahu iz­raeli kormányfő felszólítását a béketárgyalások azonnali folytatására. fotó: feb/reuter Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje az alapszerződésről Európában nagyra értékelik Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök Bukarestben újság­írók előtt közölte: a román-magyar alapszerződést Horn Gyula miniszterelnökkel együtt hétfőn délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint 10 órakor) írja alá Temesvárott. A bukaresti kormányfő a több évig tartó tárgyalás után ki­dolgozott alapszerződést igen jó dokumentumnak tartja, amelyet - mint mondta - Ili­escu elnök felhatalmazása alapján, minden fenntartás nélkül fog ellátni kézjegyével. Az alapszerződés volt az egyik téma Teodor Melescanu külügyminiszter és Peter Leuprecht, az Európa Tanács helyettes főtitkára közötti megbeszélésen is. Leuprecht hangsúlyozta, hogy a ro­mán-magyar alapszerződést igen nagyra értékelik Európá­ban, mivel a földrész békéjé­hez, stabilitásához való fontos hozzájárulást látnak benne. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje ugyanakkor tegnap kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik „temetői hangnemet” ütnek meg a két kormány megállapodásával kapcsolatban. „A szöveg el­utasítása az RMDSZ részéről öngyilkosság lett volna” - fej­tette ki. A romániai magyar politikus szerint az alapszer­ződés hiányossága, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. Pozití­vuma viszont a három nem­zetközi kisebbségvédelmi do­kumentum - a koppenhágai nyilatkozat, az 1201-es ajánlás és az ENSZ kisebbségi doku­mentumának - jogszintre való emelése. „Kormányok a kisebbsége­kért” címmel egyébként nem­zetközi szeminárium nyílt Bu­karestben, az Európa Tanács és a román Nemzeti Kisebb­ségek Tanácsa nevű kormány- szerv rendezésében. A tanács­kozáson 17 kelet-közép-euró- pai ország nemzeti kisebbsé­gekkel foglalkozó kormány- szerveinek illetékesei és az Európa Tanács, valamint a romániai kisebbségi szerveze­tek képviselői vesznek részt. Ötéves az üzleti vezetők fóruma Nem csupán segíteni akarás, hanem önös érdekek is készte­tik a nagyvállalatok vezetőit arra, hogy hasznos és tartós kapcsolatot teremtsenek a társadalom egészével. A ma már 54 tagú Magyar Üz­leti Vezetők Fóruma 1992. februárjában alakult Károly walesi herceg személyes kez­deményezésére, a londoni The Prince of Wales Business Le­aders Forum magyar egyesüle­teként. Céljuk, hogy felhívják a fi­gyelmet a vállalati vezetők szerepére a nemzeti és nem­zetközi üzleti életben. Szán­dékaik szerint bemutatják, mennyire fontos, hogy az üz­leti élet szereplői kezdemé­nyező szerepet töltsenek be a helyi közösségek felvirágozta­tásában. A fórum tagjai báto­rítják a partneri együttműkö­dést az üzleti, önkormányzati és civil szervezetek között an­nak érdekében, hogy megol­dást találjanak a helyi közös­ség problémáira. Egy nemrég megrendezett kurzus keretében például lehe­tővé tették, hogy kis- és kö­zépvállalkozók találkozzanak az üzleti sikereiket erőteljesen befolyásoló multinacionális cégek vezetőivel. Ezt a prog­ramot októberben Kecskemé­ten, novemberben Pécsett, de­cemberben pedig Debrecen­ben újra megszervezik, a Wes- tel 900 GSM Rt. és a BP Oil Magyarország Kft. részvéte­lével. A végzős közgazdasági, jogi és műszaki egyetemi hallgatóknak külföldi tanulmányutakat szerveznek, hogy egy-egy cég irányításá­nak gyakorlatával is megis­merkedhessenek. A fórum ed­dig 22 fiatal magyar mene­dzsert küldött Japánba, to­vábbképzésre. A költségeket a japán kormány és különböző japán cégek állták. Csaknem ötszázan vettek részt a fórum és a magyar Munkaügyi Köz­pont által szervezett budapesti, balatonföldvári s egyéb vidéki konferenciákon. Vendégünk a spanyol király Több mint húsz éve ül a trónon I. János Károly spanyol ural­kodó és felesége, Zsófia ki­rályné mától három napon át hazánk vendége. A spanyol király 1938. január 5-én született Rómában. Nagy­apja, XIII. Alfonz és a királyi család 1931-ben, a Köztársaság kikiáltásakor hagyta el Spa­nyolországot. Franco diktátor 1947 márciusában - egy nép­szavazást követően - Spanyol- országot ugyan ismét monar­chiává nyilvánította, de a kirá­lyi hatalom visszaállítását, a trón betöltését a „caudillo” ha­láláig elhalasztották. János Károly tízéves korában tért vissza hazájába. Franco ha­lála után, 1975. november 22- én lépett trónra, I. János Károly néven. 1962-ben kötött házas­ságot Athénban Zsófia herceg­nővel, Pál akkori görög király I. János Károly fotö: feb lányával. Házasságukból há­rom gyerek született. A közel 190 centiméter ma­gas uralkodó szeret sportolni, kiváló vitorlázó. Horn Gyula lett a huszonhetedik alelnök Teljes joggal a Szocintemben A Szocialista Internacionálé teljes jogú tagjává vált a Ma­gyar Szocialista Párt, s ezzel egy időben Horn Gyula mi­niszter- és pártelnököt a nemzetközi szervezet megvá­lasztotta alelnökéül. A Szocintem idén ünnepli megalakulásának 45. évfordu­lóját. A mostani New York-i ülésen a reformokról tanács­koznak: a világgazdaság átala­kításáról, a belső szervezeti korszerűsítésről. A szervezet­nek eddig 67 teljes jogú, 23 ta­nácskozási jogú, illetve 8 meg­figyelői státusú tagja volt. Utóbbiak közé tartozott eddig az MSZP is, akárcsak a lengyel és a román szocialista párt. A világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezetét 1886- ban alapították, mai formájában 1951 óta működik. Munkáját az elnök és a főtitkár irányítja, ed­dig 16 tiszteletbeli elnöke, va­lamint 26 alelnöke volt. Hóm Gyula miniszterelnök a 27. al­elnök, de az első magyar, akit a Szocintemben erre a posztra megválasztottak. Az MSZP megalakulása, azaz 1989 óta megfigyelőként vett részt a Szocialista Intema- cionálé tanácskozásain. A párt már 1994-ben kérte, hogy ve­gyék fel teljes jogú tagként, a jóváhagyó döntést azonban csak most, a New York-i ülés hozta meg. szalóky Kiskegyed-esküvő, tíz mátkapárral Boldogító igen a bazilikában Az esztergomi bazilikában esküszik örök hűséget az a tíz jegyespár, amely a legtöbb szavazatot kapta a Kiskegyed című hetilap olvasóitól. A szeptember 14-én, szomba­ton délelőtt 11 órakor kezdődő különleges családi aktusról Miskolczi Miklós főszerkesztő elmondta munkatársunknak:- A Kiskegyed esküvőjére 963 jegyespár küldte el fényké­pes jelentkezését. Közülük az olvasók választották ki azt a tíz-tíz vőlegényt és menyasz- szonyt, aki az esztergomi bazi­likában, közös esküvőn mond­hatja ki a boldogító igent. Áz ünnepi eseményt bizo­nyára még emlékezetesebbé te­szi számukra az a félmillió fo­rint értékű ajándékcsomag, amelyben többek között az es­küvői ruhákon kívül egy-egy menyasszonyi arany kísérő­gyűrű, a fészekrakáshoz jól jövő készpénz és a nászúira szóló meghívás is benne van. A Kiskegyedhez beérkezett 210 ezer szavazatból a legtöbb voks egy jéki postáskisasz- szonyra és jegyesére esett; a szavazók őket találták a legro­konszenvesebb házasulóknak. A tíz fiatal pár példáját sokan követik: szombaton a nyertese­ken kívül még annyian állnak oltár elé az esztergomi bazili­kában, hogy este 7-ig folya­matosan esketnek majd a papok. - th Tüzes demonstráció. Egyenruhás tűzoltók százai követelték tegnap a parlament előtt az ágazat anyagi-technikai helyzetének javítását. A tüntetők házelnöknek címzett petícióját Kórodi Mária alelnök vette át. fotó: feb/diósi imre Ünnepel a szomszédos Ausztria is Ezeréves az osztrák államiság első írásos emléke Míg Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulójára emléke­zik, Ausztria is ünnepel: az osztrákok az államalapítás 1000. évfordulóját ülik meg - nem csekély bizonytalansággal. III. Ottó német császár 996-ban ajándékozta Freising püspöké­nek „azt a területet, amelyet Os- tarrichinek neveznek”. A mai Bajorországtól keletre eső, fő­ként a mai Alsó-Ausztria tar­tományt jelentő területekről volt szó, amelyek akkor Bajor­ország részét képezték. A Babenberg hercegi család kora középkori uralma után a 13. században Ottokár cseh ki­rály alatt egyesült az akkori Ausztria a cseh tartományok­kal, majd a 15. századtól a Habsburgok európai nagyha­talmat építenek ki bécsi szék­hellyel. Énnek magját mindig is az eredeti bajor területek jelen­tették. Tirol csak 1363-ban, Salzburg 1805-ben került Ausztria fennhatósága alá, míg a legfiatalabb tartomány, a Ma­gyarországról leválasztott Bur­genland csupán 1921-ben. Az osztrákok egy része nem igazán érti az államalapítás év­fordulóját. Hiszen Ausztria igazi nagysága a Habsburg-bi- rodalomhoz fűződik, ám ez már egy jóval későbbi korszak. Akik pedig az önálló, de­mokratikus Ausztriát tisztelik, azoknak a 20. század története jut eszükbe. Az Anschluss, a hitleri Németországhoz való csatlakozás, illetve Ausztria bekebelezése. Ez pedig arra emlékezteti az osztrákokat, hogy sokan még mindig néme­teknek tekintik őket. Ennek ár­nyéka kísért az osztrák állam ezer évvel ezelőtti megszületé­sének mai ünneplésekor is. Az osztrák millennium végül is inkább csak idegenforgalmi fogás. Sok pénzt zsebelhet be például egy Neuhofen an der Ybbs nevű kis alsó-ausztriai fé­szek, ahol az ezeréves, Ostarri- chit először említő adományle­velet kiállították. Igaz, csak há­rom hónapig: az osztrák állami­ság első írásos bizonyítékát ugyanis állandó jelleggel már ezer éve a bajor állami levéltár­ban őrzik. Heltai András

Next

/
Thumbnails
Contents