Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-16 / 192. szám

Frédi és Béni autója - fából Mától Vidám Vásár újság A Nógrád megyei kézművesek a szlovákiai Ipolyfödé­Első alkalommal jelenik meg önálló újság a Salgótarjáni mesen táboroztak. A falu főterén játszóteret fabrikáltak a Vidám Vásár idején. Az ingyenes kiadvány ma kerül a helybéli gyerekek számára. 2. oldal forgalmas elárusító helyekre. 3. oldal Megvan az idei első Mármint győzelem. Csank János szövetségi kapitány elégedett a labdarúgó-válogatott 3-1 arányú győzelmével az Egyesült Arab Emírségek ellen. 7. oldal HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1996. AUGUSZTUS 16., PENTEK VII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ARA: 24,50 FORINT Érdemes előfizetnie! Mert egy lapszámunk havi előfizetéssel 19 Ft negyedéves előfizetéssel pedig csak 18,20 Ft. Megtakarít és nyerhet is! Naturexpo ’96. A budapesti vásárvárosban tegnap nemzetközi természet- és környezet­védelmi kiállítás nyüt. A nagyszabású bemutatón 20 ország 220 cége 35 000 négyzetméteren vonultatja föl termékeit. A látnivalók között japánkertben, dél-amerikai esőerdőrészletben és perui inkaszobrokban gyönyörködhetnek az érdeklődők. A kiállítás alkalmából tudomá­nyos konferenciát rendeznek a biológiai erőforrások hasznosításáról - 35 ország mintegy 300 szakemberének részvételével. fotó: feb/láng-miticzky andrás Melyik megye legyen Nógrád területfejlesztési partnere ? Mintarégiók alakulnak hazánkban Öt évre bízta meg a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ta­nács munkaszervezetének, a területfejlesztési ügynökség­nek a vezetőjét, Holles Miklóst, tegnapi ülésén. Ugyancsak öt éven át vehet részt a felügyelő-bizottság munkájában Havas Ferenc, Halaj Ignác és Balázs Ottó, míg a könyvvizs­gálói feladatokat - év végéig - Szőllősi Sándor látja el. Elfogadta a kormány az új adószabályok tervezetét Lemondott az ipari miniszter Ünnepi Lapunkból-Augusztus 20-a alkal­mából nyilatkozott lapunk­nak Seregély István, a püs­pöki kar elnöke és Lakos László földművelésügyi mi­niszter.-Félidejéhez érkezett a kormányzati munka. La­punk a megye több ismert közéleti szereplőjét kérte föl: értékelje a kabinet munkáját.- Holnapi, 16 oldalas szí­nes fotókkal illusztrált szá­munkból megtudhatják, ho­gyan ünnepel Nógrád me­gye, hol, milyen programok várják olvasóinkat. Baleseti krónika Vélhetőleg elaludt vezetés közben a negyvennyolc éves bujáki F. Gy. szerdán éjjel 11 óra tájban. Ez okozta halálát, amikor Kis- bágyon és Buják között Opeljével egy kanyarban ki­sodródott, fának ütközött és a helyszínen meghalt. F. Gy. volt idén a tizenhetedik a megyében, aki az ország­úton vesztette életét. * Még időben kimentették a kútból azt a terényi asz- szonyt, aki csütörtökön haj­nalban akart végezni magá­val egy Szabadság úti ház udvarán. A tűzoltók köte­lekkel és létrákkal húzták ki K. P.-nét, akit a mentők a balassagyarmati kórházba szállítottak. * Szintén vigyázott az őran­gyal T. M.-re, aki tegnap kora délután borult fel autó­jával a 22-es úton, Balassa­gyarmat és Örhalom között. A Fekete-pataknál történt balesettel kapcsolatban a mentőktől megtudtuk, hogy T. M. könnyű sérülésekkel úszta meg a borulást, s a kórházi ellátás után saját lá­bán távozott. A tanács elfogadta az ügynök­ség alapító okiratát, mely sze­rint közhasznú társaságként működik. A közgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a me­gyeházán térítés mentesen kap­janak irodát. Az egyes körzetek az alábbi arányban járulnak hozzá az év végéig esedékes ötmilliós költségvetéshez: Sal­gótarján - 33,33%, Szécsény - 8,99%, Balassagyarmat - 20,91%, Rétság - 8,86%, Pásztó - 14,92% és Bátonyte- renye - 12,99%. A cégbírósági bejegyzéshez szükséges tőkét a megyei és a salgótarjáni ön- kormányzat befizetése teremti meg. Egyelőre még bizonytalan, hogy a munkaügyi tanács részt vállal-e a költségekből, hiszen a kérdésben tárcaközi egyeztetés folyik. Holles Miklós jelezte, hogy a kormány kezdeményezésére mintarégiókat hoznának létre az országban, önszerveződő alapon, s két régió jelentős Phare- és minisztériumi pén­zekhez jutna. Nógrádot ez ügy­ben már megkereste Borsod, Heves, Pest, Szolnok és Komá­rom megye, különböző „felál­lásokat” javasolva. A vitában kitűnt, hogy Pest megyéhez fűződő kapcsolata­ink eléggé szorosak, természe­tesek. E tervezett régió tagja vi­szont Esztergom-Komárom is, amellyel ugyan nem volt kap­csolatunk, de problémáink ha­sonlatosak. E mellett érvelt Ju­hász Péter és Smitnya Sándor is. Angyal János szerint Eszter­gom-Komárom helyett Heves megye bevonását is fontolóra lehetne venni. Puszta Béla a kisrégiók kötődését is figye­lembe venné a döntésnél. A kérdés nem dőlt el, miután a tanács elnöke felvállalta, hogy konzultál az említett me­gyék közgyűléseinek elnökei­vel. A mintarégiók szeptember végéig pályázhatnak. Szóba került a tanács kibőví­tése is, elsősorban a vállalko­zásfejlesztési alapítvány, a munkaügyi központ, valamint a regionális fejlesztési társaság képviselőivel. Döntési lehető­séggel párosuló részvételt kért a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, ám fel­vetődött, hogy több tárca is képviseltethetné magát. Nem lehet, hogy azokat a minisztériumokat hívjuk meg, akiknél pénz van - tették szóvá többen is, hiszen, akkor ve­szélybe kerülne a tanács (Folytatás a 3. oldalon) Horn Gyula miniszterelnök a kormány csütörtöki ülésén bejelentette: Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisz­ter egészségi okokra hivat­kozva, írásban benyújtotta lemondását. A lemondást a miniszterelnök elfogadta. A nyugdíjba vonuló ipari miniszter felmentésének konk­rét időpontjáról és az utód sze­mélyéről nem esett szó. A kor­mány nyilatkozatot adott ki a magyar-román alapszerződés­sel kapcsolatban, üdvözölte, hogy a szakértői egyeztetés so­rán a magyar érdekeknek meg­A Magyar Agrárkamara sze­rint jövőre legalább 130 mil­liárd forint központi forrásra lenne szüksége a mezőgazda­ságnak. Ezzel szemben a Pénzügy­minisztérium 1997. évi költ­ségvetés-tervezetében csupán 80-85 milliárd forintot szán az agrárgazdaság támogatá­sára. Ez a csekély összeg Sok ember reményének meg­felelően döntöttek a képvise­lők, amikor Csík Tibor laká­sának megvásárlása mellett voksoltak. Az önkormányzat tegnapi rendkívüli ülésén csaknem egy órát tárgyalták a testület tagjai, milyen módon lehetséges a Csík család körüli feszült hely­zetet lezárni, hogy a környék nyugalma újra visszatérjen. A döntés előtt igen sokféle aggály, vélemény, kétely me­rült föl. Ilyenek: milyen garan­ciát lehet beépíteni a szerző­désbe. Elhangzott, hogy amikor hivatalosan aláírásokkal kel­lene igazolni a különböző men­felelő megállapodás született a vitatott kérdésekben. A kabinet döntött az 1997-es adószabá­lyok tervezetéről. Ha az Or­szággyűlés az előterjesztést el­fogadja, jövőre a legalacso­nyabb adókulcs 20 százalék, a legmagasabb 42 százalék lesz. Ugyancsak elfogadta a kor­mány a pénzügyi tárca javasla­tát a társadalombiztosítási járu­lékról. Jövőre 2,5 százalékkal csökken a munkáltatói hozzájá­rulás, a járulékfizetési kötele­zettség azonban minden mun­kajövedelemre kiterjed. (Bővebben az 5. oldalon) szakmailag elfogadhatatlan. A Magyar Agrákamara nem zárkózik el attól, hogy a legális gazdaság érdekében az őstermelőiigazolvány-rend- szert alkalmazzák. Nem _ támogat viszont semmiféle olyan elképzelést, amely a mezőgazdaságban foglalkoztatottak adóterheit növelné. demondákat, senki sem jelent­kezik. Vannak, akik cigány­ügyet akarnak csinálni ebből a helyzetből. A mostani megol­dás a legjobb, remélhetőleg egyesek nem próbálnak meg ebből általános gyakorlatot ko­vácsolni. Szóba került, hogy vannak, akik netán zsarolásra akarják majd felhasználni a je­lenlegi döntést, ugyanis to­vábbra sem szűntek meg a kölcsönös fenyegetések és a feljelentések. A képviselők közül többen is hangsúlyozták: az ott lakóknak nem a cigányokkal van bajuk, hanem Csikókkal. (Folytatás a 3. oldalon) Az Agrárkamara s'zerint 50 milliárd hibádzik Jön az őstermelői igazolvány Megveszik a lakásukat - Csíkék elköltöznek Bátonyból Békességet remél a falu Lengyelek nálunk, magyarok Németországban Van vagy nincs hegesztő? A megye nagyipari üzemei­ben felütötte a fejét a minő­sített hegesztők hiánya. Nem mintha nem képeztek volna elég szakembert, de miután Németországban igen keresett ez a fajta munkaerő, a többség ott próbálkozik, jóval nagyobb fizetésért, mint itthon. A TV Híradóban a minap arról szólt egy hír, hogy a megyében, a mátranováki Ganz Acélszerkezeti Rt.-nél lengyel minősített hegesztő­ket kénytelenek foglalkoz­tatni.- Szívesebben dolgoznak a magyar szakemberek külföl­dön - erősíti meg a jelenséget Kecskés János, a megyei munkaügyi központ osztály­vezető-helyettese. - Való igaz, hogy a Ganz bejelen­tette: szüksége lenne külföldi minősített hegesztők foglal­koztatásához engedélyre. Itt­hon viszont számos üzemben hiányszakma lett a kvalifikált hegesztő, ami nem csoda, hi­szen a Magyarország és Né­metország között érvényben lévő foglalkoztatási egyez­ményben megemelkedett a munkát vállalók száma, akik ezt ki is használják, egyéni munkavállalóként is. Más kérdés, hogy tapasztalataim szerint Németországban a kemény feladatokat bízzák a magyarokra, igaz, még min­dig összehasonlíthatatlanul jobb keresetért. A lengyelek (Folytatás a 3. oldalon) Zárjegy helyett adóbélyeg a cigarettákon Csapás a feketepiacra Az új rendelkezéstervezet szerint megszűnik a cigaret­tákon a zárjegy, s helyette adóbélyeget nyomtatnak az árura: ennyibe kerül majd a cigaretta. Az állam azonban továbbra is nagy terhet tesz a dohánygyártó cégekre. A tervezetről Rácz Gábor, a Britisch-American Tobacco Magyarország Kft. PR-igazga- tója elmondta: az új szabályo­zás stabillá teszi a piacot. Az adójegy értékpapír, tehát ami rá van nyomtatva, annyiba kerül a cigaretta. Ennek adótartamát, a jövedéki adót, illetve az áfát a gyár egy összegben fizetné be az államkasszába. Ez jó a költ­ségvetésnek — mert biztosan a pénzéhez jut - de jó a fogyasz­tónak is, mert stabil ár jelenik meg a cigarettapapíron. Az ál­lam négy gyárral áll kapcsolat­ban: a pécsivel, a debrecenivel, az egrivel és a sátoraljaújhelyi­vel. A gyárak számára előnyös e szabályozás, mivel fix piaci gyakorlat alakul ki. Megszűnik az a mód, hogy az egyik utca­sarkon sokszorosáért árulják a cigarettát, mint másutt. Az adóbélyeg árának kifize­tésére három hónapos hitelpe­riódust vezethetne be a Pénz­ügyminisztérium, majd a tü­relmi idő után az állam folya­matosan jutna a pénzéhez. A tárca egyébként együttműkö­dési készséget tanúsított: az adóbélyeg ügyében kikérte a dohányipar véleményét és hasznosította a szakemberek in­telmeit. Ennek az a célja, hogy az európai normák teljesíthe­tővé váljanak. A rocknagymama a Népstadionban „Egyszerűen ő a legjobb” így idézhetnénk kissé elfer­dítve az elmúlt évtizedekben kialakult sikerlisták egyik állandó szereplőjének leghí­resebb számát. A VH-1 adó a Hónap Mű­vészévé a rock féktelen nagy­asszonyát, Tina Turnert vá­lasztotta, aki augusztus 21-én, szerdán 20 órakor Budapes­ten, a Népstadionban ad kon­certet. Tennessee államban, egy fekete baptista lelkipásztor és egy cherokee indián anya gyermekeként Anna Mae Bul­lock néven látta meg a napvi­lágot. Tizenhét éves volt, mikor Ike Turner rhythm & blues énekes felfedezte; nem sokkal később feleségül vette, és még keresztnevét is meg­változtatta; így lett An­nából Tina Turner. Du­óként első sikerüket 1966-ban a River Deep, Mountain High című számmal ér­ték el, mely akár a pár karrier­jének metaforája is lehetne. Üstökösként emelkedtek a magasba, így hímevük és si­kereik elterelték a világ fi­gyelmét magánéletük bor­zalmairól. Ike fűvel-fával megcsalta a feleségét, akit rá­adásul rendszeresen vert is, és aki fogoly volt otthonában. (Folytatás az 5. oldalon) Tina Turner

Next

/
Thumbnails
Contents