Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-04 / 155. szám
4. oldal Gyarmati Magazin 1996. július 4., csütörtök Gázról lobbant robbanásig feszült vita (Folytatás a 3. oldalról)-Azért egy dolgot még megkérdeznénk - mondja búcsúzóul Szondi György. - Az Arany János, Jókai stb. utcákban nagyon sok bérlő volt. Tőlük vajon milyen jogon szedtejc gázműfejlesztési hozzájárulást?! Türelmes tárgyalás kell(?) A körzet egyik képviselője Majdán Béla. A városatya így vélekedik: - Úgy gondolom, hogy a távhőszolgáltatást igénybe vevők döntő többsége tisztességes kisember, akiknek önhibájukon kívül embertpróbáló anyagi nehézségeik vannak. Ezeknek az embereknek a hó végén a néhány száz forint is rengeteget jelent. Nem kívánom senkinek ezeket az anyagi gondokat! Az önkormányzatnak mindent meg kell tennie a kompromisszum kialakításáért, amelyhez a fűtési bizottságok vezetői az elmúlt egy évben mindig is partnerek voltak. Úgy látom, a türelmes tárgyalásra szükség és lehetőség is van. Tőzsér Zsolt már az előző ön- kormányzat idején, képviselőként is foglalkozott a témával. Alpolgármesterként pedig végig figyelemmel kísérte a fejleményeket, ő tartotta a kapcsolatot a fűtési bizottságokkal.- Az érintettek kifogásolják, hogy ön azt nyilatkozta a sajtóban: a Legfelsőbb Bíróság az ön- kormányzatnak adott igazat, véget ért hát a „gyarmati gázper”. Szerintük ön nincsen kellően tisztában a dolgokkal, hogy melyik pert ki és miért indította...- Mivel kezdetektől foglalkozom az üggyel, aligha kell bizonygatnom, mennyire ismerem a történteket. Tudom, hogy a Koós Hutás úrék által indított perben első fokon az önkormányzatnak adott igazat a bíróság. Nincsen róla információm, hogy a megyei bíróság tárgyalta volna már az ügyet. A másik ügyet nevezzük röviden a Szatmári-ügynek. Ő egy személyben indított pert az önkormányzat ellen. Szatmári urat elsőfokon, másodfokon is elutasították, s legutóbb a Legfelsőbb Bíróság sem adott neki igazat. Gyakorlatilag azt mondták ki, hogy amiért ő pert indított, abban nem kompetens a törvénykezés. Vagyis a bíróság nem minősítheti vagy érvénytelenítheti az önkormányzat rendeletéit vagy döntéseit. Vagyis semmi túlzás és tévedés nem volt abban, amikor azt nyilatkoztam: a Legfelsőbb Bíróság az önkormányzatnak adott igazat.- Csak hát ez nem a lakók, hanem Szatmári úr pere volt. A lakók ugyanis be sem perelték az önkormányzatot...-A Szatmári úr ügyére gondoltam.- Alpolgármester úr! Az embereket mélyen felháborította az a hangnem, amelyet velük szemben használt a tárgyalásokon...- Milyen hangnem?-Állításuk szerint ön alpári volt, fel akart állni az asztaltól, és még sorolhatnánk tovább.- Nem szoktam alpári hangon beszélni.- Mindenesetre erősen kifogásolják a stílusát.- Lehet, hogy néhányszor felemeltem a hangom. Lehet, hogy nem voltam mindig mosolygós és néha elfogyott a türelmem. Többször is két-három órán keresztül tárgyaltam az emberekkel. Az asztalhoz ültünk, hogy megértsük egymást, s olyan eredményre jussunk, amelyiket mindkét fél elfogadja. Kétórás beszélgetés és vitatkozás után van egy-két ember, aki nem képes felfogni, hogy miről is van szó. Elismétlem egyszer, kétszer, háromszor, de ő csak mondja a magáét. Ezek után kinek nem fogyna el a türelme és ki nem mondaná azt, hogy akkor most már hagyjuk abba, mert semmi értelme folytatni.-A város alpolgármesterétől alighanem nagyobb önmérsékletet várnak el a polgárok...-Nem sértettem meg senkit, kellő önmérsékletet tanúsítottam. De mondok egy példát! Az energiaár-emelésről volt szó. Az egyik hölgy egyre csak azt bizonygatta nekem, hogy húsz százalék. Mondtam neki, hogy az nem annyi. De ő egyre csak bizonygatta a maga igazát, mondván a tévé meg a rádió is bemondta, hogy húsz százalék. Elmagyaráztam neki, hogy számunkra a Magyar Közlöny a mérvadó, nem az, amit a tévé és a rádió mond. És ezzel korántsem a médiát bántom, hiszen ők nyilvánvalóan átlagszámokat közölnek. De a hölgy ezt még ezek után sem volt képes megérteni, csak mondta és mondta tovább a magáét. Nem tagadom, ekkor valóban mondtam neki: ha tovább szajkózza ezt, akkor felállók és hazamegyek. Ez az igazság. Korrekt kedvezmény-A tárgyalások során állítólag ön elismerte, hogy a huszonöt százalékos hozzájárulási díjkedvezménynél több járna az érintett lakóknak.- Ilyet én nem mondtam. Mert miről is van szó? Az előző testület meghozta a határozatot a gázhozzájárulásról. Három fizetési lehetőség közül lehetett választani. Több fórum is volt ebben a témában, tájékozódhatott a város lakossága.-Az ügy szereplőinek erről is más a véleménye. Azt állítják, egyáltalán nem kaptak semmilyen tájékoztatást a befizetési lehetőségekről.- Ugyebár, a gázberuházás az előző önkormányzat idején kezdődött. De azt nem tudom elképzelni, hogy nem kaptak tájékoztatást éppen ezek az emberek. Hiszen sok ezer más család tudott róla. A fórumokon én is részt vettem akkoriban, mint képviselő. Nem tudok mit mondani ezek után az állításukról. Nem tudhatom, hogy ők mit tudtak a hozzájárulási díj fizetési lehetőségeiről. Szóval, három fizetési mód közül lehetett választani. Ezen kívül semmiféle más kedvezmény nem volt! Aztán tavaly mi hoztunk egy olyan rendeletet, amely ad kedvezményeket.- Vagyis, akik idén szeptember 15-ig egy összegben befizetik a hozzájárulás maradékrészét, azok 25 százalékos kedvezményt kapnak. '- Éppen azért döntöttünk így, mert a testület tisztában van a helyzettel. Azért adtunk kedvezményt, hogy végre legyen rendezve a gázközmű-hozzájárulás. Egyébként azt a panaszos lakók is elismerték, hogy fizetniük kell hozzájárulást, hiszen élvezik a gáz előnyeit, csak az összeg mértékével nem értettek egyet. A 25 százalékot rendkívül korrektnek tartom. Ha többet adunk, akkor mit szólt volna az a több ezer polgár, akik korábban kifizették, méghozzá kedvezmény nélkül a hozzájárulást? Egyébként, hogy menynyire nem értjük meg a problémájukat - hiszen ezt mondják ránk - meghosszabbítottuk a fizetés rendezését három hónappal. A többség fizet- És, fizetnek az emberek?- Az ezer család túlnyomó többsége már volt a városüzemeltetésnél és vagy befizette vagy jelezte, hogy befizeti.- Mekkora összegekről van szó?- Lakásonként egy-két-há- romezer forintról.- Végül is, mit gondol, miért lett ekkora ügy ebből?- Nem tudom. Lehet, hogy furcsa, amit mondok: nem biztos, hogy jól jártunk el, amikor olyan sokat tárgyaltunk ezekkel az emberekkel. Lehet, hogy azért hitték úgy, mindent elérhetnek. A még nagyobb kedvezményt, vagy akár elengedjük nekik a hátralévő rész kifizetését.-Alpolgármester úr! Megoldódik az ügy? Mire számít?- Hallottam, hogy Szatmári úr az Alkotmánybírósághoz akar fordulni. Nem tudom, a Koós Hutás úrék folytatják-e a pereskedést. Mindenesetre én úgy vélem, az önkormányzat mindvégig korrekt volt ebben az ügyben. Éppen a lakók érdekeit tartottuk szem előtt. Az ezer családból közel kilencszáz már befizette az őt érintő összeget, s ez jelent valamit. Bízom benne, hogy a többiek is így tesznek. Tőzsér Zsolt alpolgármester 1996. július 4., csütörtök Gyarmati Magazin 5. oldal Még nincs nagy baj, de szemléletváltásra lenne szükség Hogy egy kömyezetbarátabb városban éljünk! Öt éve, hogy kinevezték Gyenes Szilárdot, a város környezetvédelmi felügyelőjévé. Akkor azt nyilatkozta: én leszek a mumus! Fél évtized elég nagy idő, kiderülhetett, igazi mumussá vált-e a fiatalember. Gyarmat környezeti helyzetéről beszélgetünk vele.- Ön az új képviselők kinevezésekor nyomban lerakott az asztalra egy tanulmányt. Mi lett ennek a sorsa.- Ebben a tanulmányban a város környezeti helyzetét elemeztem. Ezzel szerettem volna hozzájárulni ahhoz, hogy a későbbiekben egy kömyezetbarátabb városban éljünk. Azóta több kérdéssel foglalkozott az önkormányzat, bár akad még teendő elég.- Milyen adottságokkal rendelkezik Gyarmat?- Sokkal jobbal, mint sok város. Ez leginkább arra értendő, milyen élettérben élnek az emberek, hol tölthetik szabadidejüket. Feltétlenül előnynek tartom, hogy a környéken sok az erdő, a zöldövezet. Itt van például a Nyírjes, az Égerláp.- Milyen levegőt lélegzünk be?- Jónak mondható a levegő minősége. Igaz, a belváros a nagy forgalom miatt eléggé szennyezett. Amíg a gáz- és vízvezeték fektetése zajlott, addig a por is nagyobb volt a kelleténél. Mégsem panaszkodhatunk.- Akkor akár boldogok is lehetünk!- No, azért még nem jött el a hurráoptimizmus ideje. A vízkészletek például siralmas állapotban vannak. Az emberek a környezeti változásokból nem sokat vesznek észre. Erre legékesebb példa éppen a víz. _ .....?Mondom. Az ötvenes évek előtt ebben a városban mindenkinek saját kútja volt. Ebből itták az iható minőségű vizet. Ekkortájt készült a városban egy közkút rendszer. Nemrégiben bukkantam rájuk. Ezek öt méter átmérőjű, téglával kirakott kutak.-Hol talált ezekre a különleges „gödrökre” ?- A Palóc ligetben, az Óváros térnél, a Kecskeligetben. Némelyiket betemették, némelyek még megvannak. Utóbbiak igen sok vizet adnak még ma is. Ezekből a kutakból vette a lakosság a vizet, majd folyamatosan kiépítették a vízvezeték-hálózatot. Létrejött a vízmű is. —... amely az Ipoly vízbázisából nyeri a vizet.-így van. Erre épült a város vízvezeték-rendszere. Csak hát elmaradt a csatornázás. A régi kutakba és egyéb helyekre vezették az emberek a szennyvizet. Naponta két és fél millió liter szennyezett víz kerül az altalajba. Ez a víz rátelepült a háttérterületekre is. Ehhez jött még a mező- gazdaság által okozott szennyezés. Úgyhogy a mai napra Gyarmat gyakorlatilag elvesztette vízbázisát.- Vizünk mégis van. Ha máshonnan nem, Dejtár- ról.- Dejtárról hozzuk a szükséges víz- mennyiség ötven százalékát. Sajnos, Dejtáron napjainkban ugyanolyan kedvezőtlen folyamatok játszódnak le, mint korábban nálunk. Nem maradt más hátra, mint a Duna bekapcsolása. Száz kilométeres távolságból szivattyúzzuk vissza a vizet ebbe a kisvárosba, és ebből a lakosság semmit nem vesz észre.-Miért, mit kellene érzékelnünk?- Az emberek kinyitják a csapot és jön a víz, aztán szennyezve halad tovább a talajba. Ettől válik természetessé az a szemlélet, ami a pazarlásra, a kömyezetszeny- nyezésre ad teret. Ennek később mérhetetlen következményei lesznek. A környezetszennyezésből közvetlenül nem érzékel semmit a lakosság. Azt viszont észleli, hogy egyre drágább a víz. Arra nem gondol senki, hogy ez azért van, mert elszennyeztük a talajt és itt nem nyerhetünk tiszta vizet. A víz árának emelkedése azzal magyarázható, hogy új vízbázisokat kell feltárni, és egyre messzebbről jön az éltető folyadék. Azért néha gondolhatunk erre is, amikor olyan nagy előszeretettel szidjuk az önkormányzatot.- Váltsunk témát. A hulladéktárolás sem megoldott a városban, valamit tenni kellene!-A hetvenes évek végén készült el Gyarmaton a technológiával egyáltalán nem rendelkező hulladéklerakó. A kővári munkagödör kialakításakor az agyagot eltávolították. Sőt, annak idején ott egy kis tavacska is volt. Sajnos, a hulladékrétegen átmosódó vizek az Ipoly kavicsteraszába jutnak. Mindenki tudja, hogy ez a hulladéklerakó betelt.- Akkor most mi lesz?-Új hulladéklerakó után kell nézni. Csak olyan korszerű tárolóban szabad gondolkodni, amely a lehető legjobban csökkenti a környezeti károkat. Ezen munkálkodik az önkormányzat is.- Maradjunk még kicsit a dugig telt lerakónál.-Elképesztő környezeti károkat okozott ez szeméttároló. Gondoljunk bele: egyetlen kvarcóraelem képes megfertőzni egy köbméter vizet! A hetvenes évek óta a városban megvásárolt szárazelemek kilencven százaléka itt kötött ki. Hatalmas mennyiségről beszélhetünk. A közelmúltban egy akció keretében nem egész két hónap alatt fél tonna szárazelem gyűlt össze az iskolákban. Ez olyan negyvenezer darab lehet. Fel sem tudjuk mérni a káros hatásokat. Hiába járunk a Holdon, nem ismerjük eléggé a hosszú távú káros hatásokat.- Ha ez ennyire veszélyes, miért nem szorgalmazzák a szelektív hulladékgyűjtést.- Kísérletek erre is vannak, de talán a társadalmi feltételek nincsenek meg. Érnünk kell még, hogy alkalmazni tudjuk ezt a kiváló gyakorlatot. Annak én sem, és a város vezetése sem látta értelmét, hogy kihelyezzük a szelektív hulladéknak szánt konténereket. Ebből jelenleg csak az sülhetne ki, hogy boldog-boldogtalan válogatás nélkül öntené a szemetet ezekbe a konténerekbe. Sajnos jelenleg csak itt tartunk. Hozzáteszem, a felvevőpiac sem alakult még ki. Talán majd később... Ha érettebbek leszünk. Mégis azt mondom: négy-öt éven belül ezeknek a konténereknek, magának a szelektív hulladékgyűjtésnek a bevezetése elkerülhetetlen.-Mikor döbbennek rá az emberek, hogy óvatosabban kellene bánni a szeméttel?-Majd, ha érzik a pénztárcájukon. Amikor rájönnek, hogy a kétliteres flakonok gyorsan megtöltik a kukát. Amikor rádöbbennek, hogy a benne lévő levegőért is fizetni kell.-Hogy állnak a gyárak, üzemek, cégek a környezetszennyezés terén. Vagy ha úgy tetszik, hogy viszonyulnak a környezet- védelemhez?- Az egyik legjelentősebb környezetszennyező anyagot kibocsátó üzem, a Kerámia, megszűnt. A többi gyárral - bár akadnak kisebb gondok - nincs különösebb gond. Olyan jelentős, a lakosság egészségét veszélyeztető környezetszennyezéssel nem kell számolni. A vizsgálati eredmények is ezt támasztják alá. De hát hol nincsenek kisebb ügyek...- Minek köszönhető ez?- Egyrészt ez abból ered, hogy aránylag szerencsésen épült fel a város ipari szerkezete. Másrészt a levegőszennyezés gyakorlatilag megszűnt a gázra történő átállással. Emlékezzünk csak például arra a gőzmozdonyra, amellyel a vasúton fűtöttek. Ma már nem okádja a füstöt az a kazán sem. Összességében: a fogyasztói társadalom „áldásai” sokkal nagyobb terhet jelentenek a városnak, mint az itt működő üzemek.-Lehet optimista egy környezetvédő?- Eredendően optimista vagyok. Azt hiszem, ha egy környezetvédelmi vezető nem optimista, akkor hagyja abba. Mumusként álltam munkába öt évvel ezelőtt, nem is mentem el szó nélkül a dolgok mellett. Talán nem voltak hiába valóak az eddigi erőfeszítéseim. Gyenes Szilárd: beteg a vízbázis
