Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-10 / 211. szám
1996. szeptember 10., kedd Ország - Világ 5. oldal Hírháttér A Szocialista Internacionálé Aligha akad jobb bizonyíték az idén megalakulása 45. évfordulóját ünneplő Szocialista Internacionálé presztízsére, nemzetközi szerepvállalásának fontosságára, mint az a tény, hogy tegnap kezdődött, háromnapos jubileumi tanácskozásának az ENSZ New York-i üvegpalotája ad otthont. Az idén „Világgazdaság: közös felelősség” mottóval rendezett tanácskozáson szervezeti és tagfelvételi ügyekben is döntenek; a legutóbbi - történetesen épp budapesti - tanácsülésen született határozat értelmében a kongresszus elé kerül az a javaslat is, amelynek nyomán az MSZP eddigi megfigyelői státusát teljes jogúvá minősítik át. A Szocintern életkorával egyébként tanácsos csínján bánni. A szociáldemokrácia nemzetközi szervezete valóban 1951-ben alakult újjá Frankfurtban, ám jogelődjének vallja mind az 1846-76 között létezett I. Internacionálét, mind az 1889-ben alakult, s az I. világháború után kettészakadt II. Internacionálét. így a Szocintern a világ egyik legrégibb nemzetközi politikai szervezetének számít, mégis eleven, élő, globális erő: tagpártjai, állásfoglalásai jelentősen befolyásolják a közgondolkodást; a soraiban elnyert tagság a nemzetközi porondon is messzemenően hitelesíthet egy-egy szocialista, szociáldemokrata csoportot. A Szocintern, amely napjainkban már száznál több tagszervezetet tömörít, egyre határozottabban lép fel az ENSZ szerepének erősítése, az emberi jogok védelme, érdekében, és tevékenységében a kelet-európai régió felzárkóztatása s demokratikus átalakulásának kérdése is mind nagyobb súlyt kap. Szondy Gábor Miniszterelnökünk volt a vezérszónok Régiónk felzárkózása létérdek Horn Gyula pártelnök a Szocialista Internacionálé XX. kongresszusán elhangzott beszédében Kelet- és Közép-Eu- rópa és más rászoruló régiók felzárkózásának támogatását egyetemes biztonsági és piac- gazdasági érdeknek nevezte. A tanácskozáson a magyar kormányfő Kelet- és Közép- Európa vezérszónokaként „A világgazdaság jövője - az embert szolgáló piac” témakörben mondott beszédet. Horn leszögezte: „A földrész jövője az Európai Unió további fejlődésén múlik. A szervezet világgazdasági és világpolitikai szerepét az integráció elmélyítése és egyidejűleg a tagállamok körének a kibővítése erősítheti meg.” A kelet-közép-európai országok bevonása az unióba nemcsak jelentősen növelné a szervezet nemzetközi verseny- képességét, hanem segítene megteremteni az érintett államok számára a szabadság, a demokrácia és a biztonság garanciáit is - hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a fő fejlődési vonulatokon kívül rekedő országok saját erőből képtelenek úrrá lenni a gazdasági és szociális válságokon. „A szociáldemokrácia óriási kihívása, hogy megértesse a fejlett országok és régiók néptömegeivel: az elmaradottabb térségek bevonása a fejlődésbe saját létérdekük.” Nagygyűlés Bihacon FOTÓ: FEB/REUTER Kampány A szeptember 14-én esedékes boszniai parlamenti választások előtt egymást érik a nagygyűlések a köztársaságban. A harcias nyilatkozatokra reagált Carl Bildt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője, amikor hétfői szarajevói sajtókonferenciáján kifejtette: ismét kitörhet a boszniai háború, ha a nacionalista erők megtagadják, hogy részt vállaljanak a közös hatalomból. A politikus hangsúlyozta, hogy a békét célzó erőfeszítések teljes kudarca lenne, ha a szombati választások után a boszniai nemzeti közösségek nem teljesítenék a daytoni békeegyezményből rájuk háruló alkotmányos feladatokat. Bildt elismerte, hogy Bosznia-Hercegovina lesz a világ „leginkább decentralizált föderációja”, amelyben a közös elnökség és boszniai parlament léte mellett mind a muszlim-horvát föderáció, mind pedig a szerb nemzetiség jelentős autonómiával rendelkezik majd. Tegnap négynapos tanácskozásra ültek össze a história hazai és román szakemberei a Tudományos Akadémián. Az eseményt élénk érdeklődés kíséri, mert a magyar-román történész- vegyesbizottság munkája mintegy 25 éve tükörképe a kapcsolatok alakulásának. Amikor a két állam között a viszony megromlott, megszűnt a párbeszéd az akadémiák, a tudósok között is. A testület tevékenysége 1981 és 1990 között szünetelt. Az újrakezdés óta most harmadik alkalommal adnak egymásnak randevút a két ország történészei. A konferencia középpontjában a közép-európai réGlatz Ferenc FOTÓ: FEB gió nemzeti fejlődése, illetve az ehhez kapcsolódó kérdések megvitatása szerepel. Glatz Ferenc, az MTA elnöke lapunknak elmondta: a két ország alapszerződése nem szerepel a napirenden, de elkerülhetetlen, hogy a részvevők magánemberként ne cseréljenek véleményt róla, mert a munka eredményességét meghatározza, hogy ez az államközi szerződés kezdő- vagy végpont.-Tanácskozásunkhoz kedvező hátteret adna, ha sikerülne konszenzusra jutni a kisebbségi kérdésben, rendezni polgáraink napi érintkezésének kereteit. Arrogáns tudósok volnánk, ha tagadnánk: ezek hatása sokkal nagyobb előrehajtó erő a nemzeti megbékéléshez, mint a történészek találkozói. Szigeti Ildikó Glatz: Nagy kérdés, hogy az alapszerződés kezdő- vagy végpont Magyar-román tudóspárbeszéd Magyarságismereti kongresszus Hazánk helye Európában Oscar Luigi Scalfaro olasz és Göncz Árpád magyar államfő jelenlétében nyílt meg hétfőn Rómában a IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Az ötnapos eszmecserén részt vevő több mint 500 magyar és külföldi kutató arról tanácskozik, hogyan kapcsolódik a magyar művelődéstörténet a nyugati keresztény kultúrkörhöz. A kongresszus megkezdése előtt Göncz Árpád üdvözlő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország legnagyobb történelmi váltása a kereszténység felvétele volt, mivel ezzel megtalálta helyét és szerepét Európában. A köztársasági elnök megerősítette: Magyarország szándéka, hogy teljes erővel fölélessze azokat a lelki és szellemi kapcsolatokat, amelyek a század első harmadáig Európa nyugati felével összekötötték. A tanácskozáson kétszáz felszólalás hangzik majd el hét nagy témakörben. Külön szekcióüléseken foglalkoznak az egyház és a társadalom kapcsolatával, az iskoláknak a kultúra terjesztésében játszott szerepével, à könyv, a nyomda és a könyvkiadás kultúrájával. A magyar nyelvvel, irodalommal, zenével és művészetekkel, a fdozófia és a teológia viszonyával, a magánélet és a vallási közszereplés közti megfeleléssel. A kereszténység egységét idéző egyházi csúcs lesz Pannonhalmán A kopt pápa is hazánkba látogat Újabb jelentős esemény színhelye lesz szombaton a millenniumára emlékező pannonhalmi apátság: több keresztény egyház vezető képviselői találkoznak egymással. Ehhez kapcsolódva a hét végén rendezik meg a sérült embereket segítő egyházi intézmények szakértőinek konferenciáját is. A Kézenfogva elnevezésű nemzetközi ökumenikus konferencia - mint Göncz Ar- pádné, a Kézenfogva Alapítvány elnöke tegnap a Gellért Szállóban tartott tájékoztatón elmondta - pénteken Balatonkenesén kezdődik, és másnap Pannonhalmán folytatódik. A sérültek gondozása az egyházak hagyományosan vállalt feladata, a karitatív tevékenység azonban itthon négy évtizedig kényszerű törést szenvedett. Ma már ismét működnek egyházi és vallásos intézetek és egyesületek, de egymástól jórészt függetlenül, egymásról keveset tudva. Ezen kívánnak változtatni a konferenciával - mondta a köztársasági elnök felesége. Szombaton, a keresztény egység napján várhatóan Pannonhalmára érkezik III. She- nouda kopt pápa, Alexandria pátriárkája - jelentette be Várszegi Asztrik főapát. Ugyancsak jelezte részvételét többek között Simeon bolgár és Serafim Joanta román metropolita, valamint a konstantinápolyi pátriárka, a grúz pátriárka, továbbá az örmény katholikosz személyes képviselője. A magas egyházi személyiségek párbeszédet folytatnak, ökumenikus istentiszteleten, majd este közös imán vesznek részt a bazilikában.- A találkozó a kereszténység egységére kíván emlékeztetni, amely 996-ban, a monostor alapításakor még élő valóság volt, s amelynek helyreállítására napjainkban is törekedni kell - mondta a főapát. Deregán Gábor Hom-Meciar csúcs Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök vasárnap esti rádióinterjújában közölte: a héten esedékes tátrai CEFTA-csúcs- értekezleten várhatóan külön megbeszélést folytat Hóm Gyula magyar miniszterelnökkel. A szlovák kormányfő üdvözölte a kétoldalú megbeszélés lehetőségét. Hóm és Meciar augusztusra tervezett találkozóját az utolsó pillanatban lemondta a szlovák fél. * Kiábrándultságot keltettek Romániában a NATO bővítésével kapcsolatos legutóbbi nyugati állásfoglalások, amelyek értelmében a balkáni ország kimarad a kiszélesítés első köréből. A bukaresti Adevarul főszerkesztője szerint ez a román diplomácia és kormányzat kudarca lenne. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök az Interfax hír- ügynökségnek azt nyilatkozta, hogy szombaton Moszkvában járt és találkozott Jelcin elnökkel, valamint a teljes orosz vezetéssel. Sem az orosz államfő sajtószolgálata, sem Fehéroroszország moszkvai nagykövetsége nem erősítette meg a látogatás hírét. Egyértelműen nyert az úgynevezett keleti nyitással Ausztria: az országban 1989 óta átlagosan évi 2,4 százalékkal nőtt a GDP, s mintegy 56 ezer új munkahely jött létre - hangzott el azon a bécsi konferencián, amelyen az Európai Unió keleti bővítésének várható ausztriai gazdasági hatásait vizsgálják a szakemberek. * Javuló egyensúly. Júliusban mindössze 29 millió dolláros hiány alakult ki a fizetési mérlegben. Ez elsősorban a magas idegenforgalmi bevételeknek és a viszonylag alacsony kamatfizetési kötelezettségeknek köszönhető. Az országba 198 millió dollár működőtőke érkezett a hetedik hónapban. Költöző menedékesek. Utolsó fejezetéhez érkezett az 1991 augusztusában a délszláv menekültek számára megnyitott nagyatádi tábor története. Hamarosan teljesen elnéptelenedik. Tegnap 194, többségében bosnyák lakója költözött át különvonattal a debreceni átmeneti szállásra. Áradnak a Körösök. Az augusztus végi, szeptember eleji csúcsokat döntögető hatalmas esőzés miatt riasztó árhullám alakult ki a Körösökön. A Fekete-Körösön órákon belül 7 méteres ár zúdul le - figyelmeztették az érintetteket a vízügyi szakemberek. Tíz év után mérlegen az alapműveltség Új vizsgákat ígér az új évezred Más fogalmakkal, megváltozott tartalmú vizsgákkal fognak a diákok a jövőben megismerkedni, a nyár elején elfogadott módosított közoktatási törvény, illetve az 1998-tól bevezetésre kerülő Nemzeti Alaptanterv nyomán, s ezek a már ma iskolába járó gyerekeket is érintik. A törvény szerint a diákok a tizedik évfolyam végén úgynevezett alapműveltségi vizsgát tehetnek majd, amellyel azt tanúsítják, hogy elsajátították az általános műveltséget megalapozó ismereteket, készségeket, képességeket. E várhatóan először 2002-ben bevezetendő megmérettetés után tudnak a különböző szakmák iránt érdeklődők tovább tanulni, illetve alkalmasint munkát is vállalni. A következő évezred elejére változások lesznek az érettségiben is. Az új rend szerint a tizenkettedik évfolyam elvégzése után - először várhatóan 2004-ben - bizonyíthatják tudásukat eszerint a maturandu- szok. Jó néhány éve érzékelhető volt már, hogy a jelenlegi érettségi nagyon sok esetben nem felel meg céljának, nem elégséges a továbbtanuláshoz szükséges döntések meghozatalához, a szakirányú mélyebb ismeretek, az egyéni érdeklődés, a kimagasló személyi adottságok kihasználásához, elismeréséhez. Mindez sürgette a változtatást. A jövőben mind az alap- műveltségi, mind pedig az érettségi vizsgát országosan egységes követelmények szerint tartják meg, de a pedagógusok helyi követelményekkel egészíthetik ki azokat. Az érettségi - mint még jelenleg is - kötelező és választható tárgyakból áll majd. Kötelező lesz a magyar nyelv és irodalom, a kisebbségi oktatásban részt vevők számára az anyanyelv és irodalom, továbbá a történelem, a matematika és az idegen nyelv. Az egyes tantárgyakból kétféle, eltérő szintű követelmények alapján tehetnek majd vizsgát 2004-től a fiatalok. Kecsmár Ilona Ha kedd, Kiskegyed! • Két autót is nyerhet! • Szál rózsát a kishölgynek? • A jó barátnő lehet rossz lakótárs • Másoknak is volt esküvője Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin
