Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-23 / 196. szám
Zsigmond végre révbe ér ? Sokszor elhangzott már Pásztón a kérdés: véglegesen révbe ér-e a hányatott sorsú Zsigmond étterem? Minden jel arra mutat, van válasz a kérdésre. 3. oldal Sporttársakra emlékeztek Négy jelentős emléktoma is zajlott a héten Nógrád megyében. A labdarúgó- és kézilabdatomákon jobbágyi, pásztói és balassagyarmati sikerek születtek. 6. oldal Nyolcvanhatszor rezdült a háló Játszottak a hét végén a labdarúgó megyei II. osztály csapatai is. Mátramindszentet biztosan megemlegetik az ipolytamóciak, Bánk meglepetésre győzött. 7. oldal MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1996. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK VII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ARA: 24,50 FORINT Érdemes előfizetnie! Mert egy lapszámunk havi előfizetéssel 19 Ft negyedéves előfizetéssel pedig csak 18,20 Ft. Megtakarít és nyerhet is! Ebben az évben még olcsóbban fürdünk, fűtünk, főzünk, világítunk Elmarad az energiaár-emelés Össze! mégsem lesz energiaár-emelés. A kormány úgy határozott, hogy csak 1997. január elsejétől vezeti be a magasabb energiaárakat, a drágulás pontos mértékét pedig újabb vizsgálódások után, várhatóan másfél két hónap múlva állapítja meg - döntött tegnapi ülésén a kormány. Drágakő a város szivében - Tegnap került sor Salgótarjánban a közúti igazgatóság új székházának műszaki átadására. Az átadásnál jelenlévők egy szóval jellemezték az épületet: drágakő. (írásunk a 3. oldalon) fotó: rigó Négyszeresére nő az OTP számlakezelés díja Drágító-csökkenő kereslet Levéltáros tanácskozás „Kolóniái szórakozás” A Nógrád Megyei Levéltár rendezésében országos konferencia kezdődött tegnap Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. A szakemberek az egyik szekcióban a társadalomtörténetírás helyzetét vitatták meg, a másikban az Ipari társadalom az iparosítás előtt címmel tanácskoztak. Ma Munka és munkaerő, iparosodó társadalom címmel folytatódik a konferencia. Ennek keretében hangzik el Balogh Zoltán Szórakozás Salgótarján és környéke kolóniáin című előadása. Kézikönyv Nógrád megyéről Munkában a szerzők A háromkötetes Magyar Településfejlesztési Kézikönyv és Adattár sikerén felbuzdulva Magyarország megyei kézikönyvei sorozatot jelentet meg a CEBA Kiadó. A tervek szerint 1997. december 31-éig napvilágot lát valamennyi megyei kiadvány. Nógrád megyét és a megyében található települések történetét, főbb társadalmi, gazdasági, kulturális jellemzőit bemutató kötet az elsők között, várhatóan jövő év januárjában jelenik meg. A speciális cím- és adattárakkal kiegészülő kiadvány szerkesztőbizottsága és a szerzői kollektívája tegnap a Nógrádi Sándor Múzeumban kezdte meg a munkát. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 239,55 Görög drachma (100) 65,14 Német márka 104,14 Olasz líra (1000) 101,79 Osztrák schilling 14,80 Spanyol peseta (100)123,06 USA-dollár 154,58 A kormány korábban megbízta az illetékeseket: vizsgálják meg az energiaszektorban a költségek alakulását, hogy arra építve meg lehessen határozni a szükséges áremelés mértékét. Az elemző munkálatokat a Magyar Energia Hivatal fogta össze, s Történetük azért különösen megrendítő, mert a dimbes- dombos határfalu majd' minden második családjánál a gépesített marhatartás volt a biztosan fizető kiságazat. Egy-egy takaros istálló négy-öt haszonállatnál nem adta alább. Tejben- vajban dúskálhattak, az emberek, miután elvetették, megműEgykoron hosszú telkek húzódtak ezen a területen. A városi tanács bizonyos kisajátítási manőverei után nemes egyszerűséggel szétszabdalták a földdarabokat. így jött létre a többi között a Béri Balogh utca. A nyolcvanas évek első felében kezdődött meg az építkezés a helyszínen. az elkészült jelentést a hivatalt felügyelő ipari tárca terjesztette elő a kabinet ülésén. Arról nem szól a fáma, hogy a jelentés mekkora áremelést indítványozott a kormánynak, miként arról sem, hogy a kabinet milyen indokokkal vetette vélték, learatták, begyűjtötték a tengernyi takarmányt, s reggel- este megfejték a jól tejelő teheneket. Nem túlzás, Cereden életforma a tehéntartás, hagyománya van. A temérdek munka' nem nyűg, hanem, ahogy ott mondani szokás: dolog, amit tisztességgel el kell végezni. Az illetékesek ügyeltek arra, legyen csatorna, víz, villany, telefon, szilárd burkolatú út. Sorházakat húztak a kőművesek, szebbnél szebb vityillók bújtak elő a föld alól. Beköltöztek a lakók és elkezdték csinosítani környezetüket. Füvet, fákat, bokrokat ültettek a házak elé. Később már csak balassagyarel (egyelőre) a javaslatot. Mindössze annyit lehet tudni, hogy az előterjesztésben a sajtóban emlegetett 40 százalékos mértéknél jóval kisebb áremelési javaslat szerepelt. A kormány tárgyalta a felső- oktatási hallgatók támogatásáról, tandíjáról és térítéseiről szóló előterjesztést. Módosították az egészségügyi szolgáltatásokról szóló kormányrendeletet. (Bővebben az 5. oldalon) Ehhez képest valóságos csapás, amit meg kellett élniük. Évekkel ezelőtt a pásztói tejüzem utódjának adták el a sok, zsíros tejet, kaptak is literéért pár forintot. Éz a házasság azonban balul végződött, mert átalakult a cég. Ekkor már komolyan foglalkoztatta a gazdákat a drágán előállított tennék olyan módon való értékesítése, amit legalább a szállítási költség nem fölöz le. Osztottak- szoroztak, s úgy vélték, nem (Folytatás a 3. oldalon) mati Rózsadombként emlegették a környéket. A tervek szerint a zsákutca (mert tényleg az) végén maradó szabad területen parkot alakítottak volna ki. A csend szigete lehetett volna a helyszín, ám a hivatal megfeledkezett a területről. Nem így a lakók, akik kapát, kaszát fogtak és közös munkávalrendbe kapták a földdarabot. Kialakítottak egy játszóteret, focipályával. Építettek egy bogrács- és szalonnasütő (Folytatás a 3. oldalon) Ahogy más szolgáltatási szektorban, így az OTP Bank Rt. esetében is a lecsökkent számlaforgalom okoz díjemelést, szeptember 1-jétől. Á vállalkozói folyószámlákat az esetek egy részében csak adójellegű tételek átutalására használják az ügyfelek, ezért kényszerül a bank díjemelésre. Eddig a vállalkozók minimálisan 3000 forintot fizettek negyedévente a számlavezetőjükKözleményben tájékoztatta tegnap a Salgótarjáni Fekete Sasok Kosárlabda Klub elnöksége szurkolóit és támogatóit arról, hogy nincs megelégedve az NB I-es csapat eddigi felkészülési munkájával. A rossz szereplés okát az edzői munka hiányosságaiban nek, a non-profit szervezetek 500 forintot. Szeptember 1-jé- től ugyanezen időszakra 4500, illetve 1500 forint költség felszámítása várható. Alapítványok esetében egy-egy megbízás pénzforgalmi jutaléka minimum 100 forint lesz. Azok az ügyfelek, akik nem vállalják a módosításból eredő többlet terhet, 30 nap felmondási határidővel szerződést bonthatnak az OTP-vel. (n) látták, s augusztus 22-i hatály- lyal - közös megegyezéssel - szerződést bontott a klub Va- laczkay Győzővel, az eddigi vezető edzővel. Valaczkay azonban cáfolja, hogy közös megegyezés lenne közte és a klub között... (írásunk a 7. oldalon) Múlt év őszétől tartozik a tehenesgazdáknak a domaházai kft. Megsavanyodott a ceredi tej Nincs szerencséjük a tejfeldolgozókkal a ceredi szarvasmarhatartóknak. Egyik vállalkozó befuccsolt, a másik megalázóan kis pénzzel akarta kiszúrni a szemüket. Aztán jött a harmadik, ám vele sem jártak jobban, mint elődeivel. Aláírásgyűjtésbe kezdtek a lakók - Még nem döntött a képviselő-testület „Háború” a teniszpálya körül Ismétlődik a történelem a balassagyarmati Béri Balogh Ádám utcában. Fél évtizeddel ezelőtt arról lobbant fel vita: épüljenek vagy sem garázsok az utca végén. Most egy megálmodott teniszpálya miatt kezdődött tiltakozási akció. Valaczkay Győző nélkül készülnek a Fekete Sasok Menesztették az edzőt Épül a Gorkij-központ - Szinte valamennyi salgótarjáni lakótelepen kialakult már valamiféle parkosított központ, egyedül Zagyvapálfalván, a Gorkij-lakótelepen maradt el a centrum-terület rendezése. A napokban a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. - közmunkások bevonásával - megkezdte a parkosítást. fotó: rigó tibor Mintaáruházzá vált az egykori,Állami” Történelmet ír a taqáni Centrum Salgótarján 1945 utáni kereskedelmének történelmében meghatározó jelentőségű volt az Állami Áruház megnyitása. Nemcsak azért, mert a város első igazán impozáns épülete lett, hanem azért is, mert rendkívül képzett irányítói garnitúrája egy idő után mintaértékű érdekeltségi rendszert vezetett be, előre vetítve a vállalkozói alapú működést. Negyven év emlékeit pergeti most olvasóink elé Nagy Sándor, az első igazgató, G. Tóth József most búcsúzó gazdasági igazgató, valamint Sári József egykori áruforgalmi vezető.- N. S.: Harmincháromban, Ze- idner Ignác vegyesboltjában ismerkedtem meg a kereskedelem fortélyaival. A létrafokokat végigjárva lettem igazgató, de ennyi idő alatt sem értékelődött le annyira a dolgozó, mint manapság. A „régi” kapitalizmusban is felismerte a tulajdonos, hogy ha elküldi az embereit, soha nem lesz igazán képzett munkaerő a birtokában. Ezért például a bányákban - csökkenő szénkereslet idején - szűkített munkarendet vezettek be, de embert nem tettek az utcára. A tőkés és a munkás mindig is egymásra volt utalva, ma mintha más szemlélet uralkodna. Ezért halad lassan az országépítés, ezért lanyhul a kereskedelem.- G. T. J.: Az Állami megnyitásától nyugdíjazásomig az áruház kenyerét ettem, bár időnként egy-egy feladat miatt (Folytatás a 2. oldalon) Tragédia a határnál Jócskán besötétedett szerdán este fél kilenckor. A parassapusztai határátkelő felől robogó kamion vezetője nem vette észre a kiskocsiját húzó nénikét. Talán fáradt volt a mögötte álló hosszú úttól R. S. jugoszláv kamionsofőr, ám tény, hogy nem kellő figyelemmel vezette járművét. Az út jobb oldalán kiskocsiját húzó, 64 éves G. János- nét nem vette észre, a honfi asszonyt elgázolta. A mentők a súlyosan sérült asz- szonyt a balassagyarmati kórházba szállították, ám a hölgy a kórházban elhunyt. Idén ő volt a tizennyolcadik, aki a megye útjain lelte halálát.
