Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-13-14 / 163. szám

6. oldal: Életmód 7. oldal: Látóhatár 9. oldal: Mozaik 1996. július 13., szombat r m íUamxq Sportmozaik 10. oldal Sporttükör 11. oldal Tárgyalóterem 12. oldal ___________5. oldal I K i egértől, lti légytől Rettegő csillagok Omar Sharif, a világhírű filmszínész - ki gondolná - undorodik a legyektől. Az egyiptomi származású mű­vész azt tervezi, hogy haza­települ idős korára, de a Ka­irót és Alexandriát ellepő zümmögő rovarok sokasága elriasztja. * Liz Taylor rettegésének tárgya az egér és a patkány. A művésznő egy alkalom­mal menekülésszerűen, hangosan szitkozódva távo­zott egy luxusszállodából, mert egérürüléket vélt felfe­dezni az ablakpárkányon. * Tina Turner a rossznyelvek szerint színallergiában szenved. Egyszerűen képte­len elviselni a világosabb árnyalatú kéket: ha valakit ilyen színű ruhában lát, az aligha számíthat a barátsá­gára. Egy alkalommal - állí­tólag - felképeit egy cserfes kóristalányt, no, nem azért, mert hamisan énekelt, ha­nem, mert kék miniruhában jelent meg egy felvételen. Veszedelmes néwiselet - Összekeverték a két cseh hölgyet? Csipkecsoda, benne Herzigova Fürdőruha- és fehérnemű-be­mutatót tartottak nemrégiben Isztambulban. A rendezvény legnevesebb modellje Éva Her­zigova, a cseh származású szu­persztár volt. Az izgalmas, fekete body a bemutató egyik legnépszerűbb darabjának bizonyult, a Herzi­gova pedig a legcsinosabb „próbakisasszony”. Herzigova egyébként a bulvárlapok egyik kedvence. Életstílusa ugyan nem különösebben alkalmas arra, hogy pletykák tárgya le­gyen, de az ügyes és dús fantá­ziával megáldott toliforgatók mindig találnak neki valami­lyen szerepet. Herzigovát nem zavarja különösebben a dolog, ugyanis nem ad a pletykákra, s természetesnek veszi, hogy ilyen a sztárok élete. Egyetlen egyszer fordult elő, hogy kikelt magából. Egy párizsi szenny la­pocska ugyanis azt tette közzé róla, hogy leszbikus hajlamai vannak. Párhuzamot vontak közötte és honfitársa, a világ­hírű teniszezőnő, Navratilova között... Akkor azt nyilat­kozta: a lap nem tudott különb­séget tenni a két ,,-ova” miatt, s összekeverték őket. Ismerve a franciák földrajzi és történelmi tájékozatlanságát - lásd Bukarest és Budapest ál­landó összekeverését - feltéte­lezhető, hogy Herzigova nem is tévedett olyan nagyot. Mindent a megrendelő igényei szerint - Ez aztán az üzlet! Rózsaszínű „homokvár” épül Élete álmát valósította meg Hans-Jürgen Esch. A 42 éves kölni építési vállalkozó csaknem minden vagyonát a tízmillió márkás beruházásra, egy pompás, rózsaszínű épülettömbre költötte. Persze nem mind a tízmilliót állta, csupán a hetedét. A többi pénzt a negyven, egyenként 45- 200 négyzetméteres örökla­kásba költözők adták. Olyan nők és férfiak, akik azért akar­nak a húszas évek stílusát idéző, hatemeletes házban élni, hogy maguk között legyenek. A szó szoros értelmében me­leg emberi közösségre vágytak, olyan szomszédokra, akik nem súgnak össze a hátuk mögött, és ahol nem kell attól tartaniuk, hogy a másságukat (jó esetben) szóvá tevő irományokkal árasz- szák el levelesládájukat. Az építési vállalkozó a „rózsaszín vár” tervét sehol sem hirdette meg, nem kellett egyetlen le­endő tulajdonost sem agitálni, hogy nevezzen be. A saját ba­ráti körében vetette föl az ötle­tet, és hetek alatt állt össze a sa­játos építtető közösség. Hasonló ötlettel már a 31 éves hamburgi ingatlanügynök, Sven Kari Mais is kacérkodott: a módosabb polgárok lakta Hummelsbüttelben akarta föl­építtetni a meleg öregek ottho­nát, de terve a környéken lakók előítéletei miatt meghiúsult. Ennek ellenére nem adja föl: elhatározta, hogy egy másik vá­rosrészben vállalkozik. Köln a jelek szerint libe­rálisabb, mint az északi met­ropolis. Ráadásul a Rajna menti város szívében a lakók ötödé homoszexuális. Esch és barátai homo(k)várának alap­kőletételén a polgármester is betonozott, persze jelképesen. Június közepén már be is köl­tözhetnek a tulajdonosok: 29 lakást melegek, négyet hete­roszexuálisok vásároltak meg. Az épületben irodák, bár, étterem, a tetőteraszon kávézó is helyet kaptak. Az alagsori szauna használatát a ház lakóinak arányában osz­tották föl: négy napon át a melegek, kettőn a leszbiku­sok, péntekenként pedig a he­teroszexuálisok izzadhatnak a gőzben ... Világsztárok magányosan Egyedül is megy ? Egyre több világsztár - választja az egyedüllétet. Urna Thur­man, Sandra Bullock, Kim Wilde vagy Sharon Stone vallja: in­kább él magányosan, mint boldogtalanul. Sandra Bullock, a színésznő, noha szeretne gyermeket, nem tudja rászánni magát egy tartósabb kapcsolatra. Nem egészen 12 éve egy balesetben meghalt az édesapja, s azóta retteg szeretteinek elvesztésétől. „Minél jobban szeret engem valaki, annál jobban félek.” * Urna Thurman színésznő, aki tizenkilenc évesen féijhez ment Gary Oldmanhoz, huszonöt évesen már el is vált tőle. Azóta a házassággal kapcsolatban nincsenek illúziói. Szívesen flörtöl, nem maradt ki a sorból Richard Gere vagy Robert de Niro sem, de igazából egy kapcsolatát sem veszi komolyan. * Sharon Stone egy sor negatív szerelmi élmény ellenére igyekszik pozitívan gondolkozni a párkapcsolatokról. Eldön­tötte, hogy nem akar többet szenvedni a magányosságtól, noha tudja, hogy a férfiakat zavarja az ő ismertsége. * Kim Wilde, az énekessztár már beletörődött az egyedüllétbe. Amióta elvált Chris Evanstól, megkönnyebbült, és a munkájába menekült. „Ebben a pillanatban nem vagyok senkibe szerelmes, de szeretem a munkám, a házam, az új kihívásokat” - állítja Linda Fiorentino, a híres színésznő. Két kiábrándító kapcsolat után végül is az egyedüllét mellett döntött. Szerencsétlen színésznő Debbie Reynolds szerencsét­len csillagzat alatt született. Ezt állítja magáról, és mintha a tények is ezt bizonyítanák. A ma 64 éves színésznő az öt­venes-hatvanas évek filmcsil­laga volt, és olyan halhatatlan alkotásokban szerepelt, mint az Ének az esőben. Bár Debbie pályája sikeres volt, magánélete annál kevésbé. Első férje, az énekes Eddie Fis­her négy évi házasság után, két gyerekkel hagyta ott Elizabeth Taylor kedvéért, aki Debbie legjobb barátnője volt. Másod­szor egy cipőgyároshoz, Harry Karihoz ment hozzá, de csak annak halála után derült ki, hogy a férj a feleség háta mö­gött egész vagyonuknak a nya­kára hágott. Harmadik féijét, a show-business-ben dolgozó Ri­chard Hamletiét 1983-ban is­merte meg, és egy év múlva hozzá is ment. A férfi — amint utóbb kiderült - állandóan csalta. A frigy akkor ment tönkre végérvényesen, amikor tizenegyedik házassági évfor­dulójukon a férj egy másik nő­vel utazott Európába ... Szamárfül a partnernek - Michael Keaton egy for­gatás szünetében szamárfület mutat filmbéli kedvesének, Andie MacDowellnek. A két világhírű sztár most először játszik együtt a „Multiplicity” című filmben. Napirenden népünk, nemzetünk egészsége (sorsa) - Utószó az 1996. évi salgótarjáni nemzetközi ifjúsági nyári egyetemhez Tolmács nélkül: kárpát-medencei (magyar-magyar) párbeszéd „Az ember azért él a világban, hogy valahol otthon érezze ma­gát benne”. Tamási Áron örökbecsű gondolata adta a mottóját a nyári egyetem zárónapjának, kifejezvén a vendéglátók re­ményét: a résztvevőknek a jövőben - egy kicsit - Salgótarján is az otthonukat jelenti. Az egyhetes program tapasztalatainak ismeretében erre minden okuk megvolt. Együtt a messziről jött és a helyi érdeklődők fotó: gy. t. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat (TIT) Salgótar­jánban először 1975-ben rende­zett ifjúsági nyári egyetemet, s a rendezvény túlélte a rend­szerváltást, s bár tavaly anyagi háttér híján nem sikerült meg­rendezni, az idén ismét megnyi­totta kapuit. Ebben nagy szerepe van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, amelynek pályáza­tán nyerte meg a TIT a nyári egyetem megrendezéséhez fel­tétlenül szükséges alapössze­get. Ez természetesen befolyá­solta a témaválasztást is. Ugyancsak nem lehetett fi­gyelmen kívül hagyni a honfog­lalási évfordulót, s e két moti­váció, valamint a hagyományos jelleg alapján alakult ki a kur­zus végső címe: A magyarság, a magyar ifjúság egészségügyi helyzete, kockázatai, esélyei az 1100 éves Magyarországon, a Kárpát-medencében. Első olvasatban kissé nehéz­kesnek, bonyolultnak hat ez a cím, de, mint a gyakorlatban kiderült, nagyon jól körüljár­ható, mert végül is a magyar nép testi és szellemi állapotát foglalja magában és konkré­tabb, mint néhány korábbi téma. A diagnózis persze nem lehetett örömteli. Minket is nyomasztanak az emberiség fe­szítő problémái, de jócskán vannak speciális gondjaink is. Mégis a tanácskozás azt su­gallta: ha alaposan megismer­jük helyzetünket, ha összefo­gunk, segíthetünk magunkon, biztosíthatjuk népünk jövőjét. A nyári egyetem hallgató­sága mindig is nemzetközi ösz- szetételű volt. Az idei téma sa­játos nemzeti karaktere miatt nem nagyon lehetett külföldi­ekre számítani. Hogy a nyolc­vankét résztvevőből ötvenki­lencen mégis a határainkon túl­ról érkeztek, az azzal magya­rázható, hogy a magyarok mozdultak meg nagy számban a Vajdaságtól, Erdélyen, Kár­pátalján át a Felvidékig. S olyanok - orvosok, medikusok, pszichológusok, szociológusok, pedagógusok, ifjúsági vezetők - érkeztek, akiknek szívügyük a magyarság léte, fizikai és lelki kondíciója, identitástu­data. Ez az őszintén érdeklődő, intelligens, tanulni éhes hallga­tóság volt a sikeres program egyik összetevője. A másik: a kitűnő előadók, illetve előadások sora. Csak példaként idézzük vissza Frenkl Róbert, Tringer László, Kővári Edit, Zonda Tamás, Er­délyi Zsuzsa, Czeizel Endre, Béres József, vagy a megyei ér­telmiséget képviselő Török Iván és Ferenczi György nevét. Nem véletlen, hogy az általuk felvezetett kérdések köré dél­utánonként ugyancsak tartal­mas csoportfoglalkozások szerveződtek. A változatos fakultatív prog­ramok sorában - az egészséges életmódot reprezentálván - testedzésre is volt mód. Néhá- nyan itt tanultak meg teni­szezni, sokan jártak úszni, s a labdarúgásnak is voltak hívei. A salgói várat megmászók egé­szen a városközpontig gyalog jöttek vissza. Remek hangulat alakult ki a béri és az egri ki­ránduláson is. Mint általában, ezen a nyári egyetemen is szép számban szövődtek ismeretségek, barát­ságok. Annál is inkább, mert ezúttal még tolmács sem kellett a (magyar-magyar) párbeszéd­hez. Ez az egyik záloga, hogy a nyári egyetemnek lesz folyta­tása, minimum az emberi kap­csolatokban. De legalább ilyen fontos az az elhatározás, hogy a résztvevők közül jó néhányan tudatosan, folyamatosan együttműködnek és a hallott gondolatokat úgynevezett men­torképző központokban adap­tálják, adják, éltetik tovább ... Csongrády Béla

Next

/
Thumbnails
Contents