Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-07-08 / 209. szám
Megyei Körkép 1996. szeptember 7., szombat A Szent Korona jegyében született a magyar államiság - Hazánkban a pápa Apostoli utazás - küldetéssel- Valamennyi honfitársam nevében boldogan és meghatottan köszöntőm Szentségedet immár második alkalommal magyar földön; külön öröm számomra, hogy éppen most keresi fel Magyarországot, amikor honfoglalásunk 1100. évfordulóját ünnepeljük - mondta II. János Pál pápát köszöntő beszédében Göncz Árpád Budapesten, a Ferihegyi repülőtéren. II. János Pál különgépe pénteken délelőtt röviddel 11 óra előtt landolt a Ferihegyi repülőtéren. A katolikus egyházfőt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták. Köszöntésére megjelent — mások mellett - Paskai László bíboros prímás, esztergom-bu- dapesti érsek, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius, valamint Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Horn Gyula miniszterelnök. Az egyházfő Ferihegyről egyenesen Pannonhalmára utazott helikopterrel, ahol este hét órakor a főapátsági bazilikában ünnepélyes vesperást imádkozott. Az éjszakát a bencéseknél töltötte. A pápa szombaton szentmisét mutat be a győri ipari parkban, ezt követően pedig a püspökvárban találkozik a magyar püspöki kar tagjaival. Göncz Árpád üdvözlőbeszédében hangsúlyozta: a magyar történelmi emlékezet soha nem feledkezik meg arról, hogy az apostoli Szentszék buzdítására érkeztek bencés szerzetesek Magyarországra, hogy Szent István király II. Szilveszter pápától kapta a Szent Koronát, s ennek jegyében született meg a magyar államiság. Európai beilleszkedésünkhöz tartozott az írásbeliség és a műveltség központjainak magyar- országi kialakítása is. Az oktatást Magyarországon az itáliai eredetű bencés rend szerzetesei teremtették meg éppen ezer esztendeje, amikor hittérítő tevékenységük központjául 996- ban a szent hegyet, a mai Pannonhalmát választották. II. János Pál válaszbeszédében kinyilvánította, hogy mély meghatottsággal érkezik immár második alkalommal abba az országba, amelynek sorsa oly sok ponton kapcsolódik szülőföldjéhez, Lengyelországhoz. Köszöntötte a magyar államfőt, a kormány és a parlament képviselőit, a diplomáciai kar tagjai, és Budapest főpolgármesterét. Köszöntötte a fogadására megjelent Paskai László bíborost és a magyar püspököket, továbbá a papokat, a férfi és női szerzeteseket és az egész magyar keresztény közösséget, külön szeretettel üdvözölte a magyar katolikus iskolák képviseletében megjelent tanárokat és tanulókat, s mindazokat, akik rádión vagy televízión kísérik figyelemmel magyarországi látogatását.-Ennek az apostoli utazásnak - mondotta - különösen jelentős okai vannak: a magyar honfoglalás ezerszázadik évfordulója és a pannonhalmi apátság alapításának ezredik évfordulója.- Örömmel fogadtam el a meghívást, hogy részt vegyek a főapátság ünnepségén, és meglátogassam Győr városát, hazátok első egyházi központját, így magam is jobban megismerhetem történelmeteket, és feltárul előttem az a kulturális és vallási forrás, amelyből a magyarok évszázadokon át fényt és erőt tudtak meríteni - hangoztatta a katolikus egyházfő. II. János Pál pápa magyarországi utazása előtt a római Szent Péter téren találkozott az odagyűltekkel. Ki is valójában U. János Pál ? Karol Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkói Vajdaság Wadowice nevű kisvárosában. 1938-ban végezte el a gimnáziumot, majd Krakkóba költözött, ahol a Jagelló Egyetemen lengyel nyelvet és irodalmat, valamint filozófiát tanult. Lengyelország lerohanása után előbb egy kőfejtőben, majd a krakkói szódagyárban dolgozott fizikai munkásként. 1942-ben fordult végleg a papi hivatás felé, jelentkezett Sapieha krakkói érsek szemináriumába. 1946. november elsején szentelték pappá, s Wojtyla néhány nap múlva elutazott Rómába, ahol 1948-ig az Angli- cumon, a domonkos rendiek Szent Tamás egyetemén tanult. Hazatérése után Krakkóban teológiából doktorált. Ezután Nie- gowic faluba került segédlelkésznek, majd 1949-ben az érsek kinevezte a krakkói Szent Flórián-templom káplánjává. 1951-ben egy teológiatanára javaslatára főhivatású tudományos kutatómunkába kezdett. A Jagelló Egyetemen kandidátusi fokozatot szerzett. 1958. július 4-én XII. Pius pápa címzetes püspökké nevezte ki. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metro- politájává nevezte ki. 1967. július 25-én a bíborosokkal tartott titkos konzisztóri- umon VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki, s másnap felszentelték a Sixtus-kápolnában. Wojtyla ezzel belépett a pápaválasztó és pápává választható kardinálisok sorába. 1978. október 14-én ünnepélyes szentmisével kezdődött a ceremónia. Karol Wojtyla a 111 szavazatból 104-et kapott. Október 22-én iktatták be, s először fordult elő, hogy kelet-európai pap ült Szent Péter székébe. A nógrádiak sérelmezik, hogy Nyugat-Magyarországon van a mise Hajnalban indultak a „pápai” buszok Buszokkal, személykocsikkal, vonattal hajnalban útra keltek a nógrádiak, hogy eljussanak Győrbe, a pápalátogatás helyszínére. Poggyászaikat - imakönyv és a rózsafüzér mellett - takaró, horgászszék, összecsukható esernyő egészítette ki. A salgótarjáni főplébánián nem kelt el minden, a katolikus egyházfő e hét végi magyarországi látogatására szóló belépő. Azért sem, mert a váci megyés püspökség még az eseményt közvetlenül megelőző napokban is juttatott jegyeket a plébánia-hivatalnak. De -mint Lébényi Antal főesperes fogalmazott- nem is az volt a cél, hogy tömegeket mozgassanak meg a szervezők. Öröm, csalódottság, várakozás előzte meg Nógrádban II. János Pál zarándokúját. A hívek kitüntetésnek veszik, hogy maga a római pápa, ’’Isten földi helytartója,” annak ellenére, hogy megrendült egészségéről szólnak a hűek, ismét eljön, hogy itt misét pontifikáljon. Mindemellett azonban fájlalják, hogy a nagy esemény Nyugat- és Kelet-Magyarország elszakadását látszik erősíteni. Balassagyarmat környékiek és a Kis-Zagyva völgy lakói egyaránt annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint büntetés, hogy a keleti országrészben élők lakhelyétől olyan távol, Győrben lesz az istentisztelet. Úgy vélik, helyesebb lett volna a fővárost vagy a környékét választani. A kisebb településekről személykocsival nem, vagy nagyon kevesen utaztak, mivel „ez sokba kerülne.” Balassagyarmatról, a római katolikus és a szalézi plébánia értesülése szerint többen saját autóval vágtak neki az úrnak. A pápalátogatás előkészületeit figyelemmel kísérők jelentős hányada idős, beteges ember. A fárasztó és költséges utazást közülük sokan nem vállalhatják. Nagybárkányból a tervezett kettő helyett egy busszal indultak, Balassagyarmatról és Salgótarjánból kettőkettő, Tarján környékéről pedig három autóbusz ment, ságújfa- lui, zagyvarónai, kazári, ka- rancslapujtői hívekkel. Szé- csényből, Pásztóról szintén csupán egy-egy buszt töltöttek meg a jelentkezők, utóbbi városból utaztak a tariak, mátra- szőlősiek és jobbágyiak is. Romhányból negyvenen, köztük idősek is vállalkoztak az útra. A helyi plébános tudomása szerint voltak, akik kora reggel vonatra szálltak, hogy eljussanak Győrbe. (mj.) Szeretné a pápa ruhája szélét megérinteni „Oda vezérel a jó Isten”-A rózsafüzért felajánlottam mindnyájunkért, remélem, nem lesz semmi baj az úton - mondta a szécsényi Kanyó Krisztina, aki hetvennyolc évesen, családja, unokái kíséretében, más helybeliek társaságában ment Győrbe. Nagyon tevékeny, korát meghazudtolóan energikus egyéniség Kanyó Krisztina. Napközben a szécsényi ferences templom konyháján dolgozik, s csak az estéket tölti az idősek otthonában.-Ott szeretek lenni minden olyan helyen, ahol hívők tömege imádkozik. Búcsúkra is eljárok, Győrbe is el kell mennem. Oda vezérel engem a jó Isten. Jól bírom az autóbuszt, és nem félek. Úgy gondolom, hogy a baj utolérhet álmomban is. Mi a pápával csak az Úristennél találkozunk, meg most, s ezt nem szeretném elmulasztani - tudatta érzéseit az asszony. A balassagyarmati Molnár Tiborné és férje (mindketten rokkantnyugdíjasok) szintén autóbusszal kelt útra. Nem csekély izgalommal.- ’91-ben nem tudtam részt venni a látogatáson, akkor még dolgoztam. Most mély érzésekkel várom, hogy megláthassam a katolikus egyházfőt, s legalább a ruhája szélét szeretném megérinteni, de tudom, hogy Ószentsége biztonsága mian jobb eltekinteni ettől. Nagyon tisztelem őt, mert számára az a természetes, hogy ott legyen az emberek között. Ugyanakkor nagyon féltem is őt... Talán nem lenne szabad így izgulnom.- Tessék bekapcsolni a tévét, mert jön a pápa! - kérték már tegnap kora reggel a vezetőnőt a salgóbányai idősek klubjának lakói. Zömükben több mint nyolcvanévesek, így utazásra nem is gondolhattak. Ám a közvetítésekről a világért le nem maradnának. Papoknak nem kötelező, de...- Vajon a pápalátogatás kapcsán milyen elvárásoknak kell eleget tenniük a római katolikus papoknak? A Nógrád megyében szolgáló plébánosok között volt, aki így válaszolt a fenti kérdésekre: nem kötelező, de ildomos ott lenni. Levélben közölniük kellett a feletteseikkel szándékukat, illetve azt, hogy vállalnak-e szolgálatot a pápai misén.-Öt éve ott voltam az esztergomi találkozón, de most nem készültem - mondta Kiss Ernő, tari-mátraverebélyi plébános, aki talán, ha akart volna, akkor sem utazhatott: vírusos betegsége miatt, amikor tud, pihennie kell. Itthon maradt Jarábik János romhányi plébános, a híres káliói székely kapuk faragója is, de nem az idős kora miatt. — Természetes volna, hogy elmenjek, de nem tudok. Cukorbeteg vagyok, inzulinnal élek. Meg aztán, már szinte bántó, mennyi itt Romhányban a tennivaló, a teljesítőképességem pedig véges. Nagyon heterogén „közösség” a romhányi, de ha én mehettem volna, biztos, hogy többen jelentkeznek Győrbe. „A pápa szellemi és fizikai jelenléte teljes erővel hat” Magyarországra figyel a keresztény világ Roger Etchegaray bíboros, a vatikáni Kúria egyik legfontosabb személyisége: a Vatikán emberjogi minisztériumának tekinthető Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának, valamint az egyházi segélyezés kérdéseivel foglalkozó Cor Unum tanács elnöke. A hetvenkét éves főpap nagyon közel érzi magát a magyar néphez.-Ön 1991 augusztusában elkísérte II. János Pált első magyarországi látogatására, és idén augusztusban az Uzsgo- rodi Unió megkötésének 350., illetve a máriapócsi Mária- kegyhely alapításának 300. évfordulója alkalmából Mária- pócson rendezett ünnepségeken képviselte a pápát. Véleménye szerint mi a szentatya mostani látogatásának legfontosabb mondandója?- A pápa idei látogatása rö- videbb, így tanítása is szűkebb területre terjed majd. De nagy jelentőséget tulajdonít a pannonhalmi bencés apátságnak, amint ezt múlt vasárnap, az Úr angyala imádságkor külön is hangsúlyozott: „A nyugati szerzetességnek ez a keleti kereszténység határán fekvő tekintélyes központja jelentős hitbéli és kulturális egybeolvadást képvisel.” Öt évvel ezelőtti magyarországi látogatása során pedig arra hívta fel a figyelmet a szentatya, hogy a magyar görög katolikus egyház fontos szerepre hivatott a keresztény egység helyreállításában, mivel ez az egyház határos Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával, kapcsolatban áll minden keleti egyházzal. A magyarországi görög katolikus egyház szerepe azért is különleges, mert nincs ellentétben az ortodox egyházzal, míg Ukrajnában és Romániában ellentétek tapasztalhatók a görög katolikusok és az ortodoxok között.- A pannonhalmi apátság jelentőségét kiemelő pápai mondatot II. János Pál öt évvel ezelőtt Esztergomban, Budapesten, Máriapócson, Szombathelyen adott átfogó útmutatása kulcsának is tekinthetjük. — Úgy gondolom, önöknek fel kellene idézniük az ott elhangzott beszédeket, mindenekelőtt azért, hogy megállapíthassák, hol is tart ma az egyház e tanítás valóra váltásában. B. János Pál a keresztény lelkiismeret következetes feltámasztójaként és formálójaként tartózkodik ismét Magyarországon. — A demokratikus átalakulás Magyarországon, de a térség valamennyi államában rendkívül nehéz, fájdalmas társadalmi folyamat. Mit tehet az egyház annak érdekében, hogy felébressze a lelkiismeretet és enyhítse a súlyos gondokat?- A magyar katolikusoknak azt a testvéri üzenetet küldöm, hogy sokat követelő, de egyben bizakodó szeretettel szeressék az egyházukat. Segítsék egymást, mindenki a maga fogékonysága szerint, hogy erősödjék a szeretet az iránt az egyház iránt, mely egyszerre őrzi evangéliumi eredetét és törekszik arra, hogy megtalálja helyét a ma társadalmában. Senki nem gondolhat a két világháború közti „keresztény kurzus” visszatérésére, mindenkinek bíznia kell a II. Vatikáni Zsinat által megkezdett folyamatban.- Úgy vélem, hogy az egyik alapvető feladat a laikusok szellemi és szociális képzése, különösképpen a demokratikus átalakulás megkönnyítése érdekében, amire oly nagy szüksége van a magyar népnek ahhoz, hogy igazságosságban és békében élhessen. — Magyarország nagy várakozással készült a szentatya látogatására, s ilyen helyzetben a közvélemény különösen figyel a pápa egészségi állapotával kapcsolatos hírekre.-Természetes, hogy a látogatás kapcsán felmerülhetnek kérdések a pápa egészségét illetően. Nem szabad elfelejteni, hogy a pápa első magyarországi látogatása óta eltelt öt év, s bizonyos kor felett ez már számít. Biztosíthatom a magyar népet a pápa egészsége felől. Tanúja voltam, hogy milyen részletes alapossággal készült fel erre a rövid útra, így szellemi és fizikai jelenléte teljes erővel hat majd. G. I. Nem földi javakban nyilvánul meg a pápa gazdagsága Ot bíboros felügyeli a Vatikán bankját Milyen gazdag a pápa? A pontos választ a Vatikán titkai rejtik. Ezért becslések és találgatások látnak napvilágot, mint ahogy II. János Pál esetében is történik. Egy pénzügyi szaklap — Milano Finanza - helyet talált Karol Wojtylának az olasz tőzsde toplistáján. Eszerint a Berlusconi vezette listán (5.894 milliárd líra, értékpapírban), H. János Pál az 51. helyet foglalja el, 93 milliárdra becsült részvényekkel. Ez a pakett azonban nem személyes tulajdona a pápának, sőt a kezelője is az IÖR, a Vallási Ügyek Intézete, amelyet XIII. Leo azért létesített, hogy a vallási célokra összegyűjtött pénzt ez az intézmény kezelje. Az IOR, közismertebb nevén a Vatikán bankja, öt bíboros felügyelete alatt működik, köztük a mindenkori államtitkárral. Ám a pápának közvetlen beleszólása van a Vatikán pénzügyeibe. II. János Pálnak vagyona nincs, sőt pénzt sem hord magával, jóllehet a Vatikán érméin rajta van a portréja. Gazdagsága nem a földi javakban nyilvánul meg, bár maga is hozhat nagy horderejű pénzügyi döntéseket.
