Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

4. oldal Mozaik 1996. szeptember 27., péntek Legkésőbb decemberben lesz gáz, de nem árt megvenni a szenet is Látszik az etesi cső vége ? Nemsokára lezárul az etesi gázberuházás. Az időpont kérdéses, mivel a befejezéshez olyan kevés cső kell, amennyit egy gyártó sem hajlandó szállítani. A lakók már az újabb szénadag meg­vételén morfondíroznak __ L énárt Dezső polgármester tá­jékoztatta lapunkat arról, hogy szeptember 30-a, a beruházás befejezési határideje, s ezt - úgy tűnik - be is tartja a kivite­lező. A községben a műszaki átadás folyik, ennél lényege­sebb az, hogy három hónapja hiába próbálják beszerezni a hiányzó csőmennyiséget. (Folytatás az 1. oldalról) Ötmilliós veszteség- Az eső miatt a vetőburgonya 15, az étkezési burgonya 50, a háztáji termésnek pedig az 50 %-a még a földben van - kezdi tájékoztatóját Holman József, az Érsekvadkerti Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. - Az idősek szerint régen októberben kerültek ki a gumók a földből. Az új hullám divatja szerint már szeptemberben kiszedik azokat. Nagyobb gondunk van a napraforgónál. A fertőzést okozó gombák, eddigi számítá­saink szerint 20 %-kal csökken­tik az elérhető hozamot, az olaj- tartalom pedig 3-4 %-kal lesz kevesebb a 175 hektárnyi nap­raforgó betakarításakor. Nem jobb a helyzet az őszi vetéseknél sem. A tervbe vett 300 hektár tricitálénak már szeptember elején a földben kellett volna lenni. A 800 hek­tár őszi búza október 20-áig tör­ténő elvetése nem valósulhat meg, átcsúszik novemberre, Ehhez azt is tudni kell, hogy a faluhoz tartozó Albert-, és Rauakna belterületén a közép- nyomású rendszer - a Tigáz előírására - különleges anyagú vezetékek alkalmazásával épülhet. Ennek befejezéséhez olyan kis mennyiségű cső hi­ányzik, melynek gyártására az elmúlt három hónap alatt felku­ami mennyiségcsökkenést és minőségromlást okoz. Az elma­radt árbevétel és a megnöveke­dett költségek miatt 5 milliós veszteséggel számolnak. Valamivel kedvezőbb A Nagybárkányi Kis-Zagyva- völgye Mezőgazdasági Szövet­kezetben bizonyos tekintetben valamivel jobb a helyzet, bár a tartós eső itt is hátráltatja az őszi árunövények betakarítását, a jövő évet megalapozó őszi munkák időbeni elvégzését.-A 150 hektár napraforgó­táblánkon megjelent a rothadás. Ez veszélyezteti a hektáron­kénti 18 mázsás tervezett ho­zam elérését. A silókukoricát viszont időben sikerült betaka­rítanunk. A 450-500 hektár őszi búza alá elvégeztük a vetőszántást, a talaj-előkészítésnél viszont már most egyhetes a csúszásunk. Amennyiben naposra fordul az időjárás, tíz nap alatt földbe ke­rül a jövő évi kenyémekvaló - ismertette helyzetüket Tuza Ist­tatott, európai gyártók egyike sem vállalkozott. Ezért - mint Lénárt Dezső elmondta — más műszaki meg­oldást kell találni, s meglátása szerint erről a közeli napokban meg is hozzák döntésüket. December elején, de legké­sőbb a hónap második felére megindul a faluban a gázszol­gáltatás, de - tekintettel arra, hogy a rendszer vadonatúj, s je­lentkezhetnek kisebb problé­mák - nem árt, ha a lakosok szi­lárd tüzelőt is beszereznek. a sok ván, a szövetkezet elnöke. A gond nem jár egyedül-Termés- és bevételkiseséssel számolunk az idén - mondja bevezetésként Velkovics Mi­hály, a Szügyi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. - A 200 hektár silókukorica betakarítá­sát 80 hektár után abba kellett hagynunk. A háztáji 45-50 hek­táron termett étkezési burgonya kiszedését már magunk mögött tudjuk. Ellenben a 250 hektár napraforgónak a betakarítását, amit hétfőn akartunk elkezdeni, a kedvezőtlen időjárás meghiú­sította. A késői érésű fajta elle­nére a gombabetegség jelét már észleltük. Nagyon rosszul ál­lunk az őszi időszerű munkák­kal is. A tervbevett 200 hektár tricitálé még nincs a földben. A 300 hektár őszi búza vetéséhez csak részben végeztük el a ve­tőszántást. A gond nem jár egyedül. Nehezen találnak gaz­dára hízómarháink, és tenyész­állataink, ami 20-25 milliós bevételt jelentene. V. K. Ügy tűnik, az égiek szabályozzák a búza árát Esőből is megárt Világosak a célok, de hatékonyságuk alacsony Ennek megállapításához ju­tott el Cserháti József írásá­ban. Nem feladatom Cs. J.-t megvédeni, egyszerűen azért fogtam tollat, mert ferdítést, belemagyarázást, mellégon­dolást, helytelen idézgetést olvastam Urbán Sándor alá­írásával megjelent cikkben. íme, visszajöttek volna az ötvenes évek! - vagy miként veszi magának azt a bátorsá­got, hogy amit ő mond, az igaz, amit más, az nem igaz. Beszélt a szomszédjával? - és az egyik azt mondta: esik az eső, a másik is rábólintott, te­hát ki lehet hirdetni az igazsá­got - országos esőzés van!? Urbán Sándor - ez a múlté. Szerintem az írás szerzői nem olvasták behatóan CS. J. ta­nulmánynak beillő elemzését. Úgy látszik, nem is érdekli őket, csak fújják a dudát, han­gosak és közben a Munkáspárt zsugorodik. A politika megítélésében sok mindent kell tanulmá­nyozni, csak a kazári válság­ból kiindulni téves következte­tésekhez vezet. A kazáriaknak az okot persze helyben kell keresni: például miért kaptak kevesebb szavazatot, miért szorultak ki a helyi vezetésből, miért csökken a népszerűsé­gük? Ha erre választ adnak és elolvassák a tanulmányt is, úgy gondolom, a jövő megíté­lésében, a fejlődés érdekében teendő dolgokról, a hogyan továbbról vitapartnerek lehe­tünk. Mert miről is van szó?. A Munkáspárt ellenzékben van. Ez határozza meg a politizálá­sunkat és politikánkat is. Oko­san, taktikusan és nem ajtóstól rontani a házba, mert annak a Kazárhoz hasonló kudarc lesz a vége. Az okos politizáláshoz ad szempontokat Cs. J. cikke, felelősséggel és aggodalom­mal. A Munkáspártnak szemé­lyes meggyőződésem szerint is meg kell újulnia, hogy na­gyobb tömegek kövessenek bennünket. Kifejezésre kell juttatni, hogy ma Magyaror­szágon potenciálisan a nép, a tömegek érdekeit a Munkás­párt képes kifejezni, tehát en­nek megfelelően kell a töme­gek között végezni munkán­kat. Tudomásul kell vennünk, hogy a nép, a szavazók dönte­nek. Kazáron ezt megtapasz­talhatták. A Munkáspárt he­lyett a „kizsákmányoló szocia­listákat” juttatták pozícióba. Téves az a vallási eredetű gondolkodás, amely egyéb­ként a primitív népek gyakor­lata, „nekünk név kell”, „vezér kell”, „hithű elöljáró kell”, akit követhetnek. A huszadik század' tapasztalata bizonyítja, egy kicsit a mai történelmünk is, a mindenhatónak kikiáltot­tak sorra kudarcot vallottak, il­letve megbuktak. A példákat lehet, hogy U. S. is ismeri. Mikor, hol az igazság!? Senki ne vindikálja magának a jogot, hogy „ő megmondja”. Erre U.S. sem tarthatja magát bölcs igazmondónak. Feltételezem, ismeri Lenint. Akire manapság ismét sokan, sokféleképpen emlékeznek, hivatkoznak. Maradok én itt egy rövid következtetés ere­jéig. Több esetben kisebbség­ben maradt Lenin, még olyan nem mindennapi kérdésekben is, mint a háború és béke, a végső csatát mégis ő nyerte meg. A tegnapi kisebbség, ma többség - ez történt a leg­utóbbi munkáspárti központi bizottsági ülésen is, ezt sem olvasta el U. S.? Azt tanácsolom, az indula­tokat, érzelmi alapon történő megnyilvánulásokat tartsuk féken. Ezt tette Cs. J. is, a nyugodt, kiegyensúlyozott, nem személyeskedő írásában. Bizonyára Cs. J. gondolatai a megye legkülönbözőbb réte­geire jó hatással, tavaszi eső­ként hullott a talajra, meggon­dolt és elgondolkodtató írás, azt is mondhatnám, a párt fél­tése sugárzik minden sorából. Fogjunk össze, és ne ami elválaszt, ami kiközösít, ami megbélyegez, kerüljön a cím­lapra, hanem a Munkáspárt korszerűsítése. Még Kossuth szavainak igazával: „Ne civa­kodjunk afölött, hogy mik vol­tunk, egyesüljünk arra, ami­nek lennünk kell!” Rappi József Munkáspárt tagja A ház előtt zöld pálmák és díszbokrok között kékellő fürdőmedence partján egy fiatal nő fe­küdt. Szinte néger volt. Valamivel távolabb fel­fedezett még egyet, az ült, lábait belelógatta a vízbe. Durva arca, de elsőrendű teste van, álla­pította meg. Aztán két férfit is látott távolabb, az árnyékban. Mindkettőnek széles derékszíj övezte a derekát. Később a házból kijött egy testesebb férfi, kalapja olyan árnyékot vetett az arcára, hogy Robert nem láthatta vonásait. Autó zúgott valahol a közelben. Mégpedig egyre közelebb. Robert levetett inge alá rejtette a távcsövet, hátára feküdt, de fejét a zaj irá­nyába fordította. Fekete terepjárón egy fiatal nő ült. A lát­ványban eleinte volt valami hihetetlen - csak a fejét láthatta a fiú, mert egy domb teteje fölött bukkant elő, eleinte csak az autó szélvédőjének felső része és a lány feje látszott. Mindez való­sággal úszott a semmiben, a levegőben. Csak utána bukkant elő a jármű többi része is, no meg a porfelhő, amit a kocsi felvert. A lány csak akkor vette észre a férfit, amikor az út balra fordult és maga is a fiú fekvőhelyé­hez közelített. A lány biztosan idevaló volt, de arca halványabb barna, mint az itteni nőké. Húsz éves lehetett, vagy még annyi sem. Töré­kenynek látszott hófehér ruhájában, sötét haja félrövidre vágva. Robert felült, úgy nézte. Nem félt, hogy elgázolja, ez valahogy meg sem for­dult a fejében. A terepjáró alig öt méterre tőle ment el. A lány és a fiú egymásra néztek. Robert gondolt egyet, vidáman intett. A lány csak bólintott - ezt a fiú tisztán látta. Aztán a kocsi felfutott egy másik dűnére, majd eltűnt mögötte. De zaja va­lahogy itt maradt, nem szűnt meg... Csak akkor vette észre, hogy egy másik terepjáró is jön a nyomában, ebben két férfi ült. Ugyanolyan szé­les öv a derekukon, mint azoknak ott a villában. Valami szigeti viselet lehet? A férfiak alig pil­lantottak Robertre, de a fiú érezte, regisztrálták ittlétét. Azt is látta, hogy a második kocsi a por ellenére pontosan a lány terepjárójának nyomá­ban ment. Aztán mindkét autó eltűnt, később zajukat is elnyelte a távolság. A vidékre vissza­száll! a nyugalom. Robert megint a hasára for­dult és elővette a távcsövet. A szigeten az este elég különösen érkezett. Va­lahogy túl gyorsan, túl egyszerűen. Nem volt itt hosszú naplemente, nem vajúdott az éjszaka, a szürkület nem lepte el előbb a keskeny, majd a széles utcákat, a kevés parkot. Nem, majdnem pontosan hat órakor hirtelen szakadt rá a sötét­ség a városkára. A nap éppen ekkor bukott le nyugaton, és máris sötét lett. Kigyúltak a fé­nyek, néhány boltot is megvilágítottak, bár többségük egyben lakása is volt a kereskedő családjának, ők égettek egy kicsiny lámpát - és bármikor szolgálatára álltak az esetleges ve­vőknek, még éjfélkor vagy hajnali négykor is. Robert kijött a szállóból és sétálni indult. A félhomály hamar sötétséggé lett, de nem a kisvárosban. A fiú ösztönösen a kikötő felé irá­nyította lépteit, innen jött a sós illat, amibe ha­marosan más szagok is keveredtek. Egy helyen a kövezetre rakott háromlábú kondér alatt éget­tek valamit a bennszülöttek, víz zubogott, fű­szerek nehéz illata emelkedett fel, együtt a hal­ványkék füsttel. Nem lehetett ez törvénytelen, mert a közelben elhaladó rendőr ügyet sem ve­tett a sütögetőkre, főzőcskézőkre. Egy sarokkal odébb forró kerek vaslapon lepényeket sütött egy rettentő külsejű vénasszony. Robert vé­gigment a rakparton, halászok kiabáltak rá, az egyik szakállas, vékony, inas termetű férfi a kopoltyújánál fogva fel is mutatott egy félméte­res halat, „ezt vedd meg!”, de Robert moso­lyogva nemet intett és gyorsan továbbhaladt. Fehér faráccsal elválasztott kis térségen apró vendéglő üzemelt, minden asztalon üveghen­gerbe zárt lampion adott némi fényt. Turisták és helybeliek ültek a kicsiny asztaloknál és buz­gón kanalaztak, viliáztak valami helybeli ételt. A legtöbben alighanem halat. Egy bárka halad kifelé, a móló kőkarjai között tükörsima volt a víz. De amint kiért, hullámok emelgették fe­kete-zöld testét. Egy motorból jókedvű, han­goskodó amerikaiak ugrottak ki, feiajzva indul­tak a közeli keskeny kis utca felé, ahol lampio­nok helyettesítették a közvilágítást. Mind fér­fiak voltak, ezen Roberfielgondolkozott volna, ha nem látja meg a lányokat. Ott álltak a kis utca minden házának minden ajtajában, rájuk esett a fény. Néhányan a nyitott ablakokon kö­nyököltek ki, bő keblek feküdtek a széles pár­kányokra. Néhányan fel is ültek, combjaik ki­hívóan fehérlettek a gyér fényben. A lányok alig viseltek valami ruhát és széles arcukon csábmosoly fénylett. (Folytatjuk) Budai Távközlési Igazgatóság MATÁY-AKCIÓ TELEFON 3 HAVI KAMATMENTES RÉSZLETRE! MOST 30 NAPON BELÜL TELEFONVONALHOZ JUTHAT! MINDEN EGYÉNI ELŐFIZETŐNK, AKI 1996. SZEPTEMBER 16. ÉS 1996. OKTÓBER 11. KÖZÖTT IGÉNYEL EGY VAGY TÖBB TELEFONVONALAT, A BELÉPÉSI DÍJRA HÁROMHAVI KAMATMENTES RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNYT KAP, HAVONTA CSAK 10 000 FT (+ ÁFA). VALAMINT RÉSZT VESZ SORSOLÁSUNKON, AHOL MINDEN 20. ÚJ MAGÁN ELŐFIZETŐNK EGY PANASONIC 2395 TÍPUSÚ ÜZENETRÖGZÍTŐS TELEFONKÉSZÜLÉKET KAP AJÁNDÉKBA. A sorsoláson csak azok az előfizetőink vesznek részt, akik 19%. október 11-ig bejelentik igényüket és befizetik a belépési díj első részletét. A nyertesek névsorát a megyei napilapok októberi számában közöljük. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK: MATÁV Budai Távközlési Igazgatóság Balassagyarmat Távközlési Centrum ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA Cím: 2660 Balassagyarmat, Zichy út 8. Telefon: 06/35-311-555 084 (díjmentesen hívható!) Az akcióban részt vevő települések: Balassagyarmat,’Cserháthaláp, Debercsény, Érsekvadkert, Magyamándor, j Mohora, Rétság, Tolmács. g

Next

/
Thumbnails
Contents