Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-25 / 224. szám
1996. szeptember 25., szerda Vásári Melléklet 3. oldal Nincsen vásár „Öblös” nélkül Frankfurt után Budapesten nyéknek megfelelő színválasztékban készültek, és kényszerítik megállásra a szépet, igényeset szeretőket. Ezen termékek egy részét a hazai közönség nemcsak láthatja, hanem helyben meg is vásárolhatja. Változatos színű és de- korú választékkal, a fiatalok és idősek körében is sikerre számíthatnak a gépi termékek, mivel az árak igazodnak a lakosság pénztárcájához. A vásáron bemutatott termékeket nemcsak árusítjuk, hanem kívánságra bármilyen felirattal azonnal el is látjuk - hangsúlyozza eddig bevált kedvenc szolgáltatásukat Magyar József. A vásáron bemutatott, vagy nem található üvegárukból a vásárolni szándékozóknak a belföldi értékesítési igazgatóság ad felvilágosítást. Telefon: 06-32/310-835.- Akárcsak korábban, továbbra is itt vagyunk, most is a legújabb termékeinkkel rukkolunk elő a sikeres frankfurti vásár után, ahol a szakemberek nagy érdeklődéssel válogattak a bemutatott termékekből - kezdi tájékoztatóját Magyar József, a gyár belföldi értékesítési igazgatója. Az új kézi gyártású üvegkelyhek eltérő szárkiképzéssel, változatos dekorral, igé- Üveg alatt az öblösüveggyári termékek: kelyhek, poharak, egyebek Az St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. jelenléte nélkül nehezen képzelhető el az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Az idei 100. alkalommal is mind a szakemberek, a kereskedők, mind a vásárlátogatók elismerően szólnak a kiállított új, korszerű termékekről, az „A”-pavilonban. A gyár standja a vásáron Bíznál^ abban, hogy nem romlik tovább a helyzet Ébresztőt fújtak Berkenyén Impozáns, megállásra késztető, érdeklődésre, netán vásárlásra ingerlő legújabb, főleg exportra gyártott függönyeivel van jelen a 100. Budapesti Nemzetközi Vásáron és Kiállításon az„A”-pavilon 109/G standján a 100 százalékos magyar tulajdonban lévő Paszomány Függöny és Csipkegyártó Kft. Közöttük találhatók a berkenyéi üzem dolgozóinak termékei is. Csakhogy... Ez utóbbiról beszélgettem Kúcs Zoltán ügyvezető igazgatóval. szó nem használ, milyen következményekkel számolhatnak a berkenyeiek?-A rossz minőségű termékgyártás következtében a korábbi több százezer forintos minőségi prémium helyett augusztusban szeméAblakra való hófehér csodák a Paszomány Függöny és Csipkegyártó Kft. standján- Amennyiben ön is egyetért ezzel, maradjunk a hazai pályán. Miként értékeli ön a berkenyeiek tevékenységét?- A kérdést nagyon jókor tetszett feltenni, mivel az utóbbi hónapban teljesítményükről csak elmarasztalóan tudok nyilatkozni. Az ottani korszerű és felújított gépeken emberemlékezet óta nem tapasztalt rossz minőséget produkáltak.- A jelenlegi szituáció mennyiben veszélyezteti a cég i mázsát?-Nagyban, mivel a nyugati export nagy részét a berkenyéi gépeken kellene produkálni. Ehhez viszont jó minőség, első osztályú termék szükséges. Amennyiben rövidesen nem változik meg előnyösen a helyzet, akkor veszélybe kerül a megrendelések teljesítése. Egyébként a kollektíva számtalanszor bebizonyította, hogy odafigyeléssel sokkal jobb eredményt tud elérni, mint augusztusban. Ezt várom tőlük saját jól felfogott érdekükben.- Amennyiben a korábbi időkre szóló elismerés, valamint a mostani elmarasztaló lyenként száztól ezer forintig terjedő levont bérrel kellett megelégedniük. Nálunk minőségi bérezés van. Aki jót produkál, több százezer forint prémiumban részesül, ellenkező esetben levonása van. Természetesen a cég vesztesége a levont összeg 50-100-szorosa.- Ön bízik abban, hogy a mostani kellemetlen helyzet gyorsan megváltozik?- Igen, mert ellenkező esetben kénytelen leszek drasztikus intézkedéseket tenni. Bízom abban, hogy erre nem kerül sor. Becsapja magát, aki inkább vesz hibás olasz, mint minőségi hazai csempét - Nem isznak előre a medve bőrére Egyre fontosabb Romhány a Zalakerámiának Vajon jó vásárt csinált-e a Zalakerámia Rt., amikor megvásárolta a romhányi építési kerámiagyár jelentős részét? Tudvalévő, hogy a honi építőipar épp’ egy mély recessziós időszakot él át, kihalt gyárak és vevőkért harcoló kereskedők jelzik a szakma válságát. A Zalakerámia standját szemlélve a jubileumi BNV-n mégis érdeklődők tucatjai egyeztetik a tárgyalási időpontot. A furcsa helyzetre dr. Katona György, a nagy múltú gyárkomplexum vezérigazgatója adott magyarázatot. vitték magukkal a jó szakmunkásokat is. A legnehezebbnek - így visszagondolva - az tűnt, hogy az emberekkel elhitessük, vége a reménytelenségnek, ismét van jövője a romhányi gyárnak. Ma már úgy érzem, megérte az a sok álmatlan éjszaka, a végrehajtott fejlesztés, melynek eredményeként ma Romhány ban található Európa egyik legkorszerűbb, egyszer ége- tős gyártósora. Ma az emberek végre mosolyognak, s végre sikerült a munkafegyelem terén is jelentős eredményt elérnünk. Ez nélkülözhetetlen a mai termelési kultúrában, az előttünk álló feladatok megoldásához. Ugyanez vonatkozik a régi gyártósorra is, ahol - legnagyobb örömünkre - óriásit javult a minőség. Összességében úgy érzem, megérte a nyolcszázmilliós ráfordítás, s mondom ezt akkor is, ha tudom: még mindig nyomott a piac. Én optimista vagyok, bízom az építőipar feltámadásában, ami a későbbiekben reális árak elérését teszi lehetővé ZALAKERÁMIA- 1994-ben kezdtünk először foglalkozni azzal, hogy megvásároljuk a romhányi gyárat, de legalábbis befektetési lehetőséget találjunk a szakmán belül. Erre azért volt szükség, mert az Alföldi Porcelángyár külföldi kézbe került, s gyakorlatilag maradt a Pietra és Romhány. A Pietra azonban részben magánkézbe került, így a célpontunk egyértelműen a nógrádi üzem maradt. Könnyítette a helyzetünket, hogy az egykori RÉK holding tulajdon- részének csaknem 54 százaléka a felszámoló kezében volt, tehát érdemben tudtunk tárgyalni. A tönk szélén lévő gyárat - túl a vételár kifizetésén - csak úgy tudtuk életben tartani, hogy a vásárlással csaknem egy időben végrehajtottunk egy 180 milliós tőkeemelést is. így is szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy a jó szakemberek egy része elment, s számunkra. Ekkor még gyorsabb lehet a befektetett pénz megtérülése.-Nyilván ön számokkal is alá tudja támasztani a részvénytársaság döntését Romhányt illetően.- Ehhez tudni kell, hogy tavaly Magyarországon 12,4 millió négyzetméter burkolóanyagot használtak fel. Ebből 6,4 milliót állítottak elő hazai gyárak, és 6 millió volt a döntően olasz (5,2 millió) import. Vagyis az a furcsa helyzet állt elő, hogy mi, hazai gyártók nem egymásnak jelentünk konkurenciát, hanem az olaszoknak. Nincs gondom azokkal az olasz termékekkel, amelyeket a gyártók saját nevük alatt hoznak be. Gond azokkal van, amely tételeket olasz kereskedők hoznak be, hadd ne mondjam, milyen minőségben, tönkrement gyárak készleteit felvásárolva... Ettől persze olcsóbb, mint a hazai, minőségi termék, aztán idővel jönnek a fogyasztói reklamációk. Itt lenne szerepe a fogyasztóvédelemnek! Nem vagyunk a verseny ellen, de korrekt keretek között.- magvan-e a lehetőség a Zalakerámia érdekeltségi körébe tartozó gyárakban, hogy ezt a magas mércét teljesítsék?- Igen. Ezért döntöttünk úgy, hogy a fagyálló lapgyártást Romhányba hozzuk, hiszen ezt megelőzően rendkívül nagy volt a méretszórása, exportálni sem mertük. Igaz, most jóval drágább alapanyagból dolgozunk, de Európa legjobb minőségű fagyálló burkolóját állítjuk elő Nógrádban, a beruházás révén. A versenyt persze élezi az a tény, hogy a padlóburkolón jelenleg nincs vám. Ezért a minőséghez igazodó reális árat csakis egy fellendülés esetén érvényesíthetünk.- Alapanyagoldalról Romhány térsége milyen kilátásokkal kecsegtet?- Egy nagy beruházás és know-how vásárlás mindig azzal indul, hogy kiküldjük a mintát a technológia szállítójának. Örülnénk, ha sikerülne hazai alapanyaggal kiváltani a jelenlegi szlovák és cseh importot, mert ezzel olcsóbbá tudnánk tenni a terméket, növelhetnénk a nyereséget.- A közelmúltban fejeződött be Rom- hányban egy nagyszabású rekultiváció, szakemberek Dr. Katona György szerint nagyon jo minőségben. Mennyire környezetbarát az önök új technológiája?- Nekünk ez nem újdonság, hiszen Zala megyében a Balaton közelsége miatt eleve szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelnünk. Ezek a normák ma már Romhányban is érvényesülnek.- Az önök gyárai meghatározók a hazai burkolólap-termelésben. Illusztrálná ezt számokkal is?- A régi Zalakerámiában valamivel több mint 800 főt foglalkoztattunk, Romhány belépésével a létszámunk további 270 fővel gyarapodott. Idén a termelési eredményünk meghaladja a 4 milliárd forintot, a kapacitásunk pedig 5 millió négyzetméter fölé nőtt, azaz, itthon meghatározóak vagyunk, a Zalakerámia adja a hazai termelés 60 százalékát. Csak Romhányban 2 millió négyzetméternyi szabad kapacitással számolhatunk a jövőben. Emellett az ország kályhacsempegyártó kapacitásának 80 százalékával rendelkezünk, s van egy gyárunk Zalakómárban, ahol márványszemcsés cementlapot készítünk. Sajnos, ez utóbbit a honi tervezők még nem nagyon alkalmazzák, míg, ha egy külföldi beteszi ide a lábát, ebből rendeli meg a burkolatot.- E cikk megjelenésének napján jelentős találkozóra kerül sor a romhányi gyárban. Hallhatnánk erről?- Részvényeseink brókercégei számára minden évben szervezünk egy meetinget: hova fektessenek be, mikor adjanak, vagy vegyenek részvényeket. Múlt évben Londonban adtunk ilyen fogadást, idén pedig Romhányban, az új üzem ünnepélyes felavatása kapcsán. Erre azért került sor két hónappal a termelés beindítása után, mert nem szeretünk előre inni a medve bőrére . . . Az építési kerámiagyár standja a nemzetközi vásáron
