Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-05 / 182. szám

Időutazás Sámsonházán Dr. Hír János pásztói műzeumigazgató ezekben a napok­ban húsz középiskolás tanuló segítségével őslénytani ku­tatótáborban ered a múlt után. 2. oldal Próféta a saját hazájában Vargha Zoltán orvos-természetgyógyász terápiája azon alapszik, hogy a szervezetben az építőére sokkal na­gyobb, mint a leépülési hajlam. 5. oldal SBTC-bravúr a Tóstrandon A Stécé 2-1 arányban legyőzte a Kispest-Honvéd NB I- es együttesét a Magyar Kupában és első helyen jutott to- vü^<áb^k5rfját)ot. -,J-' / 'v' 3 NOGRAD 7. oldal r^?ŐT/ MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1996. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ VII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ÁRA: 24,50 FORINT Hirdetését színesben is feladhatja a NÓGRÁDI.HÍRLAP hétvégi számaiba! Csak egy telefon: 32/416-455. ■s Minden jó, ha jó a vége Kovács István Kőbán Rita Kolonics György Horváth Csaba Szombaton és vasárnap a várakozásoknak megfelelően szerepeltek sportolóink az atlantai olimpián. A finisben három aranyérmet szereztek a fenti versenyzők jóvoltából, de több ezüst- illetve bronzérmet is nyertek és értékes helyezéseket is sikerült elérniük. (Részletes eredmények a 6. oldalon) Folyamatban van az egyéni vállalkozói törvény módosítása Bővülhet a kamarák hatásköre Röviden Nagy ár a hibáért Súlyosan érintette a Pátria Nyomdát, hogy onnan származtak azok az egye­temi diplomák, amelyeket főiskolai végbizonyítvá­nyok helyett adtak ki Salgó­tarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. A szállítás után nagy késede­lemmel kipattant botrány súlyosan rontotta a cég hite­lét, és feltételezések szerint szerepe volt abban is, hogy elvesztette a hamisítás elleni védelemmel ellátott bizo­nyítványok, oklevelek, dip­lomák készítésére kiírt pá­lyázatot. A cég a hibát elis­meri ugyan, de a történte­kért az okmányok kiállítóit is felelősnek tartja. Felemás tapasztalatok Ellentmondásosan alakult a vidéki Magyarország idei turistaforgalma. Összessé­gében a tavalyinál több vendég fordult meg július végéig hazánkban. Ugyan­akkor a Balaton déli partján a múlt évihez hasonló, a Dunakanyarban, a Velen­cei-tónál és a Baranya me­gyei Orfűn a korábbinál ki­sebb volt a szállás- és ven­déglátóhelyek forgalma. Korlátnak rohant Szalagkorlátnak ütközött egy személyautó vasárnap, a késő délutáni órákban Szur­dokpüspöki belterületén. A sofőrt a mentők súlyos sérü­léssel szállították kórházba, a baleset okát vizsgálják. Nyerőszámok Az ötöslottón: 20,32,71,78,84 A Jokerszám: 5 6 7 7 3 4 A hatoslottón: 9,16, 27, 32,34, 36 A pótszám: 45 Lehetséges, hogy a kamarák­hoz kerül a cégnyilvántartás és az adatszolgáltatás - nyi­latkozta lapunknak a szerve­zet főtitkára, napirenden van ugyanis a vállalkozói törvény módosítása. A feketegazdaság elleni fellé­pés részeként a megyei rendőr­főkapitányság gazdaságvé­delmi osztálya és a Fogyasztó- védelmi Felügyelőség emberei nemrégiben ellenőrzést tartot­tak Salgótarjánban és Pásztón, azt vizsgálva; hogy ezeken a te­lepeken törvényesen történik-e minden. Másfél éve vezették be Ma­gyarországon a kötelező tagságú kamarai rendszert, abból kiin­dulva, hogy számos, a gazdaság­gal kapcsolatos feladatot saját önkormányzati keretben jobban el lehet látni, mint az államigaz­Amint ezt az ellenőrzést végző megyei fogyasztóvé­delmi felügyelőségtől megtud­tuk, a kétnapos akció során a két városban mintegy tíz telep ellenőrzése történt meg. A telepeket működtető vál­lalkozók többségénél nem ta­pasztaltak kirívó szabálytalan­ságokat. Egyetlen telepen sem gatás részeként - mondta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Később számos jelből kiderült: nem vilá­gos sem a kormány, sem a ka­mara számára, hogy pontosan mire is terjedjen ki hatásköre. találtak még véletlenül sem il­legális fémhulladékot, vagyis az ott tárolt anyag szerepelt a könyvelésben is. Nem volt különösebb gond a számlákkal sem, noha az ide vonatkozó rendelet által előírt egyik fontos követelményt nem tartják be a telepek vállalkozói. Vagyis azt, hogy amikor átve­szik a fémhulladékot, egyben egy tulajdonosi nyilatkozatot kellene aláíratniuk az eladóval, miszerint amit elad, az az ő tör­vényes tulajdona. Ezt a nyilat­kozatot ugyanúgy meg kellene őrizni, akár csak a számlákat. (Folytatás a 3. oldalon) Hová tűnik a sok lopott kábel, huzal, jelzőtábla, oszlop? Homályban a „fémgyűjtők” titkai Az újsághírek gyakran szólnak arról, hogy lopják a vasúti kábele­ket, a telefonhuzalokat, egyre több közúti jelzőtábla esik áldozatul a vandál fémgyűjtőknek, hiszen jól értékesíthető a táblát tartó alumínium oszlop. Az összelopkodott fém azonban csak úgy ér va­lamit, ha azt értékesíteni is lehet. Erre szolgálhatnak viszont azok a melléktermék- és hulladékfelvásárlók, amelyeknek a száma igen­csak megnövekedett az utóbbi időben. Év eleji befizetés: 100 milliárd Kétharmad valuta Az év első hat hónapjában összesen 45,4 milliárd fo­rint bevételre tett szert az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Kiadá­sai ugyanebben az idő­szakban 248,1 milliárd fo­rintra rúgtak. A befolyt összeg 48,9 százaléka devizában, 36,6 százaléka forintban érkezett, a többi E-hitel, illetve kár­pótlási jegy formájában. Az összes bevétel 87 százaléka, azaz 39,6 milliárd forint ér­tékesítésből származott, s ezen belül 33,1 milliárdot készpénzben fizettek a ve­vők. A készpénz mintegy két­harmada deviza volt. E-hitel formájában 444 millió forin­tot, ugyanakkor névértékeri 6,1 milliárd forintnyi kár­pótlási jegyet fogadott el fi­zetőeszközként a privatizá­ciós szervezet. Az állami érdekeltségű vállalatok 3,3 milliárd forint osztalékot fi­zettek. A kiadások legnagyobb tétele továbbra is az a 192 milliárd forint, amelyet a ta­valyi rekordbevételekből fi­zetett be a költségvetésnek az ÁPV Rt. Ez tette lehetővé, hogy már az év elején teljesítsék az idei évre szóló 100 milli­árd forint befizetési kötele­zettséget, és többletbevétel­ként további 92 milliárd fo­rintot. A privatizáció előkészíté­sére 2,1 milliárd forintot, az értékesítésekért járó díj gyanánt pedig 1,8 milliárd forintot fizettek ki. A vagyonkezelés 474 mil­lió forintot emésztett fel. Saját működési költsége­ként hárommilliárd forintot számolt el az állami privati­zációs szervezet. Ötödször együtt: sci-fi találkozó Salgótarjánban Valami véget ért... Szombaton a hőség, vasárnap az eső verte a Hungarocon '96- ra érkező sci-fi-barátokat, így nem csoda, hogy az előző évek­hez képest jóval kevesebb ven­déget fogadtak a hét végén a József Attila Művelődési Köz­pontban. Aki viszont mégis el­jött és kitartott, az ezúttal is élményekkel és tudományos ismeretekkel gazdagodva távo­zott Salgótarjánból. Előadásokkal kezdődött, díj­kiosztással folytatódott és pezsgős tábortűzzel ért véget a szombati nap az ufó- és sci-fi- rajongók számára: délelőtt a fi­zikus Sánta Csaba, délután a pszichológus Szilágyi Mária, kora este pedig a szlovákiai Egon Niczky látta el szellemi út- ravalóval a nézőket. Terítékre került a kvantumelmélettől kezdve az ufók eltérítő hatásán át a Startrack című, tengeri kí­gyóhoz hasonló filmsorozatig jóformán minden. A témá(k)ban járatos vendé­gek között bizonyára mindenki megtalálta a szívéhez leginkább közel álló két órát, csakúgy, mint vasárnap, amikor Borbíró Mihály és Pusztay Sándor tu­dományos (és fantasztikus) be­számolóit hallgatta a mintegy hatvan főnyi, hőségben és eső­ben is kitartó közönség. Idén is kiosztották a Hunga­rocon díjait, irodalmi és kép­zőművészeti kategóriában egy­aránt: a novellaírók közül idén Pigniczki Ágnes vitte el a pál­mát, de hagyott belőle néhány levelet Török Gábornak (II. he­lyezett), Csupora Bélának (III. helyezett) és Bajzafi Ferencnek (IV. helyezett) is. (Folytatás a 3. oldalon) Negyvenéves a salgótarjáni Centrum Aruház Parádés augusztusi akciósorozat Jubileumra készül a salgótarjáni Centrum Áruház. A belvá­ros első igazán modern épülete 1956-ban készült el, s akkor az „Állami Áruház” felirat került a tetejére. Ez volt, s ma is ez az ország legnagyobb áruházlánca, csak éppen a név vál­tozott. S bár a tarjáni láncszem köré impozáns városközpont épült, az áruház mégis megőrizte tekintélyét, amit talán azzal vívott ki, hogy a családok minden tagja számára kínált és kí­nál portékát. Jubileum ez az év az igazgatónő, Seprényiné Kürti Ilona számára is, aki tíz éve vette át a stafétabotot elő­deitől, Nagy Sándortól és Nagy Istvántól.-Az idők során állandóan igazodni kellett a vásárlói igé­nyekhez - mondja. - Kezdet­ben a kispénzű emberek bevá­sárlóközpontjának számítot­tunk, ma már nyitnunk kell a nagy keresetűek irányában is. Ennek a kihívásnak azért tu­dunk megfelelni, mivel törzs- vásárlóink körében folyama­tosan készítünk felmérést, s javaslataikat igyekszünk átül­tetni a gyakorlatba is.- Negyven év alatt jócskán átalakult az áruház belseje is.- Mikor felépült, csodájára jártak, hiszen akkoriban az oszlopos belső, árkádos felső emelet jelentette a modem épí­tészeti stílust. Kisebb árukész­lettel rendelkeztünk, pultos ki­szolgálással. Ma lényegesen nagyobb a kínálat, s önkiszol­gálóvá alakult az áruház, amit az épület adottságai miatt csak kompromisszumok árán tu­dunk felvállalni, s nagyobb erőfeszítést kíván tőlünk, hogy versenyképesek maradjunk a csamokszerű bevásárló köz­pontokkal. Régebben az árut szinte a falakra szorítottuk, ma a vásárló körbe akarja járni, kézbe akarja fogni, s ez termé­szetes. A városban először al­kalmaztuk a bevásárló-kiraka­tot, ami ünnepek és akciók idején napjainkban is a ház legjobb csalogatója.- Milyen eredményeket ért el a tarjáni Centrum?- Büszkén elmondhatom, hogy bár a három legkisebb (Folytatás a 2. oldalon) Házavató - nagyköveti segédlettel A harmincadik alkalommal megrendezett bánki szlovák nemzetiségi találkozón szombaton adták át az Új művelődési és oktatási központot. (Tudósításunk a 3. oldalon) FOTÓ: BÁBEL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents