Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-28-29 / 227. szám

1996. szeptember 28., szombat 9. oldal Társasági Élet Belvárosi séta, disznótoros ebéd, gombavadász- és szüreti kirándulás Szomszédolás Ausztriába Szeptember 29-én, vasárnap autóbuszos kirándulást szervezünk Budapest szomszédságába, Pákozdra, illetve Sukoróba. A kellemes sétával, ebéddel összekötött autóbuszos út mindössze 1100 forintba kerül. A kirándulás során fölkeressük az 1848-as Hősök emlékmű­vét, a múzeumot, tisztelgünk a győztes csata egykori vitézei előtt. Ugyancsak ezen a napon in­gyenes gombavadász-kirándu- lást szervezünk szakvezetővel. Találkozás vasárnap reggel 8 órakor a Margit-híd budai híd­főjénél, a 17-es villamos végál­lomásánál. Kérjük az érdeklő­dőket, az időjárásnak megfele­lően öltözködjenek, a saját ma­guk által szedett gombának hozzanak kosarat. Bízva az októberi jó időben, 5-én Ausztriába szomszédo- lunk. Rechnitzben a Szt. Kata- lin-templomot, Bad-Tatz- mannsdorfban a gyönyörű par­kot, a skanzent, Bersteinben az Almássy-kastélyt, Lockenha- usban a hajdani Nádasdy-várat, a Szt. Miklós-plébánia-temp- lomot és a kriptát tekintjük meg. Részvételi díj 1900 forint. Október 6-án ingyenes belvá­rosi sétára invitáljuk az érdeklő­dőket. Találkozás 10 órakor a Batthyány-örökmécsesnél. Ide­genvezető: dr. Bonin Anna. Több klubtagunk kérésére ismét szervezünk utat október 12-én Aggtelekre, a világörök­ség részeként nyilvántartott Cseppkő-barlangba. Az út ebéddel együtt 1900 forint. Ugyancsak ezen a napon Zse­be vidékére is szervezünk egynapos kirándulást. So- mogyváron meglátogatjuk a történelmi emlékhelyet, Szen­nán a szabadtéri múzeumot, Kaposszentjakabon az egykori bencés apátság romjait, a Cso­konai Vitéz, Mihály: Dorottyá­jából ismert Kaposváron vá­rost nézünk. Részvételi díj uta­zással, ebéddel 1900 forint. Azoknak pedig, akik a látniva­lókon túlmenően egy disznóto­ros ebédet akarnak elfogyasz­tani zeneszó mellett: október 19-én tartsanak velünk Szent- mártonkátára. Az ízletes disz­nótoros ebéd és az út 1700 fo­rintba kerül. Cegléd-Nagykő- rös vidékére 27-én invitáljuk olvasóinkat. Cegléden a Kos­suth múzeumot, a Dózsa-szob- rot, Nagykőrösön a főteret, Arany János szobrát, az első világháborús emlékművet te­kintjük meg. Októberben Görögország­ban még jó idő van. Ezért dön­töttünk úgy, hogy utazási sze­zonunkat egy úttal megtoldjuk. Október 8-án induló 10 napos turnusunkra várjuk az érdeklő­dőket slágeráron, 14 ezer forintért. Kérjük, hogy az október 5-i monori szüretre jelentkezők hozzanak magukkal kést, ami­vel dolgozni tudnak. Azok pe­dig, akik a szüreti mulatságon szürettel, borászattal kapcsola­tos vidám történeteket tudnak, és szereplési készségük is van, jelentkezzenek a csoportveze­tőnél. A legsikeresebb szereplő jutalmat kap. Címünk: 1055 Budapest, Fáik Miksa út 7. sz. Telefo­nunk: 06-1/132-7332 és a 06-1/111-2656. Az utazásokra jelentkezni lehet szerkesztősé­günkben Pálfalvi Máriánál személyesen vagy a 416-455- ös telefonszámon is. Ki kapja Brüsszelben a koronát ? Amikor 1993 nyarán meghalt a gyermektelen Baldvin király, öccse, Albert foglalta el trónját, jóllehet Belgiumban ez nem váltott ki osztatlan egyetértést. Rögtön felvetődött az is, hogy ki lehet majd az új trónörökös, miután a ma 36 esztendős Phi­lippe herceget (a flamandok ter­mészetesen Filip-ként említik) nemigen tartották alkalmasnak erre a posztra. Amolyan kicsa­pongó aranyifjúként kezelték és szellemi képességeit, intellektu­sát sem becsülték túl nagyra. Senkit sem lepett meg tehát, hogy a belga parlamentben gyors étemben módosították az alkot­mány trónöröklésre vonatkozó részét, s törölték azt a paragra­fust, amely szerint csak férfi lehet uralkodó. Philippe két évvel fia­talabb húgát, Astrid hercegnőt ugyanis -akinek férje a Habs- burg-ház tagja és két gyermekük is született- általában minden tekintetben alkalmasabbnak tart­ják a trónra, s népszerűsége is meglehetősen magas a belga la­kosság körében. Hiába tűnt azonban a trónörök­lési játszma lefutottnak a her­cegnő javára. Philippe összehívta a sajtó képviselőit, hogy nem hi­vatalos beszélgetést folytasson velük. Rögvest rátért a lényegre, s kijelentette: „Király akarok lenni és az is leszek, ha az idő megérik rá.” Jó megfejtés, szerencsés nyertes Szeptember 21-ei rejtvényünk napja nem voltam otthon." könyvet postán küldjük el. Mai megfejtése: „Régen éreztem Nyertesünk: Blaskó Agnes, rejtvényünk megfejtését októ- magam ilyen jól, már három Becske, Ady Endre u. 1. sz. A bér 2-áig küldjék el címünkre. ugyan halász volt. És az a mondat talán ígéret? A bárka nem úgy nézett ki, mint amelyik nap­hosszat a tengert járja. A sötétség ellenére is látta Robert, hogy a kötelek régóta nem feszül­nek, a kikötőkábel összetekeredett a bakok kö­rül és rozsda is lepte, hát azt már régen nem szedték le róla. Legalább fél éve itt áll a partnál, lakóhajóvá lefokozva. És mivel amaz hátat fordított neki, Robert sem várt tovább. Elsétált vissza, a kikötő köze­pére. Nem tudta, mit jelentettek az utolsó sza­vak, de bízott az öregben, pedig életében elő­ször látta. És nem volt bizonyos, valaha még ta­lálkozik-e vele. Vagy igen, egyszer biztosan. Pár nap múlva. Tizenegyig sétált az utcákon, élvezte a höm­pölygő áradatot, számtalanszor látta ugyanazo­kat az arcokat is. Turisták, helybeliek, nők, fér­fiak, rengeteg gyerek. Már rég ágyban lenne a helyük, jutott eszébe, de elhessegette magától a gondolatot, hiszen ezek idevalósiak, biztosan más ritmus szerint élnek. Ezt a ritmust külön­ben akkor is hallotta még, amikor éjfélkor végre letette a könyvet, amit magával hozott, és aludni próbált. A kis szálloda moszkítóhálós ablakán beszűrődött a városka vidám zaja. Lük­tetett az élet és nem, nem lett vége az élet fo­lyamatos neszeinek. A távolból odaszűrődő vi­dám kiáltások, zenefoszlányok, csiklandós ne­vetések adták a hanghátteret, és Robert lassan, lassan, nyugtalan álomba merült. Valahol nagyon messze a szigettől egy másik földrészen akkor még este volt. Egy férfi és egy nő beszéltek, telefonon.- Megjött a visszajelzés. Már a szigeten van - mondta a férfi. A nő csak egy pillanatig hallgatott, talán a hírt elemezte agyában, és máris nagyon energi­kusan szólt:- Rendben van. Ez volt az első lépés. Meg­kapta a kért segítséget?-Még nem tudom, de biztosan. Nem olyan ember az illető, aki elrugaszkodna az előzetes tervektől. Fiatal még, de szereti a rendszeressé­get, és a szabályokat is betartja.- De azt még ön sem tudhatja, hogyan visel­kedik előre nem látható, váratlan helyzetekben.- Azt hiszem, ettől sem kell tartanunk.-Rendben van. A következő lépésre mikor kerül sor?- Ottani idő szerint már másnap. (Folytatjuk) Megjelent az októberi Benne: ▲ Kétszobás panel - másképpen A Egyedül a hegyoldalban A Egy „falfestő” otthonában A Ahol a miniszter él A Kert a város felett A Konyhák közelebbről A Shaker bútorok A A házigazda: Görgey Gábor Ne feledje: Új hónap, új Lakáskultúra! Lakáskultúra! ÜAVO.NU XXX!, íVÍOvÍ'AM *. ! O K T 4 fi 8 ft « 2 s ? F" Lakáskultúra Az amerikaiak hangos üdvrivalgással vetették magukat a rosszlányok utcájába. Robert elfor­dult. A lampionfények eszébe juttatták, hogy dolga van errefelé — ha nem is abban az utcá­ban. A kikötő távolabbi sarka felé igyekezett. Itt már nem álltak daruk a rakparton, a homály szinte érezhetően sűrűsödött körülötte. Nem túl biztonságos ez, sejtette. De úgy hallotta ideér- kezése előtt, hogy bár van bűnözés a szigeten — éppen itt nem lenne? - a turistákat nem bántják, hisz' belőlük élnek. Azért ezt sem hitte el egé­szen. Különösen, ha egy név jutott az eszébe... Márpedig gyakran eszébe jutott. Attól a naptól kezdve, amikor először tudta meg, hogy a szi­getre fog utazni. A piros bárkát hamar megtalálta. Állt ott sok, és mindnek más volt a színe. Errefelé ez a szo­kás, gondolta. Ez az egy volt csak piros, „tető­től talpig”, még az árbocrúdja is vérvörösen csillogott. Egy halványfényű petróleumlámpa állt a fedélzeti padlón. Öreg férfi ült mellette és botokat faragott. Kemény lehetett a fa, mert nem szaporán haladt vele. Az egyik végüket igen hegyesre faragta. Robert úgy vélte, halakat sütnek majd nyárson, állítólag van ilyen szokás, olvasta az útikönyvben. Nem csak fém nyársa­kat használtak itt. Robert megtorpant a parton, nem szólt. Mi van, ha mégsem ez az egyetlen piros bárka erre­felé...? Mindet még nem látta, bár úgy sejtette: ennél pirosabbat nem találhatott, csak állt és nézett. Az öreg végre fölemelte a fejét, meg­érezhette az idegent. Az egyik kezével eltakarta a lámpát, alaposan szemügyre vette a fiatalem­bert. Áztán felállt és a korláthoz jött.-Piros bárkán fekete halász - mondta Ro­berto.- A parton szőke idegen - így amaz, és csak nézték egymást. Most már minden világos volt. Robert még várt, az öreg pedig így folytatta: - a halászok még nem tértek vissza a tengerről, uram. Jöjjön erre esténként, és talán máskor is.- Keveset tudok a szigetről - felelte óvato­san a fiú. - Több hír kellene.- Holnap reggel - mondta a halász. Ha Zártkörű ceremónia - A világ szeme elől elzártan fogadott örök hűséget John Ken­nedy Jr. Caroly Bessétt-nek. A menyasszony gyöngyfehér selyemruhát viselt, a vőlegény tengerészkékbe öltözött. Vajon a fotós hogyan került oda? fotó: feb

Next

/
Thumbnails
Contents