Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06-07 / 157. szám

1996. július 6., szombat SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Zöldi László jegyzete írók vagy koldusok? A könyv régebben a legjobb barát volt, mára a legdrá­gább barátnő lett. A szellemes mondást azért idézem, mert néhány napja érdekes beszél­getés hangzott el a rádióban. Öreg író fejtegette, hogy leg­újabb könyvéért egy fillér ho­noráriumot sem kapott. Mintha bizony az volna meg­írva a sors könyvében, hogy ha egy író több évnyi munká­val elkészíti élete fő művét, akkor mindenki kereshet rajta, csak ő nem. Talán ép­pen csöndes rezignációja késztette arra a riportert, hogy megkérdezze a kiadó igazgatóját is. Az ismert nevű szakember sorolta a költségeket. A nyomda ennyit kért, a ter­jesztő annyit, az áfa talán a legmagasabb egész Európá­ban, s noha csakugyan nem fizetett a szerzőnek, még így is majdnem ráfizetett a kötetre. Volt idő, amikor szintén készí­tettem gazdaságossági számí­tásokat, s a rideg számok „ le­beszéltek” a kiadásra való kézirat megjelentetéséről. Mert a nyomdász nem éri be 25 százalékkal, a terjesztő legalább 40-et kér, az Áfa 12 százalék, a reklámra is kéne költeni valamit. Mi marad ne­kem, a kiadónak, és mit adha­tok a szerzőnek? Lehet, per­sze, úgy is kalkulálni, hogy az összeadott összegekhez hoz­zácsapunk 30 százaléknyi nyereséget, s máris a meg­hökkentően magas könyv­áraknál vagyunk. A baj csak az, hogy a még oly színvona­las kötetekre sincs fizetőképes kereslet. Már-már sajnálom a rá­dióban panaszkodó igazgatót, amikor felötlik, hogy véletle­nül én is beszéltem a riport­ban megszólaltatott íróval. Elmondta, hogy csaknem egymillió forintot szedett ösz- sze a szponzoroktól, mert na­gyon szerette volna nyomta­tásban látni a regényét. Ebből a szép summából nem jutott neki egy lyukas fitying sem. Magam is dolgoztam könyv­kiadóban, tudom, hogy egy 300 oldalas kötet kétezer pél­dányban aligha kerül egymil­lióba. S még valami miatt ér­demes élni a gyanúperrel. Egy másik öreg író nemrégi­ben arról tájékoztatott, hogy ő viszont egy másik kiadó szá­mára „koldult össze” 600 ezer forintot a szponzoroktól. 'Természetesen ő sem kapott A honoráriumot. Mostaná­ban ez a módi. így lehet meg­élni a szponzorpénzekből, persze, nem az íróknak. Kámforrá váltak a lányok Eltűnt két érsekvadkerti kis­lány: június 28-a óta ismeretlen helyen tartózkodnak. Lakatos Tímea (1977) körülbe­lül 165 centiméter magas, sovány testalkatú, vállig érő, hullámos, vi­lágosbarna a haja, szeme zöld, bőre fehér, fogazata hiányos. Eltűnése­kor fehér blúzt és hosszú, fekete szoknyát viselt. Különös ismertető- jele: bal kezének mutatóujjáról két ujjperc hiányzik, bal karján tyúkto­jás nagyságú anyajegy van, testén vakbélműtét hege látható. Virág Hajnalka (1982) 150 cen­timéter magas, közepes testalkatú, haja világosbarna, derékig érő, szeme barna, bőre kreol. Ruházata: fehér színű, hímzett galléros, rö­vidujjú blúz, piros kardigán, jobb oldalán sárga mintával, hosszú, kék alapon fehérpettyes szoknya. Ha nyár, akkor gyakorlat - Öt hetet töltenek a ke­reskedelmi és vendéglátó-ipari, illetve a Táncsics Mihály közgazdasági szakközépiskolák diákjai a salgótarjáni ÉVI ABC-ben. Felvételünkön Horváth Réka, Majer Viktória és Vágvölgyi Borbála látható munka közben. fotó: gy. t. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE 3. oldal Felavatták a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. tarjáni irodáját Megyénk a fejlődés útjára lép ? Megyénk vezetői vettek részt az ünnepi megnyitón fotó: -rt­(Foly tatás az 1. oldalról) A vezérigazgató kijelentette: az iroda mostani átadása első állomása annak a jelentős célnak az elérésé­hez, melyre bankjuk és többek kö­zött Salgótarján, Eger, Balassa­gyarmat, Bátonyterenye, Pásztó vá­rosok, valamint Nógrád és Heves megyék önkormányzatai szövet­keztek. Ez a cél pedig a térség fej­lesztése, hátrányos helyzetének mérséklése. Ehhez értékelhető, pénzügyileg támogatható progra­mokat kell készíteni. Salgótarján és vonzáskörzetének országgyűlési képviselője hangoz­tatta: egy társaság alakításának vannak stációi. A két és fél év alatt, amíg az ötletből valóság lett, sokat kellett dolgozni, de megérte a fára­dozást. A kft. közreműködésével ugyanis új fejlődési pályára juthat megyénk, megvalósulhat az a fej­lesztési program, amely a tervek szerint még ezen a nyáron a kor­mány elé kerül. A Közép-magyarországi Regio­nális Fejlesztési Kft. működése Nógrád, Heves és Pest megyékre terjed ki, Egerben kirendeltsége van. A többi között főbb tevékeny­ségi körei: tőkerészesedést vállal kis- és közepes vállalkozásokban, befektetéseket szervez, anyagi for­rásokat közvetít, pénzügyi tanácso­kat ad, önkormányzati, térségi fej­lesztési projekteket dolgoz ki, s menedzseli is azokat. A társaság szerepet kíván játszani a Salgótar­ján és Bátonyterenye vonzáskörze­tét érintő vállalkozási övezet előké­szítésében, a nógrádi városok ipari parkjainak megteremtésében, az ál­lami vagyon jövőbeni hasznosítási stratégiájának kimunkálásában. Ki szeretnék használni az MBFB fej­lesztési tevékenységéből származó előnyöket. A kft. sokirányú munkájára nagy szükség is lesz, hiszen Nógrád me­gye gazdaságilag az ország egyik leghátrányosabb térsége napjaink­ban. Az egy lakosra jutó hozzáadott érték (GDP) az országos átlagnak csupán a 62 százaléka. (kolaj) Szarvasgedén azok záratták be az iskolát, akik annak idején visszakövetelték Tanintézeti tetemrehívás (Folytatás az 1. oldalról) Érvekkel, tényekkel bizonyí­tottuk, hogy beláthatatlan követ­kezményekkel jár, ha az iskola bezárására sor kerül. A jegyző­könyv tanúsága szerint a jelenlé­vők közül senki sem kifogásolta az oktatás színvonalát, a feltétele­ket. Az iskola kialakítására, a fel­szerelések fejlesztésére több mil­lió forintot költöttek az elmúlt években. Épült egy tornaszoba is. Népszerűbb a szomszéd Az írásos nyilatkozatokat 1996. február 23-áig kellett beküldeni, átadni az önkormányzatnak. A dokumentumok szerint öt szülő a palotási, tizenöt pedig a job­bágyi iskolába kívánta járatni gyermekét. Csupán három-négy szülő jelölte meg a helyi iskolát. Az állásfoglalások alapján az önkormányzat úgy döntött, hogy a tervezett I-VI. osztály helyett csak I-IV. összevont osztály in­duljon az új tanévben. Ezt a képviselő-testületi határozatot is ismertette a polgármester a szü­lőkkel. A döntés előtt a polgár- mester ismét a szülők partnersé­gét kérte, mondván: kettő gye­reknek nem lehet iskolát fenn­tartani.- Az önkormányzatnak eszébe sem jutott az iskolát be­zárni - folytatja Nagy Gábor. - Az újabb írásos nyilatkozatok szerint azonban erre kényszerí­tették a testületet. Jobbágyiba 15, Palotásra pedig 11 szülő íratta be gyermekét. * Gyüre józsefné képviselő sze­rint az alsó tagozat továbbra is megmaradhatott volna, a szülők döntése érthetetlen. Kéri Tibor képviselő sajnálja, de ki kell mondani: két tanulóval nem mű­ködhet iskola. Kurunczi János képviselő sze­rint az iskolák közötti különbség is sokat számít. Fehér Sándor, a szarvasgedei iskola igazgatója nem kívánt nyi­latkozni. A téma lezárása után a képvi­selő-testület kimondta döntést: - mivel a szülők nem igénylik az iskola működtetését, bezárják az intézményt. A sors fintora, hogy 1989-ben - még a közös tanács idején - a szülők kérték 1974-ben megszüntetett iskolájuk visszaál­lítását. Ne utazzon elsős!- Mi az oka az elutasító maga­tartásnak? Az orvosi rendelőben idős asz- szonyok várnak sorukra. Érdek­lődésemre csak annyit mondanak: -nem az ő dolguk. Amikor az unokákra terelem a szót, azt vála­szolják: -ők tudják, mit csinál­nak. Az utcán találkozom azzal a deres hajú, erőteljes férfiúval, aki nem tartja jónak az iskola bezárá­sát, majd hozzáteszi: - a szülők dolga, hová íratják csemetéiket.-Nem helyeslem, hogy elsős gyerekeket a szomszédos közsé­gek iskoláiba utaztatják. A ki­csiknek sok szülői segítségre van még szükségük - mondja. Az érdekeltek közül csupán Budai Lászlónét találtam otthon.-Tudomásom szerint négy-öt gyerek maradt volna helyben. Akik már régen máshová vitték a csemetéiket, azok nem hozzák vissza. A szarvasgedeiek azt mondják: nem járatják ide a gyermekeiket, hogy két év után újra Jobbágyiba vagy Palotásra kelljen vinni őket. Drága a bezárás is-Ha az iskolát bezárják, sze­gényebb lesz a község.- Sok álmatlan éjszaka után máig sem tudom megemészteni a dolgot. Egyik szülő sem hozott fel elfogadható érvet, s ha még öt gyerek jelentkezett volna, akkor nem zárjuk be az intézményt - hangsúlyozza a polgármester. - Az igazgató munkaviszonyának megszüntetése - ha a végkielégí­téshez szükséges pályázat ered­ménytelen lesz - járulékaival együtt 535 557 forintba kerül az önkormányzatnak. Az előbbiek alapján Ranga Zoltánné pedagó­gusnak is jár 220 ezer forint. Em­lékeztetőül: az iskola idei költ­ségvetésére 1,2 milliót terveztek. Venesz Károly Hírek Erdélyi Kör Salgótarján - Július 8-án, 16 óra 30 perckor az Erdélyi Kör a József Attila Művelő­dési Központban megemlé­kezést tart a magyar szabad­ság napja (június 30-a) al­kalmából. A megjelentek tá­jékoztatót hallhatnak a ma­gyarok negyedik világtalál­kozójáról, illetve az elkö­vetkezendő időszak prog­ramjairól. A rendezvényre eljön Ordódy Judit, a Duna tévé titkára is. Klubtoborzó Bátonyterenye - Ifjúsági klubjába invitálja a fiatalo­kat, a vakációzó diákokat a városi művelődési ház és könyvtár. Július 6-ai, szom­bati programkínálata: zene- hallgatás, asztalitenisz, sakk és egyéb játékok, melyeket 17-től 21-ig vehetnek igénybe az érdeklődők. Együtt ünnepelnek Karancsberény - Fennál­lásának 750. évfordulója alkalmából kétnapos ün­nepséget rendezett a szlo­vákiai, határ menti Mu- csiny község. A tegnap kezdődött programra meg­hívást kapott Karancsbe­rény falu vezetése, hagyo­mányőrző népdalköre, va­lamint öregfiúk futballcsa­pata is. A két falu pár hó­napja vette fel a kapcsola­tot. A népdalkor és más - szlovák - ven­dégegyüttesek szombaton adnak műsort, a herényi fa­luvezetők és a vendéglátók vasárnap tartanak megbe­szélést. Katonás fogadónap Salgótarján - A Nógrád Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokság helyettes pa­rancsnoka, Szarka Zoltán alezredes június 8-án, hét­főn, 8-tól 15 óráig tartja fo­gadónapját a megyei pa­rancsnokság épületében. Tűz a szertárban Nagybárkány - Lángok csaptak ki a nagybárkányi önkéntes tűzoltók szertá­rából csütörtökön, kevés­sel éjfél előtt: egy szívó­tömlő és egy Zuk égett, 25 ezer forint értékben. Mi­vel a tüzet valószínűleg szándékos gyújtogatás okozta, az ügyet a rend­őrök és a tűzoltók közösen vizsgálják. Kényszerszabadságon - Rövidesen eldől sorsuk Levegőért kiált a húsüzem (Folytatás az 1. oldalról) Napi 40 mázsát kellene ter­melni, ám ennek csak a felét si­került. Hetek óta jelentős vesz­teséggel működünk. Muszáj felfüggeszteni az üzemeltetést.- Értesüléseink szerint ko­moly adóssága van a cégnek.- Sajnos ez januártól nyo­maszt bennünket.- Állítólag harmincmillióra rúg tartozásuk.-Jók az információik. Ám ezt kezelni tudnánk, az értékesí­tési nehézségeink miatt kell le- ál Inunk.- Hogyan tovább?- Új tulajdonosokat kívá­nunk bevonni a társaságba. Az elmúlt hetekben két üzleti cso­porttal is tárgyaltunk, ám visz- szaléptek. Nem adjuk fel, újabb társak után nézünk.- Esélyek?- Egy hónap alatt minden el­dől. Reménykedünk. Nem akar­juk elveszíteni azt, amit eddig oly nehezen sikerült elérnünk.-Mi lesz a dolgozók járan­dóságával?- Mindenki megkapja a pénzét. Eddig sem volt ezzel gond, ezután sem lesz. Ha nem sikerülnek tárgyalásaink, s be kell zárnunk az üzemet, akkor is rendezzük a dolgozók fize­tését. Erre szavamat adom. De nem erre készülünk. Új társa­kat és ezzel piacot kell nyer­nünk.- Percze úr?-Továbbra is élvezi bizal­munkat. Remélem, egy hóna­pon belül ismét lesz mit irányí­tania. Mit kell tenni, hogy minél több egészséges gyermek jöjjön a világra ? Sok bajt megelőz a magzatvédő vitamin-Magyarországon a szóbeliség őrizte meg azt a hagyományt, amely szerencsésebb népek esetében írásban is megmaradt - mondta dr. Erdélyi Ágnes, Európa-díjas néprajzkutató A palóc falvak lelki egészsége című előadásának bevezető gondolataként. Vizsgálati tapasztalatai - ame­lyeket a salgótarjáni nyári egyetem plenáris ülésén teg­nap elmondott - elsősorban a vallásos tudatformák (imádsá­gok, Szűz Mária-kultusz stb.) szájhagyomány útján történő továbbörökítésének megnyil­vánulásaira koncentrálódtak. Dr. Czeizel Endre, a médiák jóvoltából sokak által ismert és tisztelt genetikus családterve­zésről szóló előadása ezúttal is nagy érdeklődést váltott ki és átütő sikert aratott az egész­ségügyben jártas hallgatóság körében. A neves előadó az optimális családtervezés három szaka­szát -alkalmassági vizsgála­tok, három hónapos felkészü­lési idő és a korai terhesség fo­kozott védelme - jellemezte elméleti megalapozottsággal, de számos konkrét élményre, példára építve. A felkészülési szakaszban különösen fontos a magzatvédő vitamin alkalma­zása, amellyel számos rendel­lenesség kivédhető. Segíteni persze csak azoknak a házas­pároknak tudnak, akik időben jelentkeznek a családtervező szakembereknél és folyamato­san együtt­működnek velük. Dr. Dobó Márta - Cze­izel Endre munkatársa - a leggyako­ribb (dagana­tos, szív- és érrendszeri, allergikus - betegségek megelőzésé­nek lehetősé­geiről szólt az öröklött hajlamok és a külső, kiváltó tényezők összefüggé­sében. Dr. Czeizel Endre a nyári egyetemen (szilágyi)

Next

/
Thumbnails
Contents