Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

6. oldal SporTTüköR 1996. július 8., hétfő Kerékpáros ökölharcok Tavaly az egész világ meg­döbbent a spanyol kerékpá­ros körverseny egyik szaka­szán történtek miatt. Két, magáról megfeledkezett bringás ütötte, csépelte egymást agyba-föbe. Kék­zöld foltoktól tarkállottak, mire a nézők és a rendezők szétszedték őket. A verseny szervezői körében nem tört ki pánikhangulat. Váltig hangoztatták, ez 'a bunyó olyan, mint a fehér holló, tízévente ha előfordul a ke­rékpárosok világában. Am láss csodát, alig telt el egy röpke esztendő, máris újabb ökölharcról kürtőit a sajtó. Alig néhány napja a Tour de France ötödik szakaszán történt csetepaté. Egy bu­kást követően csapott össze a világbajnok Lance Armst­rong és a francia Bouvard. Azt nem tudni, melyikük só­zott nagyobb balhorgokat és jobbegyenesek a másik gyomorszájára, de tény, is­mét a nézőknek kellett köz­beavatkozniuk. Tavaly a Vuelta, idén a Tour, jövőre talán a Giro lesz a helyszíne effajta adok-kapoknak? Netán újabb nagyágyúk csatlakoz­nak az önkéntes Mike Tysü­nökhöz? Lehet, hogy Indu- rain szólalkozik össze Ro­mingerrel, vagy Jalabert Berzinnel? Kinek jó ez? A kerékpár­sportnak semmiképpen, (h) Lovász György aranyérmes A Gyulán zajló Masters erő­emelő Európa-bajnokságon szombaton késő éjszaka meg­született az első magyar arany­érem. A Master I. kategóriában (40-49 év) a 110 kg-os súly­csoportban új összetett Európa- csúccsal, 877.5 kg-mal a há­romszoros világbajnok gyulai Lovász György aranyérmet nyert. Az ezüstérem is a magya­roknak jutott, a mosonmagyar­óvári Horváth József 755 kg-os teljesítménnyel állhatott fel a dobogó második fokára. A harmadik helyen az orosz Vita- lij Stupin végzett 735 kg-mal. Komoly terveket szőnek a balassagyarmati Vitalitás-Biotech SE-nél Lendületben a hegyibringások Három évvel ezelőtt Galonics Péter Esztergomból Balassa­gyarmatra tekert frissen vásárolt mountain bike kerékpárjá­val. Gyarmatra érve a fiatalember elhatározta, barátai segítsé­gével újabb hazai fellegvárat épít kedvenc sportágának. Azóta támogatókra találtak, szakosztályt alakítottak, s megrendezték első, hírverő versenyüket a Nyírjes rengetegében. Persze, amíg ilyen messzire el­jutottak, sok víz folyt le az Ipo- lyon. Galonics Péter és Gólyán Szilárd, kiegészülve a jó barát Zoliéi Zoltánnal kezdetben tel­jesen amatőrként hódolt szen­vedélyének. A kedvtelésből űzött pedáltekerést rövidesen felváltotta a kemény, embert próbáló edzések sorozata. Ja­vítgatták, erősítgették a bringá­kat, készültek első versenyükre. Tavaly júniusban Zebe- génybe utazott a kis csapat, s az öt főre bővült - Nagy Balázs és Nagy Endre csatlakozott a trió­hoz - társaság rajthoz állt első versenyén. Győzelemről nem álmodoztak, ám a kirándulás sikerrel zárult. A munka, a felkészülés ez­után sem állt le. A Nyírjesben ideális terepviszonyokat talál­tak a hegyibringázáshoz. Van ott minden, emelkedő, lejtő, szárazságban porfelleg, esőben sártenger, buckák és bokrok. A fiúk, ha tehették, edzettek reggeltől estig, keresték a lehe­tőséget, melyik városi sport­egyesület fogadhatná be őket. A hegyibringás előtt nem lehet akadály így leltek a Vitalitás SE-re, amelynek megalakították a mountain bike-szakosztályát. Fantázianevet is felvettek: Zol­iéi Zoltán ötletére a Biotech mellett döntöttek. Idén, június elsején megren­dezték hírverő versenyüket. A nyírjesi viadal elsöprő sikert aratott, újabb tagok jelentkez­tek a szakosz­tályba, s azóta szülők sora keresi fel a fiatalokat, hogy csemetéjü­ket beírassák a biotechesek közé. A fiúk ki sem fogynak a tervek­ből. Bár az anya­giak nem engedik meg, hogy a távo­labbi viadalokra is nevezzenek, a ke­let-magyarországi versenyekre csak összekuporgatják a forintokat. A nyáron túrákat is szerveznek: ke­rékpárral bejárják a Cserhát és a Börzsöny hegyeit- völgyeit. Szeret­nének minél több országos bajnoki futamon elin­dulni. A télen sem lazsálnak: a gyarmati triatlono- sokkal készülnek a jövő felada­taira. (hegedűs) Olimpia-történeti különlegességek (67. rész) - 1992. Barcelona Balszerencsés bukfenc az utolsó gátnál Gail Devers, az amerikaiak atléta állócsillaga megnyerte Barcelonában a 100 méteres síkfutást. Mi sem természete­sebb, hogy száz gáton is ez lebegett a szeme előtt. Egészen az utolsó gátig úgy látszott, teljesülnek álmai. Az ifjú hölgy lábai nem en­gedelmeskedtek az agy paran­csának. Nem emelkedtek elég magasra, s botlott a gátban. Bukás lett a vége, s hason csúszva jutott át a célvonalon. S hogy ki győzött végül: Pa- raszkevi Patoulidu, akinek a nevét még kiejteni is roppant nehéz, nem még megjegyezni. A görög fiatalasszony nyolcvan év múltán szerzett ismét olim­pia aranyérmet hazájának. Minő meglepetés! Ezen az olimpián Hellász számára még egy arany jutott. Pirrosz Dimasz súlyemelésben hódította el a legfényesebb me­dált. Az eredményhirdetésig minden a legnagyobb rendben volt. Ekkor azonban kitört Bar­celona legnagyobb botránya. A harmadik helyezett Szamadovot ugyanis a figyelmetlen be­mondó oroszként köszöntötte, holott ő csecsen. A hazafi ezen irtózatosan megsértődött. Bronzérmét a földhöz vágta, s abban a pillanatban kivágtatott a teremből. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonnal ki­zárta őt a versenyekről. Ezek tudatában igazán főhetett a feje Alekszejevnek, az egyesített csapat súlyemelő-kapitányá­nak. Ő volt az, aki talonba tette a lényegesen jobb Orazgyur- gyevet, s lehetőséget adott a jó­val szerényebb képességű Szamadovnak. Ha Orazgyur- gyev indul, minden bizonnyal eggyel több arany kerül a FÁK csapatához, s eggyel kevesebb a botrány. A mongol Tuul egyike volt azon keveseknek, akik nem győzni jöttek Barcelonába. Ő csak le szerette volna futni a maratonit. Rendületlenül rótta a kilométereket, tök utolsóként. Besötétedett, de nem adta fel. A stadionban már a záróünnepség zajlott amikor elért a bejárat­hoz. Ekkor azonban egy szi­gorú rendező az útját állta. Az edzőpálya felé terelte, meg­fosztva ezzel a legeslegna- gyobb élménytől. A derék Tuult ez nem zavarta. O teljesítette a küldetését. Részt vett a verse­nyek versenyén, s célba ért a maratonin. (hege) Távozik a bátonyterenyei sportegyesület elnöke •• Onbecsapás a 4. helyezés Mint minden sportágban, a labdarúgásban is elérkezett a számvetés ideje. Most in­duló sorozatunkban me­gyénk labdarúgócsapatai­nak elmúlt idénybeli telje­sítményét értékeljük. Első­ként az egykor szebb napo­kat megélt, ám jelenleg csak a megyei első osztályban játszó nagybátonyi csapat­hoz látogattunk el. Bizony rég volt, amikor Nagybátonyt honi labdarúgá­sunk fellegváraként emleget­ték. A bányászat visszafej­lesztésével a foci is tisztázat­lan kérdés maradt a bányavá­rosban.- A lehetőséghez képest szép idényt zárt a csapat? - kérdeztük Mustó Istvánt, a sportegyesület elnökét.- A számok tükrében be­csaphatjuk magunkat és kör­nyezetünket. Ez a pillanatnyi­lag értékesnek tűnő előkelő negyedik hely nem elsősor­ban a mi jó teljesítményünk eredménye, hanem a bajnok­ság színvonalának kritikája - válaszolta nem kis elkesere­dettséggel az elnök.- Fél év alatt - ha igaz a hír - a harmadik edzőjét „fo­gyasztja" a csapat.- Tavasszal Sipkó Sándor - számomra a mai napig rejté­lyes okok miatt - hátat fordí­tott a csapatnak. Nem titkolt véleményem, hogy az egyéb­ként magától távozó, jó szán­dékú Koncsik László sem szakmailag, sem pedig morá­lisan nem tudta pótolni a hiá­nyát. De - és ezt nyugodtan leírhatja - a távozások sora nem fejeződött be, ugyanis az őszi idényt már én sem válla­lom. Egyszerűen belefárad­tam az érdektelenségbe, az örökös szélmalomharcba. Je­lentősen befolyásolja dönté­semet az MLSZ számomra el­fogadhatatlan döntéseinek so­rozata. Ennek legújabb ered­ménye, hogy a „focihiénák” ezentúl egy évben nem két­szer, ha­nem há­romszor igazolhat­nak szaba­don. De fogalmaz­hatok úgy is, hogy ennyiszer járnak jól. Azt ' már meg sem említem, hogy mit érnek az érvényes sportszer­ződések?!- Dön­tése végér­vényesnek tekinthető? S ha igen, hogyan látja a csa­pat jövő­jét?- Igen, döntésem végleges, nincs szán­dékomban megmásítani. Ahogy szokták mondani, pó­tolhatatlan ember nincs, remé­lem, mihamarabb sikerül megtalálni az elnöki posztra legalkalmasabb embert. Min­denestre az egyesületet mű­ködőképesen fogom átadni az utódomnak. Bízom benne, nem következik be kataszt­rófa Nagybátony sportéleté­ben. Természetesen az átme­neti időszak feladatait to­vábbra is ellátom. Felvételünk az őszi Nagybátony-Mátranovák mérkőzésen készült archív felvétel Ha végignézzük minden idők legeredményesebb olimpiai bajnokait, feltűnik, hogy a sokaranyas sportolók között túlnyomó többségben vannak a tornászok és az úszók. Ért­hető is, hiszen az ő sportá­gukban van a legtöbb lehető­ség az éremgyűjtésre. Nem véletlen, hogy Barcelona két kiemelkedő alakja is közülük kerül ki. Vitall Scserbo Nem kétséges, a fehérorosz fia­talember a világ egyik legkie­melkedőbb tornásza, aki Barce­lonában nagyon közel került ahhoz, hogy beállítsa az ameri­kai csodaúszó, Mark Spitz pá­ratlan rekordját: egy olimpián hét aranyat nyerjen. De csak hatig jutott, hiszen a csapatverseny (a FÁK színei­ben) és az egyéni összetett mel­lett, „csak” lólengésben, gyű­rűn, ugrásban és korláton tudott nyerni. Ám Scserbo nemcsak Barce­lonában remekelt, hanem min­denhol, ahol megjelent. Tizenöt világbajnokságot nyert, egyéb érmeinek, Eb-aranyainak számbavételéhez pedig külön statisztikust kellene foglalkoz­tatni. A kontinensversenyeken egyébként éppen május köze­Barcelona legeredményesebb versenyzői Atlantában is rajthoz állnak Vitali és Kriszti ismét „aranyosak” lesznek? verhetetlennek látszik, 2:06.62 perces világcsúcsát megközelí­teni sem tudják a vetélytársak. Amennyiben Egerszeginek sikerül a duplázás, hat arany­Vitali Scherbo: Mark Spitz nyomdokain pén szerezte utolsó három ara­nyát, Koppenhágában ugrás­ban, korláton és talajon győ­zött. Vitaiinak Atlantában újabb csúcsok döntögetésére nyílik lehetősége. Igaz, a szovjet Andrianov 15 olimpiai érmével beállított csú­csát csak abban az esetben döntheti meg, ha a másik ex- honfitárs, Gyityatyinhoz hason­lóan minden számban, összesen kilencben dobogóra áll. Kell-e mondani, ez szinte lehetetlen. Ha azonban három aranyat nyerne, már ő lenne minden idők „legaranyosabb” férfi tor­násza - megelőzve a japán Ka­tót -, ha pedig négyet, akkor az egyetlen tízszeres bajnoka le­hetne az olimpiák százéves tör­ténetének. A 24 esztendős minszki fia­talembernek egyébként a barce­lonai olimpia után feltörték a lakását, s mindenét elrabolták. Kivéve az olimpiai aranyait. Azokat ugyanis, mintha csak megérzett volna valamit, szüle­inél őrizte... Egerszegi Krisztina Különösen kezdődött a nem­zetközi karrierje: 1987-ben ugyanis az ifi Eb-n még nem indulhatott, mert nem töltötte be a tizenhármat, néhány héttel később, a strasbourgi felnőtt Európa-bajnokságon pedig 4. és 5. helyezést ért el. A legfiatalabb úszó aranyérmesként előbb lett olimpiai bajnok, mint világbaj­nok. Ezt követően nyert az Eu­rópa-bajnokságon, igaz, mind­járt három számban, ráadásul a hátúszásban világcsúccsal. Szöulban, ahol bomba megle­petésre első lett kétszáz háton, még a nemzet Egérkéje volt. Négy évvel később azonban há­rom fantasztikus győzelme után a sportsajtó már joggal keresz­telte át Krisztina királynőnek. Az atlantai játékok zárása után szűk két héttel 22. szüle­tésnapját ünneplő Krisztina harmadik olimpiájára készül, s ha minden igaz, csak két szám­Egerszegi Krisztina: a magyar sport halhatatlanja ban áll rajtkőre. Előbb négy­száz vegyesen, ahol élete leg­nagyobb álmát akarja megvaló­sítani: Petra Schneider kőkor­szaki világcsúcsát megdöntve győzni. Utána pedig kétszáz há­ton, ahol, ha nyer, az ausztrál Dawn Fraser eddig páratlan bravúrját ismétli meg, azaz há­rom egymást követő olimpián nyeri meg ugyanazt a számot. Bár tavaly a világbajnokságon nem sikerült nyernie, háton érmével minden idők legered­ményesebb magyar hölgy olimpikonja lesz, és vitathatat­lanul a sport univerzális törté­netének egyik hallhatatlan alakja. Egerszegi már bejelen­tette: az olimpia után visszavo­nul. Azt is tudjuk, hogy meny­asszony, vőlegénye az ugyan­csak válogatott úszó Zubor At­tila. Könnyű kitalálni: nem for­dít hátat az uszodának Krisz­tina.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents