Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-23 / 171. szám

4. oldal Hazai Körkép 1996. július 23., kedd Módosítják az egyházi ingatlanokról szóló törvényt Támogatni, de hogyan? A parlament várhatóan az ősszel módosítja a volt egy­házi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt, és ezzel min­den bizonnyal pont kerül az évek óta húzódó ügy végére. Platthy Iván, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokkal foglalkozó államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján emlékezte­tett rá, hogy jelenleg mintegy négyezer ingatlan sorsa rende­zetlen. A történelmi egyházak a közelmúltban úgy nyilatkoztak: ezek közül 1700-at természet­ben kémek vissza, 2300-ért pe­dig elfogadják a pénzbeli kárta­lanítást. Hozzájárulnak ahhoz is, hogy a folyamat lezárására eredetileg tervezett határidőt 2001-ről 2010-re módosítsák. Mindezt szeptemberben tár­gyalja meg a kormány, és így remélhető, hogy a parlament még az ősszel módosítja az 1991-es törvényt. Régi igény, hogy új alapokon nyugvó, mindkét fél számára megnyugtató megoldás szüles­sék az egyházak állami támoga­tásának módjáról és mértékéről. A koncepciót az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és val­lásügyi bizottsága dolgozza ki. Jó lenne - mondotta az ál­lamtitkár -, ha az egyházak ál­tal is elfogadható törvényterve­zet még a jövő évi költségvetési törvény előtt, tehát az idén el­készülne. Az Egyházi Kapcsolatok Titkársága szeretne életre hívni egy alkalmanként összeülő or­szágos kollégiumot, amely az állam és az egyházak közötti napi együttműködés szakmai tanácsadó, véleményező, gon­dokat jelző fórumaként mű­ködne. Az elképzelést máris 35 felekezet helyesli. (d. g.) Nonprofit-törvény az idén A nonprofit szervezetek háza táján tapasztalható jogi és gazdasági szervezetlenségből igyekszik kiutat találni egy most készülő törvénytervezet, amelynek részleteiről tegnap tartottak sajtótájékoztatót a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. • Magyar Bálint, a tárca vezetője elmondta: jelenleg 42 ezer nonprofit szervezet működik hazánkban, szabályozásuk - a jövő évi adótörvényekkel össz­hangban - nem várhat tovább. A változás lényege, hogy e szervezetek közül - egy ötfo­kozatú skálán elfoglalt helyük szerint - csak azok részesülhes­senek differenciált támogatás­ban, amelyek valóban közcélo­kat szolgálnak, s betartják a rá­juk vonatkozó előírásokat. Az egyes szintekre való besorolást új fórum, a kilencfős Nonprofit Felügyelet végezné el, ám a felügyelethez való bejelentke­zés önkéntes lenne. Az az egye­sület, alapítvány, amelyik vál­lalja a rendszeres ellenőrzést, közvetett és közvetlen kedvez­ményekhez juthatna. Az első kategóriába tartozó szervezet - például egy családi sírbolt gondozására létrejött alapítvány - semmilyen ked­vezményt nem kapna, míg az ötödik kategóriába soroltnak hatféle, többek közt vállalko­zási kedvezmény járna. Szak­emberek szerint ez utóbbiról még sok vita lesz a pénzügyi és a művelődési tárca között. A tervezetet hamarosan tár­sadalmi vitára bocsátják, (t. m.) Jó papír az Az Államadósság Kezelő Központ első féléves mérlege szerint az állampapírpiac eredményei jók, nincs szük­ség a jegyzések rendjének megváltoztatására. Csak a független gazdaságkuta­tók jóslatában magasabb az inf­láció a ténylegesen várhatónál, vélekedett Thuma József, a Magyar Államkincstár elnöke tegnapi, az állampapírpiac fél­éves helyzetét értékelő tájékoz­tatóján. Állítása szerint az inf­láció júliusban 23,6 százalék volt, és év végére is 24 százalék alatt marad. Mivel az állampa­pírok futamidőtől függő kamat­szintje 24-25,5 százalékos, ezért vásárlásuk értékálló be­fektetés. állampapír Acs Zsuzsa, az Államadósság Kezelő Központ igazgatója el­mondta: a lakosság 217 mil­liárdnyi megtakarításának 15 százalékát állampapírokba fek­tette. Az első fél évben 174,5 milliárd forint nettó értékben bocsátottak ki állampapírt. Eb­ből 122,2 a központi költségve­tés, 39,4 a társadalombiztosítási alapok finanszírozását hivatott fedezni. Az arány tehát kedve­zőnek mondható. A 6 és a 12 hónapos diszkont kincstárjegyeknél várható a le­járatot jelentősen meghaladó kibocsátás. Az államkötvény­aukciókon havonta 15 milliárd­nyi, a kamatozó kincstárje­gyekből pedig 5-8 milliárdnyi kerül kalapács alá. B. B. A négynapos ünnepet még otthon tölthetik a bevonulok A parancsnok álmát felejtsük el Július 31-én mintegy 14 ezer katona szerel le a Magyar Hon­védségtől és a Határőrségtől, s nagyjából ugyanennyi fiatal­nak kézbesíti a napokban a posta a behívóparancsot. A le­endő újoncok azonban - a korábbi évekhez képest - egy hét­tel tovább élvezhetik a szabad életet, hiszen augusztus 14-15 -ről 21-22-re halasztották bevonulásukat.-Miért? - kérdeztük Békési Zoltán ezredest, a honvéd ve­zérkar osztályvezetőjét.-Egyszerű a magyarázat: szeretnénk, ha a fiatalok csa­ládi körben tölthetnék az au­gusztus 20-i, idén négynapos ünnepet. A miniszteri rendelet ilyen értelmű módosítása ter­mészetesen a hivatásosokra is vonatkozik.- Igaz, hogy évről évre rom­lik a bevonulók fizikai és pszi­chikai állóképessége?- Inkább úgy fogalmaznék: a sorkötelesek egy része ugyanazokkal a - sajnos, mind gyakoribb - betegségekkel küszködik, mint a társadalom többi tagja. Tény, hogy a be­vonulók 34 százaléka ideigle­nesen vagy véglegesen alkal­matlan a katonai szolgálatra.- Mire képes a maradék 66 százalék?-A parancsnokok álmában szereplő 180 centi magas, iz­mos, karatézó, nyelveket be­szélő, diplomás újoncokat akár el is felejthetjük. Annyi biztos, hogy az augusztusban bevonulók háromnegyede érettségizett vagy szakmun­kás, 2-3 százaléka diplomás, a többi általában 8 általánost végzett. Azonban 120-130 kiskatona még az általános is­kolát sem fejezte be.-Úgy tudom, a katonák nemcsak harcászati ismerete­ket, hanem civil szakmát is szerezhetnek a laktanyákban.-A pénzszűke ellenére a költségvetésből fejenként 70 ezer forint jut a szakmával nem rendelkező kiskatonák képzésére. Sokan nálunk kap­ják meg a jogosítványukat, amit a seregben azon melegé­ben használhatnak is.-Említette, hogy július vé­gén több mint tízezren intenek búcsút a laktanyáknak. Mi vár a leszerelökre idekinn?- Lehet, hogy a munka- helykeresés keserves feladata, noha a leszerelő katonák 30 napig felmondási védelem alatt állnak. Ez az egy hónap és az indokolt esetben adható 6-8000 forintos leszerelési se­gély azonban korántsem oldja meg gondjaikat. Takács Mariann Ma három van, a jövőben két jogszabály is elegendő lehetne Szorít a közalkalmazotti „cipő” Sok feszültség forrása a jelenleg hatályos közalkalmazotti törvény, amely az ágazatok sokaságában egymással összeha­sonlíthatatlan foglalkozású emberekre kényszerít közös „ci­pőt” és bérezési „kaptafát” - nyilatkozta lapunknak dr. Kiss György, a munkaügyi tárca jogi főosztályvezetője. A kormány éppen e felismerés következtében vette be a köz­alkalmazotti érdekképvisele­tekkel kötött hároméves meg­állapodásba a törvény módosí­tását. A szakszervezetek és a kormányzati szervek még az idén áttekintik a jogszabályt, bár a változtatási javaslatok csak jövőre kerülhetnek a tör­vényhozók elé. Sok gond forrása, hogy a foglakoztatás szabályait ma Magyarországon három tör­vény rögzíti. A versenyszférá­ban dolgozókra a Munka tör­vénykönyve, a köztisztvise­lőkre a köztisztviselők jogál­lásáról szóló, a közalkalmazot­takra pedig a közalkalmazotti törvény vonatkozik. Sok bonyodalom származ­hat abból is, hogy a közalkal­mazottakat foglalkoztató munkahelyeken általában kü­lön vált a munkáltatói és a fenntartói, azaz a tulajdonosi jogkör. A jelenlegi közalkal­mazotti törvény egy másik ér­zékeny pontja a bértábla. Munkajogi kérdésekben is üt­köznek egymással a külön­böző ágazati érdekek. Dr. Kiss György szerint a törvény módosítása átmeneti­leg enyhítheti a feszültségeket, és kialakulhat egy, a jelenlegi­nél több fokozatú bértábla is. Számos jel mutat azonban arra, hogy a gyökeres megol­dást a jelenlegi párhuzamos­ságok, például a közalkalma­zotti törvény megszüntetése jelentené. Talán elegendő lenne - a fejlettebb államok­hoz hasonlóan - összesen két foglalkoztatási szabály: egy a versenyszférára, és egy a ki­emelten fontos állami beosztá­sok körére, amelyek védelmé­hez társadalmi, politikai érde­kek fűződnek. El kellene dönteni, hogy mely foglalkozási ágaknál lenne célszerűbb - nem utol­sósorban az állam, a társada­lom szempontjából - a vállal­kozói, s melyeknél az állami alkalmazotti forma. (németh) Tanfolyam miniszteijelölteknek Pokol Béla szerint kommunikációs hiba okozta az FKGP-n belüli múlt heti vitát. Mindaz, amit a párt szakértői sajtótá­jékoztatójukon elmondtak - G. Nagyné Maczó Ágnes alel- nök állításával ellentétben -, a Független Kisgazdapárt ál­láspontjának tekinthető. Torgyán József főtanácsadója tegnapi sajtótájékoztatóján megismételte: a kisgazdák győzelme esetén szükséges lesz a tárcák irányításának át­alakítása. Ez azt jelentené, hogy a minisztériumok élén kabinetek - politikai irányító testületek - állnának; így a tárcák működését meghatá­rozó politikai kör 200-220 személyre bővülne. Pásztor Gedeon, az FKGP főtitkára bejelentette, hogy a párt felkészítő tanfolyamokat indít azoknak, akik győzelmük esetén betöltik majd a minisz­tériumok vezető tisztségeit. Pösze Lajos, a Kisgazdapárt választási és kampányirodájá­nak vezetője öntömjénező si­kerpropagandának nevezte, ahogy a kormány értékelte sa­ját tevékenységét. Rámutatott: sok tényt elhallgattak, így pél­dául azt is, hogy az eddigi két kormányzati cildusban 80 szá­zalékkal nőtt az ország adós­ságállománya, az idegenforga­lom összeomlott, a csecsemő- halandóság pedig hazánkban magasabb, mint néhány afrikai országban. Települések jussa. A kor­mánynak az a célja, hogy az önkormányzatok - megegyezé­ses úton - minél előbb megkap­ják az őket megillető vagyonré­szeket - hangzott el az APV Rt. tegnapi tájékoztatóján. A belte­rületi földek, valamint az alapí­tás jogán, továbbá a volt szovjet és munkásőringatlanok után az idén 53 milliárd forint kész­pénzben, 22 milliárd forint részvényben, illetve üzletrész­ben jár a településeknek. Vakációszünet. A jövő hét­főn előrehozott ülést tart az MSZP országgyűlési képvise­lőcsoportja - jelentették be teg­nap. À testület a jövő évi költ­ségvetés irányelveit vitatja meg. Az eszmecserén a tervek szerint részt vesz Hóm Gyula pártelnök-miniszterelnök is, aki egyébként a szabadságát tölti. Itthon Is elismerés. Magyar Bálint kultuszminiszter nívódí- jat adott át tegnap azoknak a filmrendezőknek, akik sikerrel szerepeltek a közelmúlt kül­földi fesztiváljain. Fekete Ibo­lya, Gothár Péter és Schiffer Pál Szocsiban, illetve Karlovy Varyban kapott rangos díjat nemzetközi zsűritől. Bélyeghamisítók. Több mil­liós csalás leleplezéséről szá­moltak be tegnap: hamis bélye­gek kerültek forgalomba az Eszak-Dunántúl térségében, fő­leg a Balatonnál. Az azóta fel­göngyölített bűnszövetkezet tagjai az Atlanta ’96 és a 100 éves a Magyar Újságíró Szö­vetség feliratú, 50 forintos cím­letű bélyegből készítettek ha­mis példányokat. Hittel a drog ellen. Öt éve jegyezték be Magyarországon a Szcientológia Egyházat, amely az évforduló alkalmából felhí­vást adott ki a kábítószer- és al­koholfogyasztás elleni összefo­gásra. Egy közelmúltban vég­zett felmérésük szerint ugyanis az emberek 90 százaléka élet- fontosságúnak tartja a drogok elleni küzdelmet. Aláírásgyűjtés. Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte: nincs külön engedélyre szükség ahhoz, hogy valaki közterületen aláírást gyűjtsön népszavazás kiírására. Az APEH Üldözötté­inek Szövetsége ezért folytatja átmenetileg felfüggesztett alá­írásgyűjtési akcióját, amelyet az új alkotmány szabályozási elveinek módosításáért indított. Katonás kezdeményezés. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szö­vetsége a kormány elé terjesz­tette a hivatásos szolgálatban állókra vonatkozó hároméves megállapodás tervezetét. Ebben összhangot szeretnének terem­teni a szakmai követelmények és a finanszírozás között. Nyári válogatás a Magyar Rádió Kossuth adójának műsorából Éteri étlap - főként pihenőknek Jó időben, rossz időben egyaránt mindenütt kéznél lévő, válto­zatos programot kínáló társunk a rádió. Különösen sokat vá­runk tőle szabadság idején, amikor ráérünk a szórakozásra, a kikapcsolódásra. De vajon mire számíthatunk a legszélesebb körben fogható rádiós csatorna, a Kossuth adó hullámhosz- szán? Ezt kérdeztük a Magyar Rádió illetékesétől. Vicsek Ferenc, a Kossuth adó általános főszerkesztő-helyet­tese mindenekelőtt arra biztatja nyaraló olvasóinkat, hogy is­merkedjenek meg azokkal a délelőtti, délutáni műsorokkal, amelyek hallgatására máskor, a munka mellett nincs lehetősé­gük. Ilyen például a hétközna­pokon 9-től 11 óráig tartó Nap­közben című összeállítás, amely a nyári hónapokban kü­lönösen nagy figyelmet fordít az üdülőket foglalkoztató kér­dések megválaszolására. A Napközben után új műfa­jok jelennek meg a kínálatban: 11-től fél 12-ig slágerzene szól, majd különleges irodalmi cse­megék hallhatók folytatások­ban. Azoknak is remek szóra­kozást ígér a sorozat, akiknek nincs kedvük a tűző napon könyvet olvasni. Természetesen az idei nyár egyik legnagyobb eseményéről, a centenáriumi olimpiáról sem feledkeznek meg. Naponta több alkalommal összefoglalókat sugároznak, így a szó szoros ér­telmében az események része­seivé válhatnak a hallgatók. A hétvégi műsorokból a megújult Szombat délelőtt programját ajánlotta külön is figyelmünkbe Vicsek Ferenc. Ebben „Válogatott nerceim” címmel az újgazdagok háza tá­jára kalauzolja el az érdeklődő­ket Sándor Anikó. Szintén szombaton, de 13 óra 40 perc­kor kezdődik az Öt kontinens száz botránya című magazin. Sok érdekességet kínál a vasár­napi déli krónika után a Har­minc perc alatt a Föld körül című, humorban is bővelkedő külpolitikai összeállítás. 16-19 óra között pedig a Szórakoztató magazin ajánlható a nyári ki- kapcsolódáshoz. Sok zenével, friss hírekkel. (németh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents